Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
Váljanak kőzkínccsé a jó vezetési tapasztalatok Hopn szemeztük meg o háztáji üzemágat ? Ma már politikailag és közgazdaságilag egyaránt szerepének megfelelően értékeljük a háztáji termelést. Erre a népgazdaságnak nagy szüksége van és a fejlődés jelenlegi szakaszában jelentős tartalékot képvisel. Szerepe azért is jelentős, mert így egyes mezőgazda- sági termékekből a tsz-ta- gok önellátásukat is biztosítják. Helyi lehetőségek Van más szempont is. Ha a mi termelőszövetkezetünk a háztájiban nevelt, hizlalt állatállományt a közösben kívánná elhelyezni, akkor a szarvasmarha-ágazatban 14,5 millió forint, a sertéságazatban 30 millió forint, a baromfiágazatban 10,5 millió forint, összesen mintegy 55 millió forint értékű új állattartási épület kellene a meglevők mellé. A háztáji állattartás tóhát lehetővé teszi a tsz-gazdák egyéni tulajdonában levő épületek, állóeszközök hasznosítását, elősegíti a közös munkában részt venni már nem tudó családtagok nyugdíjasok, járadékosok (töredék-munkaerő) hasznos foglalkoztatását is. A háztájiból nyert kiegészítő jövedelem hozzájárul a tsz-tagok élet- színvonalának emeléséhez. A mi szövetkezetünkben 1963 óta folyik szervezeti háztáji termelés, jelenleg 316 család részvételével. A mezőgazdasági átszervezés folytán felszabadult és megüresedett istállók gyors termelésfejlesztési lehetőséget kínáltak. Ezek hasznosítását mi zárt baromfiállomány tartásával kezdtük. Tenyész- érett jércéket adtunk a termelőknek. Előírtuk a technológiát. A technológia előállításához, beszerzéséhez segítséget adtunk. Táptakarmányt biztosítottunk. Rendszeresen szaktanácsadást végeztünk. Meghonosítottuk a modem, nagy hozamú fajtákat Megszerveztük a közös értékesítést / A vállalkozás minden várakozást felülmúló eredményt hozott A szervezett termeltetés eredményeképpen megtízszereződött a baromfiállomány a háztájiban. A kezdeti sikerek után szerződéses termelési rendszerünket kiterjesztettük a háztáji állattartás és termelés minden területére. 1967-től a termelt javakért munkanap-jóváírást alkalmazunk. A háztáji szerződéses termeltetés irányítását a közös és a háztáji gazdaság együttműködésének szervezését kezdettől fogva a háztáji agronómus végzi, akinek feladata a háztáji termelés koordinálása. Családi tervezés A termelőszövetkezet nagyüzemi tervezési rendszerébe a háztáji gazdálkodás teljesítőképessége a családi tervezés alapján illeszkedik be. Ennek keretében az előre elkészített nyomtatványon minden tsz-család megtervezi: a termelőszövetkezettől várt juttatásokat, a szemes termény, zöldtakarmány,, pillangós és nedvdús takarmány itánti igényét Közli a szerződésre felkínált állat és állati termékeinek mennyiségét és a háztáji állatlétszámot. Megjelöli a családi részesművelésre elvállalt terület nagyságát, a vállalt munkanapok számát havi bontásban és a várt jövedelmet. A családi terv minden adata összesítésre-kerül és beépül a közös gazdaság üzemtervébe. A háztáji gazdaságokban termelt és közös révén értékesített állat, állati termék, termény 1963-ban még csak egymillió 700 ezer forint, viszont 1971-ben már 8 millió 935 ezer forint, 1972- ben pedig 10 millió forint összegű volt. A háztáji termelés méretei vetekednek más üzemágak nagyságával, viszont a problémái sokfélébbek, szerteágazóak. Ezért szükségesnek láttuk, hogy a háztáji gazdálkodást is üzemág szervezetben fogjuk össze! Az üzemág élén a több beosztottal rendelkező háztáji agronómus áll üzem- ágvezetői beosztásban. A háztáji üzemág feladata A háztáji üzemág feladata, hogy a brigádvezetők révén a családi tervek elkészítése, azok összesítése és az üzemi terv elkészítésénél a háztáji terv számbavétele. Tejfelvásárlás irányítása, a leadott tej nyilvántartása, tejzsírszázalék kiszámítása, a tejár elszámolása, a begyűjtő bérezése. Tojásfelvásárlás irányítása, begyűjtők bérezése, a felvásárolt tojás ellenértékének kifizetése, a tojás elszállítása. Bizományi táp- és tápszerértékesítés. Utánpótlásról gondoskodás. Mennyiségi és értékbeni nyilvántartás, házhoz szállítás megszervezése. Pásztor felvétele, bérezése, munkájának irányítása, ellenőrzése. A pásztorépületek karbantartása. Apaállat gondozásának biztosítása, selejtezés, takarmányozás, gondozók bérének számfejtése, épületek karbantartása. Háztáji inszeminálás megszervezése. Legelő nagyságrendjének meghatározása községenként az állatlétszám alapján. Legelők karbantartása. Köbér összegének meghatározása, levonása. OTP-hitel felvételének: «Besegítése. Alomszalma-juttatás, • háztájiban termett trágya számbavétele. Fuvarigényéte kteí&gftése, fogattal, illetve gépi eszközzel. Lovak takarmányozása, fogatolok munkatérének számfejtése. Háztáji föld juttatása: A végzett munkanapok alapján a földterület nagyságának megállapítása, kimérése, megműveltetése, ezzel kapcsolatos adatok eljuttatása a könyveléshez. Szerződéskötések; Igény- felmérés, szerződésminták kitöltése. Munkanap-Jóváírás a háztájiban végzett munkáért és erről a könyvelés értesítése. Szerződött állatok és állati termékek értékesítése, átadás-átvétel, szállítás, elszámolás a tagokkal. Takarmányok megtermel- tetése és átadása a családi terv alapján. Abraktakarmány juttatása elszámoló áron. Szálas, zöld- és lédús takarmányok kiadása igények alapján térítés ellenében. Rétkimérés árverés útján. Szaktanácsadás. Az idegen és helyi érdeklődők informálása; a háztáji mintagaz- daságok bemutatása. Állatférőhelyek felmérése, hízó- és tenyészalapanyag juttatása, kihelyezés akciók szervezése. Háztáji tüzelőolaj-értékesítés, utánpótlásról való gondoskodás, nyilvántartás mennyiségben és értékben. Az erdőről és a Tüzéptől a tüzelőanyag házhoz szállítása. . A takarmányjuttatás módja A termelőszövetkezet a háztáji gazdaságok részére 1963 óta rendszeresen juttat takarmányt. A szükséges abrak nagy részét a háztáji földterületek abraktermése adja. A további igényt — a szükséglet mértékéig — a közös gazdaság terméséből elégítjük ki elszámoló áron. Készpénzért tápot, dúsított és ipari takarmányt' vásárolhatnak tagjaink. Szálas takarmányt is adunk a háztáji állatállomány részére: pillangós takarmányterületből családonként legfeljebb 1350 négyszögölet. Rétet árverés útján értékesítjük. Utak, árkok és fasorok szénatermése térítésmentesen betakarítható. A közös munkában rendszeresen részt vevő állattartók részére a családi terv alapján korlátlanul adunk zöldtakarmányt, térítés ellenében. A lédús takarmányellá- tást a háztáji gazdaság területén megtermelt takarmányrépa biztosítja. Kívánság esetén a tsz az állattartóknak szilázst is juttat. A családi tervben feltüntetett állatlétszám alapján térítés nélkül adunk alom- szalmát, családonként legfeljebb 45 mázsát. A nagy táblákban művelt háztáji kukoricaföldeken a közös elvégzi a talajmunkát, kiszórja a műtrágyát Hibrid vetőmagot vetünk, kívánság szerint elvégezzük a vegyszeres gyomirtást majd betakarításkor a leszedett terményt beszállítjuk. A tag a művelési és anyagköltségeket megtéríti és elvégzi a betakarítást Térítési díjak A háztáji termelés meghatározó tényezője a szállítás. A fogatokat a háztáji üzemág irányítja. A havonta elszámolásra kerülő térítési díj fogatóránként 20 forint A háztáji Qaemág rendelkezik 1 db tehergépkocsival és 4 db traktorral, a tag ezekkel elégíti ki a háztáji termelés igényeit a teljes költségek viselése mellett Hz nálunk a traktor igény- bevétele esetén: rakodó nélkül 40,— Ft/óra, rakodással «0,— Ft/óra. A tehergépkocsi használati díja: rakodó nélkül 60,— Ft/óra, rakodóval 80,— Ft/óra. Jelentősnek tartom a háztáji üzemág szervezésében folytatott zöldségtermelést Minden család annyi területet vállal, amennyit szabad munkaerejével meg tud műveim, és feles alapon részesedik. Szövetkezetünkben tehéntartási és tejértékesítési, szarvasmarha-hizlalást te- nyészüsző-nevelési, süldőnevelést sertéshizlalást te- nyész- és árutojás-termelést baromfihústermelési szerződéseket kötünk a háztáji gazdaságokkal. A nagyüzemi felár 50—50 százalékban kerül felosztásra a tag és a közös gazdaság között M u n ka n ap-j ó váí rás Az 5/1970. kormány számú rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 9/1970. MÉM számú rendelet alapján a szerződéses termeltetés után a következő munkanap-jóváírás- baú részesítjük tagjainkat, havonta és az állatok darabjaként: tehén után 3, hízómartia- tenyészüsző után 1,5, borjú nevelése-hizlalása után 1, kocatartás után 1, sertéshiz- lalás-sül d őnevelés után 0,25 munkanap. Tapasztalataink szerint kívánatos, hogy csak azzal kössünk termelési szerződést, aki a közösben is eleget tesz kötelezettségén ek. Azok a szolgáltatások (fuvar, takarmány stb.), amelyeket a háztáji kap, senkinek sem biztosíthatnak jogtalan hasznot, vagyis bekerülési áron alul nem teljesíthetők. A közös és a háztáji gazdasági kapcsolatainak szorosabbá tétele végett előnyös volna a háztáji termelés forgóalap-szükséglétét a termelőszövetkezet hiteltervében szerepeltetni és azt termelési hitelből biztosítani. Bővel * háztájival kapcsolatos forgalom könyvelése elkülönítve történik, ponto- san megállapítható a termelőszövetkezet jövedelme, haszna a háztáji kooperációból. 1971-ben összesen 8 millió 935 ezer forint árbevételt ért él a tsz a háztáji áruk értékesítésével. A nagyüzemi felár mintegy 400 ezer forintot tett ki Minden költ- ségleszámítás után 47 ezer forint haszna marad a közösnek. Persze, nem is a közvetlen nyereség elérése a célunk, hanem a fontosabb a közvetett haszon, a termelés bővítése és tagjaink megsegítése;. / Baksai Antal, a baksai Ezüstkalász Tsz elnöke Jó ütemben halad Miskolcon az ország legnagyobb cementgyárának építése. Az új gyáróriás, termelésbe állítása után, évente 1,6 millió tonna cementet ad majd az építőiparnak. (MTI-foto — Erezi K. Gyula) •• Összhang Aki valamelyest is járatos a tanácsi igazgatási munkában, nem lepődik meg azon, ha a nagy közösség érdekében hozott döntéseket nem mindenki fogadja szívesen. Gyakran még az sem mondható, hogy az ellenzők rosszhiszeműségből kötözködnek, vagy kritizálnak. Egyrészt az egészségesen fejlődő szocialista demokratizmus nemcsak jogot ad a beleszólásra, hanem igényli is azt, másrészt sokan a beleszólási jogot abszolutizálva értelmezik, mintegy vétójognak tekintik. Gyakran az állami, társadalmi szervek, vagy a munkahelyi vezetők intézkedéseit kizárólag aszerint bírálják: közvetlenül hasznos-e számukra, vagy sem. Ritkán születik olyan döntés, amely szinte mindenkit előnyösen érint. Előfordul, hogy még a gyermekgondozási segély, államunk humanizmusának e nagyszerű vívmánya is ellenérzést vált ki ott, ahol e jogával élni kívánó anya távolléte munkaerő-gondot okoz az üzemben, hivatalban. Hivatkozhatunk olyan példára is, amikor a közérdek élesen szembekerül az egyéni érdekkel. Nem ítélhető el persze az, aki emiatt felszisszen vagy megpróbál hadakozni ellene. Am éppúgy hiba volna azokért perbe szállni, akik az élet sodrával szemben úsznak. Az egyik tsz-tag panaszkodik, hogy víztársulási díj fizetésére „kényszerítik”, noha a portáján egészséges vizű kútja van. A község adott utcájában, de másutt is, több háznak egyáltalán nincs kútja. Közóhaj volt tehát, hogy épüljön törpe vízmű. A helyi tanács jelentős áldozatot vállalt létrehozásában, az utcabeliek többsége szívesen csatlakozott a társuláshoz. Később az is kiderült, hogy a mi derék panaszosunk hosszú időn át „verte az asztalt”, kövezzék ki közpénzen az utcájukat. Igaz, közérdek volt ez is, de lankadatlan igyekezete mögött az munkált, hogy az őszi-téli időben jó márkájú motorkerékpárja tengelyig süppedt a sárba. Ugyancsak faluról való a következő példa: S. Balázs fuvaros belterületi ingatlan telkéből 200 négyszögöl területet — tisztes árú kártalanítással —, kisajátított a tanács. Az intézkedés a falukép szebb kialakítását célozta. Egy, már kiépült új utca nem is terjeszkedhetett volna más irányban. A fuvaros levelek, beadványok zömét intézte a különféle hatóságokhoz, intézményekhez. Nem nehéz kimondani a szentenciát: ha van klasszikus példa rá, hogy a közérdeknek mikor nem kell — mert nem lehet —, tiszteletben tartani a magánérdeket, hát az ő esete az. Ürügy vott a közérdekre hivatkozás annál az alföldi AFESZ-üzemegységnél is, ahol a társadalmi tulajdont becsülettel óvó és gyarapító dolgozót — mint összeférhetet- lent —, egy „megértő” családtaggal akarták fölcserélni. A felsorolt negatív példák több mindenre bizonyítékul szolgálnak. Egyrészt arra, hogy a közérdek címkéjét még ma is fel lehet használni inkorrekt célok elérésére, tisztát- lan szándékok takarójaként. Másrészt — és ez örvendetes —, a közérdek fogalma immár törvényerejű, mind inkább első helyre kerül a dolgok rendjében. Gondunk ma az, s ez lesz a jövőben is, hogy nagy terveink, fontos' céljaink kitűzésekor szüntelenül keressük, s találjuk is meg a közérdek és az egyéni érdek összhangját. A. E. Zöld folyosó — piros folyosó „Ha Ön az alább felsoroltakon kívül mást nem hoz magával, a zöld folyosón át hagyhatja el a repülőteret, számíthat azonban vámvizsgálatra.” így kezdődik a négy nyelven — röplapon, plakáton, világítótáblán — közzétett tájékoztató, amely minden, a Ferihegyi repülőtérre érkező bel- és külföldi utashoz eljut. És mivel a piros folyosót csak azoknak kell választaniuk, akik vámköteles árut hoznak — az érkezők két csoportra oszlanak — és így kultúráltabbá, gyorsabbá vált a vámkezelés. A most — a szocialista országokban először nálunk — bevezetett új vámkezelési módszer alkalmazására az adott lehetőséget, hogy az évtizedes tapasztalatok bizonyították: az utasok zöme valóban világot látni, rokonokat látogatni utazik külföldre és nem tiszteségtelen, vagy üzletelési célból. Az eddigi tapasztalatok szerint wíeliebb abból adódhat probléma, hogy a vámszabályok szerint a behozható áruknál az értékhatárt, a belfödi fogyasztói árak szerint állapítják meg. Mi a helyzet, ha a behozott áru hazai kereskedelemben nem kapható? — kérdeztük a Ferihegyi repülőtéri vámhivatal parancsnokától. — Ilyen esetben — válaszolta Lestyán Tibor pénzügyőr őrnagy — a hasonló belföldi áruhoz viszonyított értéket állapítottunk meg. Ha számunkra teljesen ismeretlen áruról van szó, amelyhez hasonló nem kapható Magyarországon, akkor igazságügyi szakértőt veszünk igénybe az ármegállapításhoz. Természetesen ilyenkor a vámolást nem tudjuk a helyszínen lebonyolítani, jegyzőkönyvet veszünk fel ás meghatározott, rövid időn belül tájékoztatjuk az utast. — Hogyan módosul a vámmentesen behozható áruk ér ■ tékhatára, ha egy család több tagja együtt érkezik? — Minden érkező személy — függetlenül attól, hogy közösek a csomagjaik, vagy nem — külön jogosult a vássai- bályzatban előírt mennyiséget vámmentesen behozni. Ha például háromtagú családról van szó, akkor 12 ezer forint» az értékhatár. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy- egy vásárolt, vagy ajándékba kapott áru értéke túlhaladhatja a megjelölt értékhatárt. Arra sem ad lehetőséget a vámszabályzat, hogy a közösen adódó magasabb értékhatárig, tehát a 12 ezer forint összegig egy áruból kereskedelmi mennyiséget hozzon be a család. Háromtagú család sem hozhat be például tízezer forintos csónakmotort, vagy 20 méter szövetet vámmentesen. Ilyenkor az az eljárás, hogy a 4 ezer forinton felüli összeget a csónakmotornál, vámkötelesként kezelik, a szövetnél pedig a megengedett 3 méteren felüli mennyiséget vetik vámolás alá. — Mi történik azzal, aki a zöld folyosón indul el és a szúrópróbás ellenőrzésnél találnak nála vámköteles árut? — Kezdetben különösen ügyelünk arra, hogy senki ne kerüljön bajba a törvény, az új rendszer kívánta szabályok nem ismerése miatt. A zöld folyosón szolgálatot teljesítő pénzügyőr, az esetleges ellenőrzésnél még egyszer megkérdezi: elolvasta-e az utas a tájékoztatót? Ha annak ismeretében találnak nála vámköteles árut, akkor ötezer forint alatti érték esetén vámszabálysértést, a feletti összeg esetén vámbűntettet követ el az illető. Ilyen esetben jegyzőkönyv felvétele meleltt, az úti holmiján kívül minden nála levő árut lefoglalnak. A lefolytatott eljárás során döntenek arról, hogy mi történjék a behozott áruval — elkobozzák, vagy megfelelő igazolás esetén vámkötelesként kezeljék. Hadd hívjuk fel a figyelmet a tájékoztató utolsó mondatára: „Amennyiben a megfelelő folyosó kiválasztásában az utas bizonytalan, vegye igénybe a tilos folyosót.” Ha arra megy, az még nem jelenti önmagában, hogy vámot fog fizetni, legfeljebb any- nyit, hogy ellenőrzik a csomagját. Pálos Miklós 1973. június 10., vasárnap
