Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

Családi munkamegosztás Panelek — egyedi megrendelésre A Budapesti Építőipari Ktsz szobi előregyártó üzemé­ben egyedi tervek szerint is készítenek paneleket. Többek között nagy fesztávolságú, dinamikus igénybevételű tetöpa- neleket gyártanak. Termékeik között megtalálhatók a ha­gyományos útépítési és járdaépítési betonelemek, mozaik-*" lapok I is. Képünkön: kiemelik a sablonból a kész panelelemeket. (MTl-foto — Király Krisztina — KS) A népfront seg’íti a tanácsi munkát A tanácstagok tájékoztatásának irányelvei A szűveknek enyhesé­rt” gét, két egy párnak r cgyességét, megosztani ter­hességét, így megmenni út­nak végét”. Ez a népi lako­dalmi rigmus került stílu­sos mottóként a családi mun­kamegosztásról szóló tanul­mány élére. A szerző,. H. Sas Judit, a szociológiai in­tézet munkatársa, magyará­zatul mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanül tömören fejezi ki a házassági és családi társu­lás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát. A „szűvek enyhesége” alapján azt az egyezséget kötik meg, amelyet az élet végéig a ter­űtek megosztására, az egymás iránti szolidaritásra tekintet­tel be kell tartani. A bevezető után a követ­kező kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a felada­tokat, a felelősséget? A válaszokat a Békés me­gyében folytatott, széles kö­rű szociológiai vizsgálat alap­ján állították össze, tanulsá­gul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyi­ünknek. A részletezett adatok sze­rint a családi munkákat a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratiku­san, azaz vállaltak részt be­lőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kom­mentár nélkül — a vizsgálat alapján megállapítja: a csa­ládok többségében minden otthoni munka egy személy­--------------------------------------------­1 1 vagon készáru! Hatvani rekord a zöldborsó- szezon első napján • • A reméltnél jobban sikerült a borsószezan rajtja a Hatva­ni Konzervgyárban, Hétfőn és kedden annyi jó minőségű zöldborsó futott be a telepre Nagytelekről, Nagygombos- ról, Zagyvaszántóról és Zsárn- békról, hogy minden korábbi esztendőnél több terméket tudtak előállítani az üzem­ben. Üveges és dobozos áru­ból az első napi rekordered­mény 11 vagon volt, aminek előállításában a gyárrészleg 350 dolgozója vett részt. A gazdaságok egyidejűleg befutott jelzése szerint 15 mázsás holdankénti átlagter­més várható zöldborsóból. Ha ez folyamatosan érkezik a hatvani gyárba, remélhető­leg az üzemrész tartani tud­ja az első napok eredményét. Érdeklődtünk, hova indul­nak Hatvanból az első szállít­mányok? Mint elmonSották, a zöldborsótermék általában két hétig kötelező megfigye­lés alatt áll, s csak utána ke­rülhet kereskedelmi forga­lomba. Az első szállítmányok ä Szovjetunióba indulnak, s később kapcsolódik az ex­portba a nyugati piac, első­sorban Franciaország és az NSZK. Tőkés országokba összesen 60 vagon konzerv- borsó utazik a városból. En­nél lényegesen több a szociá- lista országokba, illetve -a hazai igények kielégítésére szánt termék. A gyárrészleg különben július 10-ére be akarja fe­jezni az idei zöldborsósze­zont. Utána egyéb zöldségfé­lék feldolgozásához irányít­ják mind a szakmunkásokat, mind pedig az idény jellegű SSkalmazottakaí, _______ b en az asszony, az anya, a feleség feladata. AZ adatokból a' szociológus háztartási „mintatükröt” ál­lított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 százalékában a feleség készí­ti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony ta­karít, '48 százalékánál a be­vásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segí­tenék leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyi­lagosan megjegyzi, hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése kétség­telenül tehermentesíti a házi­asszonyt, de ennek a munká­nak a jellemzője, hogy há­zon kívül lehet elvégezni. Ál­talában az a tapasztalat, hogy a férjek a termelő, te­vékenységen — tehát a fize­tett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azt vállalják, amelyek a külvi­lággal való kapcsolatukat erősítik; és nem kényszerül­nek az asszony „szoknyája” mellett maradni. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológusok „csillag” alatt közük: a fő­zést természetesen kizárólag a feleségek végzik. A tanul­mányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli állás­pontját tükrözi az a megálla­pítás is, hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon, kívüli külső küzdelmet első­sorban a férfiak vállalják. A megélhetés megteremtésének jelentős, része is rájuk hárul.” A nehéz munkák közül a fa­vágást 64 százalékban az „erősebb nem” végzi, a víz- hordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnak. Ugyanakkor a falusi csalá­dokban az állatok ellátása 34,- a konyhakerti munka 25 szá­zalékban a feleségek reszort­ja. Ezeknél a munkáknál be­segítőként az öregek, a nagyszülők jönnek számítás­ba. Figyelemre méltó, hogy amíg korábban a falusi csa­ládoknál a gyerekek egészen fiatal kortól részt vettek a A TISZTELT VENDÉG igencsak örül* ha egy új presszó, csárda, étterem épül a megyében, s öröm­mel nyugtázza azt is, ha a kényelmét, szórakozását biz­tosító vendéglátó egysége­ket időnként kívülről, belül­ről is kimeszelik, ha tiszta az abrosz, a mosdó, ha ked­ves a pincér, ha tisztessége­sen számol a főúr. A tisztelt vendég termé­szetesen azzal is tisztában van, hogy koráatse mind­egy, hogy mindennapi „be­tevő italát” egy csellóban, vagy égy I. osztályú bárban issza meg. Az viszont mára legkevésbé a tisztelt vendé­gen múlik, hogy kedvenc szórakozóhelye „hányad osz­tályú”, mivel az egységek besorolására elsőként az üze­meltető vállalatok, szövetke­zetek tesznek javaslatot. így történi ez a múlt év őszén is, amikor a vállalati felmérések alapján osztály­ba sorolták a vendéglátó egységeket megyénkben is. Sokáig úgy tűnt: a válla­latok, a szövetkezetek jó munkát végeztek. A baj csak akkor kezdődött, amikor a közelmúltban a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, a KÖJÁL, a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsá­nak közgazdasági bizottsága, a KPVJDÖZ, valamint a me-_ család mindenfajta tevékeny­ségében, manapság feltűnően alacsony a gyerekek részvé­tele a házi munkában. A szo­ciológus szerint ez azzal függ össze, hogy a szülők — jó- 6zándékúan, de gyakran ká­ros módszerrel — gyerekei­ket a sajátjuktól eltérő, más. úgy mondják, „magasabb” társadalmi rétegbe, foglalko­zási ágba akarják juttatni. A vizsgálat során megpró­báltak választ kapni arra is. hogy milyen feltételek kö­zött, milyen társadalmi cso­portokban beszélhetünk a családi munkák demokrati­kusabb elosztásáról. Az ada­tok szerint, amint a feleség, a nő képletesen „kiteszi a lábát” a ház kapuján, amint tehát megfizetik a munkáját és jelentős részében nem tar­tózkodik a háztartás közvet­len közelében, akkor a csa­lád többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából Érdekes, hogy a családi munkamegosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszo­nyok iskolai végzettségével: a 6 osztályt járt asszonyok 21, a 8 osztályt jártak 34, az érettségizettek 53 és az egye­temet végzett nők 63 százalé­ka él demokratikusnak te­kinthető munkamegosztás­ban. Talán a legtöbb tanulsá­got a vizsgálatnak a tradí­cióval, a megszokással kap­csolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 szá­zaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztá­son. Ez azokra az asszonyok­ra is vonatkozik, akik tudják, hogy ők viselik a> nagyobb terhet, A változást — a szoefo­" lógus szerint — nem­csak és nem elsősorban a férjek és feleségek felvilá­gosításával lehet elérni, ha­nem azzal, hogy a körülmé­nyeket változtatjuk meg. Ez különösképpen vonatkozik a háztartási munkával össze­függő szolgáltatások színvo­nalának emelésére, ami alap­vetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy ab­ból ki mit vállai, és vállal­hat eh fi. Aí. „ gyei kereskedelmi felügye­lőség közös „csapatai” is felmérték a presszók, csár­dák,- éttermek vállalati be­sorolásának eredményeit. A MEGLEPETÉS — első­sorban az érintett vállala­tok, szövetkezetek részéről — a vártnál is nagyobb * volt. Ugyanis a megvizsgált 87 egység közül nem keve­sebb, mint 34 nem felelt meg a követelményeknek. A kö­vetkező statisztikából az is kiderül, hol kalkuláltak rosszul: A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat 31 meg­vizsgált egységéből 12, Vá- mosgyörkön öt. Hatvanban kettő, parádi ÁFÉSZ-nál kettő, Poroszlón kettő, Hor­ton kettő, Hevesen három üzlet nem felelt meg a ko­rábbi besorolás követelmé­nyeinek. Ezért a tanácsi szervek, a kereskedelmi ha­tóságok. a következő nyolc egységet, illetve üzletet ala­csonyabb osztályba sorolták: Kanázsvár (Párád; ÁFÉSZ), Éva presszó (Mátrafüred: Panoráma V.), Tisza csárda (Kisköre; ÁFÉSZ), Turista- ház (Síkfőkút), valamint a következő három ÁFÉSZ- üzletet: bisztró (Gyöngyös­halász), Mackó (Gyöngyös) presszó (Verpelét), és Tu- nstahái tParádíürdői. Több mint | egymilliárd forint anya-, csecsemő- és gyermek­védelemre A csecsemőhalandóság ará­nya az 1971. évi 35 ezrelék­ről a múlt évben 33 ezrelékre mérséklődött ugyan .hazánk­ban, ilyen jellegű gondjaink azonban korántsem csökken­tek. Az élveszüleíések ará­nya 10 esztendővel ezelőtt 13,1 ezrelék volt, most meg­közelíti a 15 ezreléket, te­hát valamelyest emelkedett, de ezzel az eredménnyel sem lehetünk elégedettek. A né­pesedési helyzet további ja­vítása, — ami fontos társa­dalmi, nemzeti érdek — újabb hatékony intézkedése­ket tesz szükségessé. A csa­lád, ezen belül az anya-, csecsemő- és gyermekvéde­lem fejlesztése egyik ki­emelt feladata az Egészség- ügyi Minisztériumnak. Ezzel kapcsolatban kért tájékozta­tást. az MTI munkatársa ille­tékesektől. Elmondották, hogy az egészségügyi tárca idei költ­ségvetése az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatok ellátására több mint egymil- liárd forintot irányoz elő. To­vább bővül a bölcsődei háló­zat, ahol tavaly 42,00 apró­ságról gondoskodtak. Az idén újabb 2400-zal növelik a he­lyek számát. Az új bölcső­dék többsége a lakótelepeken épül. A koraszülöttek utó- godozását ellátó országos há­lózat kiépítése az idén to­vább folytatódik. A csecsemő­otthoni helyek száma előre­láthatólag több mim négy­százzal növekszik. A cél az, hogy valamennyi megyében legyen önálló, csecsemőott­hon. A koiszerű, magas színvo­nalú terhes-, csecsemő- és gyermekgondozás megvalósí­tásához •nélkülözhetetlen a ta­nácsadó hálózat fejlesztése. Ezen belül is kiemelkedő he­lyet foglalnak el a nővédel­mi (családvédelmi) tanács­adók, amelyek száma orszá­gosan már meghaladja a szá­zat. Működésük elősegítheti a koraszülések csökkenését, il­letve az éLveszületések ará­nyának növelését. Feladatuk a fiatalok, a házasulandók, az ifjú- házasok egészségügyi fel­világosítása és nevelése. Tetszik, nem tetszik, tehát ezekben az üzletekben ezen­túl olcsóbban szórakozhat majd a tisztelt vendég. A hatvani piaci büfétől (Panoráma), valamint a gyöngyösi Columbia bártól (ÁFÉSZ) egyelőre búcsút7 kell venniük a vendégek­nek, mivel mindkét keres­kedelmi egységtől megvon­ták a működési engedélyt a hatóságok. Finoman fogalmazva: nem kívánatos jelenséggel talál­koztak továbbá az ellenőrök, a hatóságok a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat hét és az ÁFÉSZ ugyancsak hét egységében is. Ezekben az üzletekben a kal­kulációkkal volt a legna­gyobb baj, s ennek eredmé­nyeként (természetesen a tisztelt vendég zsebéből) jo­gosulatlan haszonhoz jutott az üzlet, s rajta keresztül a vállalat és a szövetkezet is. Mint az említett szomorú eredmények bizonyítják: nemhiába „cirkálták” végig a 87 kereskedelmi egységet a hatóságok, az ellenőrök, akik a vizsgálatok eredmé­nye alapján az eddiginél is szigorúbban jártak el a csak magyarázkodni, és szá­molni (szintén a tisztelt ven­dég zsebére) tudó kereske­delmi vállalatokkal, szövet­kezetekkel szemben. Annak érdekében, hogy a népfrontbizottságok és a ta­nácsok egymást segítően'ösz- szehangolják munkájukat a tanácstagok tájékoztatásá­ban, együttes irányelveket adott ki a Hazafias Népfrot Országos Tanácsának titkár­sága és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala. , A népfrontmozgalom mű­ködési formáinak keretében — a most megjelent irányel­vek szerint — elsősorban azokkal a kérdésekkel cél­szerű foglalkozni, amelyek a UGYANCSAK ELÍTÉLTE az említett jelenségeket a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának elnöksége is. A közelmúltban tartott ülésén az SZMT. elnöksége újabb és rendszeres vizsgá­latokat sürgetett, s javasol­ta. hogy szigorúan járjanak el a vendégeket megkárosí­tó, a követelményeknek meg nem felelő üzletek, szövet­kezetek vezetőivel szemben. i Egyben felhívta a vendég­látó egységek figyelmét a Szakszervezetek Heyes me­gyei Tanácsának elnöksége arra is, hogy ha nincs pén­zük a létesítmények kar­bantartására, az alapvető egészségügyi, a szociális kö­vetelményeket biztosító be­ruházásokra, kérjenek hiteit a vállalatok és a szövetke­zetek, mert ilyen célokra változatlanul kedvező felté­telek mellett adnák hitelt hazánkban. A hitellel kap­csolatos tudnivalókat a Ma­gyar Nemzeti Bank 415/1971. 22. számú Közlönye tartal­mazza. A VÁLLALATOKON, a szövetkezeteken, a kereske­delmi, a vendéglátó egysé­geken tehát a sor. A rend, a tisztaság, a higiénia, ön­maguk. illetve a tisztelt ven­dég érdekében. — koós — a tanács általános működési kereteiben szerzett iníormá- cióknál részletesebben is érdeklik. Ilyen például: az első alkalommal v megválasz­tott tanácstagok tájékoztatá­sa, különösen az új lakótele­peken a társasházi közössé­gek működésé, a szolgáltatá­sok és az árellenőrzésök-kér^.' déséi. speciális ágazatai és szakmai problémák. Eredmé­nyesen alkalmazható tormái a tájékoztatásnak: a tanácsta­gok klubja, a tanácstagok fó­ruma. a népfrontestek stb. E rendezvényeken való részvé­telre, illetőleg közreműködés­re a tanácstagokon kívül célszerű esetenként felkérni a téma szerinti tanácsi bi­zottság elnökét, érdekelt tag­jait. Helyes módszer a tanács­tagok egyes csoportjának, például a munkásoknak, a fiataloknak, vagy a női ta­nácstagoknak a megbeszélé­se. A népfrontbizottságok eredményesen közreműköd­hetnek a lakosság és a . ta­nácstagok jogpropaganda jel­legű tájékoztatásának meg­szervezésében is. Ennek igen hasznos formái lehetnek pél­dául meghatározott időpon­tokban és társadalmi munká­ban a bírósági, ügyészségi szakemberek, ügyvédi mun­kaközösségek tagjai által tar­tott fogadóórák, jogi tanács­adások. Jelentős feladat hárul a népfrontbizottságokra a ta­nácsok szerepének, tevékeny­ségének széleskörű ismerte­tésében. A feladat ellátása csak abban az esetben hoz­hatja meg a kívánt ered­ményt. ha a helyi népfront- bizottságok ehhez igénylik a társadalmi, gazdasági, állami szervekkel való hatékonyabb együttműködést, és felhasz­nálják a helyi és központi tö­megkommunikációs eszkö­zökben, valamint mozgalmi tevékenységükben rejlő gaz­dag lehetőségeket. Az uj irányelvekben felhívják a figyelmet, hogy a népfrontbi­zottságok közreműködésük­kel segítsék a választók szem­léletének alakítását, a ta­nácstagok munkájának fej­lesztését, a különböző szinte­ken tapasztalt ió "és eredmé­nyes tanácstagi munkamód­szerek elterjesztését. (MTI) ' rMwmm^ 1973, június 6., szerda tanácstagok egyes csoportjait Csak magyarázkodni és számolni ímTtak Alacsonyabb osztályba sorolt presszók, csárdák, éttermek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom