Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

A Mátravidéki Kőbánya Vállalat eredményeiről és terveiről ■ ír munkatársunk a lap 3. oldalán. Kipusztult szőlőtőkék AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 172. szám ARA: 80 PILLÉK 1973. július 25., szerda VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! Biztatóbb a helyzet a kőbányáknál nyomában A szokatlan időjárás ed­dig még ismeretlen károkat okozott Heves megye tör­ténelmi borvidékein. Ho­gyan foglalkoznak e szőlős gazdaságokat súlyosan érintő gonddal az illeté­kes szervek? Megtérül-e a kar? — erről szól munka­társunk riportja a 3. olda­lon. „Királynő” a könyvtárban A hatvani városi könyv­tárba kalauzolja olvasóin­kat munkatársunk írasa, amely lapunk 4, oldalán található. Soortköreink Életéből A gyöngyösoroszi totlaslab- dázókról írunk a 6. olda­lon. Waldheim Magyarországra látogat A Magyar Népköztársa­ság kormauyának meghívá­sára Ku:t Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára a közeli napokban hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zik. II gabona kétharmadát learatták Szépen fejlődik a kukorica, a burgonya és a cukorrépa Kedden a MÉM-ben ülést tartott a mezőgazdasági mun­kák meggyorsítására létreho­zott operatív bizottság. Li­kacs Béla MÉM főosztályve­zető-helyettes pnegállapítot- ta: a betakarítás jól halad, 1 termés kétharmadát már levágták. A búzát 815 000 hektárról takarították be, a termőterület 63 százalékáról. A legelőbbre tartanak a dé­li országrészekben, a bara­nyai, a tolnai, a Szolnok és a Békés megyei mezőgazda- sági nagyüzemekben. Az északi megyékben valamivel később érett be a termés, itt a terület 50 százalékán vonultak már végig a kom­bájnok, az ország középső vidékein a terület 60 száza­lékán vágták le a búzát. 62 ezer hektárról takarították be a rozsot —, a termőte­rület több mint feléről — és jó ütemben halad a tavaszi árpa aratása. A zab táblák­ban is megjelentek a kom­bájnok, a termőterület öt százalékát aratták le. A bizottság megállapította, hogy a kapásoknak rendkí­vül kedvezett az idő, az or­szágos esőzések után szépen fejlődik a kukorica, a bur­gonya, a napraforgó és a cu­korrépa. A hét elején az esőzések némileg hátráltatták az ara­tókat, emiatt a gépek egy napot kihagytak. Kedden reggel azonban ismét a táb­lákba indultak a kombájnok, bár helyenként ismét esett az eső. Amennyiben gyöke­resen nem változik meg az időjárás —, tehát nem lesz­nek általánosak az esőzések —, úgy remény van arra, hogy a hét végére a kalá­szos gabonák 90 százalékát betakarítják. Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója be­számolójában kiemelte: hat nap alatt 107 ezer vagon ga­bonát vettek át a termelők­től a vállalatok, s ez rekor­dot jelent. (Az eddigi egyhe­tes rekord két évvel ezelőtt született, és 70 000 vagon volt). A földekről érkező szállítmányokat a legtöbb helyen zavartalanul fogad­ják, bár kisebb-nagyobb tor­lódások előfordulnak, első­sorban a reggeli órákban, főleg azért, mert a gazdasá­gokból este már nem küldik be a telepekre a gabonát, reggel indítják a szállítmá­nyokat, amelyek egy időben érkeznek a felvásárlókhoz, s így nincs mód arra, hogy el­kerüljék a várakozást. Ezen a helyzeten úgy lehet segíte­ni, ha a learatott gabonát nyomban a vállalati telepek­re küldik; a kirendeltségek reggel fél öttől este 10-ig fogadják a búzát, s ha arra szükség van, éjjel is átve­szik a termést. A szakemberek szerint az idei termés az elmúlt évi kiemelkedő, jó terméshez ha­sonlóan alakul. A minőség­gel elégedettek: a búza ned­vességtartalma nem haladja meg a 13—15 százalékot, így nincs szükség szárításra. A hektolitersúly — ez a fontos minőségi mutató — 80 felett van. A laboratóriumi vizsgá­latok szerint a sikértartalom is megfelelő. Az idei termés­ből jó liszt lesz, amelyből jó minőségű kenyeret lehet sütni. (MTI) Nemzetközi Iiieernatermesztési konferencia kezdődött kompokon A hét elején Heves megye ismét rangos rendezvény- sorozatnak adott otthont. Ez­úttal a kis Tarna-menti köz­ség, Kompolt nagy hírű ku­tatóintézetében, a növényter­mesztési és talajvédelmi ku­tatóintézetben, kedden kezd­te meg éves konferenciáját az Európai Növénynemesítök Szövetségének takarmányo­zási szekciója. Az intézet nagytermében tizenegy or­szág — Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Romá­nia, Lengyelország, az NDK, Franciaország, Olaszország, az NSZK, Anglia és Ma­gyarország — harmincegy kutatója találkozott, hogy véleményt cseréljen és meg­tárgyalja a lueernanemesités időszerű kérdéseit. A vendégeket dr. Unk János, a Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium Tudományos Kutatási Főosz­tályának helyettes vezetője köszöntötte. Egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi tudományos köz­vélemény érdeklődéssel te­kint a magyar lucernaneme­sítés törekvéseire és ered­ményeire. Ez utóbbi már a háború utáni években kez­dett kibontakozni. Előbb a régebbi magyar tájfajtákat gyűjtötték össze és szaporí­tották el. Később azután A tanácskozás szünetében örökítettük meg. ___ i s akadt bőven mondanivaló. Képünkön ezt a pillanatot ^ _ _____moi Mik GaeUa) t öbb kevesebb sikerrel hoz­zálátták a hazai lucerna ne­mesítéséhez! is. A szarvasmarha-tenyész­tés fellendítését azonban ed­dig többnyire a szálastakar- mány-termesztés elavult technológiája, a nemesítés és a kedvező fajták hiánya gátolta. Ezért az évelő pil­langósok nemesítésének és termesztésének komplex fej­lesztésére hazánkban tízéves távlati kutatási programot irányoztak elő. Ennek gaz­dája a Kompolti Növény- termesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet lett. A prog­ram elsősorban olyan új lu­cernafajták előállítására irányul, amelyek a betegsé­geknek ellenállnak, és nagy a termőképességük. Dr. Unk János , bejelentette, hogy hosszú évek munkájaként komoly reményekkel biztat­nak a kompolti kutatók hib­ridlucerna nemesítési ered­ményei, amelyek várhatóan országos méretekben is meg­oldják majd a jelenlegi szá­last akarmá n y-termesz tési problémákat. A köszöntő szavak után P. Guy, az Európai Növény- nemesítők Szövetségének francia elnöke tartott vita­indító előadást. A külföldi referátumok mellett szerdán és csütörtökön dr. Bocsa Iván tudományos igazgató- helyettes, dr. Bojtos Zoltán osztályvezető és Manninger Sándor tudományos munka­társ ismerteti a kompolti lu- cernanemesítéí eddigi ered­ményeit. Az előadások után a ven­dégek Eger műemlékeivel és a hortobágyi Nemzeti Park­kal ismerkednek meg. {ns. kk Hadár János látogatása Csillebércen Kádár János, az MSZMP KB első titkára felkereste a csillebérci úttörőtábort. (MTI-foto: Vigovszki Ferenc felv. — KS) Ülés! tartott a megyei tanács végrehattá bizottsága Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden ellátogatott a 25 esztendős csillebérci úttö­rő nagytáborba. Elkísérte Katona István, az. MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője és Marőthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára. A vendégeket Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének fő­titkára, Nemes Péter és Sza­bó László, a szövetség or­szágos elnökségének titká­rai, valamint Simon János táborvezető üdvözölte. Ezt követően a vendégek meg­hallgattak az úttörőszövetség főtitkárának rövid' tájékozta­tóját. Ebből egyebek közt. kitűnt, hogy a tábornak a nyári hónapokban állandóan több mint ezer lakója van: kiva­ló magyar úttörők, valamint külföldi pajtások. Csillebér­cen — fennállása óta —< csaknem 200 ezren táboroz­ták. A nemrég befejeződött 92 millió forintos nagyszabá­sú rekonstrukció nyomán je­lentősen megváltozott a tá­bor arculata. Üj sportpálya es szabadtéri színpad épült. A tájékoztató után Kádár Jánost a tábor főterén az úttörőtanács és a többi paj­tás nevében Farkas Éva pajtás köszöntötte, aki a táborozó gyerekek vidám életéről szólva többek kö­zött kijelentette: érezzük, hogy köszönettel tartozunk a partnak mindazért, amiben Itt részünk van. Kádár Já­nos ezt követően felkereste a kisdobos, majd a vörös csillag altábort, ahol éppen VIT-vetélkedő, illetve aka­dályverseny zajlott. Később a sportpályát nézte meg.' Innen a „Csillebérc 25 éve’’, című .jubileumi kiállításra vezetett útja. Kádár János megtekintet­te még a nemzetközi aszfalt­rajzversenyt, a tábor főte­rén, majd betért a közeli úttörőpostára. A látogatás befejező aktu­saként Kádár Janos a kol­légiumi épületben találko­zott és elbeszélgetett az út­törőszövetség, valamint a tábor vezetőivel. Elismerés­sel szólt a látottakról; Tegnap, kedden délelőtt Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének el­nökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága Az ülésen megje­lent — többek között — Garamvölgyi József művelő­désügyi miniszterhelyettes és dr. Sipos István, az MSZM,P Heves megyei Bizottságának titkára is. A végrehajtó bizottság Kruppa l.ászlo művelődés­ügyi osztályvezető elöter- jesztéseben megvizsgálta az osztály ágazatpolitikai és ha­tósági tevékenységéről szóló jelentését, amelyet a Műve­lődésügyi Minisztérium He­ves megyei vizsgálata alap­ján készítettek a végrehajtó bizottsági vita számára. A napirendet — megköszönve a Művelődésügyi -Minisztéri­um ez irányban végzett vizs­gálatát, a végrehajtó bizott­ság széles körű vita után el­fogadta. A vitában egyébként felszólalt Garamvölgyi József es dr. Sipos István is. A végrehajtó bizottság ez­után Kántor Imrének, a pénz­ügyi osztály vezetőjének elő­terjesztésében a tanácsi vál­lalatok 1972. évi gazdálko­dásának helyzetéről/ szóló, míg dr. Lénával Vilmosnak, az igazgatási osztály vezető­jének beterjesztésében az új lakásügyi jogszabályom érvé­nyesülésének és az állami la­káselosztás új rendje megyei tapasztalatainak felmérésé­ről szóló beterjesztését vitat­ta meg. A végrehajtó bizottság ér­demi vita után a beterjesz­tett javaslatokkal kapcsolat­ban megfelelő határozatokat hozott. Tizenegy ország harmincegy növénynemesítőj e találkozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom