Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
Kedd esti külpolit'kai kömmentárunk Tiizüi ló^köi* Kedden a 127 tagszervezetet tömörítő ausztráliai szakszervezeti tanács bejelentette, hogy a tervezett csendes-óceáni francia nukleáris kísérletek elleni tiltakozásként megtiltja, leállítja az országba tengeri vagy légi úton érkező francia áruk kirakását. A helyzet ugyanis az, hogy a francia nukleáris robbantás elleni tiltakozó kampány eltér a megszokott gyakorlattól. A kapitalista világban általában megszoktuk, hogy hasonló békeakciók, leszerelési kampányok kezdeményezője valamely tömegszervezet, tömegmozgalom, és a hivatalos állami körök vagy ellene fordultak a mozgalomnak, vagy — ha nem tehettek mást —, kénytelen-kelletlen eltűrték. Az idők változásának jele, hogy Ausztráliában most másképpen történt. Miután az általános választásokon a különben meglehetősen mérsékelt munkáspárt került hatalomra, a Whitlam-kormány néhány látványos külpolitikai lépésre szánta el magát. Annak idején nagy feltűnést keltett, és akkor az amerikaiak rosszallását váltotta ki, hogy a Whitlam- kormány első lépésként, szembefordult a vietnami háborúval, visszarendelte az ausztráliai katonákat a dél- vietnami frontról. A következő ilyen erőteljes lépés a tervezett csendes-óceáni nukleáris kísérletek megbélyegzése volt. Az ausztráliai kormány panaszt emelt a hágai nemzetközi bíróságnál, és éppen hétfőn érkezett Murphy igazságügyi miniszter a Hollandiában levő nagy tekintély < nemzetközi szervezethez, hogy személyese« wu„«r- , Ausztrália álláspontját. A csendes-* a ínségben végrehajtott nukleáris kísérleteknek tegxor' szennyező és a nemzetközi viszonyokat is mérgező hatását nem lehet vitatni. Ilyen módon teljesen jogos és ésszerű az a követelés és az azt támogató tömegakció is, amely Ausztráliában kibontakozott annak érdekében, hogy a francia kormányt elhatározása megváltoztatására késztesse. Események — képekben Laoszi küldöttség Moszkvában. A Laoszi Hazafias Front Pártjának küldöttsége Moszkvában tárgyalást folytatott a Szovjetunió delegációjával, amelyet M. Szuszlov (jobbról), az SZKP KB PB tagja vezetett. Balról Nouhak Phoumsavan, a KB tagja. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Panama telies függetlenségre törekszik PANAMA (MTI) A panamai kormány arra törekszik, hogy az Egyesült Államokkal a Panama- csatornáról kötendő új szerződés tükrözze a nemzetközi életben végbement mély változásokat — jelentette ki Juan Antonio Tack, külügyminiszter katolikus egyházi személyiségek előtt tartott beszédében. Tack elmondotta, hogy az Egyesült Államokkal a csatorna kérdéséről folytatott tárgyalásokban semmilyen haladást nem sikerült elérni. Rámutatott arra. hogy az 1903-as szerződés (amelynek értelmében az Egyesült Államok megszállta a csatornát és övezetét) nem tárgyalások eredményeként született, aláírását erőszakkal kényszerítették ki, és csak az erőszak segítségévei sikerült máig is fenntartani. örökre elmúltak azok az idők, amikor Panamára, mint „banánköztársaságra” tekintettek. Az ország teljes függetlenségre törekszik — mondotta a külügyminiszter. Panama külpolitikájáról szólva Juan Antonio Tack rámutatott arra, hogy korDr. Dimény Imre a Szovjetunióba utazott Antonov szovjet hús- és tejipari miniszter meghívására kedden dr, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével élelmiszérgazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Madas András és Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, va’gmint a szovjet nagy- követség képviselője. (MTI) Q • 1973. május 1«., szerda mánya, szimpátiával kíséri a nemzeti felszabadító mozgalmakat és elutasítja a gyarmatosítás és az újgyar- matosítás minden formáját. Fejszal Párizsban. Georges Pompidou az Orly repülőtéren fogadja a hivatalos látogatásra érkezett Fejszal sza- úd-arábiai királyt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Rogers Laíin-Ámer&kában Havannai tudósítónk kommentár!a Latin-amerikai körútra indult William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy — Nixon szavaival élve —, „keresse a jószomszédi kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit”. A hír kapcsán napvilágot látott kommentárok annak a véleménynek adnak hangot, hogy a Fehér Ház megkezdte latin-amerikai politikájának felülvizsgálatát, s új „partnerségi” viszonyt akar kialakítani a térség 23 országával. Ennek időszerűségét illetően egyik részről sincs vita. A latin-amerikai országok természetesen nem a protokolláris látogatást hiányolják, hanem azt, hogy Nixon — ígéretei ellenére —, valójában nem sokat tett annak érdekében, hogy a legkisebb mértékben is orvosolja a térség országainak jogos panaszait. A többi között nem tett semmit az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatok tarthatatlan helyzetének megszüntetésére, amelynek a következtében az elmúlt évben — Venezuela kivételével —, minden latinamerikai ország deficittel zárta az USA-val kereskedelmi mérlegét. A deficit meghaladja az egymilliárd dollárt. Hasonlóan régi ügy a segélyek felhasználásának korlátozása, az USA-árukat védő vámrendszerek és sok más hasonló téma. Nixon, hogy megnyugtassa a déli félteke országait, a Kennedy által létrehozott ,„Szövetség a haladásért” helyébe egy ködös megfogalmazású „Akció az amerikai haladásért” nevű programot próbált adni, de ez is csak a rózsaszínű Ígéretek szintjén maradt. Az amerikai diplomácia vezetőjének — a tervek szerint tíz országba szóló — látogatási sorozatát olyan időszak előzi meg. amikor néhány hét alatt, több — az egész térséget érintő —, nemzetközi tanácskozásra került sor. Gondoljunk a Biztonsági Tanács panamai ülésszakára, a Latin-amerikai Gazdasági Bizottság quitoi tanácskozására, az olaj és energiai miniszterek ecuadori értekezetére, az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) közgyűlésére. Az AASZ washingtoni ülésszakán — a latin-amerikai országok a szervezet átértékelésére irányuló kísérletei láttán —, az Egyesült Államok küldötte kénytelen volt elismerni, hogy „meg kell reformálni a Washington és Latin-Amerika közötti viszonyt”. Ezen az ülésen tulajdonképpen csak a brazil és a paraguayi küldött támogatta fenntartás nélkül az VSA politikáját. Hol vannak már azok a szép napok — mutatnak rá a hír- magyarázatok —, amikor Foster Dulles, vagy Dean Rusk egyetlen intésére a déli félteke delegátusai jóváhagyták a Kuba elleni blokádot, a guatemalai, vagy a dominikai agressziót. Ma már más szelek fújnak Latin-Amerikában. Kuba után Chile, Peru és Panama mellett a többi ország is egyre erőteljesebben száll síkra nemzeti érdekei védelmében. A brazil, a paraguayi és a bolíviai rezsimet leszámítva, szinte minden országgal van közvetlen megoldásra váró problémája az USÁ-nak (felségvíz, olaj, halászat, stb.). Nem beszélve azokról a témákról, amelyek egységesen sújtják a kontinens népeit. A Nemzetközi Pénzügyi Alap legfrissebb adatai szerint Latin-Amerikában volt a múlt esztendőben a legmagasabb az infláció. Ennek egyik oka az USA monopóliumainak egyre nagyobb méretű behatolása az országok gazdasági életébe. Az amerikai tőkések három dollárt nyernek minden befektetett dollár után. Az így szerzett hasznot az USA bankjaiba utalják át, megfosztva a latin-amerikai országokat attól a lehetőségtől, hogy ezeket az anyagi eszközöket saját gazdaságuk fejlesztésére fordítsák. Nem beszélve azokról a washing- toni intézkedésekről, amelyeknek következtében az elmúlt 15 év alatt az USA-ba exportált latin-amerikai nyersanyagok ára 24 százalékkal csökkent. Ugyanakkor csaknem ennyivel növekedett azoknak az ipari termékeknek az ára, amelyeket az USA szállított. Csak az árkülönbség miatt, mintegy 60 milliárd dollár veszteség érte a térség országait. Minden olyan kísérlet, hogy ezeket a veszteségeket, az említett országok a termékek exportjának növelésével ellensúlyozzák. szembeütközik az USA védővámrendszerével. Mindezek következtében ezeknek az országoknak adóssága évről évre nő. s tavaly már elérte a húszmilliárd dollárt. Rogers a gondosan előkészített és megválasztott (Chilébe. Peruba eleve nem megy), érdekegyeztető útjára tehát olyan időszakban indul, amikor a latin-amerikai gazdasági problémák olyan mélységet értek el, hogy a sokat hangoztatott partnerségi viszony csak az USA-politika gyökeres megváltoztatásával érhető el. Erre pedig aligha kerül sor. Chile és Peru példája — ihol mélyreható társadalmi és gazdaság •áltozások valósulnak meg —, egyre töb? ország kormányát győzi meg arról, hogy c tényleges nemzeti függetlenség felé vezei: út csak akkor nyílik meg, ha veget vetne' a külföldi monopóliumok hatalmaskodásának. Havanna, 1973. május. Király Ferenc Uj gazdasági körzetek a Szovjetuniód Hét új nagy gazdasági körzetre osztották a Szovjetunió területét. A szovjet állami tervbizottság az ország 1990-ig terjedő távlati népgazdaság-fejlesztési tervének kidolgozásakor már az új területi elv figyelem- bevételével gondoskodik a termelőerők arányos elosztásáról. Az újonnan elfogadott gazdasági körzetbeosztás, amelyre a távlati terv épül, nem azonosítja a Szovjetunió gazdasági körzeteit a köztársaságokkal, jóllehet a távlati terveket köztársasági szinten is elkészítik, hanem hét, úgynevezett „megnagyobbított gazdasági körzetre” osztja fel az országot. A hét körzetből kettő van a Szovjetunió európai részén, az egyik — a balti köztársaságokat, Leningrádot és Moszkvát is magában foglaló — északi és középső ösz- szevont körzet, a másik a déli összevont körzet, az Ural-vidék és a Volga menti ipari—olajbányászati központok önálló gazdasági körzetet alkotnak. Szovjet- Ázsia négy tervgazdálkodási egységből áll: Szibéria, Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia. A Planovoje Hozjajsztvo a területi elv alkalmazásának jelentőségét kommentálva többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy mit jelent az új tervezési módszer a nemzetközi munkamegosztás — a KGST-országok- kal való együttműködés — fokozása szempontjából, s olyan tényezőként értékeli, amely „jelentős hatással lesz az államközi csere méreteir re, az ipari üzérnek szakosítására és kooperációjára, valamint azok elhelyezésére”. A most már nagyobb gazdasági egységekben gondolkodó szovjet tervezők szerint a Szovjetunió európai részén a KGST-országok egyesített erőfeszítéseivel „nagyteljesítményű villanyerőműveket, gépgyárakat, olajfeldolgozó üzemeket és vegyipari üzemeket lehetne építeni a termékek és félkésztermékek együttes felhasználásával”. Derülátó nyilatkozatok , . . BEJRUT: A libanoni és a palesztin fél a napok óta folyó tárgyalások ei'edményeképpen az eddiginél nagyobb derűlátással nyilatkozik a libanoni válság megoldásának lehetőségeiről. Frangié libanoni elnök hétfőn fogadta a szociális• • Összeesküvés Bolíviában LA PAZ: A bolíviai rendőrség hétfőn rövid tűzharc után letartóztatott nyolc szélső- jobboldali összeesküvőt, akik a kormány megdöntésére szövetkeztek. A letartóztatottak között volt az összeesküvés vezetője Andres Selich Chop ezredes, volt belügyminiszter, de ő miközben összekötözött kezekkel megpróbált elmenekülni, két emelet magasságból lezuhant és a helyszínen meghalt. Selich ezredes részt vett abban az 1971. augusztusi jobboldali lázadásban, amelynek következtében háromnapos polgárháború tört ki Bolíviában. A több száz halálos áldozattal járt vérengzés megdöntötte Juan Jose Torres haladó kormányát és a jelenlegi elnököt, Hugo Banzert juttatta hatalomra. A szélsőséges jobboldali Selich a továbbiakban sem tudott közös nevezőre jutni a kormánnyal, ezért négy hónappal a puccs után kegyvesztett lett. ta ellenzék vezetőjét,. Ka-’ mai Dzsumbatt-ot, aki közismerten a palesztinok oldalán áll. Az ismert libanoni politikus az elnöki palotából távozóban kijelentette, hogy „rendkívül őszinte eszmecserét” folytatott az elnökkel. és meg van győződve arról, hogy az államfő • a helyzet rendezése érdekében hajlandó engedményeket tenni. Dzsumblatt ezután felkereste Jasszer Arafatot, a palesztin ellenállási mozgalom vezetőjét. Libanonban második napja nyugalom van, ös; kapásokról nem érkezett jelentés, a kijárási tilalmat gyakorlatilag az éjszakai órákra korlátozták. Gyorslefo'yásű árhullám a Maroson A korábbi nagy esőzések megduzzasztották a Tisza erdélyi bal parti mellékfolyóit, elsősorban a Marost. Ez utóbbin ritkán tapasztalt gyorsaságú árhullám vonul le. A folyó magyarországi szakaszán két nap alatt több mint két méterrel emelkedett a víz szintje. Az Alsótisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint az árhullám fő jellemzője a rendkívül gyors lefolyás. Ez azzal is magyarázható, hogy a Tiszába torkolló áradat szabad medret talált és a Tisza szinte „kiszippantotta” a Maros víztömegét. (MTI) Bi*ucc Pék ingben Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn este megérkezett Pekingbe David Bruce, az újonnan létrehozott amerikai összekötő iroda vezetője, hogy a két képviselet megnyitásával csaknem negyed- százados szünet után újra megteremtse a magasszintű amerikai hivatalos jelenlétet Pekingben. Az összekötő iroda nevét és protokollbesoro- lását kivéve mindenben a nagykövetség funkcióját tölti be. Brucet a repülőtéren Csang Ven-csin kínai külügyminiszteri asszisztens, továbbá a protokollosztály helyettes vezetője, valamint több ország nagykövete, illetve diplomáciai képviselője fogadta. Ausztrál tiltakozás A 127 tagszervezetet tömörítő ausztráliai szakszervezeti tanács kedden határozatot hozott arról, hogy a tervezett Csendes-óceáni francia nukleáris kísérletek elleni 'tiltakozás jeléül leállítja az Ausztráliába tengeri, vagy légi úton érkezett francia áruk kirakodását. A anácshoz közelálló körök ..özlése szerint a szervezel kérni fogja a kormányt, hozzon szigorú diplomáciai és gazdasági szankciókat Franciaország eilen. Whitlam ausztráliai miniszterelnök a nap folyamán felhívásban kérte az ausztráliai szakszervezeti takácsot, álljon el szándékától és ne akadályozza a francia áruk kirakodását. Kérelme indoklásaként Whitlam arra hivatkozott, hogy a szak- szervezetek tervezett akciója zavarólag hathat a hágai nemzetközi bírósághoz benyújtott ausztráliai panasz elbírálására. (MTI)
