Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

KOSSU i H «.20 Kedves rokonok. zenés játék. 8.1U Zonfeoramuvek. lO.Uö üde« anyanyelvűnk, iiuu iskolarácüó. 11.00 A Tarsaaalmi Szemle uj számárul. 11.10 xiartoKi i. szvit. 11.19 Kritikusuk lóruma. 12.20 KJ nyer ma? / 12.2a Tanczene. 12.20 Népi zene. 18.4} Kiport. 11.00 Petöli él. .. K.-isk. vetélkedő. 12.15 KoruspóUium. 15.25 Petdti-kalenciarium. la.22 Euripidész: Elektra. Rádióváltozat. 17.20 Zenésjatékrészletek. 11.2« Zongoramüvek. 12.02 Népzenei magazin. 18.12 Britten: Négy tengeri közjáték. 18.40 Kaleidoszkóp. Összeállítás. 21.39 Katedra. 22.20 Dietrich Fischer-Dieskau és a Sehubert-dalok, V. 23.1« Verbunkosok. 0.10 Éji zene. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Zenekari muzsika. 13.03 Illyés-versek. 13.13 Mozart: Esz-dur szerenád. Kettőtől — hatig . .. Zenés délután. 18.20 Mindenkt könyvtára. 19.00 Erkel: Bánk ban. Közv, Debrecenből. 22.00 Népi zene. 22.20 Régi mulatságok, A hecc. 22.40 Tánczene. 23.15 Szimf. zene. MAGYAR 17.23 Hírek. 17.30 A kofán indiánok utolsó napjai. Lengyel rövidfilm. 17.35 Ez az év is jól kezdődött. Riportfilm. 18.15 öt perc meteorológia. 18.25 A forradalmak kora és Magyarország, ül. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A fórumon: Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára válaszol a néző kérdéseire. 21.00 Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég . . . IIL 22.20 Tv-hiradó. POZSONYI 9.30 Három almásszürke ló. 16.25 Ifjúsági labdarúgódöntő. 18.20 Dalok. 19.00 és 21.35 Híradó. 19.30 Élet a természetben. 21.45 Georges Feydeau komédiájának közvetítése. [mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Felszállás! engedélyt kérek Szinkronizált szovjet film. Fél 6 és este 8 órakor Szabad lélegzet Magyar film. Főszereplő: Nagy Gábor. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Fekete tollú fehér madár Színes, szinkronizált szovjet film. EGRI KERT Este 8 órakor: Fekete farmer Színes, szinkronizált angol film. GYÖNGYÖSI PUSKIN I Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Harmadik nekifutás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ' Föltámatíott a tenger GYÖNGYÖSI KERT Hideg pulyka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Boszorkány mester HATVANI KOSSUTH Koppányi aga testamentuma HEVES Csoda olasz módra FÜZESABONY Farkasvér PETERVASÁRA A svéd asszony Egerben, este 7 órakor: SYBILL Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- íy utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat Fcggei 7 óráig, a Jókai utca 41 mám alatti rendelőben, (Tele- gfea 117-27.) A modern közlekedés 25 éves as ú1toríívam®í és a balesetveszély Beszélgetés dr. Szárító György professzorral, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatójával — Professzor úr. fin egyik ta­nulmányában azt írta. hogy ..ko­runk e pillém áj a a trauma". Ké­rem, fejtse ki részletesebben, mit éri ezen? — Epidémián fertőző jár­ványos betegségeket értünk. A trauma pedig baleseti sé­rülés. Nos, a korábbi év­századokban az emberek leg­nagyobb része valamilyen járványos fertőző betegség­ben (pestis, . himlő. kolera stb.) halt. meg. Ezek voltak az emberiség legpusztítóbb rémei. Ma rnár, — legalább­is a fejlettebb országokban — a halált hozó járványokat legyőzték. Viszont a civilizá­lódós, az urbanizáció, az iparosodás, meg a közlekedé­si eszközök fejlődése és egy­re nagyobb száma az ijesztő mértékben szaporodó bal* esetekben is jelentkezik. — Tehál, mintegy a járványok helyébe léptek a baleseti sérü­lések. Vajon ez korunknak, a clvilizálórtásnak szükségszerű ve­lejárója lenne? — A velejárója, hogy a sé­rülési veszély megnőtt. De az, hogy a megnövekedett ve­szély mennyi tényleges sé­rülésben nyilvánul meg. an­nak jó része éppen rajtunk múlik! (Például a közlekedé­si fegyelem szigorú betartá­sán, meg azon a bizonyos kölcsönös udvariasságon is, amiről annyit beszélünk, csak éppen nem gyakorol­juk. ..) Aztán a sérülések kezelésére, következményei­nek elhárítására is van mó- dupk. De a sérüléseket tel­jesén elhárítani nem tudjuk. Az utóbbi években a fejlet­tebb országokban a baleseteik száma ugrásszerűen megnőtt — a halálozási statisztikák élére került, — és éppen a munkaképesség, a termelés szempontjából legfontosabb korosztályokban! (Ennek persze az is oka,* hogy le­győztük azokat a fertőző be­tegségekét; amelyek ezeket a korosztályokat a legjobban pusztították.) — Hazánkban is ez a helyzet? — Igen. A. balesetek 45 éves korig, nálunk is- az első helyen szerpelnek a halálo­zási statisztikákban. Például a közlekedési balesetek szá­ma 1960-tól 1971-ig nenv egé­szen 9000-ről több mint 31 ezerre nőtt! A halálos bal­esetek száma pedig ez idő alatt megduplázódott. — A baleseti sérültek ellátása mennyire szervezett hazánkban? — Az egészségügyi kor­mányzat már húsz évvel ez­előtt megkezdte az önálló baleseti sebészeti osztályok szervezését. Ma már az or­szág minden megyei kórhá­zában, ső sok városi és járá­si kórházban is működik ön­álló baleseti sebészeti osz­tály. az ott dolgozó orvosok szakosítottak: traumatológus szakorvosok. — Kgy traumatológus szakor­vos 'miben különbözik egy álta­lános sebésztől? — A sebészet, ha a törté- netét néztük: éppen a bal­eseti sebészettel kezdődött. Seborvoslás volt a sebészet őse. Amikor a múlt század­ban fölfedezték a sebfertő­zés megelőzésének módsze­rét (az ún. aszeptikus operá­lást), és kifejlődött a szak­ágakra tagolódó modern se­bészet, akkor szorult háttér­be a baleseti sebészet. De a baleseti sebész ma is sebész, és Magyarországon nem le­het valaki anélkül baleseti sebész, hogy előbb általános sebészetből 'szakképesítést ne szerezzen. Ezután legalább két gyakorló évet kell egy baleseti osztályon töltenie, és csak újabb szakvizsga letéte­le után lehet traumatológus szakorvos, vagyis baleseti se­bész. Tehát a traumatológus- nak a sebészet, minden ágá­ban jártasnak kell lennie. Ennek azért is így kell len­nie, mert egyre több az ún. politraumatizált sérült. Ez azt jelenti: ha valakit ne­tán elüt egy autó, az nem­csak a karját vagy a lábát töri el, hanem több másfajta sérülést is szenved. — Vajon mennyibe kerülhet a népgazdaságnak ez a rengeteg baleseti sérülés? — Azt hiszem, senki sem gondolná, hogy több mil- liárdba! Nem számítva ebbe a sérültek gyógyítására for­dított összeget — amibe benne van a kórház fenntar­tása, ;a rokkantsági járulék —, tehát a közvetlen egész­ségügyi kiadásokat. Ezen túl­menően — nézzük a népgaz­dasági kárt: aki rokkant lesz vagy meghal, annak a mun­kaereje kiesik a nemzeti jö­vedelem előállításából. a termelésből. Például 1967- ben a halálos balesetek miatt elvesztett munkanapok és a nemzeti jövedelemkiesés több mint kétmilliárd forint vesz­teséget jelentett a népgazda­ságnak. Ezért úgy vélem, hogy a balesetek megelőzésé­re fordított milliók (például az útépítésre, — itt megjegy­zem: a csak kétsávos utakon sokkal több baleset történik!) igen gazdaságos befektetések. Eöry Éva Mtigp Az Európa-szerte ismert — a megyénk sok úttörőjének is kellemes élményt nyújtó —, budapesti úttörővatút az idén júniusban ünnepli fenn­állásának 25. évfordulóját. A Széchenyi-hegy és a Hű­vösvölgy közötti 11 kilométe­res szakaszon hét állomás é* egy megálló van. A moz­donyvezetésen kívül minden forgalmi feladatot úttörök látnak el szakemberek fel­ügyelete mellett. Az elmúlt negyedszázadban hatezer pajtást képeztek ki vasutas és postás feladatok elvégzé­sére és 15 millió 200 ezer utast szállítottak a vonaton. A jubileum alkalmából hat — egyenként 450 lóerős Diesel-mozdonyt kapott az úttörövasút és a Ságvári-li- geti állomást a legkorszerűbb állomások mintájára — ún. MÁV integra-dominó beren­dezéssel szerelték fel. Fent: befutott a vonat a hár*- hegyi állomásra. 1 Jobbra: kalauz a vonaton. (MTI-foto: Bajkor József fel­vételei — KS) Gyöngyöshalászi szülő jeli­gére: Kérjük, írja meg pontos címét is neve mellett, mert csak így tudunk levélben válaszolni. Annyit már most is elmondhatunk, hogy me­gyénk minden úttörőcsapa­tában úgy folyik a hulla­dékgyűjtés, hogy a gyerme­kek a beszállított hulladék árának egy részét az úttörő- csapat kasszájában hagyják, különböző kiadások fedezé­sére. Például az úttörőcsa­patok ebből adnak segítsé­get a vietnami pajtásoknak is. A gyermekek bizonyára tudtak és tudnak erről. Elő­ször őket kellene megkér­dezni az úttörőcsapatban ho­zott határozatról. Kiss László. Eger: Javaslatát, amelyet meg­értünk és nagyobbrészt egyet is értünk vele, közöl­tük lapunkban. Közöljük a MÁV válaszát is, s remél­jük, hogy ha ezekben a hó­napokban nem is, de a kö­vetkező menetrend készíté­sénél az egriek számára ked­vezőbb lehetőségek is akad­nak majd. Hadobás Istvánné, Már­káz: — Ide figyeljenek — hal- itszott egy izgatott női hang telefonból. — Pontosan 22 ere múlva bomba robban matematikai karon! — Lehetetlen! — válaszol­om, ugyanakkor jelt adtam lorrison felügyelőnek, hogy sorsán epnelje lel az iker- észülék kagylóját. — Nem tréfálok — mond- i a lány' türelmetlenül. Megpróbáltam, minél to* ább tartani a vonalai. Mor- ison elrohant a rendőrségi űefonközpontba, hogy meg- ísérelje kideríteni, honnan ött a hívás, a lány azonban itette a kagylót. Az órámra éztem. Hat óra nyolc perc! (a a lány igazat mondott, a ómba pontosan fél hétkor, elrobban Az utóbbi né- ány hétben hét ilyen tele- onhívást' kaptunk, öl valót- innak bizonyult, két eset­en azonban megtaláltuk' a ombát. Morrison visszatért: — A elefonhívás a Hazel leány- ilézelből jött — mondta. Az 'ablakhoz, léptem. Né­ány há zzal "arrébb émelke-. lett a leányintézei nyolc- meletes épülete, több mint létszáz egyetemi hallgató el tt. Az utca másik oldalán,. ran a matematikai kar -épül­ete. — Alig valamivel több nint. húsz' percünk van — tsóválta a fejét aggódva ííorrison. — Ez nem lesz ele-, :endő ahhoz, hogy átkutas­suk az egész épületet. J. Ritchie: Telefonhívás a leányintézetből A telefon ismét felberre­gett. — Itt James Preston, a matematikai kar portása be­szél. Bombát találtam az egyik második emeleti he­lyiségben. — Ne nyúljon semmihez — kiabáltam. — Azonnal megérkezünk! — Már ártalmatlanná tet­tem. — Mit csinált? — Foglalkozásomat tekint­ve villanyszerelő vagyok, és értek a bombákhoz is. A robbanófej nagyon egyszerű volt. — És hogy találta meg? — Jelentést kaptam, hogv holnap egy nagy szállítmány irodai anyag érkezik. Helyi­’ séget kerestem, hova' helyez­hetném el őket. Mivel már minden (érem túlzsúfolt, eszembe jutott, hogy a má­sodik emeleten van még egy kis szobáoska. És volt mi' látnom, amikor, beléptem. — Honnan telefonál? — Erickson professzor ir ■ : jóból. — Menjen vissza a szoba­ija. és íartsa szemmel a bőm-. bát. Senkit se engedjen a kö­zelébe. Azonnal küldök egy rendőrt! — Mi volna, ha körülven­nénk a leány intézetei? — kérdezte Morrison. — Nem sokat használna. Lehet, hogy a lány, aki te­lefonált, nem is lakik az in­tézetben. Nincs sok értelme felbolydítani az egész várost. A veszély különben is el­múlt, majd küldünk egy nyo­mozót, hogy kiszaglássza a helyzetet. Ebben a percben ismét megszólalt a telefon. — Miért nem tesznek sem­mit, maguk eszelősek! — Hallatszott a lány felhábo­rodott hangja. — Miért nem szól az émbereknek, hogy hagyják el az épületet? Már csak tizennégy perc maradt! -*- és ismét letelte a kagylót. — Első eset, hogy valaki ilyen makacsul telefonál — töprengett Morrison. — Menjünk el mégis a leány­intézetbe? Úgy érzem, vala- ni történni fog. — Azt hiszed, a lány tet­te oda a bombát? — Nem tudom, nem hi­szem. .. Ismét felberregett a tele-; fon: — Hát nem értik, értesíte­ni kell az embereket, a bőm- ; ba minden percben robban-; hat. — Tudom, Louise, mit sze-j rétnél... — Elég a mellébeszélésből,; és nem is hívnak Louise-nak.; — Szeretnéd , meghiusíta- ' ni Erickson professzor elő-' adását. Biztosan elvágott a< vizsgán! — Ostobaság! \ — Megértem, hogy bosszút 5 akarsz állni rajta, de mit vé-í tettek neked a többiek, az< egyetemi hallgatók, akik az< óráján vannak? — Hát most órát tart a í professzor? — Miért, mit gondoltál? És hagyd abba á telefonálást,; mert megmondalak az apád-; nak. / — Várjanak! Megmondom; hol a bomba! Ezúttal megszakítottam a? kapcsolatot. A telefon újra; csöngött, de nem vettem fel< a kagylót. Aztán felberre- ' gett még egyszer, harmad- < szór is­Morrison odaállt mellém; az ablakhoz. Néhány másod-; perc telt el. És akkor a; leányintézet kapuja hirtelen < kitárult, egy fiatal lány ro­hant ki rajta lélekszakadva. — Na, indulj, Morrison —< sóhajtottam fel —, tartóz­tasd le! Panaszát kivizsgáltatjuk a felettes szervvel. Kérjük szí­ves 'türelmét,1 amíg a kivizs­gálást lefolytatják, s megál­lapíthatják, történt-e valahol mulasztás. P. Mihály, Hatvan: Egyetértünk azzal, hogy a pihenőket zavarják az egri strandon azok. akik egy ki­csit többet kóstolnak a jó egri borból. A strandon min­dig van ügyeletes rendőr is, aki véget vethet esetleges botrányoknak. Azt azonban nem lehet elkívánni a fürdő vezetőitől, hogy akadályoz­zák meg, aki ivott, ne me­hessen be. Egyrészt, mert nem állíthatnak fel alkohol- ellenőrző állomást másrészt, mert a strandon is1 kapható a vendéglátóipari egységek­be sör. Inkább az emberek­nek kell egymást nevelniük a helyes magatartásra. Kármán Árpádné, Andor- naktálya: Olvasóink kérésére, — így az ön levelére is, foglalkoz­tunk már többször az findor- naktályaik kérdéseivel. Saj­nos eddig más közelebbit még nem tudunk. A buszok menetrendjéről a kalauzok tájékoztatást adnak, azon­ban várható, hogy épp az utasforgalom tapasztalatai miatt ez módosulhat 00 a D 1673. június 8., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom