Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 133. szám A K A : 8 0 PILLÉK_______________________ISIS, június 9„ szombat Dr. Tímár Mátyás (jobb oldalt), a Minisztertanács el­nökhelyettese üdvözli Fock Jenőt, a Ferihegyi repülőtéren. Bal oldalt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagy­köved. (MTI-foto — Vigovszki F. felv. — KS) Változások az új tanév munkájában Dr, Gosztonyi János sajtótájékoztatója Pénteken délelőtt a prágai Cemin-palota, a külügymi- .nisztérium ünnepélyesen fel­díszített nagytermében aláír­ták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa , XXVII. ülésszakának zárójegyző­könyvét. Az okmányt a részt vevő küldöttségek vezetői — közöttük Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke —látták el kézjegyükkel. A küldöttségek pénteken egyhangúlag jóváhagyták a XXVII. tanácsülés határo­zatát is. Pénteken délután hazaér­kezett Prágából a magyar küldöttség, amely a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXVII. ülésszakán vett részt. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatko­zott az MTI munkatársának. — Milyen kérdésekről tárgyalt a KGST XXVII. ülésszaka? Á KGST-országok és a KGST szervei immár két éve a Szocialista Gazdasági In­tegráció Komplex Program­jának végrehajtásán munkál­kodnak, amelyet a XXV. ülésszak fogadott el. Ez áll figyelmük középpontjában, s s így lesz ez az elkövetkező években is. A komplex program meg­valósításáról tárgyaltunk. A vita alapjául a KG§T végre­hajtó bizottságának jelenté­se szolgál. A beszámoló egy­éves időszakot ölelt fel és számot adott á tavalyi ülés­szak óta megtett útról, az eredményekről, és gondokról egyaránt. A végrehajtó bizottság je­lentését néhány beszámoló egészítette ki. Ügy ítéltük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a kör­nyezetvédelmet érintő prob­lémákról. — Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vitái­ból? Nagyon fontos az 1976— 1980-as évekre szóló népgaz­dasági tervek koordinációjá­nak előkészítése. Bár még l?7J-at írunk, de a tervek ö .‘hangolását, már most erőteljesen elő kell készíte­nünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen befolyá­solja a KGST-országok nép­gazdaságának tervszerű, ará­nyos és biztonságos fejlődé­sét, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar nép­gazdaság fejlődését jelentő­sen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyag- az ener­giaszükségletek kielégítése, Azt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen nssonló gondjai más KGST- orezágoknak is vannak, ezért ért&eto, hogy. a nyersanyaga és energiagondok megoldásá­ra minden lehetőséget meg kell. vizsgálnunk már a terv­dokumentáció előkészítő sza­kaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendel­keznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes ener­giaforrásokkal nem vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energiakiterméléö és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalni- ok. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok föld­gáz- és kőolajellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütem­ben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasz­nálására Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Na­gyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tu­dunk szállítani, hogy gyor­sabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végre­hajtani, figyelembe véve a baráti országok szükséglete­it is. A nyersanyag- és energia­problémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordíta­ni a tervkoordináció során a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szer­kezetének kialakításánál köl­csönösen alkalmazkodnunk kel] egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az üléssza­kot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vál­lalkozásokból -eredő kötele­zettségeket, amelyeket a KGST országok a Komplex Program értelmében, előirá­nyoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésének jelentőségé rendkívül nagy, Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó sze­repe van az általános gazda­sági fejlődésben, döntően be­folyásolja valamennyi nép- gazdasági ág műszaki szín­vonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gép­ipari együttműködés előreha­ladásával még korántsem le­hetünk elégedettek. Kétségte­lenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredmé­nyeket, hiszen hosszú évék óta széles körű szakosítási tevékenység folyik a gép­iparban, de, sajnos, ennek el­lenére az országok gépipará­ban nem csökken, hanem nö­vekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosí­tásában nem sikerült megál­lapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előké­szítés. Lassan fejlődik a rész­egység-kooperáció, holott számos területen ez igen ké­zenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre nö­vekvő szükségleteknek meg­felelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek es berendezések jó része még elmarad a világszínvonaltól. Mindezek alapján — és erre mi is nagy nyomatékkai hív­tuk fel a figyelmet — erőfe­szítéseinket az elkövetkező időkben az olyan belső és (Katona István tudósítónk­tól): Tegnap délután került megrendezésre az április 14-e óta tartó megyei ifjúmunkás napok és a békehónap záró- ünnepsége a petőfi bányai szakszervezeti művelődési ház nagytermében. A ren­dezvényen részt vett Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tag­ja, Papp Béla és Berta Tibor, az MSZMP Gyöngyös Járá­si Bizottságának munkatár­sa, valamint a járási üzemek KISZ-vezetői, továbbá Né­nemzetközi gazdasági felté­telek létrehozására kell össz­pontosítani, amelyek elősegí­tik, hogy a gépipar korszerű gépekkel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. — Hogyan összegezné Fock elvlárs az ülésszak vitáil? Az ülésszak eredményes és hasznos volt, bár látványos határozatok nem születtek. Ez érthető is, hiszen az integrációs Komplex Prog­ram megvalósításának első szakaszában vagyunk. A ha­ladás általános iránya jó, jóllehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türelmetlenség nyilvánult meg valamennyi KGST-ország részéről, kife­jezésre juttatva azt az eltö­kéltséget, hogy a Szocialista Gazdasági Integráció Komp­lex Programjában megfogal­mazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. Az egész ülésszak munká­ját mélységes politikai fele­lősség hatotta ét. Az elmúlt időszakban növekedett a vi­lágban az érdeklődés a KGST iránt. Ennek csak egyik meg­nyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, amelyet az ülés­szak most megerősített. A tanácsülés megelégedéssel vette tudomásul, hogy a vég­rehajtó bizottság kidolgozta azt az eljárási rendet, amely szabályozza, milyen módo­zatokban és formákban ala­kítsák ki kapcsolataikat á KGST-vel a nem tagorszá­gok. Ez minden bizonnyal megkönnyíti a további tár­gyalásokat. Az érdeklődés ugyanis tovább nő. Ebben vé- leményeni szerint két ténye­ző játszik szerepet: a KGST- országok megnövekedett gaz­dasági ereje és a kelet-nyu­gati gazdasági kapcsolatok fejlődésének kedvez a poli­tikai légkör. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehetőségem nyílott arra is, hogy a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST-országok delegáció­vezetőivel több, az együtt­működésünket érintő kérdés­ről. Így külön megbeszélést folytattam Koszigin elvtárs­sal, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökével, vala­mint Jaroszewic^; elvtárssal, a lengyel kormány elnöké­vel az országaink közötti kétoldalú gazdasági kapcso­latok néhány időszerű kérdé­séről, valamint a KGST-beli együttműködés egyes problé­máiról. nieth László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titká­ra és Ambrus József, a KISZ megyebizottság ifjúmunkás- felelőse. Németh László ünnepi megnyitójában elmondotta, hogy a Heves megyei ifjú­munkás napokon jó eredmé­nyek születtek. A rendezvé­nyeken és a munkákban 15 üzem fiataljai vettek részt. A mintegy 8000 fő által vég­zett társadalmi munka után járó összegnek 50 százalékát a VIT, a másik felét a szo­lidaritási számlára- űzették Pénteken sajtótájékoztatón összegeztek a Művelődésügyi Minisztériumban a párt ok­tatáspolitikai határozatának eddigi végrehajtását és az új tanév fontos intézkedéseit. Dr. Gosztonyi János műve­lődésügyi miniszterhelyettes az eddig életbe léptetett in­tézkedések sorában foglalko­zott, a gimnáziumi és szak­középiskolai tanulók társa­dalmi ösztöndíjának emelé­sével, az élelmezési normák rendezésével. Emlékeztetett az érettségi és a felvételi vizsgák egymáshoz való kö­zelítésére tett intézkedések­re, az első osztályosok tan­évvesztésének csökkentését segítő kísérletekre. Utalt ar­ra a minisztertanácsi hatá­rozatra, amely szerint a szak- középiskolák a tanácsok fenntartásának hatáskörébe kerültek. A jövő tanévben várható intézkedések sorában az egyik legfontosabb, hogy va­lamennyi iskolafokon csök­kentik a tanulók túlterhelé­— Az egri IV. sz. álta­lános iskolában első hal­lásra érdekes kísérlet terveit dolgozták ki. A minisztérium — előzetes tárgyalások után —, megadta az engedélyt. Ön, aki ismeri, hogyan értékeli az egri kezde­ményezést? — Valóban sokat ígérő el­képzelés. Lényege az, hogy a tanítási napok naptáritól el­térő számozásával, ötletes ta­karékosság révén, egy hó­napban két szombat szabad. Ennek több előnyös oldala van. Egyrészt az iskola csa­ládos pedagógusai nyernek több szabad időt. Másrészt jól járnak a tanulók Is, hi­szen ezeken a szombatokon nincs órarendszerű tanítás, hanem kötetlenebb, kultu­rális, sport, nevelési jellegű programokat bonyolítanak le. Megvitattuk az elképze­lést, helyesnek találtuk, sokat várunk tőle, annál is inkább, mert az egri IV. sz. iskola a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola gyakorló iskolája lesz, s a pedagógusjelölték is meg­ismerkedhetnek, a jobbító, a kísérletező munkával. — Szeptember elsejétől a szakmunkásképző in­tézetek a megyei taná­csokhoz kerülnek. Me­gyénkben mind a taná­be a KISZ-bizottságok. A rendezvények elősegítették a X. VIT-re való felkészülést, a megyei békehónapon való eredményes munkáért köszö­net jár a részt vevő fiata­loknak és az üzemek gazda­sági, valamint politikai ve­zetőinek. Az ünnepi megnyitó után Juhász Róbert tartott elő­adást időszerű külpolitikai kérdésekről, ezt követően pe­dig a KISZ-titkárok a bi­zottságokat érintő réteg- munkáról tartottak konzultá­ciót, ___________ s ét. A tananyagcsökkentésre mát' elkészültek a javaslatok, augusztusban a nevelők kézhez kapják, hogy ennek megfelelően készülhessenek az új tanévre. Az általános iskolákban nem terveznek óraszámcsökkentést, ugyan­akkor háromra emelik a testnevelési órák számát. A középiskolákban egy-öt órával csökken a heti el­foglaltság. A testnevelés óra­száma azonban a szakközép­iskolákban és a gimnáziu­mokban egyaránt heti kettő­ről háromra emelkedik. A gyakorlati foglalkozás ■ és a második idegennyelv a felső évfolyamokon — egymás ter­hére — választható lesz. A tanulók túlterhelésének csökkentését szolgálja, hogy mérséklik az írásbeli házi feladatok mennyiségét. A sajtótájékoztatón részt vett munkatársunk is, aki több kérdésre kért választ a Művelődésügyi Minisztérium vezető képviselőitől. rok, mind az igazgatók örülnek a rendelkezés­nek. Akadnak azonban aggódók, akik azt kérde­zik: lesz-e ugyanannyi pénz, mint akkor, ami­kor még a különböző minisztériumokhoz tar­toztak? A kérdésre Vendégh Sán­dor főosztályvezető válaszol. — Ez az aggodalom orszá­gos jelenség, hiszen kétség­telen, hogy egyes szakmun­kásképző iskolák nem éppen szűkölködtek anyagi támoga­tásban. Megnyugtatásul köz­löm, hogy az új helyzet sem lesz rosszabb. Igaz, a negye­dik ötéves tervi lehetőségek adottak, az ötödik ötéves terv azonban végleges megoldást ígér: egységes normák sze­rint segítenek a különböző főhatóságok is — minden oktatásügyi intézmény. S még egy: azok a szakmun­kásképző intézetek, amelyek eddig anyagilag is jól gyü­mölcsöző kapcsolatokat ala­kítottak ki egyes üzemekkel, gazdaságokkal, ezt továbbra is fenntarthatják. — Korábban sokan és jogosan kifogásolták a pedagóguspályázati rend­szert. Az idén életbe lé­pett az új metódus. Mi a minisztérium véleménye. miként vált be? Barna Gyuláné főosztály- vezető válaszol: — Most az utolsó forduló előtt is elmondhatjuk: jobb a réginél, a tapasztalatok kedvezőek. Közismert, hogy a rendszer többlépcsős: így reálisabb képet kapunk az igényekről, a lehetőségekről, s jobban járnak a pályázók is. Mindenki egyetértett az­zal, hogy a képesítés nélkü­liek 'korábban felvételizze­nek. így ugyanis sikertelen vizsga esetén nem foglalnak el más elől egy-egy stá­tuszt. Ügy érzem : megvaló­sul eredeti elképzelésünk, könnyűjük a pályázók hely­Ifjúsági békegyűlés Petőfibányán Munkatársunk kérdez, a miniszterhelyettes válaszol Fock Jenő nyilatkozata Hazaérkezett a magyar küldöttség a KGST prágai ülésszakáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom