Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

RADIO KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok 8.4Ü Operettrészlet 9.09 Nótaest 10.05 Rádiószínliáz 10.51 Zenekari muzsika 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.45 üj Zenei Üjság 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra . •. 17.30 Irodalmi műsor 18.00 Benda: A falusi vásár. 1. felv. vígopera 19.30 Slágerek 20.10 Ütirány: Stockholm 21.10: Lemezek közt válogatva... 22.20 Beat 23.05 Szimf. zene 0.10—2.00 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Schubert-müvek 9.30 Válaszolunk hallgatóinknak 12.03 Verbunkosok 12.20 Mendelssohn: Olasz szimf. 12.50 Jelképek erdején át..» 13.03 Orosz operákból 14.00 Napraforgó 14.47 Éneklő ifjúság 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Kamarazene 15.27 Falurádió 16.05 Fúvósátiratok 16.21 A hét műsorából. 17.44 Gyűjtőutak régen és ma 18.15 Kalandozás sok muzsikával 19.10 Liszt-rapszódiák 19.35 A munkás-énekkarok fesztiváljának hangversenye a Zeneakadémián 20.45 Versek 21.50 Láttuk, hallottak ... 22.05 Népdalok 22.30 Ritmus és melódia Szolnoki Rádiós Szolnoki Rádió Hétvégi kaleidoszkóp t ea MAGYAR 9.38 Rólad vsa ssól 10.00 Bibó Lajos: A láp. Tv-játék 10.55 Nő — három szerepbe». VÉL Virágos erkély 11.05 Hogy ne legyünk egyedül. Riportfilm 14.58 Nemzetközi kaleidoszkóp 15.30 Nyelvi Figyelő 16.00 Hírek ............ 16. 10 Pillantás a srportrttágba 16.30 Ifjúsági Telemagazin 17.20 Családi ház. EL 18.10 Magyarország—NDK férfi kézilabda-mérk. 19.28 Cicavízió 19.30 Tv-híradó 20.00 Maigret-felügyeW::; A tévedés 20.55 Nusic-Kallnskys A gomb. Operaszatira. 21.20 Makszim visszatér.' Magyarul beszélő szovjet film. 23.05 Tv-hlradó. POZSONY! 9.30 Büszkeség dolga. Tv-játék. 10.45 Nincs visszaút. Szovjet tv-sorozat. 13.30 Salakmotoros VB. 17.00 Kapitány a nagybácsim. Tv-sorozat. 12. rész. 17.30 A rejtélyes felirat titka. 18.00 Karel Gott énekel. 18.45 A szövetségi bűnügyi központ nyomoz. 19.00 Híradó. 20.00 Kutyakölykök. Cseh filmvlgjáték. 21.40 Mona Lisa mosolya. Tv-játék. | mozi | EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Az Ezüst-tó kincse (Wlnnetoa) Színes, szinkronizált NSZK— jugoszláv film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: öreg rabjó nem vén rabló Színes, sfcinkronlzált olasz filmvlgjáték. EGRI KERT Este fél 9 órakor: Az Ezüst-tó kincse GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4. háromnegyed 8 órakor Felszállási engedélyt kérek Este 8 órakor: Plusz mínusz egy nap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor: A betyárkapltány Fél S és esta fél 8 órakor: A kalóz menyasszonya GYÖNGYÖSI KERT A betyárkapitány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kakuk Marci HATVANI KOSSUTH Fekete város I—II. rész. HEVES Szabad lélegzet FÜZESABONY A rend gyilkosai PÉTERVASARA Kincskereső kis köumön Válaszol az illetékes: Miért mérgezik az epret ? A Népújság 1973. Június 20-i számában, a „Postánkból" című rovatban Gál Sándor Eger, alá­írással „Eper méreggel” címmel rövidke írás jelent meg. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kö­zöljük. A háború előtti nehéz idők­ben az eperfák ízes gyümölcse nemcsak csemegeként szolgált gyerek és felnőtt számára, de sokszor valóban étkezést pótló élelemmé lépett elő. Az 1950- es években azonban olyan kár­tevő jelent meg, amely táplá­lékaként az eperfát választotta. Ez a kártevő az amerikai fehér szövőlepke volt. Fő tápláléka ma is az eperfák levele, de az egyre csökkenő eperfaállomány mellett ma már több mint 25 növényfajt károsít. Veszélyes, igen nagy népgazdasági kárt okozó kártevőnek minősül, ezért az ellene való védekezés köte­lezően el van rendelve. A szö­vőlepke hátráltatja az exportot is, hiszen exportra szállítani minden olyan területről tilos, amely szövőlepkével fertőzött. Államunk mindent megtesz az utak és közterületek, az export­berakóhelyek védelme érdeké­ben. Évről évre komoly össze­geket biztosít a közterületek fertőzöttségének felszámolására. A megyei Növényvédő Állomás költségvetésében évente, mint­egy 150—200 ezer forint ilyen költség jelentkezik vegyszerben és munkabérében. Sajnos, a há­zi kertek és szórványgyümöl­csösök tulajdonosai a kötelező­en előírt védekezések ellenére sem tesznek eleget kötelezett­ségüknek, ezért a kártevő lét­száma nem csökken jelentősen, fennmaradása évről évre bizto­sított. Szomorú látványt nyúj­tanak a levelüktől megfosztott házikerti gyümölcsösök, amikor azokon csak a még éretlen gyü­mölcsök ringatóznak. A kár évente megyénkben 6—8 millió forintra tehető. A fehér szövőlepke kétnem- zedékes kártevő, első nemzedé­ke az eper érésével egyidőben károsít. Az ellene védekezés­ről népgazdasági érdekből nem mondhatunk le. Védekezésre Ditrifon permetezőszer 0,2 szá­zalékos oldatát használjuk, mely készítmények élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje 10 nap. A veszélyre, mely a frissen permetezett gyümölcs fogyasz­tásából eredhet fel kell hívnunk a figyelmet, ezért találkoznak megyénk lakói az eperfák ha­lálfejes megjelölésével. Remél­jük, megyénk lakói megértik ezen problémákat és a vegyszer hatásának idejére a sokkal ér­tékesebb gyümölcsök védelme érdekében szívesen mondanak le a kevésbé értékes, bár való­ban ízletes eper fogyasztásáról. Józsa Károly, a Heves megyei Növényvédő Állomás igazgatója A Himalájától délre 3. Mr. Chanana, az esztergagépéletű Forognak az esztergagépek, és gyártják az esztergagépe­ket. Kicsi üzem Delhi közelé­ben. Az úgynevezett Okhla ipari körzetben (1100 hektár területen fekszik, több tucat kis üzem van rajta, 5000 a munkások száma.) Kicsi, hajlott hátú öreg ember, mászik elő egy üveg­ajtó mögül (odabent vedlett bútorokkal telirakott iroda). — A tulajdonost, az igaz­gatót, az aligazgatót, vagy a művezetőt keresik? — kérde­zi. Mondjuk neki, hogy nem tudjuk, azt, aki éppen itt van. — Mindegyik itt van — ne­vet. — Itt áll maguk előtt. Megemeli barna sapkáját. —Itt áll önök előtt a Cha­nana Testvérek egész vezér­kara, és az, ami a testvérek­ből megmaradt. Szemek helyett golyóscsapágyak O-DelhL A* ehnűJt héten június 18-án jelent meg a Csontváry Kosztka Tivadar festőművész születésé­nek 120. évfordulójára kiadott hét bélyegből áUó sorozat és a 10 Ft-os névértékű blokk. E so­rozat a Magyar Posta kiadá­sában a X. festménysorozat. Az egyes címletek ábráit már kö­zöltük egy régebbi bélyegsar­kunkban. Most még közölhet­jük, hogy a sorozat 600 ezer fo­gazott és 7 ezer vágott pél­dányban készült, a blokk pél­dányszáma 364 ezer fogazott éa 8 ezer vágott. Jelen esetben a kiadott blokkok fogazottam és vágottan Is számozottan jelen­tek meg. A művészi kivitelezés és a példányszám keresetté és sikeressé fogja tenni a soroza­tot mind hazai, mind nemzet­közi fllatellsta körökben. A pos­tahivatalok a blokkot 1973. de­cember 31ig. míg a sort 1974. december 31-lg árusítják. * Irodalmi faMleumot köszöntő bélyeg jelent meg május 25-én az NSZZK postájának kiadá­sában, a 40 Pfenniges bélyeg Roswlta von Gandersheimre, az első német költőnőre emlékez­tet. A kanadai posta is írónő portréjával ad ki bélyeget, Nellie McClung születésének 100. évfordulójára. Színes mflvészlapsorozat Je­lent meg Csontváry Kosztka Ti­vadar születésének 120. évfor­dulójára, a sorozatban és a blokkban szereplő festmények reprodukciójával. * A nyugatnémet posta benyo­mott értékjegyes postai teljese­ket (Ganzsache) készít magá­nosok (cégek) rendelkezésére, ha legalább 1000 borítékot vagy le­velezőlapot rendelnek a kívánt szöveggel, kívánság szerinti bé­lyeg benyomatával. A nyugat­német bélyegek közül a Hel- nemann elnök képével megje­lent és a közlekedési biztonsá­got jelképező forgalmi soroza­tok egyes értékelt, összesen 23 féle bélyeget lehet ezekre nyomtatni. így az értékek kom­+ ORVOSI \ ÜGYELET I Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Baj csy-Zstlinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 8—9.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24-73). Ren­delési Időn kívül az általános or­vost ügveleten. (Bajcsy-Zsllinsz- ky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinsz- ky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig Az or­vosi Ugyelel helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10,30 órá­ig, a rendelőintézetben. ___ b inációjának rengeteg változa­ta lehetséges, de a vállalatok persze nem a gyűjtők kedvére, hanem a szükséglet szerint ren­delik a kívánt postai teljese­ket. Ezek között mégis tág te­re mutatkozik a gyűjtésnek. Igen érdekes és nehéz gyűjtési terület ezeknek a postai telje­seknek az összeszedése, amely­nek 10 Pfg.-től (nyomtatvány­lap) 1.88, 1,95. 2,— márkáig (ajánlott és légi nyomtatvá­nyok) bérmentesítésének széles skáláját mutatják. Vannak más országok is. ahol ugyancsak le­hetséges magánoostai teljesek rendelése a postátóL • ÚJDONSÁGOK: — Albánia: Nyolc értékből álló, különböző kaktuszfajtákat ábrázoló sorozat került forgalomba. — Francia- ország: ,,A 300 B” jelzésű, a legkorszerűbb francia utasszál­lító repülőgép került 3 frankos bélyegre, a „Technikai eredmé­nyek” elnevezésű sorozatban. Az Idei évre jelzett négy „mű- vész”-bélyeg közül nemrég ke­rült forgalomba az a 2 frankos érték, amely Charles le Brun (1619—1690) „Térdelő nő” című alkotásának reprodukciója. — — Jugoszlávia: 2 és 5,50 dináros értékből áll az Idei jugoszláv Európa-sorozat. 20 pera névér­tékű az Idei vöröskeresztes hét alkalmával minden postai kül­deményre felragasztott bélyeg. — Lengyelország: 1.50 zloty név­értékű bélyeggel propagálta a lengyel posta az 1973. január 1-től náluk Is bevezetésre került postai irányítószám használa­tát. — San-Marino: New York 300 éve és ma — így Is nevez­hetnénk azt a 200 és 300 líra névértékű bélyegpárt. amelven az 1674-beli New York-1 kikötő­részlet, valamint az 1973-beli Bröoklyn-híd és a mögötte le­vő felhőkarcolók képe látható. — Szovjetunió: A náci fasiszták felett aratott kurszkl győzelem 30. évfordulója alkalmából 4 kopek névértékű bélyeg jelent meg. Németi V. Ráncos arcán nem lehet látni, hogy tréfál-e vagy el­keseredett. Chanana úr ez­után egy darabig még bősé­gesen ontja magáról a jelző­ket, elmondja, hogy élete ne­héz, „mint egy tevéé”, közér­zete olyan, „amilyen egy szárított fügéé lehet”, s hogy gyerekkorától egyetlen do­loggal, az esztergagépgyár­tással foglalkozik. Emiatt annyira egybenőtt a masiná­val, hogy néha azt hiszi, fo­gak helyett kései vannak, s a szemek helyett golyóscsa­págyai. Belém karol, odatotyog ve­lem az egyik masinához. Mu­tatja. Ennek minden alkat­részét ő gyártotta, ő szerelte össze. Mikor megvolt, meg­csinálta rajta azt a másik gé­pet, ott ni. Mikor már volt két gép, a testvérével dolgoz­tak, mikor három lett, fel­vettek egy munkást. mikor már öt munkás állt az esz­tergák mellett, kitettek egy táblát: Chanana Testvérek Gépgyártó Vállalat Most évente 150 szerszám­gépet gyártanak. Korszerűe­ket, moderneket: NSZK- és USA-licenc alapján. Hatvan munkás dolgozik (az öreg Chanana úgy nevezi őket, „aranyos fiacskáim”). Az in­diai körülményekhez képest jól keresnek, 250 és 1000 rú­pia között. Miniüzemek Az üzem termelését — akár a többi kis gyárét itt az Okh­la-teiepen — az állam ellen­őrzi. Az államtól kapják a nyersanyagot, az elektromos áramot, s ha külföldre szállí­tanak, az állam kapja a devi­zát — a tulajdonos az ennek megfelelő rupiaösszeget. Érdekes hely ez az iparte­lep: van itt tv-gyár, elektro­nikus számológépgyár, játék­gyár, harisnyagyár, sport- szeráru-gyár, még olyan üzem is, ahol csak egyetlen dolgot — réztrombitát készí­tenek. Ügy született az ipar­telep, miként az emberi tele­pülések születtek az ősHők- ben. Itt volt víz, szállítási le­hetőség, itt pöfög a vasút. A vonatközlekedés jelentőségéi persze nem szabad eltúloz­ni. Hiszen azért is alakultak ki ilyen miniüzemek 6zerte Indiában, mert rendkívül drága volt a szállítás, és in­kább megérte külön trombi­tagyárat nyitni India külön­böző városaiban, mint egy helyen sokat gyártani, és azokat szétszállítani. Ezek­nek a miniüzemeknek álla­mosítása nem volna érdemes, termelésükre azonban szük­ség van, így alakult ki ez a sajátos együttélés. „Lassan eltűnünk” — Most meg fogják tőlem kérdezni, hogy mit hoz a jö­vő — mondta szobájában, a WVAAAAAAAAAAfWV\WVWWWVV\A NY1KOLAJ SZAMOHIN: Estefelé Megyek hazafelé a munkából. Kicsit fá­radt vagyok, mert ma, kivételesen, valóban dolgoztam. Megyek, lehajtott fejjel... Hirte­len két ember állít meg: egy vörös képű és egy ragyás. — Hé, pajtás — mondják —, adj már egy cigit! Restellem magam, de egy fia cigaretta sincs nálam. Néhány perccel ezelőtt szívtam el az utolsót. — Szívesen adnék, elvtársaim, de nincs. Csak állok tovább, hátha még kérdeznek vagy kérnek valamit. Talán azt akarják meg­tudni; hogy mennyi az idő, vagy merre van a legközelebbi színház. Ekkor a ragyás hűvösen végigmér és azt mondja a vörösnek: — Ne küldjük táppénzre ezt a hapsit? A vörös melankólikusan oldalra fordítja a fejét, a lábát váltogatva gusztál, azaz gon­dolkodik. Nem megyek el. Maradok. Nem lenne va­lami udvarias dolog, hogy amíg ő gondolko­dik ezen az igen fontos egészségügyi kérdésen, én nyakamba szedjem a lábam. A vörös, miután az elmélyült gondolkodást befejezte, ingerülten szól: — Hagyd a fené­be! És már fordulnak is, hogy továbbállja- nak. A ragyáson azonban látszik, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. — Egy pillanatra várjon csak az elvtárs — mondom neki. — Igen, igen, maga!... Akkor verjük el mi ezt a vörös képű fi- csúrt. — Hogyhogy? ö a barátom — mondja csodálkozva a ragyás. — Nem tesz semmit. Bennem igazán meg­bízhat, jól elagyabugyáljuk. £ — Mit képzelsz? 0 a barátom. — Az nem számtt. Bízzál bennem: mon­dom, jól eltángáljuk, ne félj. Príma júdófo- gásokat ismerek. A vörös képű megsértődik: — Ne 1 zélj már! Pókhálónak képzeled ma­gad, hogy így ránk ragadtál? Azt a csődöt vagy micsodát meg vidd haza a gyerekek­nek ... meg a feleségednek vacsorára ... — Hogy? Hát nem tudjátok, mi az o júdó? Na majd mindjárt megmutatom. Leteszem a táskát, felveszem az alapállást. így ni. Na, most támadjatok! Kézzel vagy lábbal, telje­sen mindegy. Kés van nálatok? Az is jöhet. Csak aztán komolyan vegyétek, nehogy simo­gassatok! Megpróbálnak angolosan lelépni. — Mitől féltek? Igaz, lehet, hogy csontot is török, de legalább táppénzre mehettek. Teljes erőből' futásnak erednek. Benyúlok a zsebembe, hogy megtöröljem a homlo­kom ... és... — Hé, gyertek vissza! Van még két ci­garettám ... Így van ez. Nehéz megállni a lejtőn, egyik hazugság jön a másik után: cigarettám van, de hadirokkant vagyok... Ford.: Saiga Attila székre ereszkedve, az eszter­gaéletű gyártulajdonos. — Mindenki ezt kérdezi tőlem. Pedig öreg vagyok, mit hoz­hatna nekem a jövő? — Az üzem jövője mi le­het? — Majd átveszi a fiam, s az állam megad mindent, ami a termeléshez szükséges. — Tehát a jövő biztos. — A jövő bizonytalan. Mert az állam ad meg min­dent, ami a termeléshez szükséges, s bármikor meg­fojthat bennünket. — A helyzet erre még nem érett meg, nagyon sokáig szükség lesz még a maguk kis üzemére. — Ezt tudom. De abban is biztos vagyok, hogy India út­ja a szocializmus. Mi pedig szép lassacskán eltűnünk. Ebben nincs semmi rossz. Csak a változás békés legyen. Nem szeretném, ha a fiam­nak bántódása lenne. Beszél­jenek vele szépen, s akkor majd ő is odaáll a többi munkás közé dolgozni. Az öreg Chanana megtör- li a feje búbját, és közli, hogy feltálalta a villásreggelit. Az asztalon tea, édes sütemény, banán. A terítő két újságpa­pír és a személyzet, az ifjabb Chanana, aki, mint apja, ab­ban bizakodik; ha egyszer fordulat lesz, az, mint min­den változás Indiában, bé­kés — és igen hosszadalmas lesz. Kereszty András (Folytatjuk) Magyar filmsikerek Várnában A Nemzetközi Vöröske­reszt közreműködésével ma­gyar—bolgár koprodukció­ban készült „A vér min­denütt vörös" mímű film nyerte el a szerdán este vé­get ért ötödik nemzetközi vöröskeresztes és egészség- ügyi filmfesztivál egyik nagydíját Várnában. Az ér­dekes dokumentumfilmet dr. Kárpáti György rendezte. A várnai fesztiválon a já­tékfilmek között a „Keres­sétek az embert” című szov­jet film nyerte el a nagy­díjat. Nagydíjat kapott egy francia, egy jugoszláv és egy NSZK film Is. A legjobb forgatókönyv díját — ugyancsak a játék­film kategóriában —, Déry Tibornak ítélte a nemzetközi zsűri „Szerelem” cimű. Makk Károly rendezte film alapjá­ul szolgáló novelláiért. tlpníiiríifí Q 1973. június 30„ szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom