Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
/ Eredményes próbaterhelés után: 800 vagon új gabonát fogad a selypi toronysiló Hatvanból a Salgótarján felé vezető M—21-es műútról már messziről látni az égnek emelkedő vasbeton tornyokat. Több mint másféléves munka után ugyanis befejeződött a Heves megyei Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat legnagyobb negyedik ötéves tervi beruházása a selypi toronysiló építése. A Zsófia-malom udvarán egymás mellett elhelyezkedő 12, közel negyven méter magas tartályokban összesen ezer vagon gabona tárolható. Ezzel megyénkben jelenleg a 600 vagonos hevesi mellett a selypi siló • fogadja majd a legnagyobb mennyiségű gabonát. Az új tartályrendszer jelentősen enyhít majd a tárolási gondokon, egyben meggyorsítja és korszerűsíti a gatana átvételt is. A 38 millió forintos költséggel épült bei 'lázás kiviteli munkáit a Heyes megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói végezték, a belső technológiai szerelést pedig az ÉLGÉP budapesti • gyáregységének szerelői. A múlt év szeptemberétől az idén április közepéig műszerekkel vizsgált próbaterhelést végeztek az új tartályokon a Földtani Tudományos Intézet munkatársai. A hengereket előbb ezer vagon gabonával töltötték meg, majd azt vizsgálták az épület komplexum 16 pontián, hogy a nagy súly hatására mennyire süllyed meg. A vizsgálatok. eredményesnek bizonyultak. A jegyzőkönyvi adatok szerint a tervezett 15 centi helyett átlagosan 2,4—• 4,2 centi süllyedést észleltek, amely a szakvélemények szerint nagyon kedvező. A terhelési próbák után az elmúlt hetekben a silóhengerekben elhelyezett ezer vagon gabona egy részét lisztté őrölték fel. A még feldolgozatlan mennyiségből pedig mintegy 300 vagon óbúzát a következő napokban szükségtárolókban helyezik majd el. Így lehetőség nyílik, hogy júliusban 800 vagon új gabonával töltsék meg az új selypi tárolót. A silótartályok előtt két vasúti és két közúti garatba öntik a búzát, amely óránként 60 tonna szemesterményt „nyel” el. A tárolást megkönnyíti a korszerű technológia, mivel a Selypre érkezett kombájn gabonát az átvétel után azonnal tisztítják és úgy helyezik el a silóba. A tartályrendszer előtt az idei aratás kezdetén egy nagy teljesítményű szárítógépet is üzembe helyeznek. Ezzel felkészülnek az esetleges esőzések miatt beérkező nedves gabona szárítására is. (mentusz) Heves megyében 12 ezer hektárt öntözhetnek Szorajaznah a földei! országszerte Az Országos Öntözési Operatív Bizottság értékelte, hogy május végéig miként hasznosították az öntözés adta lehetőségeket a mezőgazdasági üzemek. A bizottság összegezése szerint összesen 110 000 hektárnyi területet öntöztek. Megfelelően kihasználták berendezéseiket, az öntözési kapacitást a debreceni, a szolnoki, a gyulai és a szombat- helyi vízügyi igazgatóság területén dolgozó mezőgazdasági üzemek, alig maradnak el tőlük a miskolci és a nyíregyházi igazgatóságok körzetéhez tartozó gazdaságok. Heves megyében 12 ezer hektár az öntözésre berendezett terület, ennek mintegy egyharmadát öntözték meg eddig a nagyüzemi gazdaságok. Az öntözőkapacitás kihasználása eléri a 70—75 százalékot. A Mátra alján, Gyöngyöspatán, Nagyrédén, Gyöngy ösoroszi ban, Gyöngyöstar- jánban, már a szőlőket is öntözték. A domoszlói és verpeléti víztároló lehetőséget teremt a nagyüzemi szőlőtáblák öntözésére a Mátra délkeleti lejtőjénél is. Heves környékén a zöldségféléket úgynevezett sírkutak- ból öntözik. Az öntözési kapacitás kihasználása megfelelőnek mondható. Ugyanakkor a pécsi és a szegedi körzetben a kapacitáskihasználás A következő né«v év feladatai Szí ha lmon (Császár István tudósítónktól) Megalakulása óta először tanácskozott Szihaiom községi tanácsa. A testület ebből az alkalomból Szihaiom következő négy évi fejlesztési programjáról tárgyalt. Egyebek között elhatározták, hogy 11 kilométerrel bővítik a falu vízvezeték-hálózatát. Értékesítik a Zsóri-fürdő szomszédságában levő, 19 holdas üdülőterületet, amelyet közel 200 parcellára osztanak fel. Ennek bevételéből, valamint a községíejlesztés egy részéből, új művelődési házat építenek. Közel félmillió forintot fordítanak a Rákóczi út portalanítására. Kétszáz méter új járdát építenek a Petőfi úton és a következő években 15 ezer forintot költenek a belvizek levezetésére. Az elkövetkező négy évben villamosítják a Bercsényi utcát, a Templom közt, valamint a temetőt is. Ezenkívül jelentős összegeket fordítanak közkutak és szeméttároló helyek ka. ban tartására is. A tanács „Szihaiom fejlesztéséért” felirattal ezentúl emlékplakettet ad majd mindazoknak akik önzetlen társadalmi munkájuk’:al segítik a község ■ejlesztését. csupán 6—7 százalék volt, holott például a szegedi térség öntözési területe — nagyságrendjét tekintve — Szolnok után a második helyet foglalja el. Ezen a területen különben lényegesen kevesebb csapadék hullott, mint az ország más részén, fele annyi, mint az országos átlag. Mindezek figyelembe vételével az Országos öntözési Operatív Bizottság felülvizsgálja az érintett megyék operatív bizottságainak tevékenységét. Indokoltnak tartják azt is, hogy azoktól az üzemektől, melyek a lekötött vízmennyiséget önhibájukból rendszeresen nem hasznosítják, az engedélyeket vonják vissza és csak újabb anyagi áldozat árán szerezhessenek jogot a víz felhasználására. Ezek az üzemek ugyanis azon túl, hogy jelentős állami segítséggel megteremtett lehetőségekkel nem élnek, kárt okoznak, hiszen a fel nem használt öntözővizet mások elől vonják eL Az Országos öntözési Operatív Bizottság emlékeztet arra, hogy az elmúlt telünk rendkívül száraz volt. Októbertől márciusig olyan kevés csapadék hullott, amelyre az elmúlt ötven év alatt nem volt példa. Ezt az időszakot rendkívül száraz május követte, s így országszerte szomjaznak a földek, főleg a kapások, és a takarmánynövények igényelnének több vizet ebben az időszakban. A megyei operatív bizottságok feladata, hogy szorgalmazzák az öntözési kapacitások jobb kihasználását, a hiányzó csapadék pótlását (MTI) Tervek és építkezések Valahányszor lakásépítkezésről beszélnek az emberek Gyöngyösön, mindig két dolgot szoktak megállapítani. Az egyik: szemlátomást nő a város, évről évre újabb házakat adnak át — és ezt mindenki megnyugvással veszi tudomásul; a másik: mindezek ellenére sem csökkennek a gondok, nincs kevesebb kérvény a hatóságoknál — és ezt senki sem érti. Fel lehet-e oldani egyáltalán ezt a furcsa ellentmondást? m Most a Mérges utcai ____ lakótelep kialakítására fordítja a városi tanács a legnagyobb figyelmet. Itt összesen 952 lakást kell felépíteni, amiben benne foglaltatik a korábbi évekből elmaradt 112 lakás is. A mikor a beépítési tervet módosították, már akkor látszott, hogy a teljes befejezéshez partnerra van szüksége a tanácsnak. Ennek a partnernak jutna, 130 lakás megépítése. A tárgyalást az OTP-vel még az év elején megkezdték az említett ügyben, de egyelőre a javaslat nem talált megértésre. Közművesítés. Erre kevesen gondolnak olyankor, ha a lakásépítést említik. Pedig óriási összegeket emésztenek fel a közművek. Miután a tíz- és tízmilliók nem hullanak az égből, a jövőben azokon a helyeken kell az építkezést fokozni, amelyeken már a közművek a rendelkezésre állnak. Ezt is könnyű így kimondani, de mindjárt ott a másik dolog: a közművesített területeken viszont csak szanálással lehet új építkezésekhez helyet találni. Tehát mérlegelni kell: melyik az olcsóbb — a közművek bővítése, építése vagy a régi házak lebontása és ennek következtében az új lakások jelentős részének átadása a szanált házak tulajdonosainak? Csak úgy, kapásból nem lehet a kérdést megválaszolni. Egy biztos: akár így, akár úgy, a lakások számának a növekedésével a közművek bővítése elkerülhetetlen. Több ivóvíz kell, ehhez újabb kutak kellenek, több csatorna kell és a szennyvíztisztító teljesítményét is növelni kell. Aztán a járda, az út, a közvilágítás, a park és a játszótér. Folytassuk? cy 'Már a tervezés szaka^ szában együttműködnek a későbbi építőkkel a tervek elkészítői. Ebből az is következik, hogy az építők ajánlani tudnak bizonyos dolgokat a tervezőknek. De fordítva is érkezhet segítség ebben a kooperációban. Ügy tűnik, a tervek elbírálásakor az építő semmi lényeges észrevételt nem tehet ezek után. És mi történik? Egyetlen példát. Gyöngyösön az egyik épületnél a tervező ötezer forintos költséggel számolt négyzetméterenként. Az építők már száz forintokkal haladták túl a hatezer forintot az ajánlatuk megtételekor. Hogyan lehetséges ez a nagy különbség? Csak úgy, hogy a korábbi együttműködés gyakorlatilag nem ért semmit. El sem képzelhető, hogy az építők tisztességtelen haszon szerzése céljából emelték volna olyan mértékben az árakat. Akkor hát? Sajnos többször előfordul, hogy a tervező nem a valóságnak megfelelő árakat - mutat ki. Csupán azért, mert olyan anyagokat számít be, amik nem kaphatók. Vagy ha kaphatók, akkor nem hazai termékek, tehát az áruk is magasabb, mint az itthoni. Ebből az is következik, hogy a tervekben kiszámolt forintok kevésnek bizonyulnak a megvalósításhoz. Ilyenkor következik a vita a tervező és az építő között. Aztán az esetleges módosítás átvezetése, ami szintén nem megy könnyen. És közben fut, rohan az idő, hogy mire észbe kapnak, már hónapok teltek el szócsatákkal. Hadd emlékeztessünk most Bondor József miniszter szavaira. amiket az elmúlt év végén tartott sajtótájékoztatóján mondott el. Arra hívta fel az építkezéssel kapcsolatban a tervezők figyelmét, hogy mindig az anyagi lehetőségekhez mérjék alkotókedvük szárnyalását. A szerényebb megjelenésű, külsejű épületek is kifejezhetik a tervező tehetségét, szakmai hozzáértését. | •> I A mindennapok során 1 I az intézkedéseket a Heves megyei Beruházási Vállalat teszi meg az építtető, a városi tanács helyett. Régi gyakorlat ez: a tanács / tulajdonképpen így könnyít a helyzetén. Megbízza a sajátos célra szervezett vállalatot az építkezések ellenőrzésével, irányításával. A beruházási vállalatnak tehát a tanács érdekeit kell képviselnie mindenek előtt. Ö ezért kapja a pénzt. A megnövekedett feladatok miatt a beruházási vállalat szervezeti felépítésén kellene változtatni. Olyan nagy mértékű építkezéseken, mint amilyen folyik Gyöngyösön is, önálló helyi ki- rendeltséget, csoportot kellene létrehoznia, amelyik a feladat végrehajtásán a helyszínen tevékenykedne. Elméletileg nagyon ésszerű az elképzelés, dehát a megvalósításához nem elegendő csupán egy igazgatói határozat. Honnan vegyenek elő lakásokat a kirendeltség dolgozóinak? És még nem említettük a feleség és a gyerekek elhelyezésének a gondját. m A dolgok összefügg____ nek, idézhetjük a s okszor : előszedett szólamot, amelyik^ most is alapvető igazságot tartalmaz. Soha sem az éppen szóbanforgó, végső lépés megtétele a gond. Ennek egy sor velejárója, előfeltétele van. Ezért nehéz a helyes döntést meghozni esetenként. De vannak emberek, vezetők, akiknek ez a feladatuk. Végül: ma még senki sem tudja megmondani, hogy • Gyöngyösön mikor szűnnek meg a lakásgondok. Az új épületek bérlőinek túlnyomó többségét az építtető vállalatok jelölik ki. Boldogok, akik lakáshoz juthatnak, és hiába mondják a tovább várakozóknak, hogy még egy kis türelmet. Jó volna tehát az elkerülhető és nem szükséges bonyodalmakat a legkisebb mértékre csökkenteni — tervezőknek, építőknek, lebonyolítóknak egyaránt. G. Molnár Ferenc Építők Simon János A gomba módra gyarapodó lakótelepek munkásai, áz új othonok, gyárak megteremtői. Kezük nyomán emelkednek a falak, épülnek az autópályák, Mindig szemünk előtt vannak — sokszor bíráljuk őket —, munkájuk eredményeivel mindenütt találkozunk. Utak, hidak, lakóházak munkásai: építők. Simon János, a tanácsi építőipari vállalat brigádvezetője. öt falubeli munkatársával, hajnali háromnegyed ötkor száll autóbuszra Bátorban,, s utazik az egri lajos- városi építkezésre. — Én a 43-as építő vállalatnál végeztem Pesten, kőművesszakmát tanultam. Nem is olyan régen jártam ennek a vállalatnak a házgyárában, hát, tudja, az már egy igazán modern dolog. Nem mondom, ez sem rossz, amit mi csinálunk. A PEVA-elemeket szereljük, s volt már arra is példa, hogy a sávháznál egy szintet négy nap alatt összeállítottunk. Űj technológia, folyton csiszolgatjuk, az elején sokat idegeskedtünk, de már egyre jobban megy. A sapkát a homlokára igazítja, cigarettára gyújt. Kemény kezű, naptól barna arcú ember. Fiatal még, de a szakmában már öreg: 22 éve kőműves. — A hagyományos kőművesmesterséghez ennek a munkának már nem sok köze van, de a pontossághoz való érzék, ügyesség az ide is kell. Most már csak szerelünk, azelőtt a betonozást is mi csináltuk. Nagyon beosztjuk az időt; tegnapelőtt jártak itt franciák, akiktől a darut vettük, két órát állt a gép. Nekünk ez már kiesés. — A házam? Azt rpég hagyományosan, téglából építettem a falumban. Elégedett vagyok vele. nem kívánkozom el onnan. A hétvégeken a környéken újra csak dolgozunk. ki itt, ki ott. Bennünk, falusiakban ez már így rögződött: soha nem állunk munka nélkül... — Az ősszel költöztünk új lakásba, addig bizony albérletben húztuk ki itt Egerben, a feleségemmel. Mezőszeme- rei vagyok. Pesten tanultam ki a kőművesszakmát 1964- ben kerültem az állami építőkhöz, s azóta hol jobban, hol rosszabbul, de mindig megvagyunk itt együtt, a 3e- reczki-féle brigádban. Akik velünk, dolgoznák, a régiek közül valók; most vettünk fel nyolc új tagot, csupán ők' a kezdők még a brigádban. Bukta Ferenc Egyébként kétszer kiváló is lett ez a gárda. Bukta Ferenccel, az egri északi lakótelepen találkoztunk. A brigád, ahol ő a helyettes vezető, a „C” jelű sávházakat vakolja. — Ügy osztjuk be, hogy télen legyen mindig elég belső munkánk. Most már nincs olyan eset, hogy ne tudnánk a téli hónapokban is dolgozni. Géppel lőjük fel a vakolatot a falra — ez az új gép már egészen megbízható. — Hívták-e már más munkahelyre? — Hát volt már arra is példa, de itt nálunk olyan jól összeszokott a brigád, hogy kétszer is meggondolja akárki, mire új munkahelyet választ. Fölöslegesnek tartom a mozgást, meg aztán itt meg is becsülnek. Most is szóltak, menjek el feltétlenül az építők napján az ünnepségre — én is jutalmat kapok. — Szabad időmben, hétvégeken, a családban segítek. Egyébként a feleségemmel mi már túl vagyunk az idei nyaraláson; egy hete jöttünk vissza Siófokról. Itt nálunk, a lakásban, már nincs sok munka, berendezkedtünk, csupán a hűtőszekrényünk hiányzik még. Olyat szeretnék, amelyiknek nagy a mélyhűtője... Alacsony, zömök munkásember. Ingét feszítik a hosszú évek munkájában kifejlődött izmok. Hliva József húsz esztendeje gépszerelő az Egri Közúti Építő Vállalatnál. Diósgyőrben, kohászok között dolgozott, itt pedig az útépítők óriásgépeinek orvosa. — Apám is vasas, én is az lettem. Nehéz, kemény munka ez, korábban különösen az volt, amikor még a nagy kőtörő gépekkel is mi foglalkoztunk. Tudja, nálunk nem normára megy a dolog, szabadon oszthatjuk be az időnket, de a gépnek határidőre mindenképpen készen kell lennie. Az egerbaktai aszfaltkeverőt egyébként a télen két hónap alatt újítottuk fel — a határidőnél jóval hamarabb. — Néhány hete IBUSZ- úton a Szovjetunióban jártunk. A vállalat fizette, jutalomból. Én még nem voltam külföldön, ezért is különösen nagy élmény. Lehetett volna már üdülni máshol is, de eddig azért nem ment még olyan jól nekünk. Most már a gyerek is nagyobb, a feleségem szintén itt dolgozik a vállalatnál, egyenesben vagyunk. Mi vágyam lehetne még? Az, hogy a kislányom jó munkahelyet válasszon, hogy megkapja mindazt az útravalót, ami egy fiatalnak kell. Autót én nem akarok, csak egészséggel dolgozni még sokáig... — Azért, ha megírja, hogy milyen körülmények között dolgozik az én brigádom, arról se feledkezzen ám el, hogy rajtunk kívül vannak Vándorló szerelőmunkások. akik együtt járják a vidéket a géHliva József (Foto: Puskás Anikó.) pekkel. A mi munkánk már könnyebb, de ők bizony még sok nehézséggel birkóznak. Szeretni kell ezt a szakmát... Hekeli Sándor Mmüsösi £> 1973. június 3., vasárna#
