Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

„Királynő” a könyvtárban Hatvani mozaik Igen, Roda Scottról van szó. a mai dzsesszvilág koro­názatlan királynőiéről, erede­ti játékáról, utánozhatatlan egyéniségéről. Művészetét bárki élvezheti, ha jelkeresi a hatvani városi könyvtár fonotékáját. Elmondja óha­ját, helyet foglal az ízlésesen berendezett kis teremben, csavar egyet az indítógom­bon, s már körülötte vibrál Roda Scott muzsikája. Aki többre vágyik, az sem csalódik, csak kérnie kell. Átadja magnószalagját, s a könyvtár munkatársai rá­veszik a műsort. — Érdeklődőben nincs hi­ány: egyrészt az újdonság vonzó, másrészt a választék, hiszen közel hatszáz leme­zünk van. Nemcsak a fiata­lok jönnek zenét hallgatni, átjátszatni, hanem az időseb­bek, sőt, kollektívák is. Leg­utóbb egy névadóra kértek műsort, — tájékoztat Békés György igazgató. — Mennyit kell fizetni az átjátszásért? — Az olvasók kérését in­gyen teljesítjük, csak az in­tézményektől kérünk pénzt. Az sem túl nagy összeg, amolyan jelképes díjazás. A magnók, a lemezjátszók kicsi, de közkedvelt birodal­mából az olvasóterembe in­vitál az igazgató. A polco­kon — egész a mennyezetig húzódnak — kézikönyvek sorakoznak. Köztük seregnyi érdekesség a javából. Békés György különösképp büszke erre a majd hatezer kötetes gyűjteményre. Megtalálható itt majd minden magyar nyelven megjelent tudomány- történeti kiadvány. Itt van a Társadalmi Szemle, a Száza­dok, a Csillag összes évfo­lyama, száma. Híre is kelt ennek a gyűjteménynek: iro­dalombúvárok, históriakuta­tók zarándokolnak ide egy- egy adalékért. — Hosszú évekig gyűjtöt­tük az anyagot, némelyik után hónapokig nyomoz­tunk. leveleztünk, kutattuk a budapesti antikváriumo­kat. Nem sejtettük, hogy így sikerül, de ezt reméltük, ezt szerettük volna, — idézi a hangyaszorgalmú gyarapí­tómunka nehéz, de felemeló pillanatait Fazekas Zsig- mondné, aki 1962 óta dolgo­zik a könyvtárban, S hogy vélekednek az ol­vasók, a törzsvendégek? Er­ről beszél Farkas György, a gödöllői mikroállomás cso­portvezető technikusa, aki délutánjai egy részét rend­szeresen az olvasóteremben tölti. — Jelenleg államvizsgára' készülök, holnap dől el, hogy milyen diplomát szerzek a budapesti Távközlési Műsza­ki Főiskolán. Itt nemcsak nyugodtan lehet tanulni, ha­nem megtalálok úgyszólván minden szak- és kézikönyvet. Ez rendkívül megkönnyítette a felkészülést. Az igazgató megjegyzése: — így kamatozik a gyűjtő­szenvedély. Ezért érdemes volt valóságos hajtóvadásza­tot indítani egy-egy hiányzó folyóiratszám, vagy szak­könyv után. Mennyezetig kúszó polcok az igazgatói irodában is. A könyvek látszatra nem kü­lönböznek sem a raktári példányoktól, sem a kézi­könyvtár darabjaitól. Néme­lyiket igen megviselte az idő, kötés helyett csak zsinór tartja össze. Első pillanatra senki se tartaná őket fél­tett kincseknek, keresett ku­riózumoknak. — Ügyszólván teljes az egyes szaktudományok bib­liográfiája. Huszonkét mű kivételével megszereztünk minden magyar nyelven ki­adott lexikont — jegyzi meg elégedetten az igazgató. — Tegyünk próbát — ajánlottam. Hirtelen a bar­langászok jutottak eszembe, azok a kutatók, akik ke ve K sebbet szenvedtek a kániku­lától, mint mások. Hamarosan kezembe adott egy agyonolvasott kötetet. A címe.' A magyarországi bar­langok és' az ezekre vonat­kozó adatok irodalmi jegy­zéke 1459-től 1913-ig. így jártam a numizmatikával, a heraldikával is, belátva, hogy ez a gyűjtemény valóban pártját ritkítja, s teljességét megirigyelhetné bármelyik megyei könyvtár is. Olyan eredmények ezek, amelyekre méltán lehetnek büszkék a hatvani könyvtár munkatársai, ök azonban nemigen érnek rá az elége­dettségre. a soknál is töb­bet szeretnének. Az agilis igazgató már újabb „haditer­vet” részletez, mert arról a hiányzó huszonkét kötetről sem akar lemondani. így gondolkodnak munka­társai is. Ügy érzem, ez az egészséges türelmetlenség a sikerek magyarázata. Emlék­szem: évekkel ezelőtt még szűk volt a raktár, nem volt valamirevaló olvasóterem, s remény se arra, hogy fono- téka létesüljön. Az igazgató akkor sem keseredett el, ko­pogtatott, érvelt, magyará­zott mindenütt. Végső soron nem hiába, az idő őt és kol­légáit igazolta. S még egy pozitívum: a mostoha körül­mények közt is olyan szín­vonalas könyvtári munkát produkáltak, amelyre mindig szívesen emlékeznek a könyv hatvani barátai. Nem múlt el hónap, hogy egy szakíró, egy tudós, vagy egy költő n* Kiültek egy kerthelyiség-» be. A férfi tulajdonképpen utálta az efféle céltalan ül- dögélést. Az asszony ked­velte. „Még együtt va­gyunk” — gondolta a férfi. Grimaszokat vágott, szúrós megjegyzéseket tett a ven­dégekre. — Figyeled a bam­ba nyái'spolgárt? Sör, hús, futballmeccs — ez az élete. Hetek múlva a férfi ba­rátságosan megsimogatta ad asszony arcát. — Tudod, hogy képtelen vagyok hazudni. Az asszony megijedt. — Megismerkedtem vala­kivel — mondta szenvtelen hangon a férje. — Hol? — Ez volt a leg­butább. amit kérdezhetett. A férfi, mintha örült vol­na a beszélgetésnek. — Vonaton. Az asszony leült. Egy na­gyon távoli utazásikra em- ;ékezett: var -nap r Zebegénybe. A f ti !< lyan, elgondo' > / . i ' ' le szemben, ritkán va. rtak egy-egy szót. S hirtelen azt kérdezte: — Szerinted mi a legfontosabb ivet ember kap­látogatott volna Hatvanba, s közönségben sosem volt hi­ány. A direktor azonban ez­zel sem elégedett, ő már a jövőt kutatja, tervezi, a ma gondjai a holnapok miatt iz­gatják. — Kevesen vagyunk, ha többen lennénk, sokkal tar­talmasabb munkát végezhet­nénk. Ez egyáltalán nem túlzó kívánság, hiszen 1953 óta csak egy státuszt kap­tunk, holott a feladatok sok­szorosan gyarapodtak. Egyik­ről sem lehetett megfeled­kezni. minden kívánságot teljesíteni kellett, kell, mert az olvasó nem távozhat csa­lódottan. Másutt sokkal ked­vezőbb körülmények közt dolgoznak kollégáink. Azt hiszem, jogosan kérünk tá­mogatást. Mindezt annak az ember­nek a biztonságával mondja, aki nem nyugszik addig, amíg el nem éri célját. S valóban, az ötödik ötéves tervben új, most már tény­leg korszerű otthont kap a városi könyvtár, erre 13 mil­lió forintot áldoz Hatvan és a megye. S akkor a létszám is gyarapszik. Persze, addig is akad tennivaló. Sorolja is fiatalos hévvel elképzelések, tervek, fel­adatok regimentjét említve, s bizonygatja, hogy csak így halad a könyvtár a korral, így válik mind szervesebb részévé a mai ember életé­nek. Kétségkívül jó ez a hatva­ni recept, hiszen bevált évek óta... Pécsi István csolatában? Milyen szerepet szánsz például a szexuali­tásnak? — Elpirult, s a fér­fi nevetett. — Ebből már tudom is a véleményedet! — Nem bírta tovább, fel­ugrott, elindult a menet­iránnyal ellenkező irányban. Ment, préselődött. A férfi utána. Aztán eljutottak az utolsó peronra. Az ablakon kinézve látták, hogyan fut­nak jki alóluk a sínek ... —/ Min gondolkoztál? — zökkentette ki a férfi az emlékezésből. — Fontos neked? — kér­dezte az asszony. — Talán ... — Persze! — Kívánsz még valamit9 — Nem, semmit. Amit akartam, megkaptam. — Ezt nagyképűség . nélkül mondhatom!... Az asszony bólintott. — Máskülönben sem kell ‘ *•! sötéten látnod a heb"—­- rrn -op a férfi, luart megegyezünk. — Már itt ..ártunk? — Miért? Fokozatokat szeretnél? — A férfi inge­rültsége lassan alábbhagyott. — Őszintén mondhatom: örülök, hogy eddig mellet­tem voltál. — Voltam? — ijedt meg az asszony. — Igen. Aho­gyan örül az ember egy jói világító lámpának ... egy finom hegyű ceruzának ... — Csacsiság. És méltatlan hozzánk. — Sajnálom, hogy nem lett tőled gyerekem. — Nagyon kérlek, ne te­tézd az ügyet... — Ha dühös vagy rám, nincs igazad. A férfi magában elismerte az asszony finomságát. „Ve­le éltem, és valójában nein is tudom, milyen. Most már mindegy!” Az asszony előtt ezentúl összefolytak a napok. A fér­fi idegenként Járt-kelt a la­kásban, néha napokig nem ment haza, vasárnaponként pedig hevert az ágyban. Ci­garettázott, fütyörészett. „Milyen furcsa — gondol­ta az asszony —, nem kér­dezhetem meg, minek örül...” A férfi kora délután kell fel, láthatóan nem találta a helyét. Amikor megszólalt, remegett a hangja. — Nincs valami progra­mod? — kérdezte az asz- szonytól. — Miféle programom9 — Szabad vagy — légy rá­tett zavartan a férfi. Kis idő múlva még azt mondta; — Az Idén összesen 19 új színes és fekete-fehér filmet készít az Országos Tanszerel­látó és Értékesítő Vállalat Csomagolni szeretnék. Meg akartalak kímélni. — Ugyan — mondta köny- nyedén az asszony, bár' alig iö*t ki l.áng a torkán. Ké­sőbb valóban szenvedett. A csomagolás látványa kegyet­len, mintha é’ve boncolnák. A férfi elkészült, bőrönd­jeit az'ajtóhoz vitte. — Hát ennyi — matatott rájuk. — Igen" — bólintott az asszony. — Akartál valamit mon­dani ? — Eszembe jutott, ha meg­versz, elmehetek látleletet vetetni, s ha megállapítják a nyolc napon' túl gyógyuló sérülést, megbüntetnek. De így, hová mehetnék? Talán mondjam azt: „lelki sérü­lés?” Ne áiií meg az ajtó­ban... Te mindennél (nbbre tartod a határozottságot. — Ha bármikor szükséged lenne valamire .. — Menj már! Amíg a férfi távolodott, az asszony a lépéseit szá­molta. — Egy . ..• kettő . . tizenhat. Odalent becsapó­dott a kapu. Az asszonv visszament a szobába. de nem mert az ablakhoz kö­zeledni Most igazán iő lett volna, ha a szemközti lakó« ba nézhet... De itt? A há­zak, a Duna szemközti par1 - ián . .. olyan messze van- ES*I . ___________ kutatási és filmgyártási fő­osztálya is. Az általános iskolák VII.— VIII. osztálya számára a,gya­korlati foglalkozásokhoz el­készült a „Termeléstechnikai eljárások a mezőgazdaság­ban” című sorozat 5. és 6. fe­jezete. A második és harma­dik osztályos kisdiákok kör­nyezetismeret-oktatásához kapcsolódik a 200 kópiában készülő hétperces „Tisztaság — fél egészség” című film. A nyolcadik osztályos diákok a „Környezet és egészség” cí­mű kilencperces filmen egy „rendes” és egy „rendetlen” diáktársuk tanulságos nap­ját kísérhetik végig. A gimnazisták és a szakkö­zépiskolások fizikai óráin pe­regnek majd annak a kétré­szes, egyenként 3 és fél per­ces filmnek képsorai, ame­lyek szemléletes választ ad­nak a „A fény, mint hullám* jelenségekre. A szakközépis­kolások híradástechnikai tan­tárgyának oktatásában hasz­nosítható az ugyancsak két részben készülő „Rezgő kö­rök” című filmekét. A ker­tészeti tagozatú szakközépis­kolások számára tízperces színes minifilm készül a zöldségfélék betakarításának módszereiről. Az állatte­nyésztést elsajátító' szakkö­zépiskolások — ugyancsak színes képsorokon — a bor­júnevelés módjával ismer­kedhetnek meg. A forgalomban levő és új­donságnak számító összesen több mint 300 féle címet féld' soroló — oktatófilmlistát au-' gusztus második felében ké­szítik el. (MTI), Évente 700 millió az idős emberek gondozására Négyszáznyolcvan öregek napközije működik az országban A negyedik ötéves terv ed­dig eltelt időszakában figye­lemreméltó fejlődést értünk el a szociális gondozás te­rén. Az ezzel kapcsolatos fontosabb intézkedésedről, statisztikai adatokról és a további tervekről nyilatko­zott az MTI munkatársának dr. Völgyi Lajos, az Egész­ségügyi Minisztérium szo­ciálpolitikai főosztályának vezetője. A témával kapcsolatban több nagy jelentőségű kor­mányhatározat, jogszabály és azokhoz tartozó végrehajtá­si rendelkezés látott napvi­lágot az elmúlt két és fél esztendőben. Közülük is Sze­retném kiemelni az alkot­mány módosításáról szóló, tavaly életbe lépett tör­vényt, amely a szociális gondoskodás fejlesztésének legfőbb jogszabályi rendel­kezéseit tartalmazza. Az 58. paragrafus alapján az öre­gek anyagi ellátáshoz való joga — betegség és munka­képtelenség esetén — állam­polgári joggá vált. Az ugyan­csak múlt évi 2015-ös kor­mányhatározat különösen so­kat segített abban, hogy elő­relépjünk a munkaképtelen öregek helyzetének javításá­ban, s lehetőséget adott arra, hogy meggyorsuljon a szo­ciális gondozást • biztosító in­tézményrendszer fejlesztése. Ez a kormányhatározat hangsúlyozza a társadalmi erők szervezettebb bevoná­sának szükségességét a szó­Új filmet forgat Fellini A Cimnecitta-ban az „Armagord” befejező részét forgatják. A képen középen Fre­derica Felleni rendező szünetben a szereplőkkel beszélget. A háttérben az 1930-as évek „Rex” nevű olasz luxushajójának műtermi mása. (MTI Külföldi Képszolgálat) cialista ellátásban, ami jól kiegészítheti az állami erő­feszítéseket. Ugyancsak ki­emeli a csalad felelősségét az idős emberekről való gondoskodásban és — szük­ség esetén — ezzel össze­függésben jogszabály-módo­sítást is kilátásba helyez. — Az 1971-ben kezdődött meg a végrehajtása annak a kormányrendeletnek, amely — nyugdíjakhoz hasonlóan — a szociális juttatásokat is évente 2 százalékkal emeli. Egy másik kormányhatáro­zat érteimében a vakok 500 forint személyi járadékban részesülnek, kereseti, jöve­delmi viszonyuktól függet­lenül. Ez a nemzetközi téren szinte egyedülálló szociális intézkedés 23 000 vak em­bert érint. Egyes egészségi- ügyi feladatok alsóbb taná­csi hatáskörbe utalása —: az általános decentralizációs fo­lyamat részeként — igen nagy mértékben megnövel­te a helyi községi tanácsok szerepét, felelősségét a szo­ciális gondoskodás területén. A múlt évben került sor a Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a pénzügyminisztérium közös rendelkezése nyomán — a csökkent munkaképes­ségűek járadékának eme­lésére 500-ról 600 forintra. A rendszeres szociális el­látást élvezők száma az utóbbi két és fél évben 40— 50 ezerrel, a szociális ottho­ni helyeké pedig csaknem ezerrel növekedett. Jelen­leg az egészségügyi tárca költségvetéséből országosan körülbelül 180 ejzren része­sülnek rendszeres szociális juttatásban, a minisztérium évente mintegy ?00 millió forintot fordít a magukra maradt idős emberek gon­dozására. Mind szélesebb méreteket ölt a házi szociális gondo­zás. Ma már 437 hivatásos gondozót tartunk nyilván, akik mintegy 8000 idős em­bert látnak el azok ottho­nában. 5600 társadalmi gondozó is tevékenykedik, ők csaknem 10 000 idős, egyedülálló em­bertársukról gondoskodnak. Jelentősen bővült az öregek napközi otthonainak hálóza­ta. Számuk a tervidőszak első feleben 115-tel notj.. és elérte a 480-ai. A napközik­ben 12 700-an tölthetik kul­turált, kellemes körülmé­nyek között idejüket, pihe­néssel. illetve szórakozással. Százharminc otthonban már napi kétszeri, 109-ben há­romszori étkezést biztosíta­nak, 103-ban pedig bevezet­ték a szervezett foglalkozta­tást. Hatvanhárom napközi ünnepnapokon is nyitva tart. Hetvenkét intézményben gondoskodnak az öregek für­detéséről, 120-ban a rend­szeres orvosi ellátásról. Emlékeztetett a főosztály­vezető a továbbiakban arra, hogy a tervidőszak első fe­lében kétéves szakmai tan­folyamot végeztek a tanácsi szociálpolitikai ügyintézők és a szociális otthonok ve­zetői. A képesítő vizsgával bezárult szaktanfolyamon megismerkedtek a szociális gerontológia legújabb ered­ményeivel. Megkezdődött a szociális otthonok vezető fő­nővéreinek rendszeres to­vábbképzése is. A felnőttvé­delmi szociális gondoskodás területén jelentős állomás, hogylétrejött az Egészség- ügyi Minisztérium szervezé­si-módszertani intézete: a szociális intézetek központ­ja. — Ami a terveket illeti: szeptemberben — kísérlet­képpen — főiskolai képzés indul a szociális területen dolgozó vezetők részére. Ez lehetővé teszi, hogy magas színvonalon képzett, hozzá­értő emberek foglalkozza- ( nak , idős társaikkal. Az ér­dekeltek négyéves levelező tagozaton tanulják meg az idősekkel kapcsolatos összes pszichológiai, biológiai is­mereteket, a Velük kapcso­latos bánásmódot, magatar­tást. a szociális ellátás jog­szabályait, a szervezési elve­ket. (MTI) Tisztaság — fél egészség Új filmek az oktatás segítésébe SIMON EMIL: Nem b ün telhető . • .

Next

/
Oldalképek
Tartalom