Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk A második félidő i MINDEN TEKINTETBEN Kikeres első félidő után í második félidejébe lépett a szovjet—amerikai csúcs- | találkozó. Leonyid Brezsnyev egy amerikai újságírónak adott nyilatkozatában elégedettségének adott hangot az eddigi tárgyalásokat illetően. Nixon elnök a szovjet televízió kamerái előtt sejtetni engedte, hogy az eszmecserék második szakasza ugyancsak fontos, az egész világ számára lényegbevágó témákat öleivel. A csütörtökig lezajlott találkozók mérlege: több mint 13 órás megbeszéléssorozat, ebből három óra úgynevezett négyszemközti az SZKP főtitkára és az Egyesült Államok elnöke között, öt kétoldalú egyezmény aláírása, valamint a két ország külügyminisztereinek, külkereskedelmi és pénzügyminisztereinek tanácskozása. „Kapcsolataink új történelmét formáljuk” — mondta Leonyid Brezsnyev a húsz amerikai szenátor tiszteletére adott munkaebéden, amelynek légörét a világsajtó washingtoni képviselői rendkívül szívélyesnek, konstruktívnak nevezték. Már az eddig aláírt megállapodások is kedvező visszhangja találtak. A Washington Post például így ii't: „Ezek az egyezmények intézményesítik, s bizonyos területeken kibővítik az alsóbb szinten már korábban letárgyalt megállapodásokat, amelyek a tavalyi moszkvai csúcstalálkozó szellemében tovább fejlesztik a két ország sokrétű kapcsolatait.”- Ezzel összefüggésben a szenátorokkal folytatott beszélgetésben Brezsnyev utalt arra, hogy a szovjet—amerikai kereskedelemnek hosszú lejáratú együttműködési formákra kell épülnie, nem szabad károsan érinteni harmadik országok érdekeit, tekintetbe kell vennie és tiszteletben kell tartania mindkét ország szokásait és törvényeit. A REMÉNYTELI KEZDET UTÁN a Brezsnyev— Nixon találkozó második félideje minden tekintetben megfelel a várakozásoknak, bilaterális, elsősorban a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érintő kérdések után a világpolitika kérdései kerültek az államférfiak eszmecseréinek fókuszába. S ezek közül is elsőnek a kérdések kérdése: a nukleáris fegyverkezés korlátozása. Aligha szükséges rámutatni, korunkban milyen jelentőségű az az egyezmény, amelynek aláírására jóval lapzártánk után, magyar idő szerint csütörtök este került sor. A stratégiai támadófegj . erek korlátozására vonatkozó irányelvek elfogadásának jelentősége túlnő a Szovjetunió és az Egyesült Államok határain. .A megállapodás új szakaszt nyit a nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott genfi tárgyalásokon, de a SALT-on túlmenően jó reményeket ébreszt az egész emberiségben. BREZSNYEV ÉS NIXON aláüása korunk nagy veszedelmét, az atomháború rémét tessékelj ki az agyakból, a világ sorsáért aggódó embermilliók és milliárdok tudatából. Tőkehalháború A világ legnagyobb tengeri vontatóhajója, a Lloyds- man, csütörtökön reggel Iz- landtól észak-nyugatra ösz- szeütközött egy izlandi partvédelmi hajóval, az Od.inn- nal. A Lloydsmant alig több, mint egy hete irányították az Izland körül elterülő vizekre, hogy a vitatott 12—50 mérföldes sávban megvédje az angol halászhajókat. Az izlandiak bejelentették, hogy mindkét hajó megrongálódott, a Lloydsman léket kapott, de a sérülések nem súlyosak. 1 washingtoni csúcstalálkozó az egész emberiség számára hasznot hoz (Folytatás az 1. oldalról.) Howard Baker szenátor, aki szintén részt vett az SZKP főtitkárával való találkozón, elmondotta: őrá az tette a legnagyobb benyomást, hogy a szovjet vezető mélységesen érdekelt az amerikai—szovjet kapcsolatok javulásában és az egész ■nemzetközi légkör megjavításában. A Trud című moszkvai szakszervezeti lap csütörtöki számában George Meyersi az Egyesült Államok Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja méltatja Brezsnyev washingtoni látogatásának jelentőségét. Egyebek között megállapítja, hogy számos amerikai szakszervezet vezetőinek és egyszerű tagjainak túlnyomó többsége tisztában van azokkal a hatalmas lehetőségekkel, amelyet Leonyid Brezsnyev washingtoni látogatása nyújt az egész világ együttműködése és békéje számára. A vasutasok és kikötői munkások máris meggyőződtek például arról, hogy a Szovjetunió amerikai gabonavásárlásai fokozták a foglalkoztatottságot a vasutasok és a dokkmunkások kőiében. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Mértékadó források szerint nagy fontosságú megállapodás jött létre Camp Da- vidben a szovjet—amerikai csúcstalálkozó harmadik napján Leonyid Brezsnyev, az Csütörtöki telefoto a moszkvai „Kr aszna ja Sveju" Textilgyárból: a dolgozók nagy érdeklődéssel olvassák a Pravda legfrissebb számát, amely beszámol Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásáról. (Népújság-telelőt« — AP—MTI—KS) SZKP főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között: elfogadták a stratégiai támadófegyverek korlátozására vonatkozó irányelveket, amelyek a SALT második fázisának Genf ben, rövidesen felújítandó tárgyalásaihoz a két fél szakértői számára kijelölik az öt évre szóló ideiglenes moszkvai megállapodás helyébe lépő végleges szerződés kulcspontjait. Washingtonban úgy tudják, hogy az irányelveket lefektető nyilatkozatot csütörtökön írják alá. A legfontoNDK—lengyel kommüniké BERLIN: Az NDK es Lengyelország eltökélte, hogy a „jövőben is konstruktívan hozzájárul a szocialista allamközösség közösen kialakított politikájához” — hangsúlyozza a lengyel párt- és kormány- küldöttség NDK-ban tett látogatásáról csütörtökön kiadott közlemény. A közleményben mindkét fél méltatja az SZKP XXIV. pártkongresszusán meghatározott bekeprogram megvalósításában elért sikereket. Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának az NSZK-ban és az Egyesült Államokban tett látogatását úgy értékeli, mint „a Szovjetunió következetes és konstruktív békepolitikáújabb megnyüvanuiaj-ának sät.” Mindkét ailam üdvözli az NDK és az NSZK alapszerződésének hatályba lépését, amellyel végérvényesen szabályozták a két egymástól független, különböző társadalmi rendszerű állam kapcsolatait. A kommüniké végül nagy elégtétellel fogadja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződésének parafálását, a küszöbön álló európai biztonsági értekezletet pedig úgy tekinti, mint amely „rendkívül fontos az európai pozitív változások megszilárdítása és elmélyítése szempontjából”. Június 38-én harminckét éve, hogy a hitlerista Németország csapatai rátörtek a Szovjetunióra. Főből az alkalomból közöljük az APN szovjet hírügynökség katonai szemleírójának, Szvjatoszlav Kozlovnak cikkét. 1941. július 22. a világ első szocialista állama számára a legnehezebb megpróbáltatás kezdete volt. 32 évvel ezelőtt a hitlerista csapatok, a megnemtámadási szerződést megszegve, ezen a napon rátörtek a Szovjetunióra. Megkezdődött a második világháború legpusztítóbb négyéves szakasza, melyben a részt vevő felek hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az agresszorok csapósainak váratlansága és félelmetes ereje ellenére a Szovjetunió nemcsak megvédte magát, de oroszlánrésze volt -a fasizmus megsemmisítésében. A szovjet emberek nem feledhetik ezeket a tragikus időket, de tisztában vannak azzal, hogy a múlt nem lebeghet állandóan a jelen fetrr?. június péntek Harminckét esztendeje... lett és nem homályosíthatja el a jövő perspektíváit. „Azért tudunk túllépni a múlton az önök országával kapcsolatban, mert nem akarjuk, hogy az visszatérjen” — mondotta Leonyid Brezsnyev elvtárs az NSZK-ban tett látogatása idején a nyugatnémet televízióban. Az elmúlt korok háborúit a történészek és katonai szakértők elsősorban azért tanulmányozták, hogy összegyűjt- sék a tapasztalatokat az elkövetkezendő háborúk számára hiszen á békét csupán rövid lélegzetvételnek tekintették a két háború között. A modern társadalmi-történelmi és tudományos-műszaki fejlődés a probléma gyökeresen új megközelítését kívánja. Az elmúlt korok háborúit azért kell tanulmányoznunk, hogy a jövőben minden háborút megelőzzünk. A háborút pedig csak olyan politika folytatásával lehet megelőzni, amely elutasítja a háborút, mint a politikai célok megvalósításának eszközét. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai tántorít- hatatlanul ilyen politikát folytatnak. A szocialista tábor egysége és növekvő ereje azt eredményezte, hogy napjainkban az erőviszonyok a szocializmus javára változtak és feltartóztathatatlanul a béke és a társadalmi haladás irányában fejlődnek. A józan nyugati körök reális felmérése, mely szerin' ,a fasizmus felett aratott második világháborús győzelem után végbement változások visszafordithatatlanok, lehetővé tette, hogy a békepolitikát javaslatok és kívánságok helyett konkrét intézkedésekkel szolgáljuk. Az össz-európai biztonsági tanácskozás küszöbön álló megnyitása az európai béke fordulópontját jelentheti. Meg kell erősítenie az európai biztonság alapját, amelyet jól szolgáltak a Szovjetunióval és a szocialista tábornak az NSZK-val, Franciaországgal és más európai államokkal, valamint az Egyesült Államokkal kötött legutóbbi szerződések. A kontinens államai közötti viszonyt meghatározó elvek elfogadása és következetes betartása. — melyek közül különösen a határok sérthetetlenségét, az erőszakról való lemondást, a leszerelést és a kölcsönösen előnyös együttműködést kell kiemelni — megakadályozza a háború kitörését kockáztató feltételek kialakulását Európában. E célt jelentős mértékben elősegíthetik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet •sokkén léséről szóló tárgya ások. melyek bécsi élőké szító megbeszélései, mint ismeretes, hasznosak voltak. Az Európában kirobbantott háborúk a történelem során kétszer is világháborúvá szélesedtek. Eljött az idő, hogy Európát földünk békéjének, biztonságának és a népek közötti kölcsönös megértésének fontos tényezőjévé tegyük. Szviatoszlav Kozlov katonai szemléim sabb fegyverfajtában folyó versengés megfékezését, illetve a fegyverkezési verseny emelkedő vonalának visszafordítását célzó szerződés új irányelvein kívül valószínűleg további megállapodást írnak alá az atomenergia békés felhasználásában megvalósítandó szovjet —amerikai együttműködésről is. A két vezető hosszúra nyúlt tanácskozása még folyt, amikor Zamjatyin szovjet és Ziegler amerikai szóvivő közös sajtótájékoztatón válaszolt a tárgyalások témakörét, a szovjet—amerikai gazdasági együttműködés távlatait érintő kérdésekre. Brezsnyev és az amerikai törvényhozók eszmecseréjére visszatérve Zamjatyin kifejtette: Leonyid Brezsnyev a beszélgetés során megállapította, hogy a legutóbbi év folyamán szembetűnően megélénkültek a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok, az áruforgalom megháromszorozódott, Mint a szóvivő mondotta, különösen fontos tény, hogy egészséges alapot teremtettek a gazdasági együttműködésre, bár hangsúlyozni kell, hogy ezen a téren még nem rendeződött minden kérdés. A Biztonsági Tanács a két német állam tagfelvételéről tárgyalt NEW YORK Csütörtökön, közép-európai idő szerint 1Ö.00 órakor ősz- szeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság tagfelvételi kérelmét az ENSZ-be. Először a Biztonsági Tanács e havi elnöke, Jakov Malik szovjet fődelegátus hivatalosan ismertette a testület tagjaival a két felvételi kérelmet. Majd — az ügyrendi szabályoknak megfelelően — a BT tagfelvételi bizottsága elé utalták a kérelmeket, s felkérték a bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg munkáját. Jakov Malik azzal zárta a csütörtöki tanácskozást, hogy a Biztonsági Tanács „olyan kérdéssel kezdett foglalkozni, amelynek egyaránt különleges jelentősége van az európai és a nemzetközi helyzet, valamint az ENc”7. tevékenysége szempontjából”. A Biztonsági Tanács ezzel mára, közép-európai idő szerint 15.30-ra — napolta el ülését. Közben befejezte tanácskozását a tagfelvételi bizottság is, amely egyhangúlag jóváhagyta a két német állam tagfelvételi kérelmét. Pompidou Bonnban Csütörtökön délután kétnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Georges Pompidou francia köztársasági elnök és kísérete. Az államlő a kölni repülőtérről helikopterrel utazott a Bonn melletti Gymnich kastélyhoz, ahol Willy Brandt szövetségi kancellár fogadta államfőnek kijáró tiszteletadással. Nem sokkal később négy- szemközti megbeszélést tartott egymással a két politikus és ezzel egyidejűleg tárgyalóasztalhoz ültek a két delegációhoz tartozó szak- miniszterek is. Történelmi jelentőségű okmány A csehszlovák visszhang Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Történelmi jelentőségű okmánynak, a tartós béke, biztonság és együttműködés eljövendő Európája egyik alapkövének minősítik Prágában a külügyminiszterek által parafáit és ebből az alkalomból nyilvánosságra hozott csehszlovák—nyugatnémet államközi szerződést. Elsődleges fontosságot tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a csehszlovák tárgyaló fél végig nagyvonalú és elvi magatartást tanúsítva, olyan közös formulát tudott kialakítani a jobboldali és revansista nyomás alatt álló nyugatnémet partnerrel, amely követelésének megfelelően tartalmazza a müncheni diktátum érvénytelenségének elismerését. Valamint erkölcsi-politikai elítélését, másfelől München következményeinek megoldásával kielégíti a bonni kormányt is. A Német Szövetségi Köztársaság most megerősítette — emelik ki a csehszlovák fővárosban —, hogy az úgynevezett müncheni szerződést erőszakkal való fenyegetés hatására kötötték meg, vagyis, az aktus összeegyeztethetetlen volt az általánosan érvényes nemzetközi jogi normákkal, s az erőszakkal elszakított csehszlovák határvidék jogilag soha nem tartozott a német birodalomhoz. Prágai hivatalos helyen kifejezik azt a meggyőződést, hogy a paralálás után megvalósítható a szerződés alapvető célja: a kölcsönös kapcsolatok és a jószomszédi együttműködés széles körű fejlesztése gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos területen. Sor kerül továbbá a közlekedési megállapodás, jogsegélyegyezmény, valamint más szerződések megkötésére, nem utolsó sorban pedig a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország, illetve Bulgária kapcsolatainak normalizálására. A Rudé Právó, a CSKP központi lapja Az értelem győzelme című szerkesztőségi kommentárjában megállapítja: A csehszlovák—nyugatnémet szerződés fontos láncszeme a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság szerződésrendszerének, mivel az Európa szívében fekvő Csehszlovákia sorsa nagymértékben befolyásolja az egész földrész békés viszonyait. Ez beigazolódott az 1938—1939-es években, amikor az országot sóitó müncheni diktátum megváltoztatta az európai erőviszonyokat és következményei szükségszerűen háborút'? torkollottak.
