Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

4 negyedik ötéves terv-* első fele zárul le jú­nius végén. Két és fél esz­tendővel ezelőtt olyan öt­éves időszakot kezdtünk el, amelyre nemcsak a népgaz­daságnak, hanem már első ízben a vállalatoknak is volt középtávú célkitűzésük, stratégiájuk. A félidő lehető­séget kínál a vállalatok szá­mára a számvetésre. Sike­rült-e hosszabb távra he­lyes irányt szabni a vállalat gazdasági és műszaki fej­lesztésének? Sikerült-e jól számba venni é$ hasznosíta­ni a helyi lehetőségeket, tar­talékokat? A kiigazítások, a pályamódosítások a legjobb középtávú tervnél is elkerül­hetetlenek. A középtávú vállalati ter­vek összeállításánál például aligha lehetett részleteiben előrelátni a piaci viszonyok, a gazdasági környezet ala­kulását. Most a vállalatok a kialakult helyzet ismereté­ben elvégezhetik a szüksé­ges kiigazításokat a közép­távú célkitűzéseken, a terve­zés módszerein, esetleg mó­dosíthatják magukat a stra­tégiát is. Az élenjáró vállalatoknál nemcsak az 1975-ig szüksé­ges korrekciókat végzik el, hanem évről évre újabb esz­tendővel is megtoldják kö­zéptávú tervüket. Vagyis fo­lyamatosan terveznek, állan­dóan megújított, öt eszten­dőre szóló célkitűzésekhez igazítják éves terveiket. Csak úgy készülhet jó éves f terv, ha az a távlatok isme­retére épült. Az ésszerű gaz­daságos munka, a hatékony­ság fokozása, csak előrelátó, kitartó és tervszerű munká­val valósulhat meg. A ter­melés szerkezetének átalakí­tása például —, hogy egy konkrét és újabban gyakran hangsúlyozott tennivalót em­lítsünk —, több évre szóló távlati feladat. A vállalati kollektíva egy-egy esztendő során csak akkor képes ma­ximális erőfeszítésre, ha is­mert a távlati cél: a kiha­lásra ítélt termék és a jö­vőt képviselő új profil. A műszaki fejlesztés, a beru­házás, a technika és a tech­nológia rekonstrukciója szin­Meddig tarthat egy ügy intézése ? Joggal teheti fel ezt a kérdést Kovács András bükkzsérci lakos, mégpe­dig az egerbaktai Dobó István Termelőszövetkezet­nek. A Kovács házaspár egy harmadik ember közvetíté­sével még 1972-ben elsze­gődött az egerbaktai tsz- hez mészégetőnek. Október 26-án közölték velük, hogy nem tartanak tovább igényt a munkájukra, a felmondási időre járó bért azonban nem fizették ki nekik. A Kovács házaspár rek­lamálni kezdett. így ju­tottak el 1973. februárjá­ban a szerkesztőséghez is. Itt megkapták a megfelelő tanácsot, s ügyükben (Meg­kerestük a termelőszövet­kezetet is, hivatkozva a megfelelő munkaügyi jog­szabályokra. Hosszú ideig nem érkezett válasz a ter­melőszövetkezetből. Ismét megkerestük a ter­melőszövetkezetet, hiszen a jogszabály, melynek értei­mében 30 napon belül válaszolni „illik”, a terme­lőszövetkezetre is vonat­kozik. Végül májusban vá­laszolt a szövetkezet el­nöke, s arról tájékozta­tott bennünket, hogy az ügyet rendezték, s úgy gondolták, mivel minden rendben van, nem kell kü­lön válasz. De a dolog korántsem volt még rendben. Ková­csék csupán az ígéretet kapták meg arra, hogy ki­fizetik a felmondási időre járó bért. Pénzt azt nem kaptak. Sem akkor, sem később. És azóta is vár­ják, hogy a szövetkezet Élfizesse jogos illetményü­ket A felmondás után hét hónappal még mindig várnak. Csakugyan, meddig kell mc( várniuk? t Két és fél év az ötből i tén csak akkor lehet ered­ményes és hatékony, ha az éves tervek nem ötletszerű intézkedéseket tartalmaznak, hanem hidat építenek a je­len eredményei és a lelkesí­tő távlatok között. • A vezetés lényege az elő­relátás. A jó vezető azzal emelkedik beosztottai fölé, hogy távolabb lát náluk, bátorítja az alkotó gondol­kodást, a fantázia szárnya­lását, felkarolja az előre­mutató kezdeményezéseket és határozottan szakítani akar mindazzal, ami konzer­válja a múltat és reprodu­kálja a jelent. Igaz, hogy a múltból a jelenen át vezet az út a jövőhöz. Mégsem elég csupán a múlt fejlődés­vonalának előrevetítése, meghosszabbítása a jövőbe. A jelen nem lehet a műit „bővített újratermelése”, ha­nem magában kell, hogy foglalja az előző időszak elemző-bíráló értékelését, a holnapot körvonalazó tanul­ságait. A múlt és a jövő ismere­tében érthető és érzékelhető igazán a jelen, összes gond­jaival és örömeivel együtt. A jó vezető már csak ezért is igyekszik együtt gondol­kodni a kollektívával, be­vonni a beosztottak, a mun­kások széles körét a terve­zésbe. De egyben a soksze­mű kollektíva ahhoz is hoz­zásegíti * a vezetőt, hogy messzebb, és többet lásson. Ezért sajnálatos, hogy még az élenjáró vállalatoknál sem alakultak ki a tervezés demokratizálásának formál, módszerei, a dolgozók kö­zép- és hosszú távra szóló javaslatainak, kezdeménye­zéseinek rendszeres igénylé­se, nyilvántartása és hasz­nosítása. A fokozatosság elvének megfelelően az üzemi de­mokrácia fejlesztésének úgy tűnik mindennél fontosabb feltétele napjainkban a munkáskollektívák rendsze­res tájékoztatása. Érdemes lenne a szokásos termelési értekezleteken, esetleg e cél­ból összehívott külön mun­kásgyűléseken megvitatni: hol tart a vállalat saját öt­éves tervének végrehajtása, melyek az eredmények, a gondok és a feladatok? Ezek a tanácskozások a közös gondolkodás fórumává, szó­kimondó, problémafeltáró munkásgyűlésekké válhatná­nak. A 'dolgozók megismer­hetnék a tervezés, az előre­látás mértékét, színvonalát, a vezetés gondjait. A veze­tők pedig megismerhetnék a munkahelyi légkört, a fo­lyamatos munka akadályait, a munkások javaslatait, kez­deményezéseit. Vagyis a kö­zös gondolkodás, a közö6 cselekvés alapjává válhatna a második félidőben, a ne­gyedik ötéves terv még hát­ralevő két és fél esztendejé­ben. Kovács József Jó ütemben épül a diósgyőri nemesacél-hengermű A Lenin Kohászati Művek új nemesacél-hengerművében már felszerelték a gépek többségét. Az úgynevezett középsoron a jövő év januárjában már megkezdik a termelő- munkát. (MTI-foto — Kóbor Pál.) Domoszión felkészültek az aratásra 12 nap a barátság útján Express-külön vonat indul a Szovjetunióba Ma este 7 órakor hagyja el a megyét háromszáz fia­tal utasával az Express If­júsági és Diák Utazási Iro­da különvonata, az első if­júsági barátságvonat, amely szűkebb hazánkból a Szov­jetunióba indul. A résztve­vők, a megye üzemeinek, intézményeinek dolgozói, túl­nyomórészt jutalomként kapták munkahelyüktől ezt a lehetőséget. Moszkvából öt csoportban utaznak to­vább Pszkov, Uljanovszk, Kazany, Novgorod, Csebok- szári felé. A kényszer vitte rá a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz vezetőit arra, hogy a ba­romfitenyésztésre is ráadják a fejüket. Korábban a rossz időjárás miatt esett ki a szántóföldi növények hoza­mának egy része, amit csir­ketartással és -értékesítés­sel pótoltak, most pedig a sertésállományuk megbete­gedése miatt fordították a figyelmüket ismét a csibék­re. Lassan kiderül, hogy nem­csak „mellékesként”, hanem „igaziból” is érdemes a ba- romiikkal törődniük. Napi négy és léi ezer tojás Az idén február végén ér­kezett meg a tojóállomány Sárvárról. Gépkocsik szállí­tották a csirkéket a tanyára. Ez a valamikori kúria ott található az abasári út mel­lett. Szőlők veszik körül, mindig is a szőlőtermesztés­nek volt a központja. Ma pedig a tojóhibrideknek ad szállást az élénk színű épü­let. Vasziljevics András irá­nyításával négy gondozó vi­gyáz az állatokra, amelyek aránylag nagy mennyiségű tojást képesek produkálni egy év alatt. Egy-egy tyúk 240—260 tojást rak le a fé­szekbe egy évben. Pillanatnyilag az ötezres állomány napi termése meg­közelíti a négy és fél ezer tojást. Olyan mennyiség ez, ami már nagyon jelentős a A KISZ megy ebi zottsága, a városi, járási szervezetek sok segítséget adtak az út megszervezéséhez: azt ter­vezik, hogy a jövőben rend­szeressé teszik a hasonló, baráti kapcsolatok elmélyí­tését szolgáló kiránduláso­kat A vonat utasait az utoteó megyei állomáson a megyei KISZ-bizottság munkatársai búcsúztatják. A fiatalokat útjukon elkíséri lapunk munkatársa is, aki a hely­színről küld majd beszámo­lókat. város lakosságának ellátása szempontjából is. Kévéiéi: egymillió forint Rövid számítás után azt is közli Szakkay Imre, a tsz főkönyvelője, hogy a tojá­sokból erre az évre egymil­lió forintra számítanak. Ügy képzelték, hogy dara­bonként egy forintért érté­kesítik a tojásokat. Tehát egy évben egymillió tojást akarnak piacra vinni. Még nem lehet tudni biztosan, mennyi lesz a nyereség, de nagyjából húsz fillér körül várható darabonként. Pon­tos adat, természetesen, csak a végső elszámoláskor álla­pítható meg. Az év vége felé, amikor már bejönnek a hidegebb idők, a tojóállományt nem érdemes tovább tartaniuk. Ekkor a piacon a tyúkokat értékesítik, és ez újabb pénzt hoz a közös gazdaságnak. Jövőre aztán kezdik elölről: kora tavasszal ismét teher­autók hozzák majd a fiatal hibrideket a tanyára. Tizenötezer búsbaromíi A központi majorban le­vő szerfás épületekben most több mint hétezer csi£>e nö­vekszik és gyarapodik. Hiz­lalásukat azért határozták el, mert ez a tevékenységük tavaly jól sikerült. A régi, már nagyon korszerűtlen épületet talán nem is lehet­ne másként hasznosítani. Az idén a tervben már tizenötezer húscsibe felneve­lése és értékesítésé szerepei. „Rákaptak’} a ceihehúsra, A domoszlói határban is szőkül már a gabona, s bent a gépműhelyben javában folynak az aratási előkészü­letek, — Termelőszövetkezetünk­ében a szőlészet-borászat az uralkodó üzemág, de jelen­tős a gabonaterületünk, a szántóföldi növénytermesztés is — mondja Cseres István, a közös gazdaság fiatal fő­mezőgazdásza. — Milyen eredmények mutatkoznak az előzetes ha­társzemlék alapján? ■— Bár a gyomirtást ta­vasszal időben sikerült elvé­gezni, de a vegyszer a szá­razság miatt nem hatott úgy, mint más években, s így va­lószínű, sok nehézséget okoz majd a gyom kombájno- sainknak. Eredmények még­mondhatnánk stílszerűen és a valóságnak megfelelően. A kényszer miatt elkezdett állattartás így honosodott meg a Mátra Kincse Tsz- ben. A mostani hétezer csirke értékesítése már megkezdő­dött. Ezek az állatok dara­bonként most 60—80 deká- sak, tehát keresettek is a piacon. Értékesítésük biztos jövedelmet jelent. Persze, ezzel a mostani hétezer csirkével még nincs ki az éves terv, ’ a húscsi­bék nevelését folytatni kell. Az biztos, hogy a hűvös időjárás már nem kedvez ennek a baromfitartásnak és hizlalásnak, tehát a lehető­ségek korlátozottak. Az élet parancsa Hiba lenne azt gondolni, hogy a gyöngyösiek feladták a korábbi legfőbb termelési ágazatukat, a szőlőt. Igaz, ma már azt is másként csi­nálják. mint akár még né­hány évvel ezelőtt is. De nem is ragadtak meg a tő­kék között: sem így, sem úg.v. Ahogy, belevágtak a közös vállalkozás segítségével , a zártrendszerű sertéstenyész­tésbe. ugyanúgy hozzáfogtak a baromfitenyésztéshez is, mert ezzel saját hasznuk mellett a lakosság igényét is ki tudják elégíteni, illetve: a kielégítését tudják segíte­ni. így derül ki, hogy az élet nem szereti a befejezett té­nyeket, az állandó változás új helyzetet is teremt, és en­nek az új körülménynek megfelelni — ez a korszerű, modern gazdálkodás egyik ismertetője!*. _______(gmf) i s vannak: valószínű mara­déktalanul teljesülnek ter­veink. A várható eredmé­nyeket azonban nehéz, fá­radságos munka előzte meg. A múlt évben nagy gonddal végeztük el az alapműtrá- gyázást, a szántást, a talaj­előkészítést, s tavasszal a fejtrágyázást és a vegyszeres gyomirtást. A főmezőgazdásztól meg­tudtuk, hogy a domosZlói földeken is jól jött — szinte az utolsó pillanatban — a megkésett június eleji „má­jusi eső”. Ennek köszönhető, hogy őszi búzából nem sike­rült csupán a tervezett 14 mázsás holdankénti átlagter­mést elérni, de őszi árpából a 14 -má*sás—átlaghozammal szemben Ifi mázsára, tavaszi árpából pedig a 13,5 mázsá­val szemben 16 mázsás átlag­termésre számítanak. Ösz- szességóben a közel 1300 hol­don mintegy 20 ezer mázsa gabonatermés várható. — Hogy áll a gépesítés? — Szövetkezetünkben az aratás gépesített. öt kom­bájn. 15 traktor, négy teher­gépkocsi, három bálázó, va­lamint az egyéb szükséges gépi berendezések és eszkö­zök készenlétben állnak az aratasra. A javításokat idő­ben és tervszerűen kezdtük meg. Sőt, a kombájnok kija­vítása mellett már most hoz­záfogtunk az aratás alatt és aratás után szükséges mun­Vasárnap országszerte megnyitották kapuikat az el­ső nyári építőtáborok a Ba­laton partján. A Zánka és Balatonakali között levő balatoni úttörővárosba is megérkeztek az első közép- iskolás csoportok. Ugyancsak vasárnap nyílt meg Balatonaligán 450 di­áklány részvételével az im­már hagyományos gyümölcs­szedő tábor. A Veszprém megye középiskoláiból ide- sereglett lányok a Badacso­nyi Állami Gazdaság gyü­mölcsöseiben és szőlőiben dolgoznak. Benépesültek vasárnap a somogyi önkéntes ifjúsági építőtáborok: Balatonújhely- re Hajdú megyéből érkezett háromszáz középiskolás di­ákleány, hogy két héten át segítse a gazdaságot az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákban. A Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltó­ti kerületében a festői kör­nyezetben álló szálloda-tá- fcsrábsü kétszázötven leány íogiaita el szálláshelyét. kagépek — bálázok, szalma- lehúzók, mütrágy aszódok, ekék, tárcsák — javításához. — És a szállítás, raktáro­zás? — A tavalyi négy gép he­lyett az idén öt kombájnnal aratunk, s a felmérések sze­rint elegendő szállító jármű áll rendelkezésre, még a ki­sebb meghibásodások esetén is. A szállítást követő mun­kák — a keveredésmentes tisztítás, a tárolás, az értéke­sítés, — ugyanolyan fontos számunkra, mint az aratás, vagy a szállítás. A kicsepelt gabonát, ha nem megfele­lően száraz és tiszta, szárít­juk és tisztítjuk. Egyébként terményünk nagy részét ‘a kombájnszérűn fogjuk tárol­ni, egy részét pedig — amelynek a tisztasága és nedvességtartalma megfelelő — a kombájntól egyenesen a gabonafelvásárló vállalat te­lepére, Gyöngyösre, vagy Ludasra szállítjuk. A fedett kómbájnszérűn egyszerre 22—25 vagon, a kibővített, szabadtéri kombájnszérűn 35—40 vagon, és a víztározó melletti színben pedig húsz vagon körüli terményt tu­dunk tárolni. Domoszión tehát felkészül­ten várják a legnagyobb nyá­ri mezőgazdasági munkát, s ha az időjárás is kedvez, az elsők között hozzá is látnak. (faludi) Vasárnap megérkezett a nyári táborozó diákok első csoportja Bács-Kiskun me­gye mezőgazdasági ifjúsági építőtáboraiba is. A vidék tizenöt állandó, s jól felsze­relt táborát estig kétezer középiskolás fiatal foglalta el. Az idén nyáron 1050 vasi fiatal vesz részt az önkén­tes ifjúsági építőtáborok munkájában. A középiskolás fiúk első csoportja vasár­nap utazott el a csepeli épí­tőtáborba, ahol a kenyér­gyár és a Zrínyi Nyomda építésében segítenek június 17-től július 14-ig. A fiúk egy másik csoportja július­ban két turnusban az M— 1-es út és a tatai lakótelep építésében segédkezik. A budapesti építkezést se­gítő fiúk diákotthonban kap­nak szállást. (MTI) MMnüLcníL ty 1973. június 19., kedd Évi egymillió tojás Megnyitották kapuikat az első nyári építőtáborok

Next

/
Oldalképek
Tartalom