Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Heves megye fiatalkorú bűnözéséről Társadalmunkban a fia­talok túlnyomó többsége be­csületesen, lelkiismeretesen dolgozik és tanul. Az or­szág fiatalkorú lakosságához viszonyítva a fiatal bűnözők száma csekélynek mondható. Mégis, az utóbbi időben a fiatalkorú bűnözéssel kap­csolatban három jelenségre fel kell figyelnünk: nő a cso­portos elkövetések száma, a fiatalkorú bűnözők körében a lányok aránya évről évre emelkedik és — az alkoholiz­mus mindinkább terjed a fiatalkorúak körében. Ezek a ipegállapítások mind a Heves megyei, mind az országos tapasztalatokra érvényesek. Kevesebb bűnügy, több elkövető A csoportos bűnözés nem azonos az úgynevezett gale­ribűnözéssel. A galeri huza­mosabb időn keresztül mű­ködő csoportot jelent, amely szervezetten követ el bűncse­lekményeket. Heves megyé­ben jelenleg nincs galeribű­nözés, a fiatalkorúak alkalmi csoportosulásokat létrehozva követnek el bűncselekmé­nyeket, és a csoport általá­ban a bűnelkövetés után megszűnik. A csoportos bűnözés növe­kedésével áll összefüggés­ben, hogy 1972-ben az előző évhez viszonyítva csökkent a fiatalkorúak bűnügyeinek száma, az elkövetők száma azonban nőtt. Egy-egy ügy­ben több elkövető is szere­pelt. A lányok aránya 13-rul 16 százalékra emelkedett, ami a szülői felügyelet hiá­nyával, a könnyelmű életfel­fogással van összefüggésben. Egyre több az olyan bűncse­lekmény, amelyet a fiatalko­rúak alkoholos befolyásolt­ság alatt követnek el. Egyes fiataloknál az alkoholfo­gyasztás eseti, másoknál azonban — rendszeres. Az alkoholfogyasztásért igen gyakran a felnőttek a felelő­sek. Bár afiatalkorúak orszá­gos bűnözé§énél tapasztalha­tó némi emelkedés, a Heves megyei elkövetők csak 4 szá­zalékát teszik ki az ország összes ilyen bűnözőinek; így megyénk fiatalkorú bűnözé­si helyzete igen kedvező. A fiatalkorúak túlnyomó- részben vagyon elleni cse­lekményeket követnek el. 1972-ben csökkent — a me­gye közvéleményét annyiszor foglalkoztató — erőszakos és garázda cselekmények szá­ma, ezzel azonban majdnem egyenes arányban szaporod­tak a lopások. Főként betöréses lopáso­kat követtek el alkalmi cso­portokat alkotva és pénzt, különböző italféleségeket, ci­garettát, esetleg élelmiszert loptak. A fiatalok a lopott pénzt általában szórakozásra költik el. Miért . . . ? Az okok között elsősorban szülői felügyelet hiányát eil megemlítenünk. A ve- télyeztotett, züllött családi örnyezetből kikerült íiatal- orú bűnözőknél jóval mags­abb az olyan elkövetők szá­ra, akik rendezett családok­ol kerülnek ki és nem sok ü’önbség van az úgyneve- ett „csonka családból” va- ik (többnyire elvált szülők vermekéi) és a teljes csa­lóból kikerülők között. Ez unatkozik a gyermekbünö- esre is, amely 1972-ben zintén bizonyos fokú emel- edést mulatott. A rendezett családok eső­ében is a szülök egy része lfoglaltságára hivatkozva a levelési feladatokat szinte eljes egészében áthárítja az skolára, a napközi otthonok- a, amely pedig nem pótolja i szülői nevelést, a gyerme- tekkel való egyéni foglalko- :ást és törődést. Egyes ügyek­ül megállapítható, hogy öbb szülő nem ismerte gyer­meke baráti körét, nem tu- .ajdonított jelentőséget ki- anaradozásainak, sőt az eset­leg a lakásban található ide­gen dolgok eredetét meg iem kérdezte... Heves megyében 1972-ben kfe. ISO fiatalkorú kerüli a bíróság elé. Ez az elköve­tőknek csak a fele, az ügyek nagy részében ugyanis a cse­lekmények elenyésző csekély- súlya miatt bírósági eljárás­ra nem került sor. Magas volt például az önkiszolgáló egységekben a néhány fo­rintos értékű lopások száma. Ilyen esetekben a bírósági el­járás nem indokolt. A büntetések A bíróság a fiatalkorúak­kal szemben elsősorban ne­velő jellegű intézkedéseket alkalmaz: bírói megrovást, próbára bocsátást .és javító­intézeti nevelést. A bírói megrovás abban áll, hogy a bíróság megma­gyarázza a fiatalkorúnak cse­lekménye veszélyességét a társadalomra, rosszallását fe­jezi ki a bűncselekmény el­követése miatt és felhívja arra. hogy7 a jövőben tartóz­kodjék hasonló cselekmé­nyek elkövetésétől. Erre az intézkedésre a bí­rósági eljárást igénylő leg­enyhébb súlyú cselekmények esetében kerül sor. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű bűncselek­ményeknél a rendőrségi és bírósági eljárás önmagában megfelelő visszatartó hatást gyakorol a fiatalkorúnkra, visszaesés csak kivételes ese­tekben fordul elő. A próbára bocsátás idő­tartama egy év, a bíróság a végleges határozat meghoza­talát erre az időre elhalaszt­ja és magatartási szabályokat állapít meg a fiatalkorú szá­mára, s mellé a bíróság párt­fogót rendel ki. A pártfogót rendszerint az elkövető ta­nára, vagy nyugdíjas pedagó­gus. akiknek a legnagyobb a lehetőségük arra, hogy a fia­talkorú magatartását figye­lemmel kísérhessék. De vál­lalnak ilyen feladatot a ta­nárképző főiskola hallgatói is. A pártfogók* teendőiket ál­talában lelkiismeretesen lát­ják el, figyelemmel kísérik a fiatalkorúnak az iskolában yagy a munkahelyen tanúsí­tott magatartását, baráti kö­rét és negyedévenként je­lentést küldenek a bíróság­nak a fiatalkorú magatartá­sáról. A próbára bocsátás Heves megyében 1972-ben az ügyeknek mintegy 90 száza­lékában sikeres volt. A javítóintézeti nevelésnek eredményei nem ilyen ked­vezőek. Ezt a bíróság olyan fiatalkorúakkal szemben rendeli el, akiknek eredmé­nyes nevelése a züllött és ve­szélyeztetett családi környe­zet miatt más módon nem biztosítható. A javítóintézeti nevelés időtartamát a bíróság nem határozza meg, az a fiatalko­rú magatartásától függ, leg­rövidebb tartama azonban egy év. Jelenleg Aszódon, valamint Budapesten van ja- , vító-nevelő intézet. Az ide­kerülő fiataloknak — ameny- nyiben a 8 általánost nem végezték el — általános isko­lai tanulmányaikat kell első­sorban befejezniük. A neve­lés során arra törekednek, hogy a fiatalkorúak szakmát tanuljanak, és az iskola si­keres befejezése után segít­séget kapjanak ahhoz, hogy szakképzettségüknek megfe­lelő munkakörben helyez­kedjenek el. A nevelők min­den erőfeszítése ellenére a korábbi rossz környezet ha­tására azonban viszonylag magas a szökések száma. A szökés alatt többnyire újabb ' bűncselekményt követnek el és ez már általában szabad­ságvesztés büntetést von ma­ga után. A fiatalkorúak kisebb há­nyadával szemben a bíróság megfelelő munkahelyen le­töltendő javító-nevelő mun­kát vagy szabadságvesztés büntetést szab ki. Seg'tenek a kol’ekt vák A javító-nevelő munka végrehajtásának idejére a bíróság a fiatal mellé párt­fogót rendel ki. Heves me­gyében a munkahelyi kol­lektívák igen hatékony segít­séget nyújtanak a, fiatalok­nak ahhoz, hosy. a javító­nevelő munka sikerrel feje­ződjék be. A büntetés letöl­tésére kijelölt vállalatoknál és intézményeknél sikeresen működnek az úgynevezett nevelőcsoportok és az intéz­mények, munkahelyek gaz­dasági és társadalmi vezetői igyekeznek olyan körülmé­nyeket biztosítani, amelyek folyamatossá és eredményes­sé teszik a fiatalkorúak ne* velését. 1972-ben az esetek több mint 90 százalékában a bün­tetést sikeresen hajtották végre, a javító-nevelő mun­kát nem kellett szabadság- vesztésre átváltoztatni. A felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélt fiatalkorú mellé a bíróság ugyancsak pártfogót rendel ki a felfüg­gesztés időtartamára. A végrehajtandó szabad­ságvesztést vagy a ‘fiatalko­rúak börtönében vagy a fia­talkorúak - fogházában töltik le. A fiatalkorúak börtöné­ben hajtják végre a bünte­tést, ha a bíróság szándékos, súlyosabb megítélésű bűntett miatt hosszabb szabadság- vesztést szab ki, vagy a fia­talkorú visszaeső, illetve züllött életmódot folytat. E börtönben a büntetésvégre­hajtás körülményei szigo­rúbbak, az elítéltet több olyan kedvezmény nem ille­ti meg, amelyeket a fiatalko­rúak fogházában élvez. Kevesebb a visszaeső A szabadságvesztésből sza­badultak utógondozása a községi, illetve városi taná­csok hatáskörébe tartozik. A tanácsok a feladataikat lel­kiismeretesen, nagy körülte­kintéssel hajtják végre. Sza­badulás előtt a büntetésvég- rehajtási intézet értesíti az illetékes tanács igazgatási előadóját, illetve vb-titkárál a szabadulás időpontjáról az­zal a kéréssel, hogy biztosít­sák a fiatalkorú megfelelő munkahelyen történő elhe­lyezését. Az utógondozás ideje alatt — ez általában egy év — a fiatal mellett pártfogó működik. Az utó­gondozás tapasztalatai ked­vezőek. a bűncselekményt el­követett fiatalkorú rendsze­rint megtalálja a társada­lomba visszavezető utat, s a későbbiek során kifogásta­lan magatartást tanúsít. A visszaesők arányszáma jóval kisebb, mint a felnőttkorúak között, A fiatalkorúak ügyeiben tevékenykedő állami és tár­sadalmi szervek, munkahelyi kollektívák eredményes erő­feszítéseket tesznek a fiatal­korú bűnözés további csök­kentésére, illetve visszaszorí­tására. és remélhető, hogy ez a munka a jövőben még eredményesebbé válik. Cschné dr. Varga Gabriella megyei főügyészhelyettes Programvezérlésű gépek, automaták A megye ipari nevezetessége lett a VILATI Az új üzemcsarnokokat járva mártmár azt hiszi az ember, hogy a jövő ipará­val találkozik. A nagy, vi­lágos csarnokokban fehér köpenyes munkásnők dol­goznak, korszerűségben pár­ját ritkító gépek társaságá­ban. Az elektronikus beren­dezések gyártásának hazai fellegvárában vagyunk: a Villamos Automatika Inté­zet egri gyárában. — Létszámbővítést, ami a termeles felfejlesztésének egyik feltétele lehet, itt alig tervezünk — mondja Dre- venka László igazgató. — A munka elsősorban jól kép­zett irányító szakembereket kíván, a gépek mellé pedig betanított munkásokat. A szalagok mellett végzendő szerelést egy-két hét alatt meg lehet tanulni: csupán ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a műszereket összeál­lító gépekkel pontos munkát végezzenek. — Egyébként a Hazafias Népfront városi bizottságá­val megállapodást kötöttünk, s a környékbeli körzetben nemrégiben kérdőíveket küldtünk szét. Azt akartuk megtudni, hogy az itt lakó háziasszonyok közül kik jön­nének hozzánk csökkentett munkaidőben dolgozni. Az itteni munkalehetőség mel­lett a családnak is megfőz­hetnék az ebédet, s havonta ezer forint körüli összeget kereshetnének. A kérdőívek már visszaérkeztek, s akik A környezet tiszta, világos: szemre rs tetszetős. jelentkeztek, azokat augusz­tustól felvesszük. Tajnafőí László főmérnök kalauzolásával járjuk a csarnokokat, A régi mellett most készült el a 2-es és a 4-es üzem épülete. A munka jórészt még a próbaüzem Ezt a munkát végzi hamarosan a huzalozó félautomata. .. (Foto: Perl M.) Hintaszervezés 65 vállalatnál A Munkaügyi Minisztérium a munka- és üzemszervezés menetéről A Munkaügyi Minisztéri­um felmérése szerint a kü­lönböző minisztériumok ösz- szesen 65 vállalatot, gazda­ságot, intézetet jelöltek ki arra, hogy mások számára is tanulságos módon korszerű­sítsék a munka- és üzem- szervezést. E mintaszerve­zésnek kettős célja, hogy lé­nyegesen javítsák az adott vállalat munkájának haté­konyságát, s egyben — meg­felelő adaptálással —, más vállalatok is átvehessék a kipróbált módszereket. Ettől függetlenül természetesen a népgazdaság egész területén szorgalmazzák a miniszté­riumok a munka- és üzem- szervezés javítását, az arra legalkalmasabb vállalatok példái pedig e folyamat erő­sítését, gyorsítását segítik. Mivel a különböző tárcák­nál más és más elgondolá­sok szerint jelölték ki a min­taszervező vállalatokat, a tapasztalatok igen széles ská­lája ösztönöz majd a leg­jobb módszerek elterjesztésé­re. A KOM például vala­mennyi főbb ágazatban kije­lölt egy-egy arra alkalmas vállalatot, a nehéziparban tevékenységi körönként — tervező, beruházó, termelő- és értékesítő vállalatoknál —, alakítják ki a mintaszer­vezést. A könnyűiparban általában az élenjáró, a me­zőgazdasági és élelmiszer- iparban a technikai színvo­nal szempontjából átlagos vállalatokat, gazdaságokat szemelték ki a mintaszerve­zésre. Több tárca anyagilag is jelentősen támogatja a ki­jelölt vállalatoknál a szer­vező munka korszerűsítését. A Könnyűipari Minisztéri­um 1972. és 1975. között 32,6 millió, a KGM 25 millió fo­rinttal támogatja az említett vállalatokat, de maguk a vállalatok is természetesen hozzájárulnak anyagilag a szervezés színvonalának eme­léséhez. A felmérés szerint a min­taszervezés megteremtése va- lamenyi érdekéit vállalatnál folyamatban van, sőt sok helyütt már befejezéséhez közeledik. A KGM jelzése szerint a tárcához tartozó ki­jelölt vállalatok 1973. végére „mintaérettek” lesznek, vagy­is a jövő évtől már más vál­lalatoknak is át tudják adni tapasztalataikat. A minisz­térium az anyagi támogatás részbeni ellenértékeként fej­lesztési szerződésben kötelez­te az érintett vállalatokat a tapasztalatok átadására, még­pedig oly módon, hogy a szervezés módját és ered­ményeit a vállalatoknak mi­nél szelesebb köre ismerje meg. A legjobb mintákat ta­nulmányok formájában is terjesztik majd a vállalatok között. A nehéziparban és a MÉM területén 1973-ban és 1974- ben, az építőiparban és a nehéziparban 1973. és 1975. között, a belkereske­delem területén 1974-ben és 1975- ben érik el a kijelölt vállalatok azt a szervezési szintet, amely más vállala­toknak is példaként szolgál­hat. <MTJ> ................... s zakaszában tart, új gépeket, technológiákat próbálnak ki, a munkások mérnöki irányí­tás mellett gyakorolják » berendezések kezelését. A lyukszalagvezérlésű hu­zalozó félautomata, amely a nyomtatott áramkörű lapocs­kákba segíti szerelni az ezer­nyi vezetéket, már túl van a próbaüzemen, de a rend­kívül pontos gép kényes a levegő tisztaságára is, ezért még megfelelő légtisztító be­rendezéseket kell alkalmaz­ni. A sor következő érde­kessége a hullámforrasztó: 20 másodperc alatt egy ügyes kezű munkáslány egy­órai munkáját végzi el. A külföldön is leginkább keresett gyártmányhoz, a „Prepámat” elnevezésű szá­mítógép perifériához készül­nek ezek a részegységek. Abban az üzemben, ahol a nyomtatott áramkörű lapo­kat előkészítik, ott is talál­kozhatunk néhány ügyes géppel. Például a hatorsós fúrógéppel, amelyből szin­tén nem nagyon akad má­sik az országban. Nagy pon­tosságú, hallatlanul terme­lékeny berendezések; mind­ez az újdonság varázsával hat nemcsak a külső szem­lélőre, hanem az itt dolgo­zókra is, akik túlnyomó többségükben fiatalok. A véleményük: igen jó, izgal­mas itt a munka, sok érde­kességet lehet tanulni... — Persze, az igazság az — mondja a főmérnök —, hogy ezt az esztendőt az egész mechanizmusban még a gyakorlás idejének kell te­kintenünk. Nem lesz köny- nyű, nagyon sok, most még alig tapasztalható nehézsé­get kell leküzdenünk. Jövő­re 450 millió forint körüli termelési értéket produká­lunk: ez pedig nem kis do­log. Körülbelül negyven . mér­nök, üzemmérnök vesz részt a munka irányításában. A későbbiekben sok felsőfokú végzettségű szakember ke­rül a munkásállományba is, a gépek, a technológia meg­kívánják ezt. Mintegy 18 ezer féle különböző anyagot használnak fel az elektro­nikus berendezések szerelé­séhez, az ügyvitel, a pontos nyilvántartás mind nehe­zebb lesz; az ügyvitelgépe­sítésre „Practicomp” elne­vezésű kis számítógépet al­kalmaznak rövidesen. Egy­szóval: van itt minden, amit a korszerűség velejárójaként egyelőre elképzelhetünk. A megye ipari nevezetes­sége lett a VILATI egri gyára... (hekeli) 1973. június 2L. csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom