Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

Ünnepeltek építőink * Vidám hangulatban telt a nap a festői környezetben megrendezett építők napi ajálison. Képünkön balra: együtt a brigád; jobbra: bográcsokban főtt a finom gulyás, közben már folyt a zsűrizés. Közel 5000 mázsa sertéshús és 1500 mázsa baromfihús terven félül Festői környezetben, több áz ember részvételével, iga- majálisi hangulatban rem­izték meg vasárnap, a felső- rkányi KISZ-tábor terüle- n az építők napja ünnepsé- t megyénk építőipari, be- bázási vállalatainak dolgo-\ i. A nagygyűlésen, — arae- sn megjelent többek között irta Alajos, a megyei párt- üottság titkára, Mudriczki nos, az SZMT vezető titká- , a megyei tanács részéről . Varga János, az Egri Vé­si Tanács elnöke, a megyei rács vb tagja, Kiss Sándor, megyei KISZ-bizottság tit- ra, valamint a vállalatok pviselöi, — Vermes Ferenc, Építők Szakszervezetének jgyei titkára köszöntötte az ítőket. Beszédében méltat- az építőipar jelentőségét, nak 25 éves fejlődését tar­talmunkban és 6zűkebb zánkban, Heves megyében Elmondotta, .hogy munká­kat többek között oly am mumentális létesímények fémjelzik, mint a közeli na- kban átadott kiskörei víz- »cső, a több milliárdot ki­rn Gagarin Hőerőmű Vi- itán, nem is beszélve azok- . az új városrészekről, ame- ket az elmúlt években épí­tek megyénk városaiban, erben, Gyöngyösön és Hat- nban. \z ünnepi köszöntő után rbély Lajos, a Heves me­ri Építőipari Vállalat igaz­iója kitüntetéseket, okleve­let és jutalmakat nyújtott az építőipar legjobb dol- tóinak, üzemeinek. Az izem címet nyerte el kiváló inkája elismeréseképpen a ikipari főüzsm, de a kívá­CGÉSZ TÁRSADALMI fej­éhünk szempontjából nagy entőségű döntéseket ho- ;t novemberi ülésén a zponti Bizottság. E halá­rat valóra váltása az elkö- ;kező időszakban min- ~i pártszervezettől, kom- inistától nagyobb aktivi- t, határozottabb cselek- it igényel. A párt vezető repét természetesen ezút- sem elvontan, hanem a ikret kérdések megoldá- során kell érvényesíte­ni S ezek közül alapve- továbbra is a termelés, gazdálkodás fejlesztése, íLmondható, hogy a mun- tielyi pártszervezetek — ismerve a gazdasági tevé- lység elsőrendű fontossá- t — általában törekednek arra, hogy minél jobban igfeleljenek ez irányú telességeiknek. Munkájuk nvonalában természetesen tinak eltérések, amelyek alapszervezetnek a gaz­ságban elfoglalt helyzeté- l (önálló gazdasági egy- ;ben működik-e vagy m), a párttagság, a veze- ég összetételével, felké- iltségével, az alapszerve- ,et irányító pártszerv muri­jával függnek össze. \ pártszervezetek vezető- ;i üléséin, taggyűlésein vi- mylag sokat foglalkoznak termelés kérdéseivel. En-^ k ellenére nemcsak a pár- íkívüliek, de a párttag- * nem csekély hányadá- 1 is a gazdaságpolitika mti érdeklődés jelenleg ;g erőteljes 'fogyasztói ?- 'rietet tükröz. Jóllehet lés és a fogyasztás - összetartozik, de ez , üggő folyamat még- a termeléssel kezdő- ,v. Elvileg ezt nem is vi- ;ja senki. Mégsem hatotta ég át kellően a köZgondol- dást az a felismerés, hogy ak a megtermelt javak zthatók ei. S ez £ mért­lóknak kijáró oklevéllel ju­talmazták a szigetelőüzemet is. A gyöngyösi villanyszere­lő üzem pedig eredményei alapján rászolgált arra, hogy ezentúl viselje a büszke szo­cialista üzem címet. Ezt követően az építésügyi miniszter megbízásából Az építőipar kiváló dolgozója ki­tüntetést nyújtotta át Jaros Jánosnak, . Kiss Andrásnak Kiss Imrének és Lapu József ­nek. A kiskörei vízlépcső épí­tésében végzett jó munká­jáért A vízügy kiváló dolgo­zója jelvénnyel jutalmazta Juha Sándort, majd többen megkapták A vállalat kiváló dolgozója jelvényt is a vele­járó jutalmakkal együtt. Ké­sőbb a felállított sátraknál a különböző vállalatok vezetői is bensőséges körülmények között nyújtották át a jutal­makat, kitüntetéseket azok­nak a dolgozóknak, akik a munka gyakorlatára is ki­hat. A pártszervezeteknek természetesen törődniük kell az elosztás és a fogyasztás kérdéseivel, de figyelmük középpontjában mégis a ja­vak előállításának kell áll­nia. Sok pártszervezetben, ahol az összefüggést értik, a gya­korlatban elsősorban az okoz gondot, hogyan foglalkozza­nak a termeléssel. Nem min­dig látják világosan, nekik kell-e eldönteniük a felme­rülő problémákat, szüksé- ges-e operatív intézkedést tenniük, vagy pedig a fele­lős gazdasági vezetőktől igé­nyeljék azt. Előfordul, hogy egyes alapszervezetek né­melykor nem a saját műkö­dési területükön jelentkező problémák megoldásával foglalkoznak, hanem ezekért a felelősséget kizárólag a felsőbb szervekre hárítva, csupán azok bírálgatásával töltik idejüket. Egyes ese­tekben a csoportérdek tor­zítja ei a-szemléletei, má­soknál a kényelmesség ját­szik közre. Más pártszerve­zetek viszont az ellenkező utat választva abban látják feladatukat, hogy közvetle­nül segédkezzenek a hiány­zó anyagok beszerzésében, hitelek kijárásában, a szük­séges munkaerő toborzásá­ban. KÖNNYEN BELÁTHATÓ hogy egyik véglet sem he- • lyes. Nehezebb viszont a célszerű módszereket meg­találni. Itt a kiindulópont, az alapkövetelmény csak az lehet, hogy a termelés terü­letén, a gazdálkodásban, az ezzel kapcsolatos döntések­ben a párt ’ gazdaságpolitiká­ja fejeződjön ki. Ha ez így szakmában kiemelkedő telje­sítményeket nyújtottak az el­múlt évek során. Ezután kultúrműsor követ­kezett, az építőipari vállala­tok öntevékeny táncosai mu­tatták be műsorukat, rendez­tek játékos, tréfás versenye­ket is, mint például lepény­evő és zsákbanfutóversenyt, valamint szakácsversenyt, ahol a vállalkozó kedvű épí­tőmunkások mutathatták be, ki tudja legjobban, Jegizlebe- sebben elkészítem a rendel­kezésre álló bőséges nyers­anyagból nyitott lángon a bográcsgulyást A hangulatos, s Igen jól si­került építők napi majális az esti órákban ért véget. A ma­jális keretében került sor egyébként az építők sparüa- kiádjára is, melynek eredmé­nyeiről sporthíreink közJött számolunk be lapunk ti. ol­dalán. van, ha az adott gazdasági egységben érvényesül a párt politikáia, akkor- ott biztosí­tott a párt vezető szerepe. Amennyiben viszont az adott termelési egység tevékeny­sége nem felel meg a párt gazdaságpolitikájának, akkor ott nem beszélhetünk a párt irányító, vezető szerepének tényleges érvényre juttatá­sáról. A pártszervezetek minde­nekelőtt a saját területükön tudnak segíteni, tágabb ér­telemben a gazdaságpoliti­kai célok megvalósításában, szűkebb értelemben a ter­melési feladatok megoldásá­ban. S ez a megkülönböz­tetés nem felesleges. Ne akarjon ugyanis minden alapszervezet „gazdaságpoli­tikát csinálni”, ha azon a területen ennek csak rész­legesen adottak a feltételei! Mivel az üzemi alapszerve­zetek többsége nem önálló gazdasági egységben tevé­kenykedik, így a döntésben való részvétel alapjaiban az őket irányító pártszerv — pártbizottság vagy csúcs ve­zetőség — hatáskörébe tar­tozik. Ebből pedig az követ­kezik, hogy ezek az alap­szervezetek elsősorban a konkrét végrehajtásból tud­nak részt vállalni, ott ké­pesek a legeredményesebben tevékenykedni. Itt viszont rendkívül so­kat tehetnek. Ehhez meg­vannak a szükséges ismere­teik, információik is. Hiszen valamennyi alapszervezet képes felmérni, hogy műkö­dési területén milyen a munka szervezettsége, az anyagellátás, hogyan aiakui az erkölcsi-anyagi megbe­csülés, a dolgozok és a ve­Amint lapunkban arról már beszámoltunk, a Dél- Heves megyei Mezőgazdasagi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége, a Tárná men­ti SERKÖV és a szihalmi Ri­mamente Termelőszövetkezet felajánlásai alapján meghir­dette május 1. tiszteletére. a hústermelési versenyt. E sze­rint a versenyhez csatlakoz­hat valamennyi mezőgazda- sági nagyüzem, illetve közös vállalkozás tervén felüli ser­tés-, baromfi- ésJ marhahús­termeléssel. A versenyfelhíváshoz már­is jelentős felajánlásokkal csatlakoztak megyénk közös gazdaságai. így sertéshúsból a horti Kossuth húszezer ki­logramm, a hatvani Lenin Hogy egy Érdekes dolog hosszú évek után visszalátogatni egy köz­ségbe. ahol az ember — már évtizede lesz, — látta, hogyan teszik meg az első lépést a szövetkezeti úton. így kerül­tem vissza, közel tíz eszten­dő után, látogatóba Egérszó- latra. Emlékezetemben a régi falu úgy rögződött, mint ma- I kacs emberek gyülekezete, .; akik eléggé nehezen értik meg: sok mi nden történik ér- . tűk. A domboldalakon még jócskán volt novíj, és a nova, különösen amikor borrá érik, veszedelmes. Talán éppen ezért volt .r olyan szivet .melegítő látni a dombokon nyújtózkodó hatal­mas új 'táblákat, régen termő­re forduló nemes szőlővel. Elmaradott falu volt ez, -. gondolkozásban, életmódban. Most elgondolkoztátó szám­adatokat sorolt a'termelőszö­vetkezeti nöbizottság elnöke: a szőlőben negyven asszony dolgozik, mégy munkacsapat- ■ ban. Mind a negyvenen elvé- - geztük — számítja bele ön­magát is — a szőlőtermeszté­si szaktanfolyamot. Amígta­zetők viszonya, milyen mér­tékben van a kifizetett bér mögött termelés, hol vannak még tartalékok, és így to­vább. S tói ezeket jól isme­ri, akkor az érdemleges se­gítségnyújtásra is képes. Vannak kérdések, amelyek a dolog természetéből faka­dóan senki másra nem tar­tozhatnak, csak a pártszer­vezetre. S vannak olyanok, amelyeket a gazdasági veze­tésnek, illetve az egyéb mozgalmi szerveknek, tö­megszervezeteknek kell meg­oldaniuk. Itt is érvényes, ami minden normális érnbe- ri munkamegosztásnál: ha mindenki ismeri a maga kö­telességét, tudja a felelőssé­gét, akkor működik jól az egész gépezet. A PART ELSŐSORBAN politikai eszközökkel vezet, s a gazdálkodásra is politi­kai ráhatást kell gyakorol­ni;!. A rendelkezésre álló po­litikai eszközökkel élve a pártszervezet képes össze­hangolni a társadalmi. a csoport- és az egyénj érde­keket. Ha egy adott üzem­ben, termelőegységben apárt gazdaságpolitikájával ellen­tétes folyamat játszódik le. a pártszervezetnek először politikai eszközökkel kell fellépnie. De ha ez hatásta­lan, nem riadhat vissza az adminisztratív eszközöktől sem. Mire gondolunk a politi­kai eszközökről szólva? A pártszervezetnek mindenek­előtt ki kell alakítania a pártpolitika helyes és , egy­séges értelmezését, amely­nek legfőbb fórumai, eszkö­zei a taggyűlések, pártcso- port-értekezletek, pártnapnk, a politikai oktatás tanío­70 ezer kilogramm, a kiskö­rei Vörös Hajnal 350 ezer ki­logramm, a mezőtárkánVi Aranykalász 9500 kilogramm, a sarudi Tiszamente Terme­lőszövetkezet pedig húszezer- kilogrammos túlteljesítésre tett vállalást. Csatlakoztak a baromtitenyésztő közös gaz­daságok, illetve ágazatok is: a herédi szövetkezet 25 000 kilogramm, a mezőszemerei 26 000 kilogramm, a tisza- nánai 12 000 kilogramm, ,a nagykökénvesi 41 500 kilo­gramm es u sarudi közös gaz­daság 14 000 kilogramm ba­romfihús termelését valialja 1973-ban a tervezett meny- nyiségen felül. Két közös gazdaság — az apci és a sarudi — terven nultunk, a szövetkezet fél munkaegységet írt jóvá na­ponta. Kifizető befektetés volt. Kamatostól kapja vissza a szövetkezet a szépen termő, fejlődő szőlőtáblákról. Általában jó befektetés, ha törődnek az asszonycickái, akik szám szerint itt .is a na- gvpbbik felét, teszik ki a dol­gozó tsz-tagságnak. Hálunk, már az új helye­ken mindenütt van öltöző, mosdó — sorolják az asszo­nyok. S valóban, a hatalmas keltetőállomás modern gépei, s a libafarm mellett, ott van a jó munkakörülményhez el­engedhetetlen pihenőszoba, a tusoló, az öltöző. Mert mi szeretünk szépen járni, jól élni, — mondta , beszélgetés közben az egyik asszony, s ez erre is illett. Mosolyogva idézzük ■ az ..asszonyokkal, az üzemi kony­háról beszélgetve, milyen el­lenkezést váltott ki akkori­ban ennek még a gondolata is. Most természetes. Olyan természetes, mint az is, hogy lyamai. és nem utolsósorban az agitáció különböző for­mái. Ide tartozik,, hogy az alapszervezet megköveteli a párttagok példamutatását a politika képviseletében és aktivitásukat annkk végre­hajtásában. Ennek során fi­gyelembe vesz; az egyes kommunistáknak a munka szervezetében elfoglalt he­lyét is. Ezenkívül számon is kell kérnie az elfogadott ha­tározatok teljesítését, végre­hajtását. Ez gyakran nem is olyan egyszerű. Harcot je­lent a gondolkodásban mu­tatkozó téves nézetek, szem­léletek, olykor a helytelen gyakorlat ellen is. így pél­dául nem szabad, hogy a kommunisták együtt „-sírja­nak” a gazdasági vezetéssel, hanem nehézségek esetén mutassák meg a kiutat, tá­masszanak igényeket és se­gítsék a megoldást. Tegye­nek javaslatokat, de a dön­tést bízzák a gazdasági ve­zetésre, mert annak kell megválasztania, melyik úton haladjanak. AZ ALAPSZERVEZETEK felelőssége tehál elsősorban ebben a tekintetben jelent­kezik. E felelősség viselése egyszerre jog és kötelesség, amit, a párt vezető szerepé­nek biztosítása céljából ér­vényesíteni, illetve teljesíte­ni kell. Mindenekelőtt annak a gondolatnak a folyamatos képviselésével, hogy semmi­lyen kérdés, így a termelési problémák eldöntésénél sem szabad soha szem elől té­veszteni a politikai összefüg­géseket. így érvényesülhet állandóan a politika elsőd­legességének lenini elve — és ennek biztosításában az adott munkahelyen az alap­szervezet legyen az élő lel­kiismeret. Dr. Szabó Imre 5= MSZMP KP alosztályvezetője felüli rhárhahústermeleS; vállalt: az apciak kétez ' kilogrammot, a saru diák p - dig 22 0(10 kilogramm.: Ugyanakkor a versertyfelh' • vasnak megfelelően vembe koca-értékesítést is vállalt • apci szövetkezet 25 darab a komlói 110, a mezői h-k nyi 20. a tiszananai 55 da bot, valamint a hatvani I. nin saját gazdaságában darab vemhes kocát állít i terven felül. Amint a Dél-hevesi TE - SZÖV-ben megtudtuk, a je lentkezések még folyamatba ; vannák. s minden bizonnyal rövidesen újabb vállalásai;. csatlakozások érkez nek a - Eger—Gyöngyös vidéki TE- SZOV-höz tartozó szövetke zetekiól is; negyven esztendős fejjel ne •kiállnak tanulni állattenyész­tési, szőlőtermesztési ismere­teket, hogy évente 12 napra fizetéses szabadságra men­nek, hogy a gyermekek az is­kola napközi otthonában töl­tik ei idejüket. Ahogy a tsz- elnök tájékoztatott,■ már foly­nak tárgyalásokra helyi ta­náccsal az óvoda ügyében is. A tsz hozza.jaruUlétiesítéséhez, fenntartásához,. hogy az itt dolgozó, vagy majdan idejövő kisgyermekes anyák gyerme­keit elhelyezhessék. Mert azért nagy szükség lenne a fiatalításra. Bár senki sem merné a napbarnított, derűs _ tekintetű negyvenes asszo­nyokra azt. mondani: „öre­gek”, azért az utánpótlásra lassan mégis szükség lesz. S már van'olyan asszony, aki úgy látja, itt lesz kenyere a gyermekeinek is, s biztatja is őket. S tulajdonképpen . az utánpótlás nevelése így kez­dődik. A szabad szombatot már úgy emlegetik, mint a világ legtermészetesebb dolgát. Ennyi jár a tsz-ben dolgozó, a családját nevelő nőnek. Kár is róla sokat beszélni, annyi­ra természetessé vált. Ami viszont ujj, de nagyon büszkék rá. az a női kórus, amely idáig ugyian csak alkal­manként szerepelt, de jó ve­zetéssel lehet, még belőle va­lami. A szövetkezet is támo­gatja őket, egyforma ruhát kaptak. A nőbizottság munkája el­választhatatlan a vezetőségé­től, már csak -azért is, mert a nőbizottság titkára egyben vezetőségi tag, harmadmagá­val. Ha a nőknek problémáik vannak, van aki képviselje őket. É6 képviseli is. Persze, sokszor van úgy, hogy nem jön ki a lépés mindenki ked­vére. De akkor megmagya­rázzák: hogy egyszerre nem megy minden. Hogy 100 ma­lacot nem lehet /kétszáz felé osztani, hogy néha várni kell. Beszélgetünk, és közben be­járjuk a határt, megnézzük a falut. Mintha a levegő is más lenne már. Az asszonyok kint a határban jó kedvvel végzik a munkát. Érződik minden mozdulatukon, hogy valóban jól érzik magukat. Közben találkozunk isko­lából hazatérő gyerekekkel. Arcukon bizakodó, ny^lt de­rű. Természetes, hogy me­gint vendégel: járnak a látó­ban. Mert az ö szövetkezetük híres a libáiról. Egy félnapos séta a faluban és a határban persze távolról sent jelenti az alapos megis­merést. De, ahhoz elegendő, hogy összemérhesse az ember a tapasztalatait a tíz eszten­dővel ezelőttivel. Amikor még bizalmatlanok és zárkózottak voltak az itt élők. Ma minden olyan nyílt. És azt hiszem, e/ a legtöbb. ^ — d. — Mg mm jünius 5.. Felelősség a termelésért Megyénk és a megyeszékhely vezetői közül többen együtt ünnepeltek az építőkkel. (Foto: Pitisy Elemér) fokkal jobban menjen a munka Csatlakozások á megyei hústermelése versenyfelhíváshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom