Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

TUDOMÁNY Eg TECHNIKA*!.;

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .! 1 TUDOMÁNY ÉS TO'

Sas,

autó ellen

Olajtároló a tengerben Ségiaaz Ä

olajmezőn rövidesen átadják rendeltetésének azt a hatalmas építményt, amelyet 160 ezer köbméter kőolaj befogadására készítenek. Egy óriási méretű, tengerfenéken álló, hullámtörő fallal körülvett olajtárolóról van szó, amelyben kilenc vasbetontartály tölthető lel a tengeríenéki fúrásokból nyert kőolajjal.

Az építmény 7350 négyzetméter területű, 6 méter magas üreges — tehát a vízben el nem süllyedő, csak lebegő —, alapját a parti részen készítették eh majd valamivel mélyebb tengerrészre vontatták, ahol erősen lehorgonyozták. A tartályokat csúszózsaluzással építik rá az alapra, a hullámtörő falat pedig előre gyártott elemekből állítják össze. A munka előrehaladtával a szerkezet egyre mélyebbre süllyed a tengerbe. Amikor az építmény ez év végén elkészül, a nyílt tengerrészre, az ekofiski kőolajfúráshoz vontatják. Itt az alap üregeibe vizet bocsátanak, amire az egész komplexum le fog „ülni”. eredetileg kijelölt helyére, a tengerfenékre.

A nagy tartályhajók az óriási olajtároló mellé állvá, a nyílt tengeren vehetik majd fel az értékes rakományt, de csővezeték is összeköti majd az ekofiski olajtárolót a parti részekkel.

Számítógép

a lakosság szolgálatában

Az elektronikus számítógépeket ma már széles körben alkalmazzák a tudományos kutatás, közigazgatás, közlekedés, ipar stb. területein. A hetvenes évtizedben a számítógépeket egyre több területen állítják közvetlenül a lakosság szolgálatába.

A brooklyni (USA) gázművek központjába naponta kb. 6000 telefonhívás érkezik be. A fogyasztók javításokat sürgetnek, a gázóra-bekötés időpontja után érdeklődnek, vagy műszaki hibákat jelentenek be. Előfordult, hogy a telefonhívások száma elérte az óránkénti 2000-et. Érthető, hogy a vállalatnak elsőrendű feladata a gyors információadás. Ennek érdekében a felvilágosításra kötelezett alkalmazottak nemrégiben billentyűkkel ellátott hívó- asztalkát kaptak. A telefonhívás után a tisztviselő — miközben az érdeklődő a vonalban marad —, a billentyűs házi hívóberendezés segítségével, a kérést az elektronikus központhoz továbbítja. A kérdésre a felelet néhány másodpercen belül megérkezik a tisztviselő előtt elhelyezett televíziós képernyőre.

Az előfizetők általában az utolsó számla adatait kérdezik, a fogyasztást köbméterben, pénzben, stb. Sürgős esetben, így gázszivárgásnál a számítógép parancsot gépel papírra. Ezt a vállalat legközelebbi javítórészlegéhez továbbítják, ahonnan az autós szerelő azonnal a helyszínre indul, hogy elvégezze a kívánt javítást.

Gépesített

gyapotssedés

A ' gyapotszedés gépesítésével sokáig nem boldogultak a szakemberek, pedig sok évtizeden át rengeteg munkát és pénzt fordítottak a kísérletekbe. A legfőbb probléma az volt: hogyan lehet elválasztani a gyapotot a nem kívánatos növényi részektől.

A gyapottermés gépi leszedése viszonylag egyszerű művelet: többnyire szívással távolítsák el a tőről a vékony szálakból álló halmazt. Eközben természetesen levél-, gubó- és szármaraúvá- nyokat is beszív a gép. A ma már kialakult, általánosan alkalmazott tisztítási mód szerint a leszakított gyapotcsomók két forgódob közé kerülnek, amelyekből tüskeszerű, nyúlványok állnak ki. Az egyik forgódob tüskéi a gubómaradványokat, a másiké a gyapotszálakat ragadják magukkal. Ez utóbbiakról nedvesítővei kombinált tisztítószer- kezet „emeli le” az értékes fehér gyapotot, amit leVegőáram- mal egy gyű.itőtartályba továbbítanak. A gubó- és szármarad- vánvokat a gyapotszedő kombájn többnyire nem gyűjti ösz- sze, hanem esak kifújja.

Ahol azelőtt nők sokasága végezte az igen nehéz és szaporában gyapotszedést, ma néhány gép rövid idő alatt elvégzi ezt a munkát.

3

&

s:

<

S

o

o

s

s«5

M

£

E

o

u

SS

3

S

Atomerőmű épül Leningrádban

A kilencedik szovjet ötéves tervidőszak során üzemelni fog a Leningrádban most épülő villamos atomerőmű. A főépület már elkészült, most a berendezések beszerelése következik.

Az épülő erőmű technikai szempontból a legtökéletesebb szovjet atomenergetikai komplexum, amely egy egész, később létesítendő, atomerőmű-sorozat vezérobjektuma lesz. Nemcsak a legfontosabb aggregátok és gépek működtetését dolgozzák ki az új erőműben, hanem az építéstechnológiát, a munkák sorrendjét, optimális ritmusát és tervezését is tanulmányozzák. A leningrádi villamos atomerőmű termelési folyamatát több mint ezer automatizált meghnjiógép irányítja.

Az új ötéves tervidőszakban széles körű atomerőműépítési programot valósítanak meg a Szovjetunióban. Mindenekelőtt az ország korlátozott fűtőanyag tartalékokkal rendelkező európai részén építenek atomerőműveket. A program szerint 10—12 év alatt 30 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű kapacitást helyeznek üzembe.

| Ä kozmikus | jövevények

* titkai

m

tű

A Szibériában. Tungusz- nál 1908-ban becsapódott Ü! meteorit még ma is érdek- S li a tudósokat. Eredetére vo- g natkozóan a vélemények O megoszlanak. Egyesek sze- ö rint a meteorit felrobbaná- sa után anyagából nem ma- radt meg semmi, ezért kár *: is a hajdani katasztrófa *S nyomait kutatni. Mások jS homlokegyenest ellenkező ál- 5E lásponton — a kutatások Fj legmodernebb eszközökkel Ja való folytatása mellett — H vannak.

A tungiíszi meteoritbecsapódásnak komoly vetélytár- sa is akadt — szintén Szi- S; bériában. Az északi fekvésű

< Poligaji katlan, amelynek S átmérője 100 kilométer, g szakemberek véleménye szegi rint szintén meteoritkráter.

A Novoszibirszkben, a.koz• mikus jövevényekről nemrég *r’ tartott tudóskonferencián C végleg tudománytalan hipotézisnek minősítették azt a * feltevést, hogy a tunguszi u meteorit más bolygóról szár- mazó, és a Föld légkörében tg felrobbant űrhajó volt.

g Mechanikus | erdészek

o

p Erdőkincsét tekintve a É* Szovjetunió az első a vilá- .. gon. Szakemberek számítá- 't sai szerint a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére >£ évente körülbelül 2,3 millió g hektár erdőt vágnak ki. Eb- B bői 1 millió 300 ezer hek- y tár . természetes úton pótló- H dik, míg a fennmaradó egy- millió hektár felújítása már tí az emberek feladata.

^ A Moszkva mellett műkőig dő Erdőgazdasági és Erdőgé< pészeti Intézetben áz elmúlt S öt év során több mint 20 ® különféle géptípust konstru- p áltak a kivágott erdők pót- H lására. Az új gépek egyike ,, óránként körülbelül 400 fa- •; csemetét képes elültetni. Ez I«! a mechanikus „erdész” ta- Uj lajművelésre is befogható.

£

32

| Szemüveges kutya

g. Valószínűleg Stan volt az fű első kutya a világon, amely kontakt lencsét viselt a sze- mén. Stan, a spanyolországi *jí Guechóban élő terrier, egy g autóbaleset, után kapta ezt O a költséges, modern szem- O üveget, mivel az állatorvos jjj megállapította, hogy látása nagyon megromlott. Sajnos, ' a derék kutyatulajdonos ál- ^ dozatkészsége hiábavalónak “ bizonyult: Slant a kontakt

E lencse ellenére újból elgá- § zolta egy autó, s a kutya el- pusztult.

Évgyűrűk a tudomány szolgálatában

Sasok támadtak meg egy teherautót Kazahsztán hegyei között. A sasok több kilométeren át követték a kocsit a Dzsambul-Csu közötti úton, majd egyikük hirtelen lecsapott az öttonnás teherkocsira. A vezető megőrizte lélekjelenlétét, fékezett, a sas mégis olyan erőve! csapódott a szélvédőhöz, hogy az darabokra tört és halaira sebezte a sast.

A keresztirányban elvágott fatörzs gyűrűs rajzolata szemet gyönyörködtető látvány. Az évgyűrűk azonban fontos információkat is jelentenek a mindenre kíváncsi ember számára.

A fa osztódó szövetanyagát a kambium alkotja. Sejtjei a gyökér és a hajtástengely külső oldalával párhuzamosan helyezkednek el, és sugárirányban mindig újabb sejteket hoznak létre. Tavasszal a kambium, a növény nagy vízigénye következtében, tág üregű faelemeket hoz létre. Ezek azok a korai pászták, amelyek a fa metszeti képében világosabb színt mutatnak. A nyár közepén azután csökken a fa vízszükséglete, a faelemek szűkebb üregűek lesznek, színük megsötétül. Ily módon alakul ki a késői pászta. A korai és a késői paszta közötti éles határt nevezik évgyűrűhatárnak. Az egymásra rétegeződő évgyűrűkből meg lehet állapítani a fa korát. Egy világos és egy sötét rész felel meg egy évnek.

meti a föld. Ilyen kényes fa Európában a tölgy. A bete- metődés rendszerint eróziós folyamat következménye. A tölgyfák halálának időpontját, évgyűrűs kormeghatározással pontosan meg lehet állapítani. A geológus számára a kihalt fa az adott terepen egy megállt óra szerepét tölti be. Az évgyűrűanalízis azonban nemcsak a fa halálának Időpontját mutatja ki. hanem az ezután bekövetkezett földfelszín fel- töltődés mértékét is. A „megállt óra” segítségével tehát egy geológiai folyamatot időben vissza lehet pergetni.

Ritkábban az is előfordul, hogy a fa egyik része elpusztul, a másik része tovább él, mert gyökerei különleges helyzetbe kerülnek. Rendszerint vihar, eróziós folyamatok, vulkánkitörések, földrengések következtében alakul ki így a fa további élete. Az ilyen esetek is kitűnő indikátort jelentenek a geológus számára az elmúlt évszázadokban lezajlott

geológiai folyamatok időbeni meghatározásába*.

Amikor azután a fehér ember betette a lábát a kontinensre, vándorlásaikat a taktikai okok is meggyorsították. A műit században azután fokozatosan zsugorodott a törzs, amelynek tagjai ma már csak — az Egyesült Államok területéhez viszonyítva — jelentéktelen nagyságú rezervátumokban élnek.

A navajo indiánok, mint más néptörzsek is, ételeik elkészítéséhez tüzet raktak, de számos használati eszközük, kultikus tárgyuk, tábordíszítésük is fából készült. Az évgyűrű-analízis nagyban segíti napjaink régészét a navajók vándorútjainak nyomon követésében. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az egykori büszke törzs történelme a földön hever. Az sem baj, ha a faemlékek elszenesedtek, mert így jobban konzerválódtak az utókor számára. Az évgyűrűkronológia adataival vissza lehet pergetni a navajók vándorűtjait, törzzsé fejlődésük, mozgásuk, expanziójuk, majd összezsugorodásuk időszakait.

Évgyűrűk és bűnüldözés

Az évgyűrűs kormeghatározás módszerét a bűnüldöző szervek is hasznosítani tudják. Falopások nyomozásánál, amennyiben a fa kidöntésének helyét azonosítani lehet, a fa kivágásának időpontját ezzel a módszerrel már nem nehéz meghatározni. Különösen a lucfenyőnél lehet nagy pontossággal, félhónapos eltéréssel megállapítani a kivágás idejét.

Az építészeti bűnügyek felderítésében szintén jól beválik ez a módszer. A különféle épületekben meghibásodott fakonstrükcióknál még azt is meg lehet állapítani, hogy a szóban forgó fát annak idején nedves vagy száraz időszakban vágták-e ki.

A harmincas években a világsajtó sokat foglalkozott Lindbergh ezredes, a neves óceánrepülő gyermekének elrablásával. A nyomozók a bébi elrablásának színhelyén egy létrát találtak. A laboratóriumi évgyűrű-analízis segítségével sikerült kideríteni a fa kidöntésének pontos helyét. Ennek alapján fokozatosan eljutottak a létrát készítő asztalosig. Ez a vonal végül is a rablók nyomára vezette a detektíveket.

Évgyűrűk

és a régészet

Az archeológiái területén is alkalmazzák az évgyűrűs kormeghatározást. Fából készült hajók, építmények, használati eszközök, rituális célokra használt tárgyak, régi táborhelyek tűzhelyma- radványainak datálását végzik ezzel a módszerrel.

Huber és Holdkeide német kutatók ezzel a módszerrel még 1942-ben megállapították, hogy a Wasserburg német városka mellett fekvő bronzkori falu összes leletei egy időszakból származnak. Az évgyűrű-kronológia segíti a régészt és a néprajzost egyes népek, törzsek vándorlásának követésében.

Napjainkban 600 ezer indián él az Egyesült Államok területén, ezekből félmillió az országban szétszórt rezervátumokban. A legnagyobb kiterjedésű rezervátum a navajo indiánoké. A navajo valamikor jelentős törzs volt, tagjai Arizona végtelen síkságain éltek. Természetesen, nem egy helyben laktak. Vándorlásukat hol demográfiai okok váltották ki, hol pedig egyszerűen csak dúsabb legelőket kerestek az állatoknak. Mozgásuk viszonylag lassú folyamat volt, évszázadokon keresztül.

A számlálás technikája

A számolást a vágáslap anilinnel történő megfestésével könnyítik meg. Közönséges nagyító vagy optikai mikroszkóp elegendő a gyűrűk megszámlálásához. Előfordul azonban, hogy a fametszetben igen gyengén látszik, vagy teljes mértékben hiányzik a gyürűrajzo- lat. Ez a fejlődési rendellenesség az atmoszféra ipari- füst-szennyezésének következménye is lehet. Ilyen esetekben a xylochronológia segít. 'Mintavevő szondával kicsípnek belülről egy öt milliméter átmérőjű farészt, és erről hosszúhulláim! röntgensugarakkal felvételt készítenek. A röntgensugarakkal készített felvételről rajzolják meg a bevizsgált fa úgynevezett denzitásgörbé- jét. E görbe lefutásának jellegéből határozzák meg a fa évi növekedési „kórlapját”. Valójában ez a görbe egy mesterséges évgyűrűtérkép, amelyről a vegetációs periódus szakaszait lehet leolvasni. Nemcsak a fa korát állapítják így meg, hanem a fejlődése idején végbement klímaváltozásokat, sőt, a lég- szennyezés mértékét is.

H. J.

Geológiai folyamatok nyomozása

A növények közül a fák sovány talajokon és mostoha körülmények között is megélnek. Egyes fajok azonban pusztulásnak indulnak, mihelyt egy részüket betelt TUDOMÁNY ES TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKAJií TUDOMÁNY fcfc TECHNIKA:;; TUDOMÁNY ES TSSHNTKAJiJ

TUDOMÁNY ES TECHNIKA