Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk A második félidő i MINDEN TEKINTETBEN Kikeres első félidő után í második félidejébe lépett a szovjet—amerikai csúcs- | találkozó. Leonyid Brezsnyev egy amerikai újságíró­nak adott nyilatkozatában elégedettségének adott han­got az eddigi tárgyalásokat illetően. Nixon elnök a szovjet televízió kamerái előtt sejtetni engedte, hogy az eszmecserék második szakasza ugyancsak fontos, az egész világ számára lényegbevágó témákat öleivel. A csütörtökig lezajlott találkozók mérlege: több mint 13 órás megbeszéléssorozat, ebből három óra úgynevezett négyszemközti az SZKP főtitkára és az Egyesült Államok elnöke között, öt kétoldalú egyez­mény aláírása, valamint a két ország külügyminiszte­reinek, külkereskedelmi és pénzügyminisztereinek tanácskozása. „Kapcsolataink új történelmét formál­juk” — mondta Leonyid Brezsnyev a húsz amerikai szenátor tiszteletére adott munkaebéden, amelynek légörét a világsajtó washingtoni képviselői rendkívül szívélyesnek, konstruktívnak nevezték. Már az eddig aláírt megállapodások is kedvező visszhangja találtak. A Washington Post például így ii't: „Ezek az egyezmények intézményesítik, s bizo­nyos területeken kibővítik az alsóbb szinten már ko­rábban letárgyalt megállapodásokat, amelyek a tavalyi moszkvai csúcstalálkozó szellemében tovább fejlesz­tik a két ország sokrétű kapcsolatait.”- Ezzel összefüg­gésben a szenátorokkal folytatott beszélgetésben Brezsnyev utalt arra, hogy a szovjet—amerikai ke­reskedelemnek hosszú lejáratú együttműködési for­mákra kell épülnie, nem szabad károsan érinteni har­madik országok érdekeit, tekintetbe kell vennie és tiszteletben kell tartania mindkét ország szokásait és törvényeit. A REMÉNYTELI KEZDET UTÁN a Brezsnyev— Nixon találkozó második félideje minden tekintetben megfelel a várakozásoknak, bilaterális, elsősorban a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érintő kérdé­sek után a világpolitika kérdései kerültek az állam­férfiak eszmecseréinek fókuszába. S ezek közül is elsőnek a kérdések kérdése: a nukleáris fegyverkezés korlátozása. Aligha szükséges rámutatni, korunkban milyen jelentőségű az az egyezmény, amelynek aláírására jó­val lapzártánk után, magyar idő szerint csütörtök este került sor. A stratégiai támadófegj . erek korlá­tozására vonatkozó irányelvek elfogadásának jelentő­sége túlnő a Szovjetunió és az Egyesült Államok hatá­rain. .A megállapodás új szakaszt nyit a nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott genfi tárgyalá­sokon, de a SALT-on túlmenően jó reményeket éb­reszt az egész emberiségben. BREZSNYEV ÉS NIXON aláüása korunk nagy veszedelmét, az atomháború rémét tessékelj ki az agyakból, a világ sorsáért aggódó embermilliók és milliárdok tudatából. Tőkehalháború A világ legnagyobb tenge­ri vontatóhajója, a Lloyds- man, csütörtökön reggel Iz- landtól észak-nyugatra ösz- szeütközött egy izlandi part­védelmi hajóval, az Od.inn- nal. A Lloydsmant alig több, mint egy hete irányították az Izland körül elterülő vi­zekre, hogy a vitatott 12—50 mérföldes sávban megvédje az angol halászhajókat. Az izlandiak bejelentették, hogy mindkét hajó megron­gálódott, a Lloydsman léket kapott, de a sérülések nem súlyosak. 1 washingtoni csúcstalálkozó az egész emberiség számára hasznot hoz (Folytatás az 1. oldalról.) Howard Baker szenátor, aki szintén részt vett az SZKP főtitkárával való talál­kozón, elmondotta: őrá az tette a legnagyobb benyo­mást, hogy a szovjet vezető mélységesen érdekelt az amerikai—szovjet kapcsola­tok javulásában és az egész ■nemzetközi légkör megjavítá­sában. A Trud című moszkvai szakszervezeti lap csütörtö­ki számában George Meyersi az Egyesült Államok Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja méltatja Brezsnyev washingtoni láto­gatásának jelentőségét. Egye­bek között megállapítja, hogy számos amerikai szakszerve­zet vezetőinek és egyszerű tagjainak túlnyomó többsége tisztában van azokkal a ha­talmas lehetőségekkel, ame­lyet Leonyid Brezsnyev wa­shingtoni látogatása nyújt az egész világ együttműködése és békéje számára. A vas­utasok és kikötői munkások máris meggyőződtek például arról, hogy a Szovjetunió amerikai gabonavásárlásai fokozták a foglalkoztatottsá­got a vasutasok és a dokk­munkások kőiében. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Mértékadó források sze­rint nagy fontosságú megál­lapodás jött létre Camp Da- vidben a szovjet—amerikai csúcstalálkozó harmadik nap­ján Leonyid Brezsnyev, az Csütörtöki telefoto a moszkvai „Kr aszna ja Sveju" Tex­tilgyárból: a dolgozók nagy érdeklődéssel olvassák a Pravda legfrissebb számát, amely beszámol Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásáról. (Népújság-telelőt« — AP—MTI—KS) SZKP főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között: elfogadták a stratégiai támadófegyverek korlátozására vonatkozó irányelveket, amelyek a SALT második fázisának Genf ben, rövidesen felújítan­dó tárgyalásaihoz a két fél szakértői számára kijelölik az öt évre szóló ideiglenes moszkvai megállapodás he­lyébe lépő végleges szerző­dés kulcspontjait. Washingtonban úgy tudják, hogy az irányelveket lefek­tető nyilatkozatot csütörtö­kön írják alá. A legfonto­NDK—lengyel kommüniké BERLIN: Az NDK es Lengyelország eltökélte, hogy a „jövőben is konstruktívan hozzájárul a szocialista allamközösség közösen kialakított politiká­jához” — hangsúlyozza a lengyel párt- és kormány- küldöttség NDK-ban tett lá­togatásáról csütörtökön ki­adott közlemény. A közleményben mind­két fél méltatja az SZKP XXIV. pártkongresszusán meghatározott bekeprogram megvalósításában elért sike­reket. Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak az NSZK-ban és az Egyesült Államokban tett lá­togatását úgy értékeli, mint „a Szovjetunió következetes és konstruktív békepolitiká­újabb megnyüvanuia­j-ának sät.” Mindkét ailam üdvözli az NDK és az NSZK alapszer­ződésének hatályba lépését, amellyel végérvényesen sza­bályozták a két egymástól független, különböző társa­dalmi rendszerű állam kap­csolatait. A kommüniké végül nagy elégtétellel fogadja a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság szerződésé­nek parafálását, a küszöbön álló európai biztonsági ér­tekezletet pedig úgy tekin­ti, mint amely „rendkívül fontos az európai pozitív változások megszilárdítása és elmélyítése szempontjá­ból”. Június 38-én harminckét éve, hogy a hitlerista Német­ország csapatai rátörtek a Szovjetunióra. Főből az alka­lomból közöljük az APN szovjet hírügynökség katonai szemleírójának, Szvjatoszlav Kozlovnak cikkét. 1941. július 22. a világ el­ső szocialista állama számá­ra a legnehezebb megpróbál­tatás kezdete volt. 32 évvel ezelőtt a hitlerista csapatok, a megnemtámadási szerző­dést megszegve, ezen a na­pon rátörtek a Szovjetunióra. Megkezdődött a második vi­lágháború legpusztítóbb négyéves szakasza, melyben a részt vevő felek hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az agresszorok csapósai­nak váratlansága és félelme­tes ereje ellenére a Szovjet­unió nemcsak megvédte ma­gát, de oroszlánrésze volt -a fasizmus megsemmisítésében. A szovjet emberek nem fe­ledhetik ezeket a tragikus időket, de tisztában vannak azzal, hogy a múlt nem le­beghet állandóan a jelen fe­trr?. június péntek Harminckét esztendeje... lett és nem homályosíthatja el a jövő perspektíváit. „Azért tudunk túllépni a múlton az önök országával kapcsolatban, mert nem akar­juk, hogy az visszatérjen” — mondotta Leonyid Brezsnyev elvtárs az NSZK-ban tett lá­togatása idején a nyugatné­met televízióban. Az elmúlt korok háborúit a történészek és katonai szak­értők elsősorban azért tanul­mányozták, hogy összegyűjt- sék a tapasztalatokat az el­következendő háborúk szá­mára hiszen á békét csupán rövid lélegzetvételnek tekin­tették a két háború között. A modern társadalmi-tör­ténelmi és tudományos-mű­szaki fejlődés a probléma gyökeresen új megközelíté­sét kívánja. Az elmúlt korok háborúit azért kell tanulmá­nyoznunk, hogy a jövőben minden háborút megelőzzünk. A háborút pedig csak olyan politika folytatásával lehet megelőzni, amely elutasítja a háborút, mint a politikai cé­lok megvalósításának eszkö­zét. A Szovjetunió és a szocia­lista tábor országai tántorít- hatatlanul ilyen politikát folytatnak. A szocialista tá­bor egysége és növekvő ere­je azt eredményezte, hogy napjainkban az erőviszonyok a szocializmus javára változ­tak és feltartóztathatatlanul a béke és a társadalmi hala­dás irányában fejlődnek. A józan nyugati körök reá­lis felmérése, mely szerin' ,a fasizmus felett aratott má­sodik világháborús győzelem után végbement változások visszafordithatatlanok, lehe­tővé tette, hogy a békepoli­tikát javaslatok és kívánsá­gok helyett konkrét intézke­désekkel szolgáljuk. Az össz-európai biztonsági tanácskozás küszöbön álló megnyitása az európai béke fordulópontját jelentheti. Meg kell erősítenie az európai biztonság alapját, amelyet jól szolgáltak a Szovjetunióval és a szocialista tábornak az NSZK-val, Franciaországgal és más európai államokkal, valamint az Egyesült Álla­mokkal kötött legutóbbi szer­ződések. A kontinens államai kö­zötti viszonyt meghatározó elvek elfogadása és követke­zetes betartása. — melyek közül különösen a határok sérthetetlenségét, az erő­szakról való lemondást, a le­szerelést és a kölcsönösen előnyös együttműködést kell kiemelni — megakadályoz­za a háború kitörését koc­káztató feltételek kialakulá­sát Európában. E célt jelentős mértékben elősegíthetik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet •sokkén léséről szóló tárgya ások. melyek bécsi élőké szító megbeszélései, mint is­meretes, hasznosak voltak. Az Európában kirobbantott háborúk a történelem során kétszer is világháborúvá szé­lesedtek. Eljött az idő, hogy Európát földünk békéjének, biztonságának és a népek kö­zötti kölcsönös megértésének fontos tényezőjévé tegyük. Szviatoszlav Kozlov katonai szemléim sabb fegyverfajtában folyó versengés megfékezését, il­letve a fegyverkezési ver­seny emelkedő vonalának visszafordítását célzó szerző­dés új irányelvein kívül va­lószínűleg további megálla­podást írnak alá az atom­energia békés felhasználásá­ban megvalósítandó szovjet —amerikai együttműködésről is. A két vezető hosszúra nyúlt tanácskozása még folyt, amikor Zamjatyin szovjet és Ziegler amerikai szóvivő közös sajtótájékoztatón vá­laszolt a tárgyalások témakö­rét, a szovjet—amerikai gaz­dasági együttműködés távla­tait érintő kérdésekre. Brezsnyev és az amerikai törvényhozók eszmecseréjére visszatérve Zamjatyin kifej­tette: Leonyid Brezsnyev a beszélgetés során megállapí­totta, hogy a legutóbbi év folyamán szembetűnően meg­élénkültek a szovjet—ameri­kai kereskedelmi kapcsola­tok, az áruforgalom meghá­romszorozódott, Mint a szó­vivő mondotta, különösen fontos tény, hogy egészséges alapot teremtettek a gazda­sági együttműködésre, bár hangsúlyozni kell, hogy ezen a téren még nem rendező­dött minden kérdés. A Biztonsági Tanács a két német állam tagfelvételéről tárgyalt NEW YORK Csütörtökön, közép-európai idő szerint 1Ö.00 órakor ősz- szeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetsé­gi Köztársaság tagfelvételi kérelmét az ENSZ-be. Először a Biztonsági Ta­nács e havi elnöke, Jakov Malik szovjet fődelegátus hivatalosan ismertette a tes­tület tagjaival a két felvé­teli kérelmet. Majd — az ügyrendi szabályoknak meg­felelően — a BT tagfelvételi bizottsága elé utalták a ké­relmeket, s felkérték a bi­zottságot, hogy haladéktala­nul kezdje meg munkáját. Jakov Malik azzal zárta a csütörtöki tanácskozást, hogy a Biztonsági Tanács „olyan kérdéssel kezdett foglalkozni, amelynek egyaránt különle­ges jelentősége van az euró­pai és a nemzetközi helyzet, valamint az ENc”7. tevékeny­sége szempontjából”. A Biztonsági Tanács ezzel mára, közép-európai idő sze­rint 15.30-ra — napolta el ülését. Közben befejezte tanácsko­zását a tagfelvételi bizottság is, amely egyhangúlag jóvá­hagyta a két német állam tagfelvételi kérelmét. Pompidou Bonnban Csütörtökön délután kétna­pos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Georges Pompidou francia köztársa­sági elnök és kísérete. Az ál­lamlő a kölni repülőtérről helikopterrel utazott a Bonn melletti Gymnich kastélyhoz, ahol Willy Brandt szövetsé­gi kancellár fogadta állam­főnek kijáró tiszteletadással. Nem sokkal később négy- szemközti megbeszélést tar­tott egymással a két politi­kus és ezzel egyidejűleg tárgyalóasztalhoz ültek a két delegációhoz tartozó szak- miniszterek is. Történelmi jelentőségű okmány A csehszlovák visszhang Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: Történelmi jelentőségű ok­mánynak, a tartós béke, biz­tonság és együttműködés el­jövendő Európája egyik alap­kövének minősítik Prágában a külügyminiszterek által parafáit és ebből az alka­lomból nyilvánosságra hozott csehszlovák—nyugatnémet ál­lamközi szerződést. Elsődleges fontosságot tu­lajdonítanak annak a tény­nek, hogy a csehszlovák tárgyaló fél végig nagyvo­nalú és elvi magatartást ta­núsítva, olyan közös formu­lát tudott kialakítani a jobb­oldali és revansista nyomás alatt álló nyugatnémet part­nerrel, amely követelésének megfelelően tartalmazza a müncheni diktátum érvény­telenségének elismerését. Valamint erkölcsi-politikai elítélését, másfelől München következményeinek megoldá­sával kielégíti a bonni kor­mányt is. A Német Szövet­ségi Köztársaság most meg­erősítette — emelik ki a csehszlovák fővárosban —, hogy az úgynevezett mün­cheni szerződést erőszakkal való fenyegetés hatására kö­tötték meg, vagyis, az aktus összeegyeztethetetlen volt az általánosan érvényes nem­zetközi jogi normákkal, s az erőszakkal elszakított cseh­szlovák határvidék jogilag soha nem tartozott a német birodalomhoz. Prágai hivatalos helyen ki­fejezik azt a meggyőződést, hogy a paralálás után meg­valósítható a szerződés alap­vető célja: a kölcsönös kap­csolatok és a jószomszédi együttműködés széles körű fejlesztése gazdasági, keres­kedelmi, kulturális és tudo­mányos területen. Sor kerül továbbá a közlekedési meg­állapodás, jogsegélyegyez­mény, valamint más szerző­dések megkötésére, nem utol­só sorban pedig a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország, illetve Bulgá­ria kapcsolatainak normali­zálására. A Rudé Právó, a CSKP központi lapja Az értelem győzelme című szerkesztősé­gi kommentárjában megálla­pítja: A csehszlovák—nyugatné­met szerződés fontos lánc­szeme a szocialista országok és a Német Szövetségi Köz­társaság szerződésrendszeré­nek, mivel az Európa szívé­ben fekvő Csehszlovákia sor­sa nagymértékben befolyá­solja az egész földrész békés viszonyait. Ez beigazolódott az 1938—1939-es években, amikor az országot sóitó müncheni diktátum megvál­toztatta az európai erőviszo­nyokat és következményei szükségszerűen háborút'? torkollottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom