Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

Váljanak közkinccsé a jó vezetési tapasztalatok Korszerű technika a szántóföldeken A szátóíöldi növényter­mesztésben elért termésho­zamok nagyságában számot­tevően az alábbi három té­nyező játssza a fő szerepet: az alkalmazott agrotechnika, a fajta és az időjárás. Ide lehet sorolni még a növény­nemesítést is. de a tevékeny­ség eredménye a fajtában megtalálható. A különböző szakírók az említett tényezőket százalé­kos részvételük arányában ki szokták fejezni. Van, aki á legfontosabb szerepet az időjárásnak tulajdonítja, vagy az alkalmazott agro­technikát tekinti a legdön­tőbbnek. Mások nagy szere­pet tulajdonítanak a növény­nemesítésnek a termésmeny- nyiségek növekedésében és a minőség javulásában. Akadnak, akik a termelés­ben közrejátszott tényezőket az alábbi három címszó alatt foglalják össze, — megjelöl­ve a terméskialakításban ját­szott százalékos arányukat — földművelés 50 százalék, ter­melési technika 30 százalék, növénynemesítő 20 százalék. Látható, hogy a fő szerepet a földművelés és a terme­lési technika viszi. Néhány szóban szeretném összefoglalni azt, mit is ér­tünk földművelésen, terme­lési technikán és növényne­mesítésen. Már csak azért is szükség van erre, mert a földművelés és a termelési technika könnyen félrema­gyarázható és összekeverhe­tő. A földművelés emberi te­vékenység, beavatkozás a ta­laj életébe. Az emberi bea­vatkozásnak tudatosnak kell lennie. A földműveléssel azoknak a termelési ténye­zőknek az optimális mérté­kű kialakítására törekszünk, melyek maximális termés­hozamok elérése szempontjá­ból nélkülözhetetlenek. Fő cél a talaj termelőképességé­nek megtartása és emelése. A termelési technika cél­ratörő emberi tevékenység. Az a tevékenység, ahogyan a talajt használjuk. Magá­ban foglalja a termelt növé­nyek számát, arányát és egy­más utáni sorrendjét. A növénynemesítés adja <főleg hibridizációval) a bő­ven termő, betegségnek el­lenálló intenzív fajtákat. Közös gazdaságunkban a termelési technika előbbre- vitele érdekében tettünk né­hány próbálkozást Minde­nekelőtt az volt a célunk, hogy a talajhasználat során a munkákat lehetőleg idő­ben és jó minőségben végez­zük el. Ezzel együtt jár a tenyészidőben elvégzendő növényápolás és növényvéde­lem, valamint . a veszteség- mentes betakarítás és a he­lyes tárolás. Célul tűztük ki továbbá a gépek üzemszerű kihasználását, valamint a ta­gok megfelelő foglalkozta­tását. A fenti cél megvalósításá­ért új munkaszervezési meg­oldáshoz 'folyamodtunk. A kézimunkaerő rohamos csök­kenése tette szükségessé a termelési technika megvál­toztatását. Ugyanis arra let­tünk figyelmesek, hogy né­hány száz katasztrális hold megművelésre való kukorica nem talált gazdára. Ezzel jgyidőben viszont lehetőség nyílott a kukorica termesz­tésében a vegyszeres gyom­irtás kiszélesítésére. Az ember szerepe Mielőtt bármit is tettünk volna, felmértük a mezőgaz­dasági munkában az ember szerepét. A mezőgazdaság­ban is az emberi munkaerő a legbecsesebb termelési té­nyező. Ez nem megállapítás, de alapvetőnek tartjuk, hogy az emberi munkaerőt csak úgy és akkor tudjuk helye­sen alkalmazni, ha ismer­jük az embereket. Ismerjük szorgamukat, szakmai hoz­záértésüket, esetleges hibái­kat. Tudjuk azt, hogy kivel, hogyan és miképpen kell beszélni. így az emberek munkakedvét és szorgalmát óvni és fokozni tudjuk. Mindez a munka mennyisé­gére és minőségére nagy be­folyással van. A fejlődés iránya azt mu- ' tatja, hogy a nehéz fizikai munkák jelentékeny részét felváltotta a gép. A mező- gazdaság mai fejlettsége a rendkívül változatos fela­datok szakmailag képzett embereket kívánnak. Többek között kívánják a növénytermesztő gépészeket. Tőlük sok függ. Tapasztala­taink szerint a munkára ösz­tönző anyagi jogokon kívül az alkotó kedvet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez utóbbi viszont csak akkor érvényesülhet, ha a trakto­rosainknak bizonyos fokú önállóságot is adunk. Az ön­állóság találékonnyá teszi őket és ez a munka tökéle­tesítését eredményezi. Hi­szen a becsvágy is növeli a munkakedvet. Tehát igyekez­ni kell a szocialista brigád­szervezeten belül nemes ve­télkedést kiváltani. Mindig meg kell mondani és szükség esetén meg kell magyarázni, az egyes munkák célját, mert ez is hozzájárul a munka tő- : kéletesebb elvégzéséhez. Komplex traktoros brigád Ilyen elvek alapján hoztuk létre a komplex növényter­mesztő traktoros brigádot. Természetesen a traktoros brigádokhoz megfelelő kézi­munkaerő kapcsolódik, ahol erre szükség van; például a műtrágyszórásnál, vetésnél, lucernaszéna kazalozásnáí stb. A komplex növényter­mesztő brigádok szervezésé­nél a következő sorrendet követtük: A vezetőség kidolgozta a gazdaságban termesztett 4 fő növényre — a talajelőké­szítéstől a betakarításik — fordítandó gépi és kézimun­kát, majd meghatározta 1 mázsa, illetve 1 kát. hold után járó munkadíjat. A vezetőség által kidolgo­zott tervezet az éves tervben szereplő kát. holdankénti termésmennyiséget a munka­díj fizetés szempontjából ga­rantálta. 80 éves a szilvái maradi önkéntes tűzoltótestület A festői környezetben el­terülő Szilvásvárad község­ben nyolcvan évvel ezelőtt alakult meg az önkéntes tűzoltótestület. Az eltelt nyolc évtized alatt számos kisebb és nagyobb tüzek ol­tásában vettek részt. A je­lenlegi gárda öt évvel eze­lőtt hajtotta végre a legna­gyobb akcióját, amikor Bükkmogyorósd térségében erdőtüzet lokalizáltak. Leg­utóbb pedig ez év június Sí­én bravúros gyorsasággal ol­tották el a helyi Állami Gaz­daságban lángralobbant ta­karmánykazlat Szilvásváradon korszerűen felszereli túzolluszeríár és barátságosan berendezett ok­tatóhelyiség fogadja a láto­gatót. A helyiség falait a tűzoltó versenyeken nyert oklevelek díszítik. A legér­tékesebb, amit 1971-ben Bu­dapesten nyertek az orszá­gos döntőn. Az osztott-sugár szerelésben a Csorna Gábor, Boros J. István, Kozák Já­nos, Kiss G. Károly, Deme­ter István, Józsa György, Tóth László, Sütő János ösz- szeállítású férfi raj orszá­gos első lett. A győztes raj most is szorgalmasan ké­szül a megyei döntőre, mert ismét szeretnének eljutni az országos tinaieig. (Szigetvárit) Az éves tervet meghaladó termésmennyiségért a gazda­ság külön fizet. A komplex munkákra vo­natkozó részletes tervezetet a vezetőség több példányban elkészítette és azt kiadta az érdekelt traktorosoknak és növénytermesztő dolgozók­nak tanulmányozás céljából. A traktorosok képviselői­vel történt első megbeszélé­sen helyeslésre talált az, hogy az 1 kát. holdra fize­tendő műnk? díj érintetlenül hagyása mellett az egyes munkafolyamotokra javasolt díjtól eltérhetnek, de csak az érdekelt traktorosok be­vonása után. Ez volt az indulás, az első lépés. A kiadott és áttanul­mányozott tervezet megtár­gyalásán és annak elfoga­dásán már az összes érde­kelt traktoros és gyalogos növénytermesztő jelen volt. Az érdekelt tsz-tagok a munkafolyamatokért fizeten­dő munkadíj nagyságán né­hány módosítást javasoltak, melyet a vezetőség elfoga­dott. Ezzel papíron létrejött a komplex brigád. Egészséges versengés De mi történt a valóság­ban? Mindenekelőtt a trak­torosok körében megindult egy egészséges kiválasztódás. Kialakult, hogy ki kivel haj­landó párban, két műszak­ban dolgozni. Ennek az lett az eredménye, hogy sok (8 —10 fő) traktoros társ- és gép nélkül maradt. Olyan traktorosok kerültek „tarta­lékba” akik az eddigi mun­kájukkal társaik megbecsü­lését nem érdemelték ki. A traktorosok között fo­lyó egészséges kiválasztó­dásba a vezetőség nem szólt bele, annál is inkább nem, mivel a komplex brigádból kimaradt traktorosoknak az volt az elképzelésük, hogy a munkákat kisebb, csoportok­ban végzik. Álljon itt példa arra vo­natkozóan, ahogyan a komp­lex brigád munkáit díjaz­zuk, Őszi kalászosoknál (bú­za, őszi árpa) kifizetendő 1 kát. holdra műtrágya szállí­tásért 1, műtrágya szórásért 4, simahengerrel vagy fo­gassal végzett munkáért 4,20, kombájnolásért 9,20, homlok- rakodóval való kazalozásért 4,60 forint, összesen 60 fo­rint. A munkadíj fizetés szem­pontjából holdanként 12 má­zsás termést garantáltunk. Az átvételi ár mázsánként 5 forint, 12 mázsán felül min­den többlet mázsáért szintén 5 forint jár. Evek folyamán finomítottuk a komplex brigádokra vo­natkozó megállapodásokat úgyannyira, hogy ma már minden termesztett növény­nél a talajelőkészítéstől kezdve a betakarításig min­dent figyelembe veszünk. Jobb munka — nagyobb jövedelem Mit mutat a komplex bri­gád munkája? Erre vonat­kozóan néhány adat: A bri­gádok megalakulása előtt egy DT—75-ös traktorral 2100 normálholdat, majd a meg­alakulásuk után 2498 nor­málholdat teljesítettek. Az egy traktoros által előállított termelési érték 320 ezer fo­rintról 550 ezer forintra emelkedett. A komplex brigádok meg­alakulása óta minden mező­gazdasági munkát idejében el tudunk végezni. Megja­vult, emelkedett a traktoro­sok szakmai felkészültsége. A komplex brigád fokozta a gazdaság belterjességét, a gé­pek teljesítő képességét és végül lehetővé tette az évi részesedés növelését. A gé­pek jobb kihasználása érde­kében a termesztett 4 nö­vényt tömbösítettük, a ko­rábbi ISO—160 kát. holdas táblákat megnagyobbítottuk. Dr. Varga Ernő az ,i hőnyi Ságvári Endre Tsz fömezögazdásza Paprika a konzervgyárnak A pritamin paprikakonzerv alapanyagát a csányi Búzakalász Tsz termeli a Hatvani Konzervgyárnak. Az idén 110 holdon nevelnek paprikát. A palántákat már elültették a gépekkel. Képünkön: traktor után csatolt palántázógép. (MTI Foto: Kunkovács László) Érettségiző fiúk — egészségügyi szakközépiskolában Az egészségügyi szakkö­zépiskolákban az idén 2893 fiatal fejezi be tanulmánya­it, közülük 717-en Budapes­ten. Most először érettségiz­nek fiúk is ebben az iskola­típusban, ezúttal négyen, in­tézeti asszisztensi képesítést nyernek. A fővárosi tanács­tól és a különböző megyék­ből kapott tájékoztatás sze­rint a végzők 70—80 száza­léka érettségi után egészség- ügyi szakterületen kíván munkába állni. Debrecenben például 137-en érettségiznek és 87-en kívánnak egészség- ügyi területen munkába lép­ni. Ugyan ilyen az arány Győr—Sopron, Szabolcs, Tol­na és Fejér megyében is. Az eddigi információk sze­rint az elhelyezkedők számá­ra elegendő üres állást hir­dettek meg mind Budapes­ten, mind a, megyéktől), fäp-, fordulhat azonban, hogy nem tud valamennyi fiatal az.;ál- tala választott szakterületen munkába állni. IMTI) Aratás előtt Kombájnok, traktorok, alkatrészek Gépek és alkatrészek: az aratás nyitányakor hagyomá­nyosan visszatérő téma. Két országos vállalat: az AGRO- TRÖSZT és a MEGÉV veze­tőit kerestük föl kérdéseink­kel. Dr. Bartos Lajostól. az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójától arról érdeklőd­tünk, honnan s mennyi gabo­nakombájn érkezik ezekben a napokban? — Bevezetőül el kell mon­danom, amíg korábban 6—8 esztendő volt egy-egy kom­bájn élettartama, az utóbbi években ez jelentősen csök­kent. Ennek oka, hogy kettős hasznosítású lett ez a masi­na: a kukorica betakarításá­hoz is használják. Egy 1969- ben aláírt szerződés értelmé­ben évi 1300 kombájn érke­zik a Szovjetunióból. 1972- ben ezen felül kaptunk még csaknem kétszáz darabot. Az idén nincs mód erre. A Szov­jetunióban megkezdték az Szk—6-os kombájnok gyártá­sát, s így az átállás miatt ter­ven felül csupán 54 kom­bájnt vásárolhatunk. Eredeti­leg mindössze 1050 Szk—4- esre jelentettek be igényt a gazdaságok. Az utóbbi idő­ben azonban befutottak újabb jelentkezések. Mivel készle­teink nincsenek — főként a hitelpolitikai megszorítások miatt kombájnt nem tartunk raktáron —, várható, hogy a vásárolni szándékozók nem mindegyikét tudjuk kielégí­tem. Dr. Bartos Lajos azt is el­mondta, hogy amíg az 335! szovjet kombájn időben meg­érkezik, az NDK-beli kom­bájnoknak alig egyharmadá- ra számíthatunk. Az idén 350 ilyen gépre van szerződése az AGROTRÖSZT-nek, de mindössze száz érkezik meg június végéig; további 50 jú­lius közepéig, s a fennmara­dó 200 csupán a III—IV. ne­gyedévben. — Mennyi ma az ország kombájnállománya? — Tavaly 11 ezer fölött volt a kombájnok száma, az idén tízezerre tehető. A csök­kenés magyarázata: a tavalyi nehéz aratás miatt sok gép­selejtezésre került sor. — Ha már a mezőgazdasá­gi gépekről beszélgetünk, ugyan mennyi pénzt szánnak évről évre erre a célra a gaz­daságok? — Amíg 1969-ben 3—3,5 milliárd, 1970-ben 4,2—4,3 milliárd forint jutott gépek vásárlására, két esztendeje évi 5 milliárd forintra emel­kedett ez az összeg. — A vásárlási kedv tehát megvan, ám a tsz-ekben pa­naszkodnak: nem mindig azt kapják, amit szerétének... — Valószínűleg a trakto­rokra gondol. Azok közül is főként az MTZ 50-esre, amelyből évi 4300 darab s kontingens, s jóllehet hatez­ret rendeltünk, csak az elő­,irányzott 4300-at kapjuk meg. A magyarázat hasonló a kom­bájnéhoz. A Szovjetunióban most állnak át az MTZ 80-as gyártására. Megítélésem sze­rint: azonban traktorokból nincs különöse'-b ellátás gond, hiszen bármilyen mennyiségben tudunk szállí­tani román traktorokat, s most tárgyalunk nagyobb ló­erejű masinák beszerzéséről csehszlovák vállalatokkal. Ami valóban problamatikus, az a zöldtakarmányok beta­karítása, helyesebben az eh­hez szükséges gépek hiánya. Sajnos, az úgynevezett önjá­ró gépekből az NDK nem tud megfelelő mennyiséget elad­ni. Most érkezett Lengyelor­szágból egy azonos rendelte­tésű gép, s amennyiben a vizsgálati eredmény megfele­lő, úgy jövőre a lengyelektől vásárolunk betakarítógépet a zöldtakarmányokhoz. — És a pótkocsik? — Nincs velük gond — vá­laszolja dr. Bartos Lajos. — Akár importból, akár a ME­ZŐGÉP tröszt hódmezővásár­helyi gyárából beszerzünk annyit, amennyi kell. A MAGÉV központjában Laborezi Jenő, a vállalat megbízott igazgatója foga­dott. A MEZŐGÉP tröszt 22 vállalatának egyike csupán az alkatrészk<".eskedelem összefogásával, az import, s a hazai forgalmazás irányítá­sával foglalkozó cég, ám vol­taképpen egymagában is nagyvállalat, hiszen a megyei AGROKER vállalatok innen kapják a kért alkatrészt. — Milyen mennyiségű me­zőgazdasági géphez, s milyen mértekben tárolnak alkat­részt? — A mezőgazdaságban, va­lamint a fagazdaságban mű­ködő gépek és berendezések értéke ma 28 milliárd forint — mondja Laboréi Jenő. — Gondjainkat az okozza, hogy amíg 1968-ban „csak” 700 géptípus volt föllelhető az országban, s ezekhez 38 ezer féle alkatrész kellett, 1973- ban ezer géptípussal számo­lunk, amihez 52 ezer cikk szükségeltetik. Legutóbbi fel­mérésünk alkalmával, vagyis januárban 2 milliárd forint volt a MEGÉV, valamint az AGROKER vállalatok alkat­részkészlet értéke. — Az aratás előtt milyen ígéret hangozhat el alkat- részügyben? — Ami a kombájnokat il­leti: az aratásra fennakadás nem lesz. Igaz, néhány tétel — például gyűjtőcsiga — hi­ányzott, ám ezt itthon is gyártani tudjuk. Az évekkel ezelőtti, híres-hírhedt ékszíj­probléma például teljesen megszűnt. A traktorokkal már inkább akadtak gondok, de főleg az év elején, amikor a komplett traktormotorok hiányoztak néhány típushoz. — Szállítóeszközök, pótko­csik? — Hosszú idő óta nincs semmiféle fennakadás alkat­részellátásukban. — Ha az elmúlt nyarat összevetné az ideivel, milyen változást summázhatna * aí- katrészűgyben? — Ügy ítélem meg. hogy az idei nyáron a tavalyihoz hasonló lesz az alkatrészejlär ' tás; vagyis sem jobb, sem rosszabb. Laborci Jenő azt is el­mondta. hogy június 25-től aratási ügyeletet tart a MEGÉV: négj' telefonvonalat, béreltek ki. s munkaidő után is árusítanak alkatrészt. K. N. 1973. juniu* n„ vasamat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom