Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
KOSSU i H «.20 Kedves rokonok. zenés játék. 8.1U Zonfeoramuvek. lO.Uö üde« anyanyelvűnk, iiuu iskolarácüó. 11.00 A Tarsaaalmi Szemle uj számárul. 11.10 xiartoKi i. szvit. 11.19 Kritikusuk lóruma. 12.20 KJ nyer ma? / 12.2a Tanczene. 12.20 Népi zene. 18.4} Kiport. 11.00 Petöli él. .. K.-isk. vetélkedő. 12.15 KoruspóUium. 15.25 Petdti-kalenciarium. la.22 Euripidész: Elektra. Rádióváltozat. 17.20 Zenésjatékrészletek. 11.2« Zongoramüvek. 12.02 Népzenei magazin. 18.12 Britten: Négy tengeri közjáték. 18.40 Kaleidoszkóp. Összeállítás. 21.39 Katedra. 22.20 Dietrich Fischer-Dieskau és a Sehubert-dalok, V. 23.1« Verbunkosok. 0.10 Éji zene. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Zenekari muzsika. 13.03 Illyés-versek. 13.13 Mozart: Esz-dur szerenád. Kettőtől — hatig . .. Zenés délután. 18.20 Mindenkt könyvtára. 19.00 Erkel: Bánk ban. Közv, Debrecenből. 22.00 Népi zene. 22.20 Régi mulatságok, A hecc. 22.40 Tánczene. 23.15 Szimf. zene. MAGYAR 17.23 Hírek. 17.30 A kofán indiánok utolsó napjai. Lengyel rövidfilm. 17.35 Ez az év is jól kezdődött. Riportfilm. 18.15 öt perc meteorológia. 18.25 A forradalmak kora és Magyarország, ül. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A fórumon: Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára válaszol a néző kérdéseire. 21.00 Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég . . . IIL 22.20 Tv-hiradó. POZSONYI 9.30 Három almásszürke ló. 16.25 Ifjúsági labdarúgódöntő. 18.20 Dalok. 19.00 és 21.35 Híradó. 19.30 Élet a természetben. 21.45 Georges Feydeau komédiájának közvetítése. [mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Felszállás! engedélyt kérek Szinkronizált szovjet film. Fél 6 és este 8 órakor Szabad lélegzet Magyar film. Főszereplő: Nagy Gábor. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Fekete tollú fehér madár Színes, szinkronizált szovjet film. EGRI KERT Este 8 órakor: Fekete farmer Színes, szinkronizált angol film. GYÖNGYÖSI PUSKIN I Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Harmadik nekifutás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ' Föltámatíott a tenger GYÖNGYÖSI KERT Hideg pulyka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Boszorkány mester HATVANI KOSSUTH Koppányi aga testamentuma HEVES Csoda olasz módra FÜZESABONY Farkasvér PETERVASÁRA A svéd asszony Egerben, este 7 órakor: SYBILL Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- íy utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat Fcggei 7 óráig, a Jókai utca 41 mám alatti rendelőben, (Tele- gfea 117-27.) A modern közlekedés 25 éves as ú1toríívam®í és a balesetveszély Beszélgetés dr. Szárító György professzorral, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatójával — Professzor úr. fin egyik tanulmányában azt írta. hogy ..korunk e pillém áj a a trauma". Kérem, fejtse ki részletesebben, mit éri ezen? — Epidémián fertőző járványos betegségeket értünk. A trauma pedig baleseti sérülés. Nos, a korábbi évszázadokban az emberek legnagyobb része valamilyen járványos fertőző betegségben (pestis, . himlő. kolera stb.) halt. meg. Ezek voltak az emberiség legpusztítóbb rémei. Ma rnár, — legalábbis a fejlettebb országokban — a halált hozó járványokat legyőzték. Viszont a civilizálódós, az urbanizáció, az iparosodás, meg a közlekedési eszközök fejlődése és egyre nagyobb száma az ijesztő mértékben szaporodó bal* esetekben is jelentkezik. — Tehál, mintegy a járványok helyébe léptek a baleseti sérülések. Vajon ez korunknak, a clvilizálórtásnak szükségszerű velejárója lenne? — A velejárója, hogy a sérülési veszély megnőtt. De az, hogy a megnövekedett veszély mennyi tényleges sérülésben nyilvánul meg. annak jó része éppen rajtunk múlik! (Például a közlekedési fegyelem szigorú betartásán, meg azon a bizonyos kölcsönös udvariasságon is, amiről annyit beszélünk, csak éppen nem gyakoroljuk. ..) Aztán a sérülések kezelésére, következményeinek elhárítására is van mó- dupk. De a sérüléseket teljesén elhárítani nem tudjuk. Az utóbbi években a fejlettebb országokban a baleseteik száma ugrásszerűen megnőtt — a halálozási statisztikák élére került, — és éppen a munkaképesség, a termelés szempontjából legfontosabb korosztályokban! (Ennek persze az is oka,* hogy legyőztük azokat a fertőző betegségekét; amelyek ezeket a korosztályokat a legjobban pusztították.) — Hazánkban is ez a helyzet? — Igen. A. balesetek 45 éves korig, nálunk is- az első helyen szerpelnek a halálozási statisztikákban. Például a közlekedési balesetek száma 1960-tól 1971-ig nenv egészen 9000-ről több mint 31 ezerre nőtt! A halálos balesetek száma pedig ez idő alatt megduplázódott. — A baleseti sérültek ellátása mennyire szervezett hazánkban? — Az egészségügyi kormányzat már húsz évvel ezelőtt megkezdte az önálló baleseti sebészeti osztályok szervezését. Ma már az ország minden megyei kórházában, ső sok városi és járási kórházban is működik önálló baleseti sebészeti osztály. az ott dolgozó orvosok szakosítottak: traumatológus szakorvosok. — Kgy traumatológus szakorvos 'miben különbözik egy általános sebésztől? — A sebészet, ha a törté- netét néztük: éppen a baleseti sebészettel kezdődött. Seborvoslás volt a sebészet őse. Amikor a múlt században fölfedezték a sebfertőzés megelőzésének módszerét (az ún. aszeptikus operálást), és kifejlődött a szakágakra tagolódó modern sebészet, akkor szorult háttérbe a baleseti sebészet. De a baleseti sebész ma is sebész, és Magyarországon nem lehet valaki anélkül baleseti sebész, hogy előbb általános sebészetből 'szakképesítést ne szerezzen. Ezután legalább két gyakorló évet kell egy baleseti osztályon töltenie, és csak újabb szakvizsga letétele után lehet traumatológus szakorvos, vagyis baleseti sebész. Tehát a traumatológus- nak a sebészet, minden ágában jártasnak kell lennie. Ennek azért is így kell lennie, mert egyre több az ún. politraumatizált sérült. Ez azt jelenti: ha valakit netán elüt egy autó, az nemcsak a karját vagy a lábát töri el, hanem több másfajta sérülést is szenved. — Vajon mennyibe kerülhet a népgazdaságnak ez a rengeteg baleseti sérülés? — Azt hiszem, senki sem gondolná, hogy több mil- liárdba! Nem számítva ebbe a sérültek gyógyítására fordított összeget — amibe benne van a kórház fenntartása, ;a rokkantsági járulék —, tehát a közvetlen egészségügyi kiadásokat. Ezen túlmenően — nézzük a népgazdasági kárt: aki rokkant lesz vagy meghal, annak a munkaereje kiesik a nemzeti jövedelem előállításából. a termelésből. Például 1967- ben a halálos balesetek miatt elvesztett munkanapok és a nemzeti jövedelemkiesés több mint kétmilliárd forint veszteséget jelentett a népgazdaságnak. Ezért úgy vélem, hogy a balesetek megelőzésére fordított milliók (például az útépítésre, — itt megjegyzem: a csak kétsávos utakon sokkal több baleset történik!) igen gazdaságos befektetések. Eöry Éva Mtigp Az Európa-szerte ismert — a megyénk sok úttörőjének is kellemes élményt nyújtó —, budapesti úttörővatút az idén júniusban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy közötti 11 kilométeres szakaszon hét állomás é* egy megálló van. A mozdonyvezetésen kívül minden forgalmi feladatot úttörök látnak el szakemberek felügyelete mellett. Az elmúlt negyedszázadban hatezer pajtást képeztek ki vasutas és postás feladatok elvégzésére és 15 millió 200 ezer utast szállítottak a vonaton. A jubileum alkalmából hat — egyenként 450 lóerős Diesel-mozdonyt kapott az úttörövasút és a Ságvári-li- geti állomást a legkorszerűbb állomások mintájára — ún. MÁV integra-dominó berendezéssel szerelték fel. Fent: befutott a vonat a hár*- hegyi állomásra. 1 Jobbra: kalauz a vonaton. (MTI-foto: Bajkor József felvételei — KS) Gyöngyöshalászi szülő jeligére: Kérjük, írja meg pontos címét is neve mellett, mert csak így tudunk levélben válaszolni. Annyit már most is elmondhatunk, hogy megyénk minden úttörőcsapatában úgy folyik a hulladékgyűjtés, hogy a gyermekek a beszállított hulladék árának egy részét az úttörő- csapat kasszájában hagyják, különböző kiadások fedezésére. Például az úttörőcsapatok ebből adnak segítséget a vietnami pajtásoknak is. A gyermekek bizonyára tudtak és tudnak erről. Először őket kellene megkérdezni az úttörőcsapatban hozott határozatról. Kiss László. Eger: Javaslatát, amelyet megértünk és nagyobbrészt egyet is értünk vele, közöltük lapunkban. Közöljük a MÁV válaszát is, s reméljük, hogy ha ezekben a hónapokban nem is, de a következő menetrend készítésénél az egriek számára kedvezőbb lehetőségek is akadnak majd. Hadobás Istvánné, Márkáz: — Ide figyeljenek — hal- itszott egy izgatott női hang telefonból. — Pontosan 22 ere múlva bomba robban matematikai karon! — Lehetetlen! — válaszolom, ugyanakkor jelt adtam lorrison felügyelőnek, hogy sorsán epnelje lel az iker- észülék kagylóját. — Nem tréfálok — mond- i a lány' türelmetlenül. Megpróbáltam, minél to* ább tartani a vonalai. Mor- ison elrohant a rendőrségi űefonközpontba, hogy meg- ísérelje kideríteni, honnan ött a hívás, a lány azonban itette a kagylót. Az órámra éztem. Hat óra nyolc perc! (a a lány igazat mondott, a ómba pontosan fél hétkor, elrobban Az utóbbi né- ány hétben hét ilyen tele- onhívást' kaptunk, öl valót- innak bizonyult, két eseten azonban megtaláltuk' a ombát. Morrison visszatért: — A elefonhívás a Hazel leány- ilézelből jött — mondta. Az 'ablakhoz, léptem. Néány há zzal "arrébb émelke-. lett a leányintézei nyolc- meletes épülete, több mint létszáz egyetemi hallgató el tt. Az utca másik oldalán,. ran a matematikai kar -épülete. — Alig valamivel több nint. húsz' percünk van — tsóválta a fejét aggódva ííorrison. — Ez nem lesz ele-, :endő ahhoz, hogy átkutassuk az egész épületet. J. Ritchie: Telefonhívás a leányintézetből A telefon ismét felberregett. — Itt James Preston, a matematikai kar portása beszél. Bombát találtam az egyik második emeleti helyiségben. — Ne nyúljon semmihez — kiabáltam. — Azonnal megérkezünk! — Már ártalmatlanná tettem. — Mit csinált? — Foglalkozásomat tekintve villanyszerelő vagyok, és értek a bombákhoz is. A robbanófej nagyon egyszerű volt. — És hogy találta meg? — Jelentést kaptam, hogv holnap egy nagy szállítmány irodai anyag érkezik. Helyi’ séget kerestem, hova' helyezhetném el őket. Mivel már minden (érem túlzsúfolt, eszembe jutott, hogy a második emeleten van még egy kis szobáoska. És volt mi' látnom, amikor, beléptem. — Honnan telefonál? — Erickson professzor ir ■ : jóból. — Menjen vissza a szobaija. és íartsa szemmel a bőm-. bát. Senkit se engedjen a közelébe. Azonnal küldök egy rendőrt! — Mi volna, ha körülvennénk a leány intézetei? — kérdezte Morrison. — Nem sokat használna. Lehet, hogy a lány, aki telefonált, nem is lakik az intézetben. Nincs sok értelme felbolydítani az egész várost. A veszély különben is elmúlt, majd küldünk egy nyomozót, hogy kiszaglássza a helyzetet. Ebben a percben ismét megszólalt a telefon. — Miért nem tesznek semmit, maguk eszelősek! — Hallatszott a lány felháborodott hangja. — Miért nem szól az émbereknek, hogy hagyják el az épületet? Már csak tizennégy perc maradt! -*- és ismét letelte a kagylót. — Első eset, hogy valaki ilyen makacsul telefonál — töprengett Morrison. — Menjünk el mégis a leányintézetbe? Úgy érzem, vala- ni történni fog. — Azt hiszed, a lány tette oda a bombát? — Nem tudom, nem hiszem. .. Ismét felberregett a tele-; fon: — Hát nem értik, értesíteni kell az embereket, a bőm- ; ba minden percben robban-; hat. — Tudom, Louise, mit sze-j rétnél... — Elég a mellébeszélésből,; és nem is hívnak Louise-nak.; — Szeretnéd , meghiusíta- ' ni Erickson professzor elő-' adását. Biztosan elvágott a< vizsgán! — Ostobaság! \ — Megértem, hogy bosszút 5 akarsz állni rajta, de mit vé-í tettek neked a többiek, az< egyetemi hallgatók, akik az< óráján vannak? — Hát most órát tart a í professzor? — Miért, mit gondoltál? És hagyd abba á telefonálást,; mert megmondalak az apád-; nak. / — Várjanak! Megmondom; hol a bomba! Ezúttal megszakítottam a? kapcsolatot. A telefon újra; csöngött, de nem vettem fel< a kagylót. Aztán felberre- ' gett még egyszer, harmad- < szór isMorrison odaállt mellém; az ablakhoz. Néhány másod-; perc telt el. És akkor a; leányintézet kapuja hirtelen < kitárult, egy fiatal lány rohant ki rajta lélekszakadva. — Na, indulj, Morrison —< sóhajtottam fel —, tartóztasd le! Panaszát kivizsgáltatjuk a felettes szervvel. Kérjük szíves 'türelmét,1 amíg a kivizsgálást lefolytatják, s megállapíthatják, történt-e valahol mulasztás. P. Mihály, Hatvan: Egyetértünk azzal, hogy a pihenőket zavarják az egri strandon azok. akik egy kicsit többet kóstolnak a jó egri borból. A strandon mindig van ügyeletes rendőr is, aki véget vethet esetleges botrányoknak. Azt azonban nem lehet elkívánni a fürdő vezetőitől, hogy akadályozzák meg, aki ivott, ne mehessen be. Egyrészt, mert nem állíthatnak fel alkohol- ellenőrző állomást másrészt, mert a strandon is1 kapható a vendéglátóipari egységekbe sör. Inkább az embereknek kell egymást nevelniük a helyes magatartásra. Kármán Árpádné, Andor- naktálya: Olvasóink kérésére, — így az ön levelére is, foglalkoztunk már többször az findor- naktályaik kérdéseivel. Sajnos eddig más közelebbit még nem tudunk. A buszok menetrendjéről a kalauzok tájékoztatást adnak, azonban várható, hogy épp az utasforgalom tapasztalatai miatt ez módosulhat 00 a D 1673. június 8., péntek