Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

KOSSUTH ft,20 Népdalcsokor ft, 47 Emléké//,unk régiekről ».12 A Kádló Operas/mpada 10.40 Meseregény. 4. rés* 10.55 Kamarazene 12.20 Ki nyer ma? 12.55 Melódiakoktél 13.55 Munkásszálláson 14.20 Koruspóüium 14.30 Bartók-muvek 15.10 Hatan a Duua-kanyarban 16.05 Mozart: Haffner-szinifónia 16.24 Népzenei felvételek 16.39 S. Quasimodo verseiből 17.05 Holnap közvetítjük • 17.25 Népdalok 17.35 Riport 18.00 A porban. Haugjáték. L rés* 18.40 Zenéről tíz percben 19.00 Tudósítás a Parlamentből 19.50 Népi muzsika 20.02 Kritikusok Fóruma 20.13 Magnósok, figyelem* 20.20 Nóták 21.00 Kamarazeneest 22.15 Súlyemelő EB 22.30 Operettrészletek 23.15 Négy Vivaldi-versenymű 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Barokk zene 9.03 Bégi melódiák 9.49 Jegyzet 12.03 Könnyűzenei Híradó 12.33 Atlasz 12.43 Áriák 13.03 Szolnoki stúdió 13.20 Mozgalmi dal 13.27 Fúvósesztrád 13.40 Turistáknak 14.09 Ifjúsági randevú 18.10 Arany és a muzsika. I. rész 19.35 Beethoven-művek 18.21 Operarészletek 20.25 Az a szép, fényes nafv Szabó Magda hangjátéka 22.25 Századunk zenéjéből 23.15 Népi zene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Hangos fotók az Ország házból Virágénekek Választ vár a baHgtttfl Pár pere dzsessz Szereti ön a munkahelyét? Beat-parádé, közben sporthíradó 17.33 17.40 17.55 18.25 18.40 19.15 19.30 20.00 20.55 22.15 9.05 17.55 18.15 19.00 20.00 22.Oü MAGYAR / Hírek Sakk-matt..: Radar Egy csipetnyi B ajk ál. Kisül m Az Országházbói jelentjük . . . Esti mese Tv-híradó Arsene Lupin. Magyarul beszélő francia bűnügyi filmsorozat. I. A kör hetes viT- ve télkedő Tv-híradó POZSONYI A vér titka Cseh film Barátbük. Szovjet, film Dalkoktél Híradó Opera próba. Vígopera Lépd át a küszöböt. Szovjet film EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Mária, a skótok királynője Színes, szinkronizált angol történelmi film'. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Filmbarátok napja Bohóc Színes olasz film. Rendezte: Fellini. EGRI KERT Fiste 8 órakor Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében Színes, szinkronizált olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 órakor Majd én megmutatom Háromnegyed 6 és este 8 orakor A törvénysértő seriff GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fennakadva a fán GYÖNGYÖSI KERT A siker lovagjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy bolond Párizsban FÜZESABONY Munkásosztály a paradicsomba megy + ORVOSL UGYMEr^ lwi.1 ..........íiiíiawfl E gerben: 13 órától péntek reggel . óráig, a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai rendelő!?, n. (Tele­fon: 11-10?. Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától péntek 7 óráié a Tókai u":a 4! szám alatti rendelőben. (Tele­lem: U7-27). A lőrinci kiváló könyvtár olvasótermében tartották meg az ünnepi könyvhét és a magyar könyv 500. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségeket. A találkozó kedves vendége volt Csák Gyhla író, aki Heves megye vendégeként nálunk töltött néhány napot. Az olvasók számos kérdést tettek fel, el­sősorban saját életpályáját és irodalmi munkásságát il­letően. Az író szenvedélyes emberszeretettől fűtve val­lott származásáról, az egy­szerű falusi parasztember megbecsüléséről, amelyet írá­saiban, színdarabjaiban és szociográfiáiban is kifejezés­re juttat. A találkozó után Csák Gyula saját műveit de­dikálta a nagyszámú hallga­tóságnak. Baranyi Imre Komidról A községben tartoka meg a tanévben utolsó ülését a járá­si úttörőelnökség. A kibővített ülésen részt vettek az iskolák úttörőcsapat-vezetői Is, s képvi­seltette magát Török László sze­mélyében a hevesi járási párt- bizottság is. Napirenden szere­pelt Mezei András tanulmányi felügyelő előadásában az eszté­tikai nevelés helyzete és fel­adatai az úttörőcsapatban. Sok hasznos példával illusztrálta, ho­gyan lehet a szépet megszeret­tetni a tanulókkal. Lukács József járást úttörő­elnök az elmúlt évi úttörőn!un­kát értékelte. Kiemelkedő ese­mény volt a csapatoknál a Pe­tőfi-évfordulóról való megemlé­kezés. Az elnökségi ülés végén a járási elnök átadta a tiszta­sági mozgalomban kiváló ered­ményt elérőknek az oklevele­ket. Tóth Mária Mátraderecskériil Véradónapot rendezett a község Vöröskereszt-szerve­zete az egri véradóállomás­sal karöltve. A községben sokan élnek olyan emberek, akik már esztendők óta ön­kéntes aktivistái az egri vérellátónak. Horváth Ist­ván 7. például 49-szeres, An­tal József negyvennyolcszo­ros, Salamon András huszon­ötszörös véradó, az elsők között jelentkeznek mindig véradásra. Külön is említést érdemel, hogy sok régi vér­adó ezen a napon feleségé­vel együtt jelent meg, s így is nőtt a jelentkezők szá­ma. A gondos orvosi vizs­gálat után ötven véradótól több mint 18 liter vért vet­tek el. A községben azon­ban nem csak ötven véradó él, sokan vannak olyanok, akik üzemeikben jelentkez­nek rendszeresen a véradó­napokon. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Evek óta visszatérő téma volt az Egyesült Izzóban az. hogy a dolgozóknak el kellene végez­niük legalább az általános isko­la nyolc osztályát. Az elmúlt évben a szakszervezeti bizottság összeállította azoknak a névso­rát, akik nem rendelkeztek az általános iskolai végzettséggel sem, niajd az üzemvezetők, és az üzemi bizalmiak segítségével elbeszélgettek ezekkel az embe­rekkel. A jelentkezők minden se­gítséget megkaptak ahhoz, hogy tanuljanak. Az üzemvezetők, ahol csak lehetett, műszakcseré­vel biztosították a részvételi le­hetőséget, a gyártásfejlesztési osztály és a szakszervezeti bi­zottság társadalmi munkával ho­zott létre a gyár területén egy kényelmes oktatótermet. A vá­rosi tanács a 2-es számú iskola tanári karát kérte fel az okta­tásra. Az iskolaév végére 22-en tet­tek sikeres vizsgát az általános iskola Vli. osztályának anyagá­ból. A vállalat az ősszel induló is­kolai évben is igyekszik segíte­ni a jelentkezőket. Mint most, jövőre is biztosítják a részve­vőknek a 3 nap jutalomszabad­ságot. Csefán József VisoBtáről A Thor ez Külfejtéses Bá­nyaüzemben üzembe helyez­ték a BNV-n vásárolt RDK —250 típusú lánctalpas for­gódarut. A vásár után a le­szállított damit, az Északi aknánál német szerelő veze­tésével szerelték össze az üzem szakemberei. Megtartották az elßö — a biztonsági szabályzatban is előírt — terhelési próbát és a műszaki átvételt, s a daru a követelményeknek megfe- 'lett. Tóth Lajos Füzesabonyból Evekkel ezelőtt fellendült a füzesabonyi járásban a nyúlte- nyésztés. Ipari munkások, vasu­tasok; nyugdíjasok hasznot* és jövedelmező elfoglaltsága ez, A füzesabonyi szakcsoportnak 52, a dormándinak 22, a szihalmi- nak 20 tagja van, s mindenütt a helyi ÁFÉSZ irányításával végzik a munkájukat. A füzes­abonyi és dormándi szakcsopor­tok tenyésztői munkáját or­szágosan is elismerik. Mindany- nyian új-zélandi fehér húsnyu- lat tenyésztenek, amelyek há­romhónapos korra elérik a há­rom kilós súlyt. Füzesabonyban jelenleg 800 tenyészállat van, amelynek szaporulatát szerződés­re adják át a felvásárló szer­veknek. A kilónként 31 forintos vételárból 1 forintot közös alap­ra fizetnek, ebből vásárolnak kiállítási ketreceket, s ebből fe­dezik a továbbképzés költsége­it is. A szakcsoport tagjai az idén is jelentősen besegítenek a köz­ellátásban. A járás nyúltenyész- tői több mint 200 mázsa nyulat adnak el fogyasztásra. Császár István Autópálya Prága szívében A csehszlovák főváros reprezentatív „bejárattal” gazdagodott: egy vadonatúj autópályával, amely Prágát a D—3 autópályával köti össze. A 3,2 kilométeres sza­kasz megépítése — Prága kellős közepén —, nagy ötte- tességet igényelt: az útháló­zatot alapozni kellett, há­zakat lebontani, kilenc hidat építeni az utak és vasúti vá­gányok átívelésére (a leg­hosszabb hid 218 méter hosz- szú), stb. Az ,új út 31 méter szeles, mindkét irányban három-három sávos, középen 2 méter széles, felezősáv. A kép a megnyitás napján ké­szült. ( CT K-foto — J. Krulis felv. — KS) Amerika útjain 6. Előrecsomagolt társadalom Amerikában mindent elő­recsomagolnak. Valamikor a réges-régi szatócs-üzletekben a kocsikén öcsét hordóban tá­rolták és lehetett szöget, pa­lackozott whiskyt, sózott ha­lat, varrógépet, könyvet, va­dászpuskát, illatszert, egérfo­gót, lemezjátszót vásárolni... Ezeknek az üzleteknek az emléke ma már csak a mú­zeumokban maradt meg Ma­napság minden, ami az üzle­tekbe kerül, osztályozva van, előre csomagolva, külön re­keszek kínálják. Mindennek állandó a formája és állandó helye van a polcokon. Bonyolult világunkban a dolgok uniformizálása álta­lánossá válik. Amerikában azonban egyenesen művé­szetre tettek szert az előcso- magolásban. Ami pedig még érdekesebb, az előrecsoma- golás nemcsak a tárgyakra, az árucikkekre, hanem az életformára is vonatkozik. Az életben is mindent cso­magolnak, elneveznek, jelez­nek. Az elnevezéseknek, be­sorolásoknak, jelzéseknek az egyszerű felsorolás is elkép­zelést nyújt az életformák „előrecsomagolásáról és kí­nálatáról”. Pokatello amerikai kisvá­rosban a vidám figaró a haj­nyírás után megszólal: — Két ficcs és 70 cent. Értettük. A kisvárosba vezető utun­kon megismerkedtünk a mai amerikai nyelvben elterjedt szóhasználatokkal. Ezeket a kifejezéseket egyaránt hasz­nálják a köznapi nyelvben, a televízióban és a sajtóban, íme egy rögtönzött szótár. Vísparti történet — Nem kell félni a víztől, Mancika. A viz ősi otthona az életnek — emelte fel az ujját bölcs oktatóként Csem­pe Elek, miközben a Man­cikának nevezett aligfürdő- ruhás leányzó áhítattal ve­gyes félelemmel kísérte a, szakmai tanácsokat. Az áhi­tat Csempe Elek barnára sült férfias testének és fölé­nyes hanghordozásának, a félelem a csendesen fodro­zó víznek szólt. Mancika ugyanis nem tudott úszni, Mancika ugyanis még a für­dőkádban is rémüldözött a megfulladástól és parafaöv nélkül még a <i*s alá se mert állni. — ... nagyon érdekes ta­nulmányok, sőt fotók jelen­tek már msg világlapokban azokról a hat-nyolc hónapos csecsemőkről, akik még ül­ni se tudnak rendesen, de úszni, még a víz alatt is, vidáman és nagyon jól tud­nak. Innen is láthatja, hogy a víztől való tartózkodása merő önszuggesztió, s annak is a rosszabb fajtája — mérte végig Mancika ívelt combját Csempe Elek és egy pillanatra elfogta az irigy­ség a víz iránt... Hova el­juthatnak a habok, uram ég, hova! — mormolta ma­giban'. — Én nem félek a víztől — csacsogta eróltetetlen Mancika... — Na látja, ez nagysze­rű ... I — Én csak irtózom tőle, ha nem a vízcsapban van — tette hozzá a pirosló bőrű hableány jelölt — Csacsiság. Nem kell kapkodni, nem kell ijedez- ni, a víz voltaképpen termé­szetes közege az embernek. Alig kell mozdulatokat vé­gezni ahhoz,, hogy fennma­radjon a víz felszínén és nem sok erőkifejtés, csak egyenletes tempók kelletnek ahhoz, drága Mancika, hogy az ember előbbre jusson a habok hátán. Elfeküdni a vízen, behúzni a lábakat, kirúgni a lábakat, miközben a karokkal így csinálunk — mutatta Csempe Elek Man­cikának, hogyan kell csinál­ni azt a vízben, amit ő a szárazon, hogy aki csinálja az előbbre is jusson a víz­ben, nem úgy, mint ahogyan most ők a próba közben áll­va maradnak a szárazon. — Eeeegy ■ ■. kettőőöőő... eeegy ... kettőőőő ... eeegy... kettőőöőő — vezényelte a karmozciulatokat. a kis folyó csendes öblének partján Csempe Kázmér és közben tenyerét, a helyes és mély lélegzés megtanítása szem­pontjából Mancika kecses kis hasára helyezte .. — Mélyet lélegzúnk be... eeeegy. — Mondja már, hogy fcet-j tő, mert megfulladok píhegte kékülve Mancika,i mert majd megfulladt 05 benntartott levegőtől... — Pardon ... elnézést.. ■ kettő ... Nagyszerű. Megy ezi már. Es most maga is megyí a vízbe, kipróbálja a partonl tanultakat. En majd inneni mondom az egy-kettőt és fi­gyelem magát. Jó? — karolti Mancikába Csempe és vón-% szólni kezdte a víz felé... — Maga nem jön? — En? En nem .., — Es miért nem jön. Jöj­jön maga is, Elek! — ma-$ kacskodott Mancika ... — Nézze ... hogy is mond-i jam.. Jobb, ha megmon-] dóm Én nem tudok úszniX Nekem víziszonyom van. Hát\ ezért nem megyek a vízbe.' Mancika drága... De ma­ga azért csak... — Víziszonya van .. Nemi tud úszni és mégis tanít úsz-$ ni?! — torpant meg Manci­ka a viz szélén indignálód-% va. — Istenem — tárta szét ai karját Csempe Elek — úsznis azt nem tudok, de tanítanis igen ,.. Azt hiszem, nem én\ vagyok az első, aki olyas­mit tanít, amit nem is vidi — tette hozzá és további vonszolta a vízbe úszni ta nuló tanítványát. (egri) $ Fehér Ház, Wall Street, Pentagon, Kapitoliumi domb — a Hatalmat és a Politikát jelenti. Héják, Galambok — köz­érthető politikai szakkifeje­zések. Ü j politika, Üj határok, Nagy Társadalom — az úgy­nevezett nagypolitika szakki­fejezései. Minden elnök ke­resi a közérthető, könnyed és eredeti csomagolását mind­annak, ami a nevéhez fűző­dik. Az Üj Politika — F. Roosevelt vonala. Az Üj Ha­tárok — Kennedy határai. Roosevelt utóda a Truman- doktrinával tette magát hí­ressé, amely létrehozta a Nagy Vizek Jéghegyeit. A Nagy Társadalom — Johnson eszméje. Ezt a ragyogó lég­gömböt annyira felfújták, hogy szétpukkant. Előrecsomagolták a lakos­ság különböző rétegeit is. Lássuk a címkéket: Jenki — az amerikai ősla­kosság elnevezése, természe­tesen nem az indiánoké. Kékköpenyesek — munká­sok. Fehérköpenyesek — tiszt­viselők. Szürkeköpenyesek — az üzletek, éttermek és szállo­dák alkalmazottai. Tojásfejűek — tudósok. Rézsisakosok — katonák. Gorillák — a rendkívül harcias katonai személyek egy sajátos fajtája. Zöldsapkások — a Viet­namban hírhedtté vált ejtő­ernyősök. Bőrnyakúak — az Egyesült Államok tengerészgyalogsá­ga. Kaucsuknyakúak — a tu­risták. Nedveshátúak — a mexi­kói béresek, akik éjszakán­ként átússzak á határt jelen­tő Rio Grandét, hogy idény­munkához jussanak Texas­ban. Ezeket a szegényeket kegyetlenül kizsákmányol­ják. Kávét ittunk, miközben a térkép fölé görnyedtünk. A térkép Amerikát színes me­zőkre osztja. Minden mező egy-egy állam, összesen 50 nagy és kisebb mező találha­tó a térképen. Minden állam elnevezése rendszerint a természeti sa­játosságokhoz, a gazdasági élethez, a történelemhez és természetesen a reklámhoz, vagyis az előrecsomagoláshoz fűződik. íme az államok, amelyeken keresztülhajtot­tunk: „Kertállam” (New Jer­sey), „fejállam” (Wisconsin), „Burgonyaállam” (Idaho), „Rézállam” (Arizona), „Me­zei állam” (Nevada), „A kék fű állama” (Kentucky». Van­nak azután államok amelye­ket a fenyőről, a napraforgó­ról, vagy a kukoricáiéi ne­veztek el. A kincsek tőid je­nek nevezik Montana álla­mot. A kiáorándulasok föld­je Uj-Mexikó. A tízezer tó országa 'Minnessota. Kalifor­nia «7. arany állama. Az amerikaiak főképpen Virginia állam elnevezésére büszkék. A virginiait könny- nyen fel lehet ismerni bár­hol: az ingén, a zakóján, az autóján ott viseli a piros szi­vet és a feliratot: „Virginia — a szerelem állama”. Ügy tapasztaltuk, hogy minden állam szeretne vala­mivel kitűnni, szeretné ma­gát vonzóvá tenni és szeret­ne dicsekedni, hogy elké­pessze az átutazókat. Ha az állam földrajzi vagy termé­szeti fekvése ezt nem teszi lehetővé, akkor mássai pró­bálkozik. A hatalmas pusztá­járól híx-es Nevada például olyan válási törvényt hozott, amely szerint a válni kívánó házaspárok haladéktalanul fölbonthatják a házassák kö­telékeit. S az állam ettől lett híres. Ha két szomszédos állam­ban azonos viszonyok ural­kodnak, akkor is mindegyik igyekszik valamivel túitanni a másikon. Ha mással nem, akkor az országúti sebesség szabályozósával. Az államok közötti versen­gés néha a megtévesztésig hasonlít Gogol két hőse — Ivan Ivanovics és Ivan Nyi- kiforovics hadakozására. Ohio állam határán hatalmas transzparens hirdeti az út szélén: „Tartsd tisztán a föl­det. Vidd a szemetet Michi- gen államba!” Feltehető, hogy Michigen államban is ékeskedik egy ilyen jószom-' szédi felhívás. Van egy ame­rikai közmondás, amely így hangzik: „Ha Dél-Dakotában törvényt hoznak a himlő el­len, akkor a szomszédos Észak-Dakotában azonnal olyan törvényt alkotnak, amely a himlőt védi.” Ez persze tréfa, de rávilágít a valóságra. Amerika sok mindenre büszke. Minden állam elő­térbe helyezi azt, ami hírne­vet szerezhet, számára. Illi­nois és Kentucky vetélkedik Lincoln hazája címéért (Kentuckyban született és Illinoisban lett elnök). A büszkeség és a kegyelet jele1 találhatók azokban a váro­sokban, ahol Mark Twain, Edison, Sinclair, Wattman, Longfello élt. De minden ál­lamban akadnak olyan fol­tok, amelyekre egyáltalán nem büszkék, de amelyeket nem lehet eltüntetni. Üj- Mexikó sivatagjaiban rob­bantották fel az első kísérle­ti atombombát. Texasban gyilkolták meg Kennedyt. A misztikus szépségű Tennes­see állam szülte a Ku Klux Klánt és gyilkolta meg Mar­tin Luther Kinget. Egyéb­ként, hogy ne nyúljon túlsá­gosan hosszúra a felsorolás és a szótár, megemlít jük még, hogy „Samu bácsi” Amerikát jelképezi, a „Vörösök” pedig mi vagyunk ketten, akik Amerikába utaaonfc. V. Peszkov B. Sztrelnyikov 1833. június 14., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom