Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

Árnyékban is 35 fok Aratás a dormándi határban Ä hőmérő higanyszála ár­nyékban is legalább 35 Cel­sius fokot mutat. De hol van itt árnyék?! A napot semmi esetre sem lehet most szűk­markúsággal vádolni: „két kézzel” szórja sugarait a Holdasra. Így hívják azt a dormándi határrészt, ahol a Béke Tsz két kombájnja vág­ja a búzát. A gépek lassan,' méltóság­teljesen vonulnak a táblák­ban, szorgalmasan gyűjtik az érett személtet. Gocíó József, a szövetkezet elnöke és az egyik traktoros a pótkocsi árnyékába húzódik, onnan figyelik a munkát. — Nekem most már az a legfőbb gondom — mosolyo- dik el a közös gazdaság ve­zetője —, hogy eső ne legyen. A múlt hét közepén kezdtük el a munkát, s ha továbbra sem lesz komolyabb eső, ak­kor a jövő hét közepére be is fejezzük, őszi árpánk az idén nem volt, a búzát és a tavaszi árpát aratjuk. A be­takarításnak körülbelül a felénél tartunk. — Milyen termésre számí­tanak? — Az eddigi eredmények biztatóak. Tavaly 29,5 mázsa búza termett hektáronként, az eddigi átlag meghaladja a 32 mázsát. Az árpa pedig 35 körül lesz. — Milyen fajtát termeszte­nek? — Evek óta a Bezosztáját. Nekünk nagyon jól bevált, ragaszkodunk hozzá. Az egyik kombájn megáll a tábla szélén. Tóth Ferenc megvárja, amíg a gép körül kissé leülepszik a por, aztán leszáll a vezetőfülkéből. — Retten dolgozunk egy gépen. Most én vágom a bú­zát, társam, Forgács Pál pe­dig a szemet szállítja. Aztán cserélünk, ő arat, én meg szálútok. — Mennyit dolgoznak na­ponta? — Hát, úgy hajnal négy körül kel az ember, aztán rendbe teszi a gépet, s aho­gyan felszáll a harmat, kez­dődik a munka. Délben ebéd, aztán ismét a munka. Este kilencig. — Nem fárasztó? — Kicsit. Két hétig ki le­het bírni. Inkább a port vi- seh el nehezen az ember, a hőséget inkább. — A kereset? A két hét alatt megvan a hat-hétezer. A kombájnos megtörli a homlokát, visszamászik a ve­zetőfülkébe. Arra gondol, hogy jó lenne meginni egy­két pohár sört, aztán újra nekivág a táblának. Jó az idő, ki kell használni minden percet. Távolabb három kis srác figyeU lelkesen a munkát. Bäder Jancsi, Horváth Miska és a legkisebb, a hétéves Recskó Dénes. És természe­tesen Báder Jancsi Csibész nevű kutyája. Mióta az ara­tás tart, mindennap kijárnak ide a határba. Különösen Jancsi érdeklődik, mert ahogy elmondja, ha felnő, kombájnos szeretne lenni. Ügy látszik, hogy részben és távlatban biztosított a gaz­daság munkaerő-utánpótlása. Az országút mentén ismét megáll az egyik kombájn, át­eresztik a búzát a pótkocsi­ba. Az érett mag sárga zu- hatagként hull a szállítójár­műbe. A perzselő hőségben vibrál a levegő. Aki csak teheti, hűvösbe, árnyékba menekül ilyenkor. De az aratóknak meg kell küzdeniük a hőséggel, a fá­radtsággal és a porral egy­aránt. Kaposi Levente fogja megyénk felnőtt la­kosságának 24,4, az aktív ke­resők 41,4 százalékát. A pro­pagandisták 95 százaléka párttag. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti, alapjában kedvező irányú fejlődés nem mentes bizonyos problémáktól, ne­hézségektől sem. Meg kívánom említeni, hogy a tömegpropaganda új rendszerének megítélésével, a középtávú tervezésre való áttéréssel kapcsolatban me­gyénkben néhány szélsőséges nézettel is találkozunk. Az egyik nézet képviselői csak a pártoktatás felsőbb for­máit tartják hasznosnak és fontosnak. Ezenkívül min­den oktatási formát túlha­ladottnak és értelmetlen idő­töltésnek tekintenek. A má­sik nézet szerint minden po­litikai oktatás felesleges iiő- fecsérlés. Ebből a nézetből adódik, hogy néhány helyen egyes vezetők nem segítik megfelelően a pártoktatás feltételeinek megteremtését, illetve további javítását. An­nak ellenére, hogy ezek a nézetek elszigeteltek vagy nem mindig nyílt formában jelentkeznek, fel kell lépni ellenük és következetes, nyílt elvi-politikai vitában meg kell szüntetni őket. Komolyabb gondot jelent, hogy a helyi politikának a tömegpropagandában történő alkotó felhasználására ke­vés tervszerű, tudatos törek­vés tapasztalható. Probléma az is, hogy pártszerveink és pártszervezeteink munkájá­ban a tömegpropaganda még mindig nem kapcsolódik eléggé a pártmunka egészé­hez. A helyi politikának a tö­megpropagandában történő felhasználása területén több helyen nincs tisztázva, hogy adott kérdésben mi az, amit a pártszervezet a tömegpro- págandálól elvár, s mi az, amiért mozgósítani kell. Az egyes tanfolyamokon szer­zett eszmei-politikai tapasz­talatok felszínre hozása, a pártmunkában, a mindenna­pi gyakorlatban történő fel­használása terén is vannak még hiányosságok. Külön szeretném aláhúzni, hogy pártszerveinknek és pártszervezeteinknek tovább kell tökéletesíteniük a tö- megpropaganda-munka el­lenőrzésének rendszerét. Az egyre színvonalasabb tankönyvek időben történő megjelenése mellett gondot jelent, hogy pártszervezete­ink nem rendelkeznek ki­elégítő mértékben korszerű audiovizuális eszközökkel és egyéb szemléltető anyagok­kal. Gondot okoz különböző témájú filmek kölcsönzése és szakszerű bemutatása is. Problémát jelent annak a több ezer dolgozónak a po­litikai oktatása, akik napon­ta vagy hetente ingáznak, akár megyénkbe vagy a megyén kívülre. Mindezeket figyelembe vé­ve a középtávú terv további, illetve az 1973—74-es párt- oktatási év végrehajtásának feladatait a következőkben határozhatjuk meg: Erősíteni kell a pártokta­tás egész rendszerében azt a szemléletet, hogy pártunk politikája munkáspolitika, amely a munkásosztály ér­dekeivel és törekvéseivel együtt kifejezi valamennyi osztály és réteg alapvető ér­dekeit. a szocialista társada­lom teljes felépítésére irá­nyuló törekvéseit. A párt-tömegpropaganda- munka eszmei-politikai szín­vonalát, hatékonyságát to­vább kell növelni, különö­sen az MSZMP KB 1972. november 14—15-i határoza­tából adódó helyi feladatok végrehajtására való mozgó­sítás területén. A párt-tömegpropaganda minden szintjén jobban elő­térbe kell állítani a tartal­mi és módszertani kérdése­ket. Jelenleg a pártmunka homlokterében a gazdasági kérdések állnak. Az alap­szervezetekben is a legfon­tosabb a gazdasági munkára való koncentrálás. A gazdasági propagandá­ban kiemelt módon kell foglalkozni a termelés haté­konyságának növelésével, az irányítási rendszer korsze­rűsítésével, az üzem- és munkaszervezés feladataival, a szocialista brigádmozga­lom kérdéseivel. Nagy fontosságú az árpo­litikával Kapcsolatos kérdé­sek megmagyarázása, főleg annak megértetése, hogy az értékarányos árrendszer ki­alakítására törekszünk. Az életszínvonal-politika foglaljon el fontos helyet a propagandamunkában, első­sorban annak a megértetése, hogy az életszínvonal-emel­kedés a ter'.aelékenység nö­vekedésének a függvénye. A propagandamunka haté­konyabban szolgálja az ideo­lógiai harcot, amelynek vál­tozatlanul legfontosabb esz­köze a meggyőzés, a marxiz­mus—leninizmus hegemó­niájának további mélyítése, szélesítése. A párt-tömegpropaganda megyei középtávú tervében az 1973—74-es pártoktatási évre a tervezett hallgatói létszám megközelítő betar­tása mellett az alábbi vál­toztatások szükségesek: A helyi politikai "szükség­letnek megfelelően növelni A kedvező időjárás javított a terméskilátásokon A zöldség- és gyümölcsel­látás várható további alaku­lásáról kért információt a MÉM-ben és a SZÖVÉRT- központban az MTI munka­társa. Az illetékesek elmondot­ták, hogy az utóbbi két-há- rom héten a zöldségterme­lőknek kedvezett az időjárás; nagyobb, országos jellegű esőzések voltak. Ezt követően napsütéses, száraz idő járt a növényekre, ami különösen a melegigényes paprikának és paradicsomnak kedvezett. Mindez azonban nem tudta feledtetni azt a korábbi 10—■ 12 napos lehűlést, amely jú­nius elején visszavetette a növények fejlődését, és leg­alább egyhetes „elcsúszást” idézett elő az elmúlt évhez képest. A hidegtűrő növények ez­zel szemben kielégítően gya­rapodtak és például a zöld­borsó — főleg a hosszú te­nyészidejű fajták — jó ter­mést hozott, ugyanúgy, mint a korai káposzta, a kelká­poszta, valamint a karalábé. A szakemberek arra szá­mítanak, hogy a hét végére vagy a jövő hét közepére to­vább javul a zöldségellátás és az árak is erősen csökken­nek majd. Mindenesetre je­lenleg nagyobb a kereslet paprikából és paradicsom­ból, mint amennyit a terme­lők — megfelelő, elfogadha­tó árakon — ki tudnak elé­gíteni. Jó az ellátás uborká­ból és sárgarépából, és a fő­zőtök is felkerült a „kínálati listára.” A lecsószezon indu­lását különben augusztus 5-e után várják. Az időjárás kedvezőtlen hatása ellenére a felhozatal a legtöbb cikkből az elmúlt év azonos időszakához ké­pest nagyobb volt. A július 1—12 között tavaly 417 va­gon nyári burgonyát forgal­mazott a SZÖVÉRT. idén 656 vagont, fejeskáposz­tából 150 vagonnal szemben az idén 170 vagonnyit adtak el. Több zöldbab érkezett a fogyasztókhoz és a feldolgo­zó vállalatokhoz. Azonos volt a kínálat kelkáposztából és uborkából. Bár a paradi­csomfelhozatal nem volt egyenletes, mégis az elmúlt évi 192 vagonnal szemben 257 vagormyi paradicsom került a fogyasztókhoz, ugyanis ' a SZÖVERT importból egészítette ki alia- zai készleteket. Zöldpaprika bol ellenben a tavalyira mintegy 25 vagonnal kev seóbet tudtak csak biztosit, ni a megrendelőknek. (A jö­vő héten más jelentős ár­csökkenésre lehet számítani > A gyümölcsök fejlődését a: esős idő némileg vissza ve te te: ennek ellenére jó term ; voit meggyből, sárgabarack ból kisebb volt a termés a tavalyinál. Őszibarackból jú­lius 12-ig mintegy 110 vago - nos hátrányban voltak a SZÖVÉRT-vállalat ok az el­múlt év azonos időszakához képest. Az elmúlt évvel egybevet­ve a zöldség-gyümölcs árak azt mutatják, hogy általába:' öt-hat cikk tavaly olcsóbb volt, mint az idén, ugyan­ennyinek az ára azonos volt a megfigyelt időszakban, ot­tlét cikk viszont most ol­csóbb. Többet kellett a házi­asszonyoknak , adniuk a pa­radicsomért. a burgonyáért és a fejes káposztáért, ugyanakkor olcsóbb volt az elmúlt időszakban a zöldbab, az A minőségű őszibarack és a sárgabarck. (MTI) Csak az aktaköteg vastagszik Kertfoglalás - recski mádra Fél esztendeje tartó per­ben jár, kel, levelez, tárgyal Tóth János, az egyik recski lakos, akinek ügyét ezalatt a községen kívül megismer­ték már a legkülönbözőbb járási, sőt megyei szervek is, s vaskos aktacsomót sikerült összegyűjtenie a vélemé­nyekből, határozatokból —, de panaszával máig sem ju­tott egyről á kettőre. Hihetetlen? Nagyon is igaz. Sőt való­színű, hogy ez a „vesszőfu­tás” még eltart jó darabig. Annak ellenére,., hogy a történet — első hallásra is — eléggé világos, a téma lezárásában nem lenne sem­mi rendkívüli. íme az ügy: Ez év januárjában, a pa- rádfürdői erdészet valame­lyik vezetőjének az utasítá­kell a hallgatók létszámát azokon a pártoktatási for­mákon, amelyek a mái po­litikai kérdések, megyénk és az adott terület saját ys hely- _ zetéből fakadó feladatok megoldását segítik elő, első­sorban a Vállalati gazdálko­dás és a vállalati élet, a Világnézeti és etikai és Kul­turális kérdések tanfolya­mokon. Az elmúlt két év­ben jól bevált megyei tan­folyamokat, . azon szervezését és megyei témák feldolgozá­sát továbbra is szorgalmazni kell. A párt-tömegpropaganda- tanfolyamokon részt vevő hallgatók strukturális össze­tételét tovább kell javítani úgy, hogy az adott helyi po­litikai szükségletnek megfe­lelően növekedjék a pártta­gok, a munkások, a tsz-i ta­gok és a pártonkívüli veze­tők száma. Fontos továbbá, hogy a pártoktatás egész folyama­tában propagandistáink tu­datosabban, - jobban töreked­jenek a szemléletességre és szemléltetésre. összegezve: úgy ítéljük ­meg, hogy az 1973—74-es pártoktatási évet kedvező feltételek és körülmények között kezdhetjük meg. Biz­tató a nemzetközi helyzet, az egész országban, így me­gyénkben is jól halad a X. kongresszus határozatainak a végrehajtása, vannak lel­kes, fáradságot nem isme­rő, jól felkészült propagan­distáink, van hatékony. a gyakorlat által igazolt párt­oktatási rendszerünk. Mindez biztosíték arra, hogy egy olyan pártoktatási évet kezdjünk, amely teljes mértékben megfelel a KB 1972. novemberi határozata szellemének, az abban tá­masztott ko veteimény etetek sára, egyik óráról a másikra utat vágtak Tóth János kert­je végében, megrongálván a megművelt földet, s elhúz­ván, szétszaggatván még a kerítést is. Anélkül persze, hogy a tulajdonos — aki sok év óta birtokolja, hasz­nálja már a területet —, mindehhez a beleegyezését adta volna ... Az út, a szomszédos fate­lep rakodójához „kellett”, noha volt már egy bejáró, amiről birtokháborítás nél­kül, ma is elérhetnék a terü­letet. Az önkényességgel nem ér­tett egyet- a telepvezető sem, a pusztítást, a jogtalan bir­tokfoglalást kifogásolta a többi szomszéd is, felhábo­rodtak, mind az ismerősök, s helyt adott a panasznak a községi tanács. Érthető, ha utóbb a bíró­ságnál sem álltak a különös módon terjeszkedő erdőgaz­daság pártjára. Annál kevés­bé magyarázható viszont ez a hosszú huzavona, ami a tör­ténteket kíséri hónapok óta. A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság központjá­ban nemcsak tudnak a pa- rádfürdőiek sajátos, erősza­kos módszereiről — hanem egyenesen el is ítélik azt. Ám az ügyben mégsincs elő­rehaladás, határozott intéz­kedés, jogorvoslás. Nincs kártérítés, s máig sem vá­sárolták meg az elfoglalt, tönkretett 80—100 négyszög­ölnyi kertterületet. A rugalmas megoldás he­lyett — inkább a meddő vi­tát választják. S szaporod­nak a levelek, a sértett Tóth János szabadságát áldozza az utánajárásra —, minden eredmény nélkül. Tekintve, hogy itt nemcsak egy család elveszett nyugal­máról, hanem seregnyi ügy­intéző felesleges foglalkoz­tatásáról is szó van: a jog mellett a józan ész is a ten­geri kígyóvá nőtt köznapi ügy mielőbbi lezárását sür­geti. S rendkívül különös, hogy erre mindmáig sem Recsken, sem Egerben nem gondoltak! (—ni) . As átszervezett Pepsi Cola Gyanítom, mindennek a meleg az oka. Csakis a ká­nikula, ez a 35 fok sugallhat ilyen ötleteket. Erre mondja a honpolgár: megáll a józan ész! Őszintén szólva, első hal­lásra nem értettem pontosan, miről van szó (lehet, hogy ennek is a meleg az oka), de aztán minden megvilágo­sodott, s így közreadhatom: miért nincs Pepsi Cola Egerben és a környékén? Mert nincs, ez egyszer holt­biztos. Volt télen, volt ta­vasszal, sőt még a nyár ele­jén is. De amióta bekopog­tatott a kánikula, azóta bi­zony nem kapható az üzle­tekben. Így az üdítő Pepsi helyett csak választ kaptam, igaz. az is lehűtött kissé: azért nincs Pepsi Cola, mert át­szervezték. Nem az itókát, a területet. Eddig — már évek óta —, a Margitszigetről szállították Egerbe a karcsú üvegeket, most július 1-től a Söripari Vállalatra bízták a megyeszékhely és környé­kének ellátását. Fura gon­dolat, de hát egye fene, ha a söriparnak ez jó, ám szál­lítson colát, az a fö, hogy nekünk jó legyen. És főleg, hogy legyen, és akkor le­gyen, amikor kell, amikor gyakrabban szomjazunk Vagyis nyáron. Most! Es most tessék jól figyelni, mert. ezután jön a java: tia a* idő normális, akkor nyilvánvaló, hogy a Sör­ipari Vállalatnak első dolga kiadós szállítmányt in­dítani Egerbe. De mint fen­tebb már említettem —, és a kedves olvasók is tapasztal­ják — meleg van, így a jel­zett vállalat első dolga .volt kisütni: felemeli a Pepsi árát. Fel is emelte. Ügy látszik azonban, sze­rencsére mégsem mindenütt ártott a nagy meleg. A kis­kereskedelmi vállalat ugyan­is határozott néniét mondott az áremelésre. A söripar nem ad — csak drágábban; a kereskedelem nem vesz —. drágábban! Ezért nincs most Pepsi Cola Egerben. Ha megengedik — meleg ide, szomjhalál oda —, én most a kereskedelemnek szurkolok. Igaz, nem nagy ügy, de miért fizessünk 3,30- at egy üveg Pepsiért, ami­kor tudjuk, hogy annak há­rom forint az ára. Mert. hogy el ne felejtsem; a mar­gitszigeti vállalat továbbra is a régi áron szállít Gyön­gyösre, Hatvanba és másho­vá is. Mondom, hogy meleg van. Vagy nemcsak a kánikula az oka?! (márkusz) július 18« smtéiiűk

Next

/
Oldalképek
Tartalom