Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

8.20 8.00 9.35 10.05 10.30 12.20 12.35 13.47 14.49 15.10 16.05 lb. 14 16.30 17.05 17.30 18.30 19.25 20.54 21.03 22.30 23.10 0.10 KOSSUTH Népi zene Harsai! a kürtszó! Áriák Iskolára dió Zenekari muzsika Ki nyer ma? Melódiakoktél Tamás úrfi kalandjai. Rádiójáték gyermekeknek. I. rész Éneklő Ifjúság Rádióiskola petöfi-kalendárium Kerületről kerületre Könnyűzenei Híradó Fiatalok Stúdiója Liszt-hangverseny közvetítése a Zene­akadémiáról A Szabó család A becsületes megtaláló. Zenes játék Könnyűzene Kilátó Fischer-Dieskau és a Schubert-daloüc. II. rész Nótacsokor Éji zene PETŐFI 8.05 8.20 9.03 9.52 12.03 13.03 13.20 14.00 18.10 18.38 18.50 19.15 19.35 21.20 22.00 22.30 23.15 Fúvószene Rimszkij-Korszakov. Seherezádé Könnyűzene Könyvek, tájak, emberek Romantikus zene Törvénykönyv Áriák Kettőtől — hatig . _ Zenés délután Kerekasztal-beszélgetés Zenésjátékrészletek Ary-versek Gondolatok filmekről Haydn-hangverseny közvetítése Verbunkosok, népdalok Britten: Péntek délután Könnyűzene Operarészletefc T MAGYAR 8.05 Iskola-tv 17.13 Hírek 17.20 Hópiheanyó. Bábfilm 17.35 1945 tele és tavasza. III. rész 18.10 Jó estét, Pécs! 18.45 Játék a betűkkel... 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 A hirtelen haragú fiatal­ember. Csehov novellájának NSZK tv-iilm változata Jósé Feliciano felvételeiből (Folytatás) 22.00 Zenés összeállítás 22.50 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Teleion1: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Kakuk Marci Tersanszkv Józsi Jenő regé­nyének színes magyar film- változata. EGRI BRODY (Telefon: i4-07) Fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor A szemtanú A kis hazug igazat mond. Színes angol bűnügyi film. (Felemelt helyárak!) EGRI KERTMOZI Este 8 órakor: Tudósítás az alvilágból Az eltűnt lányok. Szinkroni­zált lengyel bűnügyi film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG i Fél 4 órakor Magyar ugaron Délután háromnegyed 6 é# este 8 órakor A svéd asszony GYÖNGYÖSI KERT Furcsa pár HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kincskereső kis ködmön HATVANI KOSSUTH Egy nyomozat sorompói HEVES Búcsúzz a tegnaptól FÜZESABONY A törvénysértő seriff [színházi Egerben, este 7 órakor DANIEL ES A KROKODILOK (Déryné-bérlet) Egerben: 1!) órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn : 117-27L Az idén is gyártanak légkori korróziónak ellenálló acélt Az új terméket a magyar iparban először tizenöt éves garanciával hozzák forgalomba Hosszú kísérletek és meg­figyelések alapján megálla­pították, hogy a korrózió hatására évente az acél­gyártmányok tizenhárom százaléka megy kárba. Ez pedig jelentős károkat, ha­zánknak például évi négy- milliárd forint veszteséget okoz. A rozsdásodás ellen általában festéssel és hor­ganyzással védekeznek, de ezek nem minden esetben nyújtanak tartós felületi védelmet. Ezért az Ózdi Kohászati Üzemek és a Vas­ipari Kutatóintézet szakem­berei közös munkával — külföldi szakirodalmat fel­használva — olyan acélfaj­tát kísérleteztek ki, ame­lyek a légköri korróziónak ellenállnak. Ezeken — a réz, nikkel, króm és fosz­for ötvözetű acélok felüle­tén a levegő hatására össze­függő, erősen tapadó oxid- réteg alakul ki, amely a to­vábbi rozsdásodást megaka­dályozza. Az új terméket korell-acélnak nevezték el és az minőségileg teljes mértékben megfelel a kívá­nalmaknak. A szabadban elhelyezett korell-acé! vas­tagságából két év alatt Öz- don százhárom mikron, Egerben hetvenhárom mik­ron, Debrecenben pedig nat- vanöt mikron használódott el a védőréteg kialatíuiásá- hoz. Ezért az Ózdi Kohászati Üzemek az általuk készíteti légköri korróziónak ellenál­ló acélfajtákat az idén már garanciával hozza forga­lomba. Szavatolták, hogy normál időjárás és légköri viszonyok mellett, felületvé­delem és festés nélkül ti­zenöt év alatt a hengerelt termék vastagságcsökkenése a rozsdásodás miatt legfel­jebb átlagosan fél millimé­ter (ötszáz mikron; lehet. Ilyen hosszú időre garanciá­lis vállalás a magyar ipar­ban még nem volt. A ko­ré 11-acei öntecsekből az el­múlt évben nagyobb meny- nyiséget szállítottak feldol­gozásra a Lenin Kohászati Művekbe, hengereitáruból pedig több hazai üzemnek, köztük legnagyobb megren­delőjüknek, a Magyar Vil- lamosműveknek küldtek je­lentősebb tételeket. fftfTO Versek a képernyőn A nyári hónapokban is számos versműsor, lírai ösz- szeállítás kerül a képernyő­re —, tájékoztatta Ascher Gabriella, a televízió szer­kesztője az MTI tudósítóját — Júniusban láthatjuk Bán­ki Zsuzsa „Nincs mese?!” cí­mű irodalmi estjének rövidí­tett, mintegy félórás változa­tát a televízióban. Ugyancsak a következő hetekben kerül a nézőközönség elé Jánosi Antal szerkesztésében egy Garcia Lorca-emlékműsor. Júliusban a „Vallomások prózában” sorozatban Mándv Iván Hunyady Sándorra em­lékezik. Zelk Zoltán közkedvelt so­rozatában „Buda, Újpest, Pi- ripócs” címmel válogatást hallhatunk Kosztolányi De­zső. Berda József és Nadányi Zoltán költészetéből. Augusztusban „Elő uépköl tészet” címmel indul a tele vízió új sorozata, amelyben elsőnek Csoóri Sándor össze­állításában és vezetésével Petőfi és a -népköltészet kap­csolatáról kapunk tájékozta­tást. A vallomások prózában sorozat Karinthy Frigyes ha­lálának 35. évfordulóján a nagy humorista filozófus szellemét idézi meg Hámos György közreműködésével. A szerző műveit Latinovits Zol­tán tolmácsolja. Gáti József válogatásában és Zsurzs Éva rendezésében kel életre a képernyőn Sza bő Lőrinc „A huszonhatodik év” című költeményciklusa. A Juhász Gyula-évforduló kap- 'csán „Anna örök” címmel közvetítenek ünnepi műsort. (MTI) Ifjúsági társaskör 1870-ben A mai ifjúsági klubok őse Egerben Ha jóval szolidabb célok­kal és programokkal is, de már 1870-ben is volt ifjúsági szórakozóhely Egerben, „Eg­ri ifjúsági társas kör” cím alatt. A társaskör vezetősége, te­kintettel a kor igényeire, tár­salgás, olvasás és szellemi művek, készítésének megkí­sérlése, bírálata és kellemes szórakozás felkarolásáét te­kintette a kör céljának, prog­ramtervének. Ma már kissé mosolyogta- tó az alapszabályban rögzí­tett néhány sor, miszerint csak „feddhetetlen jellemű honfi” lehet a kör rendes tagja. Az ifjúsági társaskör reg­geltől estig nyitva tartott, ol­vasóterem. hírlapok, könyvek várták a kulturálódni vágyó ifjakat, de a „zene és a sze­rencsejátékok a társas kör helyiségeiből száműzettek”. Tehát a jó száz évvel ez­előtti klub a mai gimnáziu­mi önképzőkör és könyvtár valamiféle keverékének fe­lelt meg. A társaskört köz­gyűlés és választmány igaz­gatta. Az utóbbi tagjai az el­nök, a pénztárnok, a titkár, két jegyző, szertárnok és hat választmányi tag voltak. A vezetőségnek az alapító- levélben külön is fel voltak tüntetve a feladatai. A mai pinceklubok, amelyek most gomba módra szaporodnak, nem új találmányok tehát, hiszen szépapáink is valami ilyenfélét alapítottak szabad idejük helyes felhasználásá­ra. Káló Béla A Betonútépítő Vállalat jelentős gépi erők bevonásával építi az M7-es autópálya 31—56 kilométer közötti szakaszát. A tervek szerint az autópálya második pályatestét az 56. kilométerig még a nyári csúcsforgalom megindulása előtt átadják. Képünkön: asz­faltot terítenek a betontest alá a 31. kilométer közelében. (MTl-foto — Jászai Csaba — KS) A „beszélő mozi”, avagy a hangosfilm ősének bemutatkozása Egerben 1914-ben KÉTSÉGTELENÜL sok ol­vasónkban kelt majd csodál­kozást e kis cikk címe, hi­szen köztudott, hogy hazánk­ban a hangosfilm 1929-ben kezdte meg hódító útját, s Egerben is 1930-ban volt az első vérbeli hangosfilm-be­mutató. Igen ám, de 1914. márciusának végén olyan technikai bravúr színhelye volt városunk, mely méltán megrédemli, hogy megemlé­kezzünk róla kultúrtörténeti cikkeink sorában. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert még a filmtörténészek sem igen ismerik, nem is beszél­ve meglehetősen szegényes hazai film-, illetve mozi tör­téneti irodalmunkról. A mai Vörös Csillag mozi, a Széchenyi utcában volt a nagy attrakció színhelye, amely akkor gazdag iparosok birtokában működött. Óriási érdeklődést keltett a városszerte kiragasztott pla­kátok szövege, mely Edison „KIN ETOFON”-fának be­mutatkozásáról adott hirt és Invitálta meg a méltán ér­deklődő közönséget. Ugyan ismerték már a fonog­ráfot és a gramafont, de ilyent még senki emberfia nem hallott és látott. De még csak gondolni sem mertek olyanra, hogy a korszak nagy szenzációja, a film meg is szólaljon, a fehér vászonra ve­tített személyek beszéljenek, énekeljenek, vagy éppen mu­zsikáljanak. Talán az sem közömbös, ha ismerjük, hogy magát a fonográfot Egerben 1897-ben egy vásártéri mu­tatványos produkálta szegé­nyes, de a publikumtól du­gig tömött bódéjában. A „BESZÉLŐ MOZI” egri előadásaira 1914. már­cius 28-án és 29-én került sor. „Nem néma alakok mozog­nak többé a filmen — lelken­dezett az Eger c. lap derék riportere —, hanem úgyszól­ván élőlények, kiknek hall­juk a hangjukat, kacagásukat, beszédüket!” Kiderül, hogy a világra szóló szenzáció tulaj­donképpen „a kinematográf (filmvetítőgép) és a fonográf (hangrögzítő készülék, a gra­mofon őse) összetételében”, méghozzá jól összehangolt összekapcsolásában rejlett. 9 „ .. . Edison talán maga sem hitte, hogy sikerülni fog összhangzásba hozni a képet a hanggal. Igen. Az egyidejű­ség volt itt a fő szempont, a szempillantásnyira pontos egyidejűség”. Külön felvet­te filmre a kérdéses jele­netet és külön fonográfra a hangot, de amikor egyszerre elindította a két készüléket, óriási csalódás érte, mert „a filmen a művész alighogy ki­nyitotta a száját, énekét már javában fújta a fonográf... Vagy éppen elkésett a hang... ” és a művész né­mán tátogott s csak később „jött meg a hangja” ... Végül is Edison alkotó zse­nije olyan „csavarszerkeze­tet konstruált, mely által a filmfelvevő gépet pontosan lehetett szabályozni a fonog­Kazis Bagdanavicius: Interpretáció kérdése Ragyogott a fényes máju­si nap, játékos szellő rezeg- tette a fák üdezöld levélké­it. ■ — Drágám — mondtam —, gyönyörű családot alapí­tunk. Sohasem fogsz mellet­tem unatkozni. Majd beve­zetlek a művésztársadalom­ba. Entellektüelek! Egyéni­ségek! Bohémek! Mindenna­pos útkeresések. A világok sokrétűsége. És mindegyi­ket át kell érezni, meg kell érteni, interpretálni. Eles polémia, magukkal ragadó viták. Te majd ezeknek az útkereséseknek a középpont­jában leszel, te leszel a leg­érzékenyebb kritikus, a leg- vájtabb fülű recenzens ... — Édesem — szólalt meg zavartan —, nem is tudom... félek. — Mitől félsz, szívem? — A házunkat entellek- tü-e-lek fogják látogatni... — mondta enyhe pírral az arcán. — De hiszen én sem­mit sem tudok, semmit sem értek ... Sem ezeket a problémákat, sem ezeket a... ezeket az interpretációkat... Szégyenkezni fogsz miattam. „Micsoda libát vett el!” — fogják mondani a barátaid. Jobb lesz, ha be se mutatsz nekik.., — Micsoda?! — kiáltot-l tani felháborodva. — Csak\ azt merészelje valaki! „Li-S ba” — ezt mondani rólad?!< Hah, entellektüelek! Te mégi nem ismered ezt a bagázst!? Mosdatlan szájú alakok!Í Csak az iváson meg a hen-\ tergésen jár az eszük! Al- \ koholisták — ez az ő inter­pretációjuk. Méghogy prob-$ lémák foglalkoztatják őket,■ alkotói útkeresések! Összes? útkeresésük csak egy do-\ logra irányul: hol lehet egy\ tlaska piát szerezni! No,S persze nem. a saját pénzű-$ kön . .. Hogy én fogok szé-i gyenkezni? Neked kell szé-S gyenkezned, hogy jövendői férjed ezzel a kompániával> tartotta a, kapcsolatot. A ve-} séjükbe látok! Egész éle-i temben velük voltam...? Hová mész?... Mi történt,\ drágám? Sokáig futottam utána, nem tudtam utolérni. ráffal. A fonográfíelvétel pil­lanatában, a fonográffal vil­lanyerővel összekötött felve­vőgép automatikusan, pilla­natnyira egyező felvételt ké­szített.” „A színészek,,,, akiknek egzisztenciáját tönkretétellel fenyegette a mozi (tudniillik a némafilm), felszabadulnak a lidércnyomás alól, mert nemcsak játékukat, hanem hangjukat is meg fogják ez­után fizetni... ” AZ EGERBEN bemutatott „hangosított” filmbemutató több rövidfilmből állott. S érdemes végigböngészni a műsorkuriozításon: Nótás ko­vácsok (dalos játék), Geöthe Faustja (dráma), Carmen az orfeumban (varieté-műsor), írországi dalok, amerikai éne­kesek. ezüstlakodalom es a pajkos diákok. Elképzelhető, hogy s „be­szélő mozi” műsora „zsúfolt, ünnepi hangulatban levő ház előtt’ pergett, „ ... És a közönség? — ve­tette fel a költői kérdést a helyi lap íilmtudósítója, — F,1 volt ragadtatva!” Az Egri Üjság beszámolójából még többet megtudhat az érdek­lődő:, „Az a benyomás, amelyet Edison csodálatos találmánya a hallgatóságra gyakorolt, mindkét előadás alkalmával szédületes volt. Minden da­rab után percekig csend volt a teremben, mig végre fel­ocsúdott a megfoghatatlan bűbáj által, s kitört a lelkes tetszés. A mondott és az éne­kelt számok hajszálnyi pon­tos egyezése a mozdulattal a jelenet élő valósága talányá­nak tetszik. A két előadás összbenyomása a közönség­ből azt a meggyőződést vál­totta ki, hogy egy olyan ta­lálmány előtt állunk, mely... óriási perspektíváját nyújtja a korlátlan lehetőségeknek, még pedig olyan lehetőségek­nek, melyek valószínűleg az emberi életnek a területére nézve teljes átalakulást fog­nak előidézni. Tehát úgy lát­szik, hogy a beszélő mozira nagy jövő vár!..." A LÁTNOKI SZAVAK va­lóban testet öltöttek, s ami 1914 kora tavaszán csoda­számba ment, mai életünk­nek mindennapi velejárójává fejlődött. Elképzelhetetlen szinte napjaink élete a han­gosfilm nélkül. S jó és hasz­nos emlékezni a hangosfilm ősének, Edison „beszélő rao- zi”-jának egri bemutatkozá­sára, a szélesvásznú, rafinált hanghatásokat térbelileg is visszaadó mozik korában. Sugár István Fordította: Zahemszky László 1973. május 15., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom