Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

A megyeszékhelyen sikerült biztosítani a történelmi múlt és a mai igények összhangját ■ Eger terve a legsikeresebb ■ Gyöngyös építési tervét át kell alakítani 9 A hatvani építkezésekhez nem szükséges engedély ■ Felülvizsgálták a városközpontok építési terveit Bemutatjuk az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát v Mint ahogyan beszámol­tunk olvasóinknak a Mi­nisztertanács legutóbbi ülé­sén megvizsgálta, hogy az illetékesek milyen intézkedé­seket tettek a túlzott igé­nyű, költséges városközpon­tok létrehozásának megaka­dályozására. Mint ismeretes a kormány már az elmúlt esztendőben intézkedéseket írt elő az anyagi eszközök célszerű felhasználására, s most ennek eredményeit vizsgálta a Minisztertanács. Az intézkedések végrehaj­tásának első lépéseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Terv­hivatal elnökével egyetértés­ben elrendelte, hogy vala­mennyi folyamatban levő, továbbá újonnan kezdődő városközpont-átépítést be kell jelenteni a miniszté­riumnak, amely az Országos Tervhivatallal együttesen alapos vizsgálódás után nyi­latkozik arról, hogy az épít­kezések folytatását, illetve megkezdését engedélyhez kö­ti-e. Eddig 32 város jelentette be azt a szándékát, hogy a városközpontot át akarja épí­teni. Hatvanban kisebb je­lentőségű építkezésekről van szó, ezért a minisztérium és a tervhivatal úgy döntött, hogy a városközpont építke­zéseihez nem szükséges en­gedély. Ami a beküldött építési terveket illeti a tapasztala­tok általában kedvezőek. Az elképzelések többnyire össz­hangban vannak a gazdasá­gi lehetőségekkel, jóllehet kisebb-nagyobb kiigazításra egész sor városban szükség van. Néhol — legalábbis a tervek egyes elemeiben — még mindig túlzottan deko­ratív megoldásokra töreked­nek, előfordul azonban az is, hogy rosszul értelmezett ta­karékosságból a város jelle­géhez nem illő megoldást választanak. Alaposan át kell alakítani például Gyön­gyös városközpontjának építési tervét, Békéscsabán. Csongrádon és Debrecenben pedig egyes részterveket kell megváltoztatni. Ajka, Eger és Tata város- központjainak rekonstruk­Vasámap, borongós dél­előtt. Talán tíz óra lehet. Alig néhányan ülünk uzson­na mellett a Vadvirágban, amikor behemót táskával az oldalán, cingár postás nyo- makszik az üzletvezető iro­dájába — Hoztam az újságokat. Meg akad néhány levél! Aztán illemtudóan egyen­sapkásához emeli jobbját, niegperdül, s már Ulan a kijárathoz. Félúton állítom meg. — Nemde Szőke Ferenc, aki immár huszonöt éve szolgálja a környező telepü­léseket? Sok szeretettel em­legetik vendéglátóim. Fel­idézné a múltat? — Bocsánat, momentán nem tehetem. Kétszáz házba kel! bekopognom a friss új­ságokkal. Fele ide megy. Szentimrére, a többi íjásza­iéba, Fallóskútra. Bagolyir­tásra, Istvánba. Tizenegykor megy a buszom. — Hát akkor folytassuk azon, Imre és Szentlászló közt! — Nem bánom. Utolsó pillanatban éri el a járatot. Félig már lemond­tam a találkozásról. — Haj, rosszabb volt ez 1957 előtt! — törli le hom­lokáról az izzadtságot. — A települések közti kilométe­reket gyalog kellett megten­nem, nem volt még akkor buszjárat. Télen, hóban 3 cióját kikötések nélkül en­gedélyezték, vagyis.a három város terve bizonyult a leg­jobbnak. Örömmel hallottuk az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban, hogy a há­rom város közül is Eger terve a legsikerültebb. ★ Eger város tervéről Zóm- bori Ferenctől, a városi ta­nács ,vb műszaki osztályának vezetőjétől érdeklődtünk. Többek között elmondotta, hogy több éves körültekintő munka előzte meg ennek a sikeres tervnek az elkészíté- ' sét. Egyik legfontosabb fel­adat volt tiszteletben tarta­ni Eger város történelmi múltját, műemlék jellegét, és ugyanakkor biztosítani a mai megnövekedett igények kielégítését is. A tervezett­nél és a megvalósításnál is sikerült biztosítani a régi értékek és az új, modern követelmények megfelelő összhangját. A helyi szervek az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség­gel egyetértésben már 1966- ban elkészítették az egri vár és városközpont helyreállítá­si programtervét, ehhez al­kalmazkodik a város általá­nos rendezési terve, amelyet . 1970-ben hagyott jóvá a He­ves megyei Tanács. A rész­letes program végrehajtása lehetővé teszi, hogy megóv­ják, s egyben a korszerű kö­vetelményeknek megfelelően hasznosítsak a belváros nagyértékű műemlék épüle­teit. Elmondotta a műszaki osz­tály vezetője. azt is, hogy észak- és északkeleti irány­ba megnagyobbodott a vá­rosközpont, s így ez a terü­let most a Malom utcáig és a Tetemvárig terjed. A vá­rosközpont megnagyobbftá- sára azért volt szükség, mert csak így tudja ellátni funkcióját. A belváros ugyanis továbbra is igazga­tási központja lesz Heves megyének és Egernek, s en­nek megfelelően itt helyez­kednek el a közintézmények, a* kereskedelmi, a szolgálta­tó és az idegenforgalmi lé­tesítmények. Ugyanakkor a belvárosból kitelepítik azo­síléc segített. Tudja, mennyit talpaltam én addig egyetlen nap alatt? Huszonöt kilomé­tert. Talán a földgolyót kör­bejárhattam volna néhány­szor! — S mire vitte ezzel a szorgalommal? — Vezető-kezelőségig! Ez a legtöbb,' amit magamfajta képzettségű elérhet miná- lunk. — Fizetség mindezért? — Most csak-csak! De a tavalyi .rendezés, no meg a törzsgárda-pótlék előtt alig jött össze az ezerötszáz. Gye­rek meg három, öleiktől ugye az asszony nem dolgozhatott, míg maguk gazdái nem let­tek. Otthon csirke, disznó növekedett meg termett a kevéske kaszáló, ami pó­tolt valamit De higgye el, töredelmes a negyedszázad. — Lakás? — Szentimrében, a Széc­henyi utcán. Apró ház. Elég­gé vedletten vásároltuk, az­tán magam pofozgattam. Es- tente, munkám végeztével... Kezében ételhordó. A leg­közelebbi falu, Szentlászló első házát lesi. Oda is lép a kalauzhoz. — Maid ott, a szokott he­lyen! Fenyőfa, léckerítés. A vezető féke^ megáll. kát az ipari létesítményeket, raktárakat, regionális jeUe- gű centrumokat, amelyek fe­leslegesen vonzzák a város- központba a teherforgalmat. A barokk ékszerdobozban — így nevezik a műértők Eger városát — az új léte­sítmények is a város jellegé­hez alkalmazkodnak. Jól il­leszkedik például a környe­zethez a most épülő Cent­rum Aruház, fiz új ÁFÉSZ áruház, de beleülik majd az új emeletes vásárcsarnok is, amelynek tervezésére a kö­zeljövőben kerül sor. A terv másik fontos cél­kitűzése volt a foghíjak megfelelő beépítése. A Baj- csy-Zsilinszky tömbbelsőt sikerült levegőssé tenni s az itt kiképzett parkot és sé­tányt szívesen látogatják az egriek, de a turisták is. Ilyen levegős tömbök kiala­kítását írja elő a tervezet. Eger rekonstrukciója 1985-ben fejeződik be. A vá­ros műemlék falai között 1967 és 1975 között mintegy 350 korszerű lakást alakítot­tak, illetve alakítanak ki, de jelentős eredmény az is, hogy ebben a zsúfolt belvá­rosban az új, vagy a kor­szerűsített épületek föld­szintjein közel húszezer négyzetméter alapterületű üzlethálózat helyezkedik el. Reszketeg bácsika lép az út­padkáról közelünkbe, hogy átvegye az alumínium étel­hordót, vasárnapi ebédjét. — Ez is a postás gondja? — A szentimrei napközis konyháról hozzuk. Szívesség! Magára maradott, szinte te­hetetlen az öreg Laci bácsi. Éhen veszne, ha nem segí­tünk. — És a vasárnapi munka? — Felváltva, egy kollega­nővel. Persze, nem könnyű. — Szabad szombat? Hat­vanban delben lehúzzák a rolót. — Szabad szombat, ná­lunk? — kérdez vissza. — Mi egyelőre a szabad va­sárnapért szurkolunk. De csak így oldható meg. Va­sárnapi újságot nem vihetek hétfőn. Megvernének. ® 9 0 Együtt széliünk le a követ­kező megállónál. Virágos ré­ten, kapaszkodókon bakta­tunk a „Kávéskunyhó’’ irá­nyába, ahol barátok várnak. Idézem a . házigázdát, aki úgy emlegette Szőke Feren­cet, hogy „két lábon iáró postahivatal’’. A települése­ken mindent ő intéz. — Csomag kivételével! — jegyzi meg, kiköpve a zsen­ge fűszálat, amit rágcsált — Egyébként ez nagyon régen 1 MÉM felhívása a nyári mezőgaz­dasági tüzek megelüzásére Az előző évek tapasztala­tai alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium — a BM Országos Tűz­rendészet! Parancsnokságá­val egyetértésben —, felhív­ja az állami gazdaságok igazgatóinak, a termelőszö­vetkezetek elnökeinek és a mezőgazdasági tevékenységet folytató más szervek veze­tőinek figyelmét arra, hogy a kalászos gabonák aratásá­nál és betakarításánál kö­vetkezetesen tartsák be az előírt megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket. Megkülön­böztetett gondot kell fordí­tani arra, hogy csak olyan erő- és munkagépeket üze­meltessenek, amelyek a gép­szemlén a műszaki és tűz­védelmi követelményeknek teljes mértékben megfelel­tek. A napi munkák során fi­gyelemmel kell kísérni az üzemelő gépek, eszközök műszaki állapotát. Gondos­kodni kell ezek tisztántartá­sáról és karbantartásáról. Különösen fontos az elektro­mos berendezések és vezeté­kek, az üzemanyagtartályok és vezetékek jó állapota. A tarlóégetés tűzveszélyes munka, amelynél minden esetben alkalmazni kell a tűzvédelmi előírásokat A tarlóégetés pontos időpontját a helyi tanácsnak előzete­sen be kell jelenteni. így megy. Mert- postahivatal csak Szentimrén van, s hogy a többi helyről ne kelljen télben, nyárban oda- caplatni, hát én járulok az emberekhez. Távirat, pénz­küldemény, ajánlott levél, egyre megy. Stempli, forma- nyomtatvány, bélyeg a zseb­ben. Utcán, bolt előtt meg­állítanak, vagy a kiskapuban strázsálnak, mert percre tudják, mikor érkezem, s már diktálják is! Ferenc, nagyon beteg az ember, fo­galmazzon már távmondatot a gyereknek! Csinálom. Vagy: Feri bátyám, külde- nék néhány százast apámék- nak, felveszi? Hogyne ven­ném S itt ez az ajánlott le­vél. fontos, pályázat nyug­szik benne... Annak rend- je-módia szerint kezelem őket. s estére kelve, hogy visszaérek Szentimrébe, le­számolok a postamesternek. — Nem fizette még el ma­gát? — Soha, kérem! Talán ezért jutottam kétszer is a „Kiváló postai dolgozó” ki­tüntetéshez. Legutóbb most, májusban. — A városi élet? — Itt születtem, innen se­hova! A gyerekek, azok má­sok. Könnyebben kirepülnek. Elnöke a nemzetközi hírű közgazdász-professzor, tit­kára egy kitűnő gazdasági- tervezési szakember. De az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságában ol­vasztártól kezdve a mérnö­kön, mezőgazdászon, orvoson, állami gazdasági vezetőn, nagyvállalati igazgatón ke­resztül a tsz-elnökig minden fontosabb népgazdasági te­rület, szakma képviselőjét megtaláljuk. Inokai János országgyűlé­si képviselővel, a terv- és költségvetési bizottság titká­rával, a KGM Tervező Iro­dáinak igazgatójával Deszél- getünk hivatali szobájában, a kellemes csendű Krisztina körúti KGMTI-székházban. — Bizottságunk súlyát, s természetesen felelősségét is elsősorban az határozza meg *— mondja bevezetőben —, hogy a nép, az állam pén­zével gazdálkodunk; a költ­ségvetéssel, iUetve a zárszám­adással kapcsolatos pénzügy- miniszteri előterjesztések bírálata a fő feladatunk. A bizottságnak tagja — hiva­talból — az országgyűlés többi állandó bizottságának elnöke is. Tehát, amellett, hogy a választott képviselők eleve gondosan differenciált szakterületükről vesznek részt a munkában, a többi állandó bizottság elnöke kép­viseli testületünkben az ága­zati tapasztalatokat is. — Hogyan ítéli meg a terv- és költségvetési bizott­ság kétéves tevékenységét, munkájának fejlődését? — Tárgyilagosan megálla­píthatjuk, hogy a korábbi évekhez képest az utóbbi két-három esztendőben szak- szerűségében is tartalma­sabb lett a munkánk. Ennek illusztrálásaképpen említem meg, hogy a Pénzügyminisz­térium ma már az éves költ­ségvetés elkészítése előtt megtárgyalja a bizottsággal a készülő költségvetés irány­elveit; a költségvetési zár­számadás vitájához pedig a bizottsági tagok rendelkezé­sére bocsátja az egyes nép- gazdasági ágazatok tevé­kenységének értékelését is. Talán nem érdektelen, ha — csupán felsorolásszerűen is — jelzem, hogy például a mostani, \ nyári ülésszak előtt a költségvetési zárszámadás napirendjéhez milyen írásos jelentések, tájékoztatók áll­tak rendelkezésünkre. Első­sorban a pénzügyminiszter jelentése az 1972. évi költ­ségvetés végrehajtásáról, s ehhez kapcsolódva egy tar­Bár az egyik lányomra nem panaszkodhatom. Nálunk laknak, s még a férje is mindennap hazajár Pásztó- ról. Azoknál már van egy kis unoka ... • • • Amivel befejezem, nem Szőke Ferenc szájából ered, de nagyon a portréjához tar­tozó történet, ö hallgatott róla, barátaim kerekítettek a dolgokon. Az egyik település nyugdí­jas nénikéje nehezen össze- gyüjtögetett húszezer forin­tot. Betétkönyve a sublótban. De ott a léhűtő unoka, s pénzszűkében lévén, szépen megfújja, hogy Szentimrén, a postán kivegyen magának néhány ezret. Bemutatóra szólt, tehette. Azaz: tehette volna! Mert a vándorpostás akkor lépett a . hivatalba, amikor az unoka a forin­tért erősködött. Szőke Fe­renc, akinek tenyerén az egész vidék, gyanút fogott, figyelmeztette főnökét. A szülének vénsége éveire, ekként maradt meg néhány ezerrel több forintja. — S mivel hálálta meg? — Elsírta magát! Mást nem is vártam. Pincérnek a borravaló, nekem a jó szó, a szeretet. Ebből ugyan nem épül kertes villa, de önérzet is van a világon. Nem így látja? — Pontosan! Moidvay Győző talmas tájékoztató a pénz­ügyi ellenőrzés tapasztala­tairól. Megkaptuk az Orszá­gos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a népgazdaság 1972. évi fejlődéséről és a gazdasági munka 1973. első negyedévi főbb eredményei­ről. Bizottságunk minden tag­ja kézhez kapta a tanácsok gazdálkodásáról, az ipar és a munkaügy, a mezőgazda­ság, a szociális és egészség- ügyi terület , helyzetéről és fejlődéséről tájékoztató je­lentéseket. De — a június 14-i ülésszakra készülve — átnézhettük az Építési és Városfejlesztési Minisztéri­um, a Közlekédés- és Posta­ügyi Minisztérium,' a Belke­reskedelmi. a Külkereskedel­mi, a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztéri­um, a Magyar Rádió és Te­levízió, a Tudományos Aka­démia, az Országos Testne­velési és Sporthivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Népköztársaság Ügyészsége, a Legfelsőbb Bíróság múlt évi munkáját ismertető, ér­tékelő jelentéseket is. — Ügy tudjuk, a bizottság nemcsak a költségvetéssel és a zárszámadással foglalkozik szakszerű alapossággal, ha­nem tevékenysége más fon­tos gazdaságpolitikai kérdé­sek vizsgálatára is kiterjed. Hallhatnánk-e erről vala­mit? — Valóban így van. Az év elején például bizottságunk megvitatta gazdasági fejlő­désünk 1971—72. évi főbb ta­pasztalatait, s a további fejlődés néhány problémáját. Ugyanezen az ülésen alapos tájékoztatást kaptunk az ötö­dik ötéves terv előkészítő munkálatairól. Májusban megvizsgáltuk a lakossági szolgáltatások helyzetét, kü­lönös tekintettel a kormány ezekkel kapcsolatos korábbi határozataira, továbbá az ak­tuális árpolitikai problémá­kat. . Mindkét témát annyira fontosnak tartottuk, hogy a velük kapcsolatos írásos tá­jékoztató anyagot eljuttattuk valamennyi képviselőnek. Munkatervünk szerint leg­közelebbi ülésünkön az ole­finprogram kerül napirend­re ; szeptemberben pedig megvizsgáljuk a munkaerő- helyzet várhktó alakulását és az új gazdasági struktúra összefüggéseit. Ugyanezen az ülésünkön — ez is jól mutatja, hogy milyen előre- tartással dolgozunk — már megvitatjuk az 1974, évi ál­lami költségvetés irányel­veit. — Milyen tapasztalatai vannak a bizottságnak a kü­lönböző állami szervekkel való együttműködésben? — Javulóak. Nemcsak a mi bizottságunk, hanem más' állandó bizottságok is tettek bizonyos kritikai észrevéte­leket egyik-másik tárca tá­jékoztató tevékenységéről. Az utóbbi időben viszont ál­talános tapasztalat, hogy az egyes tárcák igyekeznek a tevékenységükkel kapcsola­tos problematikus kérdése­ket is őszintén feltárni, s azok megoldásához igénylik a képviselők segítségét. Ez valóban így helyes, hiszen mindnyájan közös ügyet szol­gálunk. A bizottsági ülése­ken elhangzott észrevétele­ket minden szakminiszter időben megkapja és ezekre — a plénumon elhangzott észrevételekhez hasonlóan — harminc napon belül vála­szolni köteles. Munkánk megbecsülését tükrözi egyéb­ként az is, hogy bizottsá­gunk előtt a miniszterek, vagy közvetlen helyetteseik jelennek meg, s referálnak a tárca napirenden levő kér­déseiről, feladatairól — mohdta befejezésül Inokai János, a terv- és költségve­tési bizottság titkára. (U. L.) Mwksis Q 1373. június 13« k&M Telefonközpontok Angliának A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban fejlesztették ki az ún. CH típusú házi telefonközpontot, amelyből. nagy mennyiséget exportálnak Anglia részére. Ezeket a berende­zéseket a nagy belső telefonforgalmat lebonyolító gyárak, vagy intézmények használhatják fel gazdaságosan. (MTI-foto — Bara István felv. — KS.) Két lábon járó postaimtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom