Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

KOSSUTH 8.20 8.41 9.00 y.:j5 10.05 10.15 11.04 12.20 12.35 13.5!) 14.46 15.00 16.03 16.14 16.34 17.05 17.30 17.45 18.00 16.30 19.25 20.50 21.2:) 20.20 22.30 22.50 23.10 0.10 Ravel: Lúdanyó mesél. IL. rész Uperahármasok Harsan a kürtszó! Notá-K Lües anyanyelvűnk Zenekari muzsika irószobam Ki nyer ma? Melódiákoktól Jókai: Egy magyar nabob. Rádiójáték. I. rész Operarészletek Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny Fúvósművek Család és alkohol Bartók nyomában Fiatalok stúdiója Áriák Hol járt, mit csinált? Könnyűzenei Híradó A Szabó család Az I Musici dl Róma kamarazenekar hangversenye Esti beszélgetés Nótacsokor Lszak-írországí jegyzet. II. rész Filmzene Mit ér a munka* ha magyar? Operarészletek Könnyűzene * PETŐFI 8.OS Kórusmüvek ■8.20 Könnyűzene 9.03 Dalok 9.12 Operettrészletefc 9.33 Beszélgessünk zenéről 9.53 Könyvek, tájak, emberi* 12.03 Népdalok 12*10 Áriák 12.43 Törvénykönyv 13.03 Kodály-művek 14.00 Kettőtől — hatig ááj Zenés délután 18.10 A bűn nyomában, EL rész 18.35 Találkozás Tito Schipával 19.03 Népi muzsika 20.25 Az utolsó utáni éjszaka. Hangjáték 21.40 Gondolatok filmekről 21.55 Schubert: A szép molnárlány 23.15 Tánczene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Csárdások Tallózás üzemi lapokban Kisközségi gondok Francis Lai dalaiból Mire költik a kulturális alapot? Szerkesztik a hallgatók! P. MAGYAR j 46.18 Hírek f 16.30 Szovjetunió—Egyesült fi Államok női — férfi atlétikai verseny 18.20 Kellemé» üdülést! 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Tíz fizetés nélküli nap. Mag várul beszélő bolgár ^ film . 21.25 Az én csatornám... 21.55 Tv-híradó — 2. POZSONYI 16.00 Szovjetunió—USA atlétikai viadal 19.00 és 21.10 Híradó 19.30 Berlinben találkoznak 20.15 A fekete gyertya fényé. NDK kalandfilmsorozat 21.30 Kétezer év a közeljövő m&zg A X. VIT színhelye: Berlin EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33). Délután fél 4. fél 6 és este 8 órakor A/ utolsó mozlelöadá* (Texasi krónika) Amerikai film. Fiatalokról, barátságról, szerelemről. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Egy bolond Párizsban Színes francia filmvígjáték. EGRI KERT Este 8 órakor Lángoló tenger Látványos, színe« szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és este 7 órakor West Side story I—IL GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szabad lélegzet GYÖNGYÖSI KERT West Side story I—IL HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bob herceg HATVANI KOSSUTH A nagy- Red HEVE8 Ljtibov Jarovaja FÜZESABONY Es üdvözlöm a fecskéket pétervasara / A fekete farmer «vjsp ' it 'v>: : Az NDK fővárosának 365 m magas tv-tornyából hal- szen-objektívval készült felvétel. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Kozmikus érdekességek A cethal csodája Mars-rakéták indulnak — Közel a Fiastyúkhoz Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Teie- iv v): n.-ioj, Rendelés gyermekek részére Is.. Gyöngyösön. JP órától szerda j • , ! 7 óráig a .Tókai utca szám alatti rendelőben. (Te* Ittfon: Viking-terv. Két — ember nélkül — rakétát indítanak az USA-ból 1975 augusztus —szeptemberben a Mars fe­lé. A Viking-terv szerint az egyik rakéta keringeni fog a Mars körül, s feladatai némileg hasonlítanak majd. a legutóbbi Marineréhoz, a másik hordozórakéta bonyo­lult manóverek után kivet magából egy leszálló szer­kezetet, amelynek fékező ej­tőernyője 0,001 milliméter vastagságú mylarplasztikból készsült. A ballonszerű ernyő súlya 3,5 tonna. A ballon átmérője 36 kilométer ma­gasságban (a Mars felett) csaknem 300 méter. A le­szállás után a Mars talaján marad egy Surveyorra em­lékeztető háromlábú űrhajó. A műszerek geológiai, me­teorológiai és biológiai kí­sérleteket végeznek, esetleg állóképeket, panorámafelvé­teleket továbbítanak a Föld­re. Halley üstökös. Edmund Halley angol királyi csilla­gász a XVIII. század elején észrevette, hogy egyes fé­nyes üstökösök megjelenése ugyan azon periodikus üstö­kös újbóli visszatérését je­lenti. Így fedezte fel a mai Halley üstököst, amelynek el­ső feljegyzett megjelenése i. e. 295-ben volt. Halley már nem élt, amikor üstö­kös a megjósolt Időpontban, 1759 telén visszatért: Pa­litsch német földműves fe­dezte föl. Legutóbbi 1910 májusában volt földközel­ben a 76 év keringési idejű. Halley. Jóslat a visszatérés-' re: 1985. november 18-án 105 millió kilométerre lesz < a Földtől, s a Pleiadok (Fi- j astyúk) csillagcsoport köze­lében látszik majd. 1986. feb- ; ruár 9-én megy át a peri hé-; lium (napközei) ponton — a; déli égboltra. A világ legna­gyobb távcsövei 1989-ik tud-; ják majd követni. A most ; született gyermekek egy ré-; sze 2062-ben még láthatja : majd a Halley újbóli vissza- I térését. Táveső. Az idén kezdték; meg a próbamegfigyeléseket J az ausztráliai Üj-Dél-WalesJ tartományban a Siding! Spring obszervatóriumban.! A 380 centiméter átmérőjű! új, tükrös óriás távcső ku­polája 1200 méter magas-; ságban kapott helyet. Emié-, keztetőül: a világ legna-] gyobb távcsöve a szovjet-] kaukázusi tükör (reflektor)< 6 méteres átmérővel, máso-j dik az amerikai 5 méteres < Halét teleszkóp a Palomar-j hegyen, harmadjk a Kitt; Peak (USA) csillagvizsgáló; 406 centiméteres tükre, s; negyedik az Interamerika * csillagvizsgáló körülbelül 400; centiméteres teleszkópja. A; csillagvizsgálót elsősorban! azért létesítették, mert a; Föld déli félgömbjén még! mindig kevés a nagy obszér-í vatórium. Változó fényű. E. N. Ma­karenkó, az ogyesszai c&il-í lagvizsgáló munkaíánsa olyan csillagot fedezett fel a Her­kules csillagképben, amely­nek fénye 83,1 naponként változik (maximumtól maxi­mumig). A fényváltozás gör­béje az úgynevezett cephei- da típusokhoz hasonlít, de ezek teljes fémyváltozása 4,10 vagy maximálisan 45 nap. Ilyen furcsa „csodabo­garat” már Cumo Hoffmei- ter német csillagász is ta­lált 1928-ban, s annak pe­riódusa 168 nap volt. A dé­li égbolton, az úgynevezett Mágellán-felhőkben (ezek kisebb csillagrendszerek) három ilyen hosszú périódu- sú változót is találtak, fény­változásuk időtartama 109, 133,6 és 118,6 nap. Ezeket Szergej Goposkip fedezte fel. A változó fényű csillagok „gyűjtése” és osztályozása, megfigyelése azért fontos, mert ezek tanulmányozása csillagfizikai szempontból néha többet ér, mint a „nyugodt” átlagcsillagoké. Egy kis történelem: az első ilyen csillagot még a távcső felfedezése előtt Fabricius dán csillagász fedezte fel 1596-ban. Észrevette, hogy a Cetus (Cethal) csillagkép „omikroh” jelzésű csillaga hol kifényesedik, hol pedig eltűnik. Mivé) sejtelme sem volt csillag fizikáról, az égi­testet Mlra Cetinek (a cet­hal csodájának) nevezte el. Azóta több száz Mira-típu- sú, változó fényű csillagot fedeztek föl. IIMDOK1N4 Pusztulástól az újjáépítésig Ml. Amerika árnyékában A tomboló háború Délen és más következményekkel járt. I Thieu uralma alatt Dél-Viet- 1 nam függetlenségéből fügefa­levél nyi maradt. A Washing­ton árnyékában élő saigoni rendszer berendezkedett ar­ra, hogy — a politikai függő­ség gazdasági következmé­nyeképpen — az amerikai je­lenlét hulladékaiból éljen. Gazdaságilag is erősen kü­lönbözik a déb országrész az északitól. Amíg a VDK, gaz­dag nyensapyag kincseivel feltehetően az ipar központja lenne egy egységes Vietnam­ban, á déli országrész — a Mekong deltavidéke révén — a mezőgazdaságé. A termé­keny Mekong-deltavídék ha­gyományosan Indokína, s egyben Délkelet-Azsia „élés­tárává” tette Dél-Vietnamot. Mindez szertefoszlott az indokínai háborúval. Dél- Vietnam 1939 előtt még éven­te másfél millió tonna rizst exportált. Ma viszont félmil­lió tonnát importál. Köszön­hető ez egyfelől az amerikai légierő „lombtalanitási’ ak­ciójának, másfelől annak, hogy falvak ezrei néptelened- tek el, milliók kényszerültek vándorbotot fogni a B—52- esek megújuló szőnyegbom­bázásai miatt. Saigon és a többi nagyváros mérhetetle­nül felduzzadt. Elhagyott földek — egyik oldalon hatalmas tömegű munkanélküli menekült — a másik oldalon. Ez az alap­képlet adja meg a kulcsot Dél-Vietnam problémáinak megértéséhez. Az ország ex­portképessége a háború alatt a nullára süllyedt, miközben az import — köztük az alap­vető élelmicikkek behozatala is — jelentős tétellé vált. A szakadék áthidalásának egyetlen módja: az USA1D (az amerikai segélyprogram). Az USAID szüntelen, évi többszázmillió dolláros se­gélyinjekciója tartotta és tartja ma is életben a dél­vietnami gazdaságot. A kér­dés éppen az: meddig hajlan­dó az amerikai kongresszus ezt a drága „kitartottat” fi­nanszírozni. Az amerikai hadsereg tá­vozása súlyos gazdasági prob­lémákat okozott. Eddig Unc­le Sám félmilliónyi katonája volt a munkanélküliség eny­hítője a feszültség levezető­je. Á költekező amerikai ka­tona a dél-vietnami gazdaság „motorja” volt. Bárok, szállo­dák, kereskedelmi negyedek, taxisok, cipőtisztítók és főleg prostituáltak sok százezernyi hada épült fel rá. Ma: „meg­szaporodtak a koldusok, a sorsj'egy- és újságárusok, a triciklis személyszállítók,- az autóőrök, az utcai árusok. Három évvel ezelőtt az ame­rikai expedíció« hadsereg volt az a fatörzs, amelynek nedvei paraziták millióit táplálta. A törzs nedvei fokozatosan ki­száradtak, helyére nem került semmi. Azóta szünet nélkül folytatódik a deklasszálódás és elszegényedés kettő folya­mata” — irja a Le Monde cí­mű francia lap. A hadsereg­ből kilépő katonák feje felett ott lebeg a munkanélküliség Damoklesz-kardja. Thieu rendszere egy lépést sem tesz az újjáépítés érdekében, nagyarányú külföldi segítség nélkül. Pedig Dél-Vietnam még a háborús károk ellenére is sok kedvező feltétellel ren­delkezik: a távozó amerikai hadsereg nemcsak megosz­tottságot, kaotikus viszonyo­kat, teljes politikai bizonyta­lanságot hagy maga után, ha­nem többezer kilométeres jó minőségű úthálózatot felújí­tott vasútvonalakat, kiépített kikötőket, csaknem minden nagyobb faluban repülőteret, számos erőművet, jónéhány ipari berendezést stb. Magya­rán szólva mindazt, amit Északon szétromboltak. Per­sze az is igaz, hogy az Egye­sült Államok fegyveres erői által hátrahagyott katonai jellegű létesítmények és be­rendezések zöme aligha hasz­nálható fel közvetlenül , a dél-vietnami gazdaság szá­mára. Túlságosan sokba ke­rülne, ha ezeket ipari mű­ködtetésre akarnák átalakíta­ni. Sok esetben azonban épp azt a kedvező lehetőséget biz­tosíthatná az újjáépítés ön­álló megkezdéséhez, amely­nek megteremtése Északon hatalmas erőfeszítéseket igé­nyel. Saigon azonban a háborús károk helyreállításában to­vábbra is Washington bőkezű támogatására számít. Az Egyesült Államokban viszont nem bíznak Thieu rendszeré­ben. Az amerikai segélyprog­ramok jelentékeny részé ed­dig is „felszívódott” a kato­natiszti-hivatalnoki réteg többcsatornás korrupt háló­zatában. A kereskedelem Saigonban áruhalmozást és spekulációt jelent. Egy ma­gasrangú, magát megnevezni nem , akaró amerikai tisztvi­selő a Pentagonhoz közel ál­ló U. S. News and World Re­port című lapnak kijelentet­te: „Semmilyen összegű pénz­zel nem lehet megvásárolni Dél-Vietnam számára a jó­létet, amíg nincs Saigonban egy egészséges kormány és nincs viszonylagos béke • vidéken”. Márpedig ahhoz, hogy Sai­gonban egészséges kormány jöjjön létre, mindenekelőtt meg kell találni a hangot, az ország másik nagy politikai erejével, a DIFK-kel. Hisz Dél-Vietnam területének jó­része (ha a lakosságnak ki­sebb hányada él is itt) a fel­szabadító erők ellenőrzése alatt áll. Semmibevenni őket, nélkülük, ellenük békét te­remteni nem lehet. Győri Sándor Előzetes piackutatások alapján a Metrimpex Külke­reskedelmi Vállalat több mint 6 évvel ezelőtt kezdte meg a komplett oktatási be­rendezések szállítását Dél- Amerikába. Az első üzlet Brazíliával jött létre 1967- ben, 2 millió dollár érték­ben. 1967-ben, majd 1969- ben 10—10 millió dollár érté­kű megállapodást kötöttünk ugyancsak Brazíliával, Peru­val, 1971-ben és 1972-ben 13, illetve 15 millió dollár ér­tékű üzleti megállapodást kötöttek, ez év júniusában pedig létrejött az első 2 mil­lió dolláros szerződés Chilé­vel. A tárgyalások tovább folynak más dél-amerikai országokkal is, hiszen ha­sonló igények másutt is van­nak. Peru és Brazília sok szak­munkásképző iskolájában, egyetemén és főiskoláján már magyar berendezések segít­ségével képezik ki a jövő szakembereit. (Chilébe a szállítások 1974-ben kezdőd­nek). Milyen berendezésektől van szó? A skála rendkívül széles. Vannak köztük elektromos és elektronikus műszerek, Kerülje meg az állomást! — Magét * sem engedték fölszállni? — Mindkét kijáratot kék köpenyes hölgyek állták el. Üvölteni tudtam volna. Leg­alább két perc volt hátra a menetrend szerinti indulási időig. A gőzös szinte az or­rom előtt pöfékelt. Zörög­tem az ajtó üvegén: hiába. A kék köpenyesek testűk­kel védték az utat. — Amikor a szerelvény végre « csiga indulási se­bességéhez hasonlóan neki­lódult, engem az egyik kékköpenyes felvilágosítottK hogy szigorú utasítás sze­rint cselekedett. Baleseti veszély, az utasok testi ép­ségének óvása, miegymás. —r Maga újságíró. Meg­kérdezhette volna az állo- másfönököt. hogy szerinte ■ el lehet-e érni két perc alatt a kijárattól az első vágá­nyig. Körülbelül hatméteres távolság. — Megkérdeztem. Nem válaszolt. De nem is biz­tos, hogy ő volt az állomás- főnök, mert velem ellentét­ben nem mutatkozott be, sőt határozott rákérdezésre sem vallotta be a nevét. Az in­formációhoz irányított. — Ott én is informálód­tam, Kiderült, hogy köz­Magyar berendezések Dél-Rmerika iskoláiban ponti rendelkezés értelmé­ben jártak el. — Nekem a rendelkezést is meg akarta mutatni az informátor. Lelkesen sila- bízált tíz percig egy sza­bálykönyvben, de sehogysem sikerült rábukkannia. — Elképzelhető egyáltalán olyan rendelkezés, amely szerint az indulási idő előtt két perccel le kell zárni a kijáratot? — Ezt még maga az állí­tólagos AllomAsfűnök sem állította. Csak annyit, hogy ha a vonat mozgásban van, tilos a fölszállás.,- — Nagyon helyes. Ámbár az indulás előtt 'két perccel még nincs mozgásban a vo­nat. 1 — Ne feledje, hogy a Kőiddel együtt forog és ke ring. Erről jut eszembe, hogy az állítólagos áilornás- főnök szerint két perc. alatt megkerülhettem, volna az ál­lomásépületet, és úgy aka­dály nélkül fölssállhatnk. — ötletes De , én először vagyok az egri állomáson, honnan tudnám, hogy a ki­járati ajtókon kivül mäsiitt is el lehet jutni a vágá­nyodhoz. — Akkor bizonyára azt sem tudja,’/hogy mi értelme van a kijáratok lezárásának, ha néhány lépéssel arrébb akár a robogó szerelvényre is felcsimpaszkodhat. — Dehogynem. Hát az ál­lítólagos központi rendelke­zés. — Amit az állomáshoz ha­sonlóan meg lehet kerülni. — Mondja, szállt má- vo­natra Budapesten? — Mintegy kétezerszer. — Hát Debrecenben, Szol­nokon, Szegeden, Székesfe­hérváron vagy Füzasabony- bo.li? — Mindegyik helyen sok­szor, de ilyen kijorai-lczá- nísriit még sehol sem Hi­úira. í — Féltem Is a vasúti cső-1 móooniokat. Összehasonlít- \ hntailavnl nagyobb a forgal- f műk. Mégsem tartják bi ujj n nevelkedést. » — Figyelje meg. büntetés- > böl majd az összes többi ál­lomást megszüntetik, még a i síneket is fölszedik. Csak < Eger marad. Es akkor a ki- járati ajtókat sem kell le- '< tárni, vagy örökre zárva iß- < hét tartani, mert mozgó vo-< nat sem lesz. — Zárva lesznek. A Föld! akkor is forog. . ____ tu») 1 973, július 24., kedd geodéziai műszerek, orvosi berendezések, szerszámgé­pek a tanműhelyek részére, komplett laboratóriumi be­rendezések, sőt, miniatűr gyáregységek is. Ezek olyan élelmiszeripari kisüzemek, amelyekben kicsinyített, for­mában minden olyan gép és berendezés megtalálható, amilyenek az „igazi”, nagy gyárakban működnek. Az ilyen oktatóüzem alkalmas arra, hogy a tanulók ne csak az egyes gépeket, hanem az alkalmazható gyártási tech­nológiát is elsajátítsák. A berendezések nemcsak a fővárosi oktatási intézmé­nyekben működnek, hanem Peru és Brazília vidéki vá­rosaiban, községeiben is. Mindkét országban erős a törekvés arra, hogy az okta­tás decentralizálásával is se­gítsenek felszámolni a vidék kulturális elmaradottságát. A magyar szakembereknek az is a feladatuk, hogy az ot­tani oktató és kezelő sze­mélyzetet megtanítsák a gé­pek, berendezések, műszerek használatára, kezelésére, kar­bantartására. Peruban és Brazíliában már szervizállo­mást Is létesített a Metrim­pex, Chilében pedig az év­végén kerül sor -erre. Az oktatási berendezések exportja az elmúlt években lendületesen fejlődött. Ez egyfelől azt bizonyítja, hogy a vevők elégedettek a szállí­tott berendezésekkel, másfe­lől pedig azt, hogy külke­reskedelmünknek és az ipar- vállalatainknak hasznos és kifizetődő ez a vállalkozás. Szabó Melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom