Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

WvftAAAV A^/'AAA/vAAAAAWMAAMAAAMiWAMAMAMAAAAWAA/ sieroa esti külpolitikai kommentárunk Q magyar békekongresszus elé AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS elnökségi ülésén bejelentették, hogy szeptember 20-án és 21-én ren­dezik meg a VIII. magyar békekongresszust. Több szempontból is a lehető legjobb időpontban kerül sor a magyar békemozgalom e nagy eseményére. Az utóbbi időben sok minden történt a világon. A hidegháború korszakát felváltja az enyhülés folya­mata. Az ehhez vezető, rendkívül rögös út kiemel­kedő állomásai közismertek. Ahhoz, hogy a valóban fontos változások megkezdődhessenek, meg kellett buknia Bonnban az egyértelműen revansista CDU— CSU kurzusnak, alá kellett írni a szovjet—NSZK, a lengyel—nyugatnémet, a két német állam között alá­írt, valamint • a Bonn és Prága Között megkötött szerződéseket, meg kellett születniük a Vietnammal kapcsolatos párizsi megállapodásoknak, létre kellett hozni az európai biztonsági konferencia feltételeit. És ezek a legfontosabbak. Hosszan sorolhatnánk még az olyan horderejű lépéseket, mint a szovjet— amerikai SALT-megállapodás, a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalások megfelelő légkörének kialakítása, a szovjet—amerikai és általában, a kelet-nyugati keres­kedelem kétségtelen fellendülése. MINDEHHEZ ELSŐSORBAN a nemzetközi erő­viszonyok alapvető változásai, a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai erőfeszítései terem­tették meg a feltételeket. De — és ezt ma már nagy­szerű eredmények birtokában bizvást elmondhatjuk | —, mindezért nagyon sokat tett a háború nélküli világért küzdő százmilliók szervezett seregé, a nem­zetközi békemozgalom. Ennek a mozgalomnak minden eddiginél impo- zánsabb seregszemléje lesz az október 2, és 7. között sorra kerülő moszkvai béke világkongresszus, amely­re eddig 78 ország és 57 nemzetközi szervezet jelen­tette be részvételét. Ezt készíti elő nálunk a szep­temberi magyar békekongresszus. E SOROK ÍRÁSAKOR érkezett Japánból a kő­vetkező hír: 28 évvel a robbanás után még mindig öl a hirosimai atombomba; egy év alatt 1570-en haltak meg sugárfertőzésben, vagy más olyan betegségben, amelyet azon a szörnyű augusztusi napon szereztek. Sok feladat áll az emberiség előtt, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy Hirosima soha r.e ismétlődhes­sék meg. Az ezért vívott harchoz nyújtott — és nyújt —, nagy segítséget a magyar és a nemzetközi békemozgalom. %A.V'A\\AAAAAAVvVVVVVViA /VVVV\^vVVVV>A<VVVVVVV^/\A/V/vVWVVVVVVVVV. * A külföldiek elhagyják a kambodzsai fővárost Utolsó tartalékait veti be a Lón Nol-rezsim A „kilencek” és a többiek Egyórás tanácskozás után szerdán 24 órára elnapolták az Európai Gazdasági Közös­ség és egy sor afrikai, illet­ve a brit nemzetközösséghez tartozó országok gazdasági* kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását. Ivar Noer- gaard dán külkereskedelem­ügyi miniszter az értekezlet elnöke a kétnaposra tervezett ülést megnyitó beszédében felszólította az afrikai és nemzetközösségi országokat,. fejtsék ki elképzelésüket a Közös Piachoz fűződő ke­reskedelmi kapcsolatok jö­vőbeni alakulásáról. A „ki­lencek” — mondotta — csak azután fogalmazzák majd meg javaslataikat. Wennike Driggs nigériai ke­reskedelemügyi miniszter, az EGK-val tárgyaló 43 or­szág szóvivője magáévá tet­te a ,(kilencek” indítványát; ezt követően az afrikai és nemzetközösségi országok miniszterei kérték a tanács,- kozás csütörtökre való elna­polását, hogy előkészíthes­sék javaslataikat. v PHNOM PENH: Phnom Penh tői 11 kilomé­terre ostromolták szerdán a felszabadító fegyveres erők a rezsim csapatainak állá­sait, miközben az > amerikai vadász- és nehézbombázók változatlan hevességgel tá­madták a felszabadított te­rületeket. Az ausztrál és a brit nagykövetség után most már az Egyesült Államok1 nagykövetsége is felszólítot­ta állampolgárait, hogy aki­ket nem köt hivatalos teen­dő Phnom Penhhez, saját biztonságuk érdekében hagy­ják el a kambodzsai fővá­rost. A Lón Nol-rezsim — írja a UPI — szemmel látható­an minden tekintetben utol­só tartalékait veti be. Most 'már a ' közalkalmazottakat is egyenruhába bújtatják, és amolyan gyorstalpaló tan­folyamokon sajátíttatják el velük a fegyverhasználatot. Eon Nol, a rezsim elnöke megnyugtató hatásúnak szánt----------------------------------------------------------------------------------------­E litéiül «• Skw!?H lenénvséie Szombaton, július 28-án indul az amerikai Skylab program űrhajósainak második csoportja, hogy 59 napig maradjanak föld körüli pályán. Képünkön: Jack Lousma űr­hajós gyakorolja hogyan kell majd bekapcsolnia és üzem­be helyeznie azt a szerkezedet, melyet magukkal visznek a Skylab stabilizálására. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) beszédet intézett a főváros lakosságához. Azt ígérte, hogy „erélyes Intézkedésete­kéi” fogják biztosítani a fő­város védelmét, s „az ellen­ségnek nem fog sikerülni át­törnie a védelmi gyűrűt”. Az elnök beszédét, a rádió több alkalommal sugározta, sza­vait azonban — mint az AFP megjegyzi — időnként teljesen elnyomta az ágyú- dörgés hangja. WASHINGTON: Az Egyesült Államok a laoszihoz hasonló magán- hadsereget állít fel Kambod­zsában is; a műveletet a hír­hedt kémközpont, a CIA hajtja végre. Stuart Syming­ton szenátor, a szenátus had­ügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy ilyen hí­rek érkeztek Kambodzsából és közölte, hogy a bizottság kivizsgálja az ügyet. Szovjet segítség Chilének MOSZKVA: „A Chilei Köztársaság kor­mányának nyújtott szovjet segítség rendkívül hasznos es nem kötődik semmiféle po­litikai feltételhez. A szovjet berendezések Chile számára kedvező hitelegyezmény ke­retében érkeznek a latin- amerikai országba” — álla­pítja meg a Lityeraturnaja Gazetának adott nyilatkoza­tában Vlagyimir Kosztyin, a Szovjetunió színesfém kohá­szati miniszterhelyettese. A nyilatkozatra azzal kap­csolatban került sor,. hogy a chilei reakció tóvább 1 fokoz­za ^zovjetellenes hadjára­tát és egyebek között tár madja azokat a megállapo­dásokat is, amelyeknek alap­ján rövidesen szovjet mér­nökök kezdik meg munká­jukat a chilei népgazdaság több ágazatában, így a réz­iparban is. V. Kosztyin tényekkel bi­zonyítja, hogy a chilei kor­mány igen nagyra értékel­te a szovjet segítséget, majd személyes élményeiről szá­mol be és méltatja azt a baráti légkört, amellyel a szovjet szakértőket. Chilében körülvették és körülveszik. 1953. július 26.: Támadás a Moncada ellen Ha a Santiago de Cuba-i Hotel Versailles-ből végigte­kint az ember a városon, azonnal szembetűnő a kü­lönbség Havanna és Santia­go között. Havannában a Miamival vetekedő magas épületek a jellemzőek. San- tiagóban lágy dombokon a búja trópusi növényzet és a pálmák csendes villákat ta­karnak. Végtelen nyugalom árad el a tájon, Amikor az ember így elgyönyörködik a látványban arra gondol, a város és Oriente tartomány Kuba történelme során mennyi nyugtalanságot ta­kart. Végtére is Orientéből indul ki Kuba egész gyarma­tosítók elleni történelme. Nem véletlen tehát, hogy Fi­del Castro és fiatal forradal­már társai a forradalmi ha­gyományokban gazdag Orien- tét választották a diktatúra elleni támadásuk első szín­helyéül. Bayamoban és San­tiago de Cubában lendül tá­madásba Fidel Castro 1953. július 26-án Batista parancs­uralma ellen. 1953-tól Fidel Castro Ruz vezette csoport­nak „Július 26” mozgalom lett a neve. 1953. július 25-ével meg­kezdődött Santiago de Cubá­ban a háromnapos Fiesta, a karnevál. 25-én délután és este mintegy 130 fiatal forra­dalmár érkezett a nyugati országrészből a városba, de ez a karneváli hangulat kö­zepette nem tűnt fel senki­nek. A varosba érkezőket azonnal a Siboney farmra, a gvülekezőhelyre szállították. Az a tény, hogy a diktatúra l?’’ében ennyi fiatalt az or- 1 :ag egyik végéből a másik­ba vittek. fegyverzetre', egyenruháról gondoskodtak .számukra, kiképezték őket a harcra, s mindezt anélkül, hogy bárki is felfedezhette volna, önmagában is nagy teljesítmény. A várostól 17 km-re áll a farmépület. Nem a szó igazi 1973. július 3á„ csütörtök értelmében vett farm, in­kább amolyan vidéki lakó­ház egy 'nagyobb kerttel. Ábel Santamaria magas deszkakerítéssel vette körül a házat, hogy majdan elleplez­ze a szomszédok elől a gyüle­kező embereket és gépkocsi­kat. Fidel 25-én este 10-kor ér­kezett. Kiosztották a kútba rejtett fegyvereket, valamint az egyenruhákat, amelyek pontosan megegyeztek a Ba­A Moncada lista katonák egyenruhájá­val. Minden egyenruhán őr­mesteri rendfokozat volt. Konspirációs okokból a forradalmárok túlnyomó többségét Havannából és a nyugati országrészből szállí­tották Santiago de Cubába, anélkül, hogy tudták volna, mi célból érkeznek. A farm - házat sem hagyhatták el a támadásig. Amikor Fidel bejelentette, hogy a Moncadát, Kuba má­sodik legnagyobb katonai erődjét ssui megtámadni, egy. pillanatra mindenki meg­lepődött. A támadás taktiká­ja a váratlan meglepetésre és a gyorsaságra épült. A táma­dás a bayamoi figyelemelte­relő művelettel kezdődött és öt óra tizenötre tűzték ki. Elinduláskor Fidel rövid beszédet mondott, amelynek befejező szavai a következők voltak: „Ha győzünk, valóra váltottuk Josí Marii álmait. Ha legyőznek kénünkét, amit tettünk, j -lia lesz Ku­h'omlokzata ba népe számára, és lesznek akik követni fogják." A farmról pontosan ugyan­azon az útvonalon érkeztem a Moncadához mint húsz esztendővel ezelőtt Fidel és társai. Valami másra számí­tottam. Csodálkoztam is amikor kísérőm szólt, hogy szálljak ki a gépkocsiból hi­szen egy frissen festett szép Iskola előtt álltunk, rajta a felirattal: Július 26-ról el­nevezett városi iskola. Meg­lepetésem aenv «okáig _ tar­tott. Kísérőim ugyanis közöl­ték, hogy a forradalom után más egyéb kaszárnyákhoz hasonlóan, a Moncadát is is­kolává alakították át. Ott álltam tehát azon a helyen, ahol két évtizede az előretolt ék parancsnoka, a gépkocsiból kiszállva elkiál­totta magát: „Nyissanak utat a tábornoknak!” Miközben az örök sápadtan vigyázzba kapták magukat, a meglepett zsoldosok kezéből a gépkocsi­ból kiszálló harcosok ki­vették géppisztolyukat. A cél ugyanis az volt, hogy az akciót lehetőleg harc nélkül hajtság végre. Azonban az előzetes számításba beleszólt a véletlen. A karneváli han­gulat nyilván a laktanya fe­gyelmére is kihatott, és az őrjárat nem a megszokott időben, hanem később érke­zett. Ebben a kavarodásban az őrségnek volt ideje arra, hogy ' megszólallassa a riasz­tó csengőt s néhány másod­perc múlva a Moncada lak­tanya folyosói és kapui meg­teltek félig felöltözött, gép­pisztolyukat szorongató Ba­tista zsoldosokkal. Időközben a gépkocsik összeszaladtak a Fidel gépkocsija használha­tatlanná vált. Mindehhez még az is hozzájárult, hogy a fegyveresek nagyobb ré­szét szállító gépkocsik, te­kintve, hogy nem ismerték a várost, eltévedlek és nem ér­keztek meg időben. A meglepetésszerű táma­dás adta lehetőség . •eszelt, s a revolverekkel es karabé­lyokkal felszerelt forradal­mároknak semmi esélyük nem volt a géppisztolyokkal, géppuskákkal felszerelt zsol­dosokkal szemben. A harc el­szigetelt akciókra morzsoló­dott. Nem volt mit tenne mint visszavonulni. Éppen abból a megfontolásból, hogy nem a dicsőséges halál, ha­nem a győzelem a cél. Az akciót az Igazságügyi Palotából Raul Castro bizto­sította. A palotát el is foglal­ta, azonban arra már nem került sor, hogy harcba ke­rüljenek. A polgári kórházat Ábel Santamaria fegyveresei elfoglalták, bár onnan nem volt eléggé áttekinthető a helyzet, csoportja már csak utóvédként fedezhette a visszavonulást. A laktanyánál a harc során a forradalmároknak három halottjuk volt, ennek ellené­re a laktanya uadvaron 40 forradalmár holttestét talál­ták. Legtöbbjüket szétzúzott koponyával, összeroncsolt körmökkel és kivert fogak­kal. Ábel Santamaria cso­portját is egy kivételével megkínozták és kivégezték. A városban a visszavonuláskor és menekülés közben sok fiatalt legyilkoltak Batista zsoldosai. Az akció során 68 forradalmárt gyilkolta meg. A felbőszült Batista tisztek ugyanis kiadták a parancsot, hogy sebesült és fogoly nincs. Fidel társaival visszaver­gődött a Siboney farmra, majd ezekkel együtt bevetet­te magát a Gran Piedra hegységbe. Ahogy az ember útja so­rán láthatta a Gran Piedrát maga is meggyőződhetett ar­ról, hogy a hegység túl kicsi és kopár ahhoz, hogy hosz- szabb időre menedéket adjon a búikálóknak. A forradal­márok is látták, hogy más megoldást kell íaláiniok. Fi­úéit és társait nyilván egy besúgó útján a laktanya megtámadása után néhány nappal á Soteló tanyán fog­ta el Sarria néger hadnagy egyisége. A fiatalokat halállal fenyegető zsoldosokkal szem­ben Sarria hadnagy megvéd­te a forradalmárokat. Fidelt egy kórházi szobá­ban hallgatja ki Chaviano ezredes, a Moncada paracs- noka. Castro kifejti a Movi- miento, a mozgalom céljait, ideológiailag és politikailag ’elkészültén úgy, hogy ahb egy rendszert vádoló mono­lóg lesz. Az ezredes ideoló­giailag . felkészületlen, nem méltó partnere Castronak, fgv jobbnak látja véget vet­ni a kihallgatásait Fidel perét elkülönítették társaiétól, azt a valótlansá­got állítva, hogy egészség- ügyi állapota nem teszi le­hetővé a tárgyaláson való részvételt. Az ő perét a pol­gári kórház egy kis termé­ben tartották, lényegében a nyilvánosság kizárásával. Fi­del Castro, a fiatal ügyvéd önmaga látta el védelmét. Az ügyész 25 évi börtön büntetés 'kiszabását kérte. Fidel négy órás védőbeszédet mondott, kegyetlenül lelep­lezve a korrupt Batista dik­tatúrát és kegyetlenségeit, le­rántva árról az álarcot. A tárgyalás alatt nagy hőség volt, a terem, ablakát ki kel­lett nyitni s így Fidel hang­ja betöltötte a kórházat. Vé­dőbeszédét nagyon sokan hal­lották. Egy, a mozgalommal szimpatizáló újságírónő jegy­zeteket készített ami néhány nap múlva megjelent a Bo- hémia című Havannában megjelenő újságban. Fidel beszédében az volt a leglé­nyegesebb momentum, hogy kifejtette mozgalmának cél­kitűzéséi. programját. Beszé­dének híres zárőmondata: A történelem fel fog menteni! A bíró szemlesütve olvasta fel az ítéletet, amelyben Fi­delt 15 évi börtönre ítélik Castro az Isla de Pinos bör­tönében a 4914-es fogoly, ahonnan két év múltán am­nesztiával szabadul. Ha a Moncada laktanya megtámadása, katonai ta­pasztalatok híján, számos vé­letlen összejátszásával, kato­nailag kudarc is, Fidel pere politikai győzelem. Július .26. sok eminviel megértette, ha egyszerre fognak fegyvert meg lehet dönteni a Batista diktatúrát. Fidel Castro neve igazán a Moncada megtáma­dása után lett Havannán túl is közismert Kubában. A Moncada elleni támadás for­dulat a kubai nép történeté­ben, amely elvezetett az !959-hen i'?'mvefh..-.'2étt g';5­-ücitih z n győ -e * , f iemes-' ai kezd ’ valami új. hanem bízvást mondhatjuk, hogy Latin- Amerika történetében is. Boros Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom