Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

« 8.30 ü.uu 0.25 lü.Uä JU.23 11.20 12.20 12.55 15.40 14.00 14.27 14.40 10.10 16.05 17.05 17.35 16.10 16.23 15.48 10.25 20.27 20.37 21.16 21.39 22.30 23.28 8.05 9.03 9.29 12.03 12.33 12.44 13.03 13.20 14.00 18.10 19.23 19.33 20.28 22.15 22.30 22.40 23.15 23.40 KOSSUTH Népi zene. 200 nap a kazamatákban. Áriák. ivíeseregény. 9. rész* Zenekari muzsika. Mindenki Könyvtára. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Riport. Operarészletek, A munkáskórus- íesztivál dalai. Csui. Rádiójelenet. CsaK fiataloknak! Irószobám. Weöres Sándor vallomása. Népi zene. Berg: Lulu. Szimf. Könnyűzene. Riport. Zenéről tíz percben. Egy rádiós naplójából. Kritikusok fóruma. V1T- vetélkedő. Misua Elman hegedül. Könnyűzene. Fischer-Dieskau és a Schubert-dalok. Nóták. PETŐFI Mozart-müvck. Nepdalcsokor. Gazdaságról mindeiikiuek. Könnyűzenei híradó. Jegyzet. Giazunov: Sztyenka Kazin. Győri stúdió. Áriák. Rádiónapló, Nemzetiségeink zenéjéből. Könyvismertetés. Kurtág: Brácsaverseny. Sullivan: A mikádó. 2 felv. operett. Kórusok. Versek. A Lajne együttessel. v Könnyűzene. Operarészletek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. A tanyavillamosításról. Cigánydalok. Már nem primőr. Peppino di Capri énekel. Közben: Sporthíradó. MAGYAR ]7.m Híreit. 17.25 Szóvj ettin i ó—Brazilia i a bdarúgó-m érkőzés. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó­29.00 Arsene Lupin ... ír. Cíighostro gyűrűi. 20.55 VIT-vetélkedő Ered mén yh i rentes. 21.25 A Tv Zenei ljjsag.ia. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI .9.30 A gyáva Tv-játék. 19.00 es 21.39 Híradó. 20.10. A kegyetlen gyermekkor. Szovjet film. 22.00 Tudomány és technika a Szó v j etu nióba n. 22.lö A Plinyin-ügy. Szovjet film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és fél 6 órakor A leszámolás napja Színes, szinkronizált szovjet kaland film. Este 8 órakor: Az utolsó völgy Színes angol kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor: Két pisze meg az autóstopp Szinkronizált lengyel ifjúsági film Fel 6 és este fél 8 órakor Queimada Színes olasz film. Főszerepben: Marion Brando. EGRI KERT Este 8 órakor Az utolsó völgy Színes angol kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Seherlock Holmes magánélete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Jó estét. Mrs. Campbell GYÖNGYÖSI KERT A fogoly ítéletre vár HA rV'ANÍ VÖRÖS CSILLAG Fél G órakor A harmadik nekifutás Este fél 8 órakor Kecskeszarv ES A BON V Lázadás a Bounty» I—11. :+ orvosi ; Kompoltrói A községben a Növényter­mesztési és Talajvédelmi Kutató intézet szakszervezeti művelődési otthona az egész lakosság köz- művelődési igényéit is szolgál­ja. A jól működő kulturális in­tézmény színes és gazdag nyári programot készített és valósit meg ezekben a napokban is. A nyári idényben is együtt marad és folyamatosan dolgo­zik a Hámán Kató női kórus és bábcsoport. A női kórus a közeli napokban Nagymarosra utazik, kirándulással egybekö­tött vendégszereplésre. A nyári hónapokban főleg a fiatalok látogatják a kultúrhá- zat. Kedden és pénteken este a könyvtár tart kölcsönzést, szom­bat este ifjúsági klub, vasár­nap mozielőadás van. Bőven akad ismeretterjesztő előadás a programban, s júniusban a hímző szakkör kiállítását tekint­hetik meg az érdeklődők. A tu­dományos kutatók klubjában dr. Varga János tart előadást Tanzánia mezőgazdaságának fej­lődéséről. Elhangzik előadás az aktív pihenés jelentőségéről is. A művelődési otthon kis kö­zösségei közös kirándulásokat is tesznek, több esetben ren­deznek népdalestet, táncdales­tet és készülnek önálló műso­rokkal augusztus 20. megünnep­lésére. Császár István Gyöngyösről Az Izzó profiljának bővü­lése, az új cseppadagolású üvegtestgyártó gépek gyár­tása, szükségessé tette az öntvénytisztító bővítését, a berendezések korszerűsítését. Az új telepítésnél a gyárt­mányfejlesztési osztály dol­gozói figyelembe vették a dolgozók jogos panaszát, s így az eddigieknél hatáso­sabb elszívást írtak elő: a munkahelyen levő ős nagy zajjal üzemelő elszívóven­tillátort felújítás után egy külön, most erre a célra épített kezelőhelyiségbe he­lyezték. Szintén sok bosszú­ságot okozott a zajos, kor­szerűtlen meteorszemcsefúvó berendezés. Az öntvénytisz­tító bővítési és felújítási ter­vében szerepel ennek a ma­tuzsálemi kort megért be­rendezésnek a cseréje is. Végeredményben egy kor­szerű munkahely kialakítá- val sikerült a zajszintet is jelentősen csökkenteni, sex­ei a dolgozók számára jobb munkafeltételt teremteni. Csefán József .agyrémről ték” a jelenlegi egytermes könyvtárhelyiséget. * A helyben olvasókat zavarja a kölcsön­zés, a polc előtti válogatás és a beszélgetés. Nem elegendő a könyvek tárolására szolgáló polcmennyiség sem, a zsúfolt el­helyezés a könyvek gyorsabb rongálódására vezet. A községi tanács, látva ezt a helyzetet szeretné a közeljövőben meg­oldani a problémát. A jelenlegi helyiséget átadnák a művelődé­si ház részére, és új helyen, korszerű nagyterem és klubszo­ba építésével új intézményt hoznának létre. A könyvtár jelenleg 16 órát tart nyitva, s 5500 feletti könyv- állománya kielégíti a mintegy 450 olvasót. Ha megvalósul a tervezett könyvtárbővítes. nagyobb lehe­tőség nyílik különböző irodal­mi-könyvtári rendezvények megtartására is. Baranyi Imre Mátraderecskéről A téglagyár az idén is szerződést kötött a gyön­gyösi 214-es számú Szak­munkásképző Intézettel, s a szerződés szerint 25 fős cso­portokban kéthetes váltás­sal dolgoznak a szakmun­kástanulók a nyári tábor­ban. A gyerekek napi hat órán keresztül vesznek részt a cserépgyártás munkáiban. Az elsó csoportban, amely már munkához látott, I. és II. éves festők, villanysze­relők, esztergályosok és fű­tésszerelők dolgoznak. A téglagyár a táborozó fiatalok részére sátortábort állított fel, felszerelte vil­lannyal, s megteremtette a rendes tisztálkodási lehető­séget. Étkeztetésüket a gyár üzemi konyhája oldja meg. Szűcs Ferenc Üjlőrincfalva születése. avagy Tiszahalász tragikus pusztulása A kiskörei vízlépcső épí­tése kapcsán az utóbbi hó­napokban többen azt a kér­dést tették fel leveliikben, hogy hová lett a régebbi tér­képeken szereplő Tiszaha­lász község s mikor es mi­lyen körülmények között te­lepült Üjlőrincfalva. A kér­dés annál is inkább érdekes, sőt izgalmas, mert minded­dig még egyetlen rövidke írás erejéig sem foglalko- zott senki sem ezzel az ér­dekes kérdéssel, sőt egész sor komoly munka is elsik- hk e felett az igen lényeges kérdés felett. Éppen ezért teszünk eleget a több irány­ból érkezett kérésnek. 1876. MÁRCIUS 24-ÉN a Tisza átszakította a takso- nyi védőgátat, s a medréből kilépett folyam 23 községet és határát öntötte el, 1206 házat döntve romba, két ember életét követelve, 287 háziállatot pusztítva el. A vármegye a kárt kereken másfél millió forintra be­csülte. Tiszahalászt. ezt a „Nagy Folyam” melletti ősi kis falut 415 lélek lakta és 8700 holdra rúgott a terüle­te. S amikor a megyei kül­döttség a helyszínen járt. csupán csak három lakóhá­zat talált épen! A község elöljárósága szerint ..lakosai a legszükségesebb élelmisze­rekkel együtt, csak a szom­széd községek rögtönös se­gítségekkel menttettek meg a hullámok karjai közül.. A vármegye emberei a kis faluról azt jelentették, hogy „a lakosság leveretett ke­délyben találtatott, részben Egerben: 19 órától péntek-regei 7 óráig a Bajcsy-Zsi­' ".«ük" it'a' 'endelőben. (Tele- li-i'n Rendelés gyermekek rés/érr is Gyöngyösön:- 19 órától péntek j rfÉgéi 7 őrsig a .ioksí ütne 4t. y szám alatti rendűdben. (Telelőn; j 117-37.» i A gyöngyösi Járás kulturális életében mindig nagy szerepet .látszott Nagyrétté község. Mű­velődési otthona, újonnan épí­tett filmszínháza a legigénye­sebb igényű közönség szóra­kozását és művelődését Is bizto­sítja. A községi könyvtár ala­pításakor szintén korszerű és esztétikus volt. A több éves fejlődés, az olvasótábor növe­lése során azonban „kinött­Mindig voltak, sőt lesznek is kalandvágyó, nekibúsult vagy hidegen számító embe­rek, akik azt hiszik, hogy ép­pen rájuk várnak odakint. Ezek többsége a magyar ál­lamhatár jogszerű átlépése után Ígér örök búcsút, mások pedig feketén próbálnak át­jutni. S lám, milyenek az emberek! Mennyivel többet suttognak a szerencsésekről, mint a póruljárt „Kovácsok­ról”. S azokról rrieg alig be­szélnek, akik hazadisszidál- nak. Pedig nem is kevés a számuk. 1965. őszén az alig húsz. esztendős T. Imrének aki egy motoros hajón dolgozott, számot kellett adnia a mint­egy 50 000 forint értékű csem­pészárujáról. Nos, Imre a rendőrségi kihallgatáskor őszinte, de amikor átvette a bírósági tárgyalásra szóló idézést, úgy érezte, hogy min­dennek vége. így azután nem a Máikó u. 27-ben. hanem egy nyugat-német írs zágbeii börtönben tettek tel neki a 1 kérdéseket... Tíz nappal a tárgyalás előtt ugyanis egyik útjáról nem tért haza. — Münchenben születtem, 1945. nyarán. Az egyik nagy­bátyám B'ejér megye alis­pánja volt — töprengett út­közben — így aztán elég okom van arra. hogy a né­metektől politikai menedék­jogot kérjek. Azt mondom Vasúttörténeti múzeum asX?v-5ű£ toság udvarán és emeleti részében vasúttörténeti múze­umot nyitottak. Az igazgatóság udvarán keskeny nyomtávú síneken 1870-ből való mozdony és vasúti kocsi láthatói A kiállítási teremben forgalmi berendezések érzékeltetik a vasút múltját. {MTI-foto — Koppány György — KS) Z'. 'vVv \ WWVWWWWWWWWWV'. ■ A „tékozló fiú ff majd, hogy a származásom miatt üldöztek Magyarorszá­gon; nem folytathattam a ta­nulmányaimat az egyetemen, s persze, a munkahelyemen sem juthattam előbbre. Amikor hajóstársai tervét megtudták, megpróbálták le­beszélni. — Gyere haza velünk, fiú! Meglásd, nem lesz komo­lyabb bántódásod! — kérlel­te a kapitány, és a többiek, de ő nemet intett. A német vízi rendőrök meghallgatták a nem éppen halk szavú disputát, s nyom­ban magukkal vitték. Ö per­sze nem is akart mást, s csak akkor érezte úgy, hogy men­ten megőrül, amikor másnap közölték vele. hogy politikai menedékjogról szó sem lehet, s mi több. . . visszakísérik az osztrák határra. ' Egy hetet töltött el az ausztriai Riedben Ezalatt, megörökítették a képmását s az ujjnyomatát, s jól ráijesztettek. — A polgármester úr dönt abban, hogy visszaadjuk-e a magyaroknak, vagy pedig maradhat, — közölte vele börtönigazgató. Tariskirchenbe szállító'- ték, ahol eav ötven év körüli nő — a Caritaslól — min­dent megígért, miközben egyre csak azt kívánta halla­ni, hogy „mennyire üldözik odahaza a kommunisták az istenfélő bárány kákát, és az úr mártírsorsú szolgáit” .:. Később a Hotel Esplanade- ban vállalt masszőri munkát, délután liftes boyként dol­gozott. Nem sokat keresett így sem, s mindenütt úgy kezelték, mintha lepras len­ne. Később összebeszélt egy barátjával, s átszöktek az NSZK-ba, ahol azonban fü­lön csípték őket. Két hét telt el a zirndorfi lágerben. Itt is egy hölgy kezdte az érdeklő­dést, majd a CIA megbízott­ja, akit a hajós tisztek embe­ri gyengéitől kezdve a ma­gyar ifjúságnak a szocializ­musról vallott véleményén át, minden érdekelte — a szovjet és magyar alakulatok harci erejével, elhelyezése­vei kapcsolatos adatokig. — Csak akkor kaphat munkavállalási engedélyt ha jelentkezik az angol had­sereg közeli támaszpontján — munkaszolgátat.ra! A meny­nyiben nem vállalja, nyom­ban visszatoloncoljuk az osztrákokhoz, azok pedig a hazájába — „kedveskedett” nehány nappal később a láger parancsnoka. az átélt veszedelem, részint a jövő feletti aggodalom és a szenvedett károk miatt... elvesztették minden élelmi­szereiket s ingóságaik nagy részét, minél fogva elszege- nyedtek és félnek a jövő­től. Pénzzel sem rendelkez­nek. Lapozzunk bele a régi ira­tokba, hogy lássuk is. kik, mely családok éltek a tel­jességgel elpusztult Tisza menti kis faluban: Sebes­lény, Bede, Tóth. Vig, Szöl- lösi. Himmer, Gegus, Nagy, Bukta, Soltész. Pócs, Balogh, Mojzler, Antal. Falábú, Csörgő, Varga, Lovász és Rutner, meg a Kovács fa­míliák. Heves vármegye főmérnö­ke szakvéleményében egy­értelmű határozottsággal le­szögezte: TISZAHALÁSZ JELEN HELYÉN MEG NEM HAGYANDÖ! A vármegyei közgyűlés 1876, szeptember 27-1 közgyűlésén letiltotta a tragikusan megsemmisült fa­luban az építkezéseket és tárgyalásokat kezdeménye­zett a szatmári püspökség­gel, mely hajlandónak nyi­latkozott fetső-magyarádi pusztáját cserében átenged­ni a tiszahalász! kitelepülő családoknak. A megyei ha­tóságoknak a helyszínen le­folytatott „népszavazás”-árt 79 családfő hajlandónak nyi­latkozott az áttelepülésre, s pusztán 8 nem fogadta azt el. Ekkor azonban váratlan bonyodalom keserítette el a lassan-lassan kibontakozó reményeket: a püspöki bír­tok bérlője: Oravecz János szerződésének még hátrale­vő 5 éve előtt nem volt haj­landó lemondani a mogyoró­di puszta bérletéről! S KÖZBEN AZ IDŐ múlt, s az 1876, évi decemberi ár ismét veszélyeztette a falu­ban szükséglakásokban meg­búvó lakosság életét. Ezért Sebestén.v Jakab bíró, Meiz- ler Dávid törvénybíró és az esküdtek a legsürgősebben kérték biztonságos helyre való áttelepítésüket, mert — mint írták: „Most pedig nem oil állunk mint a múltkor, mert most tél következik!” Swencséve árvíz nélkül tiszták meg a telet és a ta­vaszt. de 1877 március 9-en már magához a magyar ki­rályi belügyminiszterhez for­dultak: „...egy község, s an­nak ö.szves lakosságának ér­deke. java háttérbe szorult azért, mert egy bérlő vona­kodik a megkívántaid terü­letet feles kárpótlás mellett is kibocsátani kezéből... midőn egy község léte, több ‘. \VANAAi\NAA\NA/VV\WWWWV'í \ A Bieleíeldben állomásozó5 angol hadtestnél kellett je-' lentkeznie a barátjával együtt. Rövid kiképzésen el­sajátították, hogyan kell an­gol módra masírozni és vi- gyázzban állni — azután kéz­hez vehették a rongyot és seprűt... Pár hónappal ké­sőbb belelt a pohár, amikor' T. Imre nem volt hajlandó; felmosni a katonák után a mellékhelyiséget... Rugal­masan lelépett, Hamburgba utazott, de a tengerhajózási hivatalnál szóba sem . álltak vele. Hosszas bolyongás után egy, Rajna menti hajózási társaság alkalmazta. Kevés pénzért embertelenül meg­dolgoztatták. 1970 februárjá­ban jutott arra az elhatáro­zásra, hogy inkább a bíró­ság elé áll otthon minthogy megalázzák továbbra is. Düsseldorfba utazott, je­gyet váltott és hamarosan; megérkezett a Ferihegyre ; Nehéz percek következtek, mivel a határőrök nem mondtak rögtön igent a szűk-1 séges útiokmányok nélkül ér­kezett fiatalembernek. — Élelem legszebb pilla­nata volt, amikor a határőr-; parancsnok közölte velem,; hogy kétrendbeli tiltott ha- f tárátlépésért ugyan vállal­nom kell a felelősséget... de maradhatok — mondta ké-; sőbb a rendőrségen, még mindig elfogultan. Dr. Mariinké Károly ■ száz polgárának vagyona, és élete van kérdésben... a személy- és vagyonbiztonság fenntartása forog kérdésben, akkor a közhatóság fegyver­telenül áll és a legkisebb akadályt sem tudja elháríta­ni, s az adófizető polgáro­kat pedig veszni, pusztulni engedi!” A kemény paraszti szó még a magas minisztérium urainál is hatott és Trefort Ágoston vallás- és közokta­tásügyi miniszter megállapo­dást hozott létre a makaes- kodó bérlő s a falu áttele­pült lakossága között, mery szerint a lakosság átadja az ősi falu helyét, s plusz kár­pótlásként 125 holdnyi ,ió minőségű földet bérel Graelf Károly poroszlói íöldesur birtokából. 1877. MÁJUS 37-EN a bel­ügyminisztérium végre is ezek nyomán úgy határo­zott, hogy „AZ ÜJ FALU­HELY 3 ÉV ALATT FEL- ÉPtTTESSÉK ÉS A REGI FALU. VAGYIS A BEL­telkek az Épületek SZÉJJEL BONTÁSA FOLY­TÁN... 1879-lK ÉV UTOL­SÓ NAPJÁN AZ URADA­LOMNAK ALT Aí.BOCS ÁJ - TASS AN AK ..Az újon­nan létesítendő falu helye pedig „a poroszlói határtól a puszta tepélyi és poroszlói régi országút között” nyert kijelölést. 1880. áprilisában azután, amikor már megindult a pezsgő élet az újonnan léte­sült Heves megyei faluban, a község azzal a kérelem­mel fordult a vármegyéhez, hogy az új községet, mély­nél? eddig neve nem volt, LÖR1NCFALV Á-nnk nevez­zék, mive: a faluhelyet Schlauch Lőrinc szatmári püspök, később bíboros en­gedte át a tiszahalásziak- nak. A vármegyei közgyűlés a kérőiemnek helytadott és azt jóváhagyás végett fel 1« terjesztette a belügyminisz­terhez. Egyébként az új község 1902-től ismét nevet változtatott és ekkor kapta ma is használatos elnevezé­sét és lett ÜJLÖR1NCFAL­VA. Amikor pedig. Heves 'ár­megye közgyűlése (églege­sen jóváhagyta a liszahalá- sziak és a szatmári püspök­ség közötti szerződést, egy­értelműen megái lapította, hogy az új falu „a község lakosainak igényeit kielégí­ti és közszempontból, és a kitelepített községre nem­csak hátrányosnak nem mondható, sőt az előnyöket mérlegelve kedvezőnek mondható.. ■” Lőrincfalva, illetve Újlő- rincfalva hamarosan roha­mos fejlődésnek lm lull, inert bár néhány család nem te­lepedett át az új faluhelyre, de rövidesen új famíliák te­lepedtek le, és erőteljes ter­mészetes szaporodás volt észlelhető. Tiszahalász falut még Szent István adományozta az egri püspökségnek, és nem érdektelen, ha megtudjak kedves olvasóink azt is. hogy az ősi falu helyét né­hány esztendő múltán el­nyeli mindörökre a Tisza árja, hiszen a kiskörei víz­lépcső előtti óriási víztároló mesterséges tó területére esik. S Üjlőrincfalva, mely­nek első lakosai elhúzódtak a Tisza mellől, rövidesen is­mét a Tisza partjára kerül­nek. mert a felduzzasztott víztározó partja mintegy 4 km-nyire fog a község alatt — természetesen biztonságos gátak között — húzódni. A NÉHÁNY ESZTENDŐ múltán éppen százesztendős „fiatal” községnél0 a Tisza vize. mely egykor ősei tra­gédiáját okozta, most meg­szelídítve szolgálni lógja az embert — a régi tiszahalá- szi áttelepült menekült csa­ládok boldog utódait. Sugár István kmÜSB4(ö 1873, juniu* SÍ. ««älärift

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom