Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
Radti KOSSUTH 8.20 Népi muzsika 9.04 Sokszemközt / 9.24 Verdi: Falstaff. 3 felvonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktel 13.55 Kóruspódium 14.05 Emlékezés Kellér Andorra 15.10 Zengjen a dalunk? 15.40 Filmzene 15.52 Petöíi-kalendárium 10.05 A közoktatás tórum» 16.25 Kamarazene 16.51 Csárdások 11.05 Operettrészletek 17.18 Magnósok, figyelem? 18.33 Olvasnivaló 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok Fóruma 19.35 Hangversenyközvetítés a Zeneakadémiáról 21.35 Interjú 21.45 Verbunkosmuzsika 22.30 A dzsessz világa 23.30 Áriák 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Szovjet dalok 9.14 Könnyűzene 12.00 Az Ifjúsági irodalomról 12.00 Kamarazene 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Operarészletek 14.00 Ifjúsági randevú 18.10 Turk uram művészete 18.31 Népdalok 19.00 Színházi közvetítés Kecskemétről 21.49 Riport 22.04 Kórushangverseny 22.30 Prokofjev: Hamupipőke 23.15 Nóták MAGYAR 9.00 Iskola-tv • 16.55 Irány az egyetem 17.40 Hírek 17.45 Autó-motor 18.05 Riport 18.30 Nyitott boríték 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Hosszú, forró nyár . 10. rész 20.50 viT-vetéikedő 22.10 Tv-hiradó- . pg 5 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor A lovag végakarata Színes szovjet kalandfilm. Fél 6 és este 8 órakor Látszólag ok nélkül Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. . RI BRODY (Telefon: 14-07) Filmbarátok napja Fél 4. fel 6 és este fél t orakor Közöny Színes szinkronizált olasz- francia film. U KERT MOZI Este 8 órakor A csendőr nyugdíjba megy ... és újabb kalandokba bonyolódik. Színes francia filmvígjáték. ÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Különös párbaj Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy , ÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor Viszontlátásra a pokolban IATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 és este fél 8 órakor Tecumseh FÜZESABONY Az l-es számú ügynök LŐRINCI Jégmezők lovagja Száz éve szüléiéit Hevesi Sándor Egerben, este 7 órakor J MVILET (Molicre-bérlet) Száz esztendeje, 1873. május 3-án született Nagykanizsán. Nemsokára annak is harmincnégy éve lesz már, hogy meghalt, — életműve azonban eleven. Sőt, a színházról alkotott felfogását igazolta és új tartalommal telítette az idő. Ha Hevesi Sándorról írunk, beszélünk, gyakran használunk felsőfokot Ez nem valamiféle elfogultságból ered. Átfogó tudása a huszadik század zavarba ejtő bőségében valóban kivételes. Mindahhoz ért, ami a színházhoz tartozik: rendező, teoretikus, igazgató, kritikus, dramaturg, színésznevelő, drámaíró, műfordító. Kora ifjúságától gyakran dolgozik napi tizenhat órát, s a feltétlen művészi odaadás nagyrészt még magánéletét is elnyeli. Pályája első tíz évében — 1891-től 1901-ig — színikritikus. Szenvedélyesen, olykor kíméletlenül küzd a ma- radiság, a színházainkban akkoriban elburjánzó rutin és közhelyek ellen. Kimutatja az elavultat, a bemutatott drámákban és a játékban egyaránt. Meghívják rendezőnek a Nemzeti Színházba, ott azonban jó darabig nem kap méltó feladatot. Jelentős rendezői munkássága a Thália Társaságban, az első magyar kísérleti színházban kezdődik, amelyet Lukács György- gyel, Benedek Marcellel és Bánóczi Lászlóval együtt alapít meg. Mivel a színház haladó szellemű vezetői szüntelenül a hivatalos fórumok ellenállásába ütköznek és rendkívüli nehézségeket kell legyőzniük. Hevesi mégis kit tűnő színészgárdát nevel. Pedagógiai eredményed évtizedekig gyümölcsöznek a magyar színjátszásban. Hevesi - a Tháfia-MSfcben r tisztázza önmaga számára világosan a rendező szerepét Mekkora részi kell vállalnia a közös alkotásból, úgy, hogy önálló terveit megvalósítsa, s ne pusztán játékmester legyen, de a színpad diktátora sem, mégkevésbé az írót, színészt elnyomó sztár! A realista stílust, a természetességet és az álpátosztól megszabadított őszinteséget honosítja meg. További állomáshelyein, a Népszínház-Vígoperában és az Operaházban annyira újszerűén dolgozik, hogy a kor egyik legjelesebb kritikusa, Péterfy Jenő azt írja: rendezései szinte megváltják a művet 1922-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ebben a korszakában színháztörténetileg maradandót alkot. Még annak ellenére is, hogy az ellenforradalmi kor szorításában itt-ott megalkuvásra is kényszerül. Saját törekvései legtisztábban Shakespeare- rendeaéseiben érvényesülnek. Míg ő vezeti a Nemzeti Színházat, ' hat ciklust szentel Shakespeare-nek és van olyan évad, amikor tizennyolc művét tartja műsoron. Ezek az előadások Európaszerte híressé válnak. Angliában Hevesit ítéli a korabeli színházi világ legkiválóbb Shakes- peare-rendezőjenek és tudósának. A klasszikusok bemutatásakor mindenkor kettős célt tűz maga elé. Az eredetit, az igazit akarja minél jobban megközelíteni — de a legmodernebb lélektani és közéleti vonatkozások kiemelésével. Hevesi maradandóságát elsősorban az biztosítja, hogy újításai nem gyökértelen rögtönzések, hanem a színház- történet sok százados — vagy több évezredes — hagyományaihoz kapcsolódnak. De a jövőt is érzékeli, még lappangó tendenciákban is meglátja a később kibontakozót. Ezzel magyarázható, hogy jelen van mai színházainkban, a fiatal művészek, színháztudósok munkásságában és a színházszerető közönség kultúrájában. Még életében, de máig érvényesen írta Hevesiről egy méltatója: „Aki1 ma Magyar- országon színház iránt érdeklődik, az neki majdnem kivétel nélkül tanítványa, akkor is, ha véletlenül nem tud róla.” László Anna Számadás az elmúlt évi szakszervezeti munkáról A Mátraalji Szénbányák Vállalat szakszervezeti tanácsa a. legutóbbi ülésén megállapította, hogy a SZOT XXII. kongresszusán hozott határozatok szellemében végzik az üzemekben a szakszervezeti munkát. A szakszervezeti tagok sikeresen vettek részt a vállalati tervek végrehajtásában, a gazdasági, politikai élet megmozdulásaiban. Az eredmények elismerése mellett szó esett a hiányosságokról is: ezek között olyanok szerepelnek, mint a nem pontosan kidolgozott vezetési módszerek, vagy a bátortalanul végrehajtott kezdeményezések. Ezek megszüntetése érdekében a küldöttértekezleteken, a taggyűléseken és a bizalmiak 'csoportértekezletén átfogóbban kell tájékoztatni a részvevőket, gondosabban kell bevonni a bizalmiakat az egyes munkaakciók előkészítésébe. A vállalati szakszervezeti munka értékelésekor adtak számot az egyéves szakszervezeti tevékenységükről a Thorez Külfejté- ses Bányaüzem szakszervezeti bizottságának vezetői is. Elemezték a beszámolójukban az 1972. évi termelési gondokat és eredményeket, a munkafegyelem alakulását, a társadalmi tulajdon védelme érdekében tett intézkedések hatékonyságát és a dolgozók érdekvédelmének jelenlegi helyzetét. A továbbiakban a szakszervezeti csoportok beszámolóinak előkészítéséről esett szó. Ez már azért sem kis munka, mert az elkövetkezendő időben csaknem 420 bizalmi csoportbeszámolójára kerül sor. Ezektől a számadatoktól sokat A hőmérséklet-ingadozás fokozott figyelmet követel A még mindig tartó hőmérséklet-ingadozás, az időjárás gyors változása az ember szervezetét megviseli, s ez biológiai szempontból is veszélyeket rejt magában. Különösen az idősebbek és a reumás megbetegedésekben szenvedők panaszkodnak ilyenkor fájdalmakra, amelyeket a derékban, a nyaknál, vagy a végtagokban éreznek. Az emberek ingerlékenyebbek, gyakoribb a fejfájás, mások álmosabbak, aluszékonyabbak, mint egyébként. Hirtelen felmelegedés esetén — amint az egészségügyi szakemberek elmondották — a szervezet ellenállóképessége csökken. Gyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás. A hirtelen lehűlés viszont görcsös fájdalmakat válthat ki, elsősorban az epe-, vese- és gyomorbetegeknél. Lassul a szívműködés, csökken a vérnyomás, ízületi fájdalmak is jelentkeznek. Egybehangzó orvosi vélemény, hogy a különböző „fronthatások” alkalmával nem árt a fokozott óvatosság. A frontbetörésnek az idegekre gyakorolt káros hatása enyhe idegcstllapítóval megelőzhető. Ez azonban a gépkocsivezetőknél megfontolandó. mert a nyugtatok, a fájdalomcsillapítók közismerten lassítják a reflexek működését. Az orvos-meteorológusok javasolják az ideg- izgalmak elkerülését. Azt is tanácsolják, hogy lehetőség szerint fordítsunk minél több időt pihenésre, kikapcsolódásra, sétára. Változatlanul érvényes figyelmeztetés: szeszélyes időjárás esetén fokozott gondot fordítsunk a hőmérsékléthez igazodó öltözködésre. (MTI) 1GYELET Egerben: 19 órától péntek gél 7 óráig, a V- ijcsy-Zsi- ü;y utcai rendelőben. (Teleli-10). Rendelés gyermekek '.őre is. Gyöngyösön: 18 órától péntek ••('gge.1 7 óráig, a Jókai utca 41. -'■un als ti rendelőben. (Telefon: 117-27J. Piroska élő baba volt. A szeme olyan kék, mint az ég, az arca olyan piros, mint a pipacs, s amikor mosolygott, a két parányi gödröcske olyan volt az arcán, mint a víz tükrén az örvény, amelybe bele lehet veszni. Ezért a kislányért tűzbe mentek volna a fiúk. Sosem árulkodott, minden fiú védelmére kelt. Volt még egy jó tulajdonsága, amivel mindenkit megnyert: az egyik fiú megkérdezte tőle: szeretsz?, Piroska azt válaszolta rá: igen! Egyszer Horog Jani kihallgatta, amikor Piroska azt felelte Szabó Pistinek: igen!, s másnap sírva panaszkodott Piroskának, mit hallott. Piroska összehúzta cseresznyeszáját. és vállat vont: — Azt csak azért mondtam, hogy hagyjon békén! — Hát kit szeretsz? — kérdezte Horog Jani várakozva. — Csakis téged. Jani. Ekkor, pontosan ötéves korában Horog Jani feleségül vette Piroskát. A lakásukat a szölölugas sarkában rendezték be. Egy nagy ládából állt. Jani volt a papa, Piroska a mama, a babák pedig a gyerekek. A fejük krumpliból volt, a törzsük uborkából. Jani „nz asszonyt” odahaza hagyta, s elment kenyeret keresni, hiszen népes volt a család, legalább tizenöt krumplifejű gyerek Piroska libái várta a betevő falatot. Jani könnyű keresethez jutott, alkalmas pillanatokban beosont a spájzba, telerakta zsebeit süteménnyel, hússal, dióval és vitte a „megkeresett kenyeret” gyermekeinek, a szőlőlugas végében levő ládába. Szép életet éltek, a krumplifejű gyerekek is híztak, aztán befogadták Cézárt, Piroskáék újfundlandi kutyáját, de neki hamarosan kitelt a becsülete, mert egy vigyázatlan pillanatban a legkisebb gyermeküket, Piskóta Micikét kiette a bölcsőből. Napokig siratták Micike kislányukat. Történt egyszer, hogy Piroska igazán kimutatta anyai szeretetét. Jani, a papa is meglepődött, amikor elmagyarázta neki, hogy ezentúl élő gyerekeket szeretne: legalább tíz zöldessárga kisli- buskát. Janinak nem kellene kenyeret keresni, mert csak kihajtaná őket a legelőre, ott nőhetnének, hízhatnának. Olyan áhítattal, ejtette ki Piroska a pelyhes kis libitskák neveit: Libike, Libióka, Libinkó, Libbenő, Libbenőke —, hogy Jani nem bírt ellenállni, hát elment „családot szerezni”. De hiába kerülgette a kislibákat, a lúdmama meg a gúnárok szárnyukat verdesve sziszegtek rá, belecsíptek a nadrágjába úgy, hogy búsan ballagott haza. Piroska köny- nyei meg patakokban folytak le két gödrös orcáján a hírre. Másnap reggel Piroska nem került elő. Délben sem, este sem. Harmadnap nemcsak a szülei keresték, hanem az egész falu. Felhúzták a patak zsilipjét, a vízben kutattak utána. Rendőrök is jöttek, nyomoztak, kihallgattak, de hiába. Piroska szülei a kezüket tördelték. Estefelé Janinak feltűnt, hogy az udvaron a gúnárok között az egyik kotlá lúd is ott sétálgat, majd csőrével az ól ajtaját kopogtatja. Hogyan került ki az ólból ez a tojó liba? — kérdezte magától Jani. Az ólajtóhoz ment, ki akarta nyitni, de bentről olyan erős szisze- gést. hallott, mint amikor a gúnár belecsípett a nadrágjába. Nem. ijedt ám meg Jani a saját árnyékától: férfiasán, merészen feltárta az ajtót. Hát az ól árnyékos sarkában éppen Piroska ült és sziszegett. Kis kurta szoknyája alatt legalább tíz libatojás lapult. — Hát te itt vagy? — mondta szemrehányóan Horog Jani. — A rendőrök is keresnek, a patakot is átkutatták érted Vedd tudómé-> sül, hiába költöd ki a tojá-> sokat, mostantól kezdve nemi vagyok a férjed, a kislibák-j nak népi leszek az apjuk. < Azonnal elváiok tőled! Azzal Jani beszaladt Pi-i roska szüleihez megvinni az5 örömhírt. Lett is boldogság i a háznál. Egy ujjal sémi bántották Piroskát: megfog-i tűk a kezét és együtt men-i lek ki a piacra. Tíz zöldes-i sárga májusi kislibát vettekS Piroskának. Olyan gyönyö-i rűek voltak, hogy Hörögi Janinak a szája is tiltva> maradt. Mit tehetett mást?:> kibékült Piroskával és mégi ma is élnek tiszta, családii békességben a szőlőlugasi Dénes Géza $ várnak a vállalati szakszervezeti bizottság és a tanács \ /élői, hiszen itt kerülnek ír tű ire a dolgozók által lelve: problémák, vagy éppen az e: merő vélemények. Németh József, a Mátraalji Szénbányák Vállalat szb-titkára Gyöngyös Eredményes MHSZ-munka Párádon .Szinte a szövetség megalakulása óta működik az MHSZ-alapszervezet a pará- rii üveggyárban. Az elmúlt év azonban mindenképpen kiemelkedő volt: társadalmi munkával lőteret építettek a helyi MHSZ-es fiatalok, akik ebben az időben vették fel a kapcsolatot a jászberényi testülettel. Közösen rendezték meg a közelmúltban a fel- szabadulási emlékversenyt is, ahol a parádsa'sváriak kitűnően szerepeitek. Megnyerték kíspuskalövésben a női és a térfi egyéni, valamint az összetett versenyt. Ugyancsak az első helyen végeztek a pisztolylövés két számában : a férfi egyéni és a férfic^apat összetett versenyben is. Ebben az évben újabb terveket szeretnének megvalósítani a paródi MHSZ-esek, akik Stork Attila vezetésével fedett lőállá- sokat építenek majd, Gembiczki Béla Parádsasüúr Aranylakodalom Egerfarmoson Kedves ünnepség színhelye volt az egerfarmosi községi tanács ülésterme. A telepűics vezetői, társadalmi szervezeteinek képviselői köszöntötték Dudás Dezsőt és feleségét, Tóth Máriát, akik ezelőtt 50 évvel kötöttek házasságot. Az aranylakodalmat ülő párt Tóth Illés, a községi tanács elnöke köszöntötte a jelenlevők és az egész falu nevében. Ezután a Dudás cs • nyolc gyermeke és 13 unok halmozta el az idős házas ajándékokkal és jókiváns kai. amelyek mellé az ú" és a KISZ-szervezet t-nj veskecltek egy kis műsorCsászár 1st • Egerfarmos Miért nincs kedvezményes tejutalvány Egerben ? Erre a kérdésemre szeret - . tem volna választ kapni, d- többszöri érdeklődésem el' nére sem elégítettek ki m gyarázatukkal az illetékes Ezt nagyon furcsának találtam, mert az ország más városaiban nemhofey elhallgatnák, de tanácsolják is a kisgyermekes anyáknak az utalvány igénylését. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy csekély összegért napi fél liter tejet adjanak a hat éven aluli gyermekek részére. A választ először a védőnőktől vártam, akik a megyei tanács egészségügyi osztályához, onnan a városi tanács hasonló beosztású illetékeseihez utaltak, akik a védőnők hatáskörébe utalták a dolgot. Egyszóval bezárult a kör, s még a mai napig sem tudom, hogy miért nincs kedvezményes tejutalvány a kisgyermekek táplálásának megkönnyítésére — Egerben?! Egy kisgyermekes anya Eger ßJ£WSty& 1913. nandut 3. vnülöetök
