Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
Kedd est> külpolitikai kommentárunk Egy bojkott aikonya \ ANNAK LÉPÉSEK, amelyek ugyan formailag kizárólag a közvetlenül érdekelt két országra vonatkoznak. tartalmilag azonban távolról sem. Érzelmi és politikai alapállástól függően lehet így vagy úgy kommentálni dr. Hector Campora új argentin elnöknek azt a bejelentését, hogy országa felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Kubai Köztársasággal, és azt természetesen a nyugati fővárosokban meg is teszik. Azt azonban semmiképpen nem lehet vitatni, hogy az argentin elismerés nemcsak Havanna és Buenos Aires számára jelentős esemény, hanem egész Latin-Ame- rika történetében számon tartják majd. Közismert és gyakran ismételt igazság, hogy ezen a feszültségektől terhes szubkontinensen a kis Kuba törte át először a jenki, spanyol szóval a gringo imperializmus monopolhelyzelének láncát. Ezt tulajdonképpen még Washingtonban sem ismerték fel azonnal. Amikor annak idején Fulgencio Batista, a véreskezü diktátor, nyolcszázmillió dollár értékű ösz- szerabolt kincsével, Constellation-típusú amerikai repülőgépén felemelkedett a havannai repülőtérről, hogy megkezdje luxus-száműzetését a Portugáliához tartozó Madeira szigetén, ezt a State Departmentben egyáltalán nem bánták. ÜGY VÉLTÉK, havannai emberük amúgyis lejáratta magát és a személyi változás érintetlenül hagyja az alapvető viszonylatokat. Amikor bebizonyosodott, hogy Kubában ezúttal nem személyi, hanem rendszer- változásról van szó, felvonultatták egész hatalmas fegyvertárukat a floridai partok közelében levő kis köztársaság megfojtására. Csakhogy ekkor már olyanok voltak az általános nemzetközi erőviszonyok, hogy ez lehetetlennek bizonyult. De a bojkott, amelyet az amerikai államok szervezetén keresztül Washington szövetségeseire erőltetett, a közelmúltig megmaradt. Most azonban már nagy rések tátonganak rajta. A Biztonsági Tanács panamai ülésén már nyilvánvalóvá lett, hogy a chilei, perui és más latin-amerikai változások után a Kuba- ellenes blokád napjai is meg vannak számlálva. CAMPORA BEJELENTÉSÉVEL a szubkontinens második legnagyobb országa ismerte el a nép Kubáját, amelyet most már nyolc latin-amerikai állam ösz- szesen 93 millió lakosa vall egyenjogú partnerének. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a szám ezután még gyorsabban növekszik. A Fehér Ház tiltakozik Közvetlen hajójárat létesült Leningrad és New York között. Képünkön: a hétszáz személyes ..Mihail Lermontov” szovjet óceánjáró, amely úton az amerikai metropolis felé nyugatnémet, angol és francia kikötőket is érint. (Népújság-telefoío — AP—MTI—KS) Olasz kormányválság Uj politikai helyzet alakult ki Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára „a joghatósággal való megbotránkoztató és felelőtlen visszaélésnek” minősítette azokat — a Watergate-ügyben vizsgálatot folytató ügyészeknek tulajdonított —, kijelentéseket, amelyek szerint a vádhatóságok „indokoltnak” találják, hogy Nixon elnök a szövetségi nagyesküdtszék előtt kérdésekre válaszoljon. A Washington Post keddi számában egyszerre közölte az erre vonatkozó értesüléseit és a Fehér Ház szóvivőjének tiltakozó nyilatkozatát. Magyar Péter, az MTI római tudósítója jelenti: Az olaáz képviselöház hétfő esti ülésén felbomlott a kormányt támogató parlamenti többség — ezzel formálisan is kezdetét vette az Az Olasz Republikánus Párt, amelynek képviselői ugyan nem vettek részt a kormányban, de szavazataik, külső támogatásuk nélkülözhetetlen volt számára, bejelentette, hogy nem támogatja tovább. Az Andreotti vezette jobbközép kormány ezzel elhá- ríthatatlanná vált bukása látszólag „baleset” következménye. Az Olasz Republikánus Párt és a kormány között ugyanis egy másodrendű kérdésben támadt ellentét. A postaügyi miniszter a közelmúltban rendelettel tiltotta be az egyre szaporodó vezetékes televíziók működését. (A politikai vezetés ugyanis félti a televízió monopóliumát és rövid úton elejét akarta venni egy jelenségnek. amely azt fenyegetni kezdte.) Az Olasz Re- publikános Párt nem értett egyet azzal, hogy a kormány a parlament megkerülésével döntött a dologban és interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. követelve a postaügyi miniszter lemondását. Andreotti az interpellációra adott válaszában megvédte a minisztert, mire a republikánus párt megvonta a bizalmat a kormánytól. Mivel az Interpellációk után nincs szavazás, ez még nem jelentette a kormány bukását. Az ellenzék azonban rögtön bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. A szavazásra közös megegyezésre a legközelebbi ülésén kerül sor. A vezetékes televízió ügye természetesen csak ürügy volt, az utolsg apró kérdés, amely felbomlasztotta a kormánytöbbséget. Az már korábban is jóval nagyobb horderejű politikai kérdésekben is rendre alul maradt a vitában. A jobbközép irányvonal, amely egy esztendővel ezelőtt sok vita és nehézség után — rendkívül csekély és ingatag parlamenti bázisra támaszkodva — indult útnak, nem tudott megbirkózni a problémákkal. Alessandro Natta, a kommunista parlamenti csoport elnöke a hétfő esti ülés után rámutatott: „A hosszú parlamenti harc, amelyet a jobbközép irányvonal felszámolása érdekében folytattunk, sikerrel járt. A képviselőház megállapíthatta, hogy új politikai helyzet alakult ki. A kormány ezek után nem tehet mást, mint levonja a következtetést és lemond.” DIFK-jegyzék a NEFB-hez Bup Thanh Khuet ezredes, a két dél-vietnami fel képviselőiből álló kétoldalú katonai vegyesbizottság DIFK-tagozalanak helyettes vezetője a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság elnökéhez intézett jegyzékében sürgette, hogy a nemzetközi testület fejezze be a Loc Tan térsége ellen intézett amerikai bombatámadás kivizsgálását. A jegyzés emlékeztet arra. hogy a vizsgálatot május 23-án kezdték meg, s a NEFB elnöke jelezte, hogy másnap folytatják. A saigoni fél azonban május 24-én nem bocsátott a DIFK összekötő tisztjeinek rendelkezésére szállítóeszközöket, amelyekre szükségük , lett volna, hogy eljussanak Loe Ninh-be és ott csatlakozhassanak a NEFB vizsgáló csoportjának tagjaihoz. Ugyanakkor saját összekötő tisztjeit is visszatartotta. „Ez az eljárás, nem kendőzheti el azt a tényt, amelyet a vizsgáló csoport tagjai által már korábban ösz- szegyűjtött bizonyítékok is alátámasztanak, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok valóban megszegte a vietnami békemegállapodás 2., 3. és 4. cikkelyét.” A DIFK-küldöttség helyettes vezetője végül felkérte a NEFB-et: tegye meg a szükséges lépéseket a tűzszünetet sértő cselekmény kivizsgálásának befejezésére. SKYLAB Napernyő horgászbotokból HOUOTON: A NASA vezetői négy horgászhatnak és egy ügyes barkácsolónak köszönhetik a Skylab, és ezzel a két és fél milliárdos űrprogram megmentését. Az eset hőse Jack Albert Kinzler. a houstoni űrközpont egyik szerelője. aki szabad idejében szenvedélyesen barkácsol. Kinzler, aki a. lakásához tartozó garázsban valóságos műhelyt rendezett be magának, megszokta, hogy a nehéz helyzetekből gyors elhatározással vágja ki magát. Most a megsérült védőpajzs kijavításához olyan 7x8 méteres hatalmas „napernyőt” kellett fabrikálni, amelynek tartórésze befér a Skylab „törzsén” levő 20 centiméter átmérőjű nyílásba és kívülről beszerelhető. Mikor Kinzler értesült a feladatról, beült, a kocsijába és a városban négy egymásba csúsztatható részekből álló horgászbotot vásárolt. Ezekből eszkábálták össze a houstoni űrközpontban azt a hét méter hosszú, alig tíz kg súlyú szerkezetet, amelynek végén elhelyezték a „nagyernyőt”. A munkával alig néhány órával a Skylab legénységének stratja előtt’ készültek el és 150 embernek kellett éjjel-nappal feszített ütemben dolgoznia ahhoz, hogy a remek ötlet nyomán ezzel az egyszerű „napernyővel” megmenthessék a Skylab-programot. A Skylab űrhajósait kedden délben ébresztette a földi ellenőrző központ. Ezután a rádióösszeköttetés megszakadt. Az összeköttetés helyreállítása után került sor arra a „magánbeszélgetésre”, amelyet a program parancsnoka, Sharles Conrad még korábban kért a földi központtól. Conrad a kérést bejelentve hangsúlyozta, hogy „nincs különösebb probléma”, részletekbe azonban nem bocsátkozott. A délután folyamán orvosi kísérleteket végeznek és kipróbálják a napteleszkópot is. (Képünk az űrhajó kabinjában készült.) A HARMINC ÉVVEL ezelőtt kiadott magyarországi térképeken nem lehet megtalálni azt a Szabolcs-Szat- már megyei községet, mely ma Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötője. Záhonyról van szó. A Tisza hegyes könyökében található Záhonynak a felszabaduláskor alig volt ezer lakosa és a villanyt is hírből ismerték. Záhonyról Móricz Zsigmond és még néhány haladó író egy-két írásában lehetett csak olvasni ... » 1945 Záhony életében is óriási változást jelentett. Akkor naponta már mintegy 30—40 kocsiból álló szállítmány kirakására volt lehetőség egvs.^erűen azért, mert a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak ott volt a kapuja. Egeressi Zoltán pályamester „Záhony krónikása” névvel dicsekedhet, hiszen ő az, aki összegyűjtötte az elmúlt 25 esztendő fejlődését. A krónikából kiderül, hogy a felszabadulás után új híd épült a Tiszán, ezén át érkezett 1945-ben a Szovjetunióból Záhony helyreállított négyvágányu állomására az első segítség, az árukkal, élelmiszerrel dugig megrakott szerelvény. Néhány hét múlva már 30—40 . széles nyomközű kocsit raktak át Záhony: Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötője M)73. május 30, szerda a záhonyi állomáson. Az áruforgalom növekedése évről évre újabb rakodóvágányok építését tette szükségessé, és 1948-ban hozzá kellett fogni Záhony tervszerű fejlesztéséhez. MINT A MÁV vezérigazgatóságán elmondották, az első lépés a két határállomás — Csap és Záhony — közötti jó összeköttetés megteremtése volt. 1957-ig Tu- zsér és Komoró állomását is bekapcsoltak a záhonyi határforgalmi körzetbe. Megindult a fejlődés Záhonyban, új személypályaudvart, normál- és széles nyomközű rendező pályaudvart, koksz- és széncsúszdákat, darus átrakóvágányokat, vasérctárolót, darabátrakót építettek. Egyszerűen erre nélkülözhetetlen szükség volt, mert a magyar ipar nyersanyagának jelentős többségét a barát' Szovjetunióból kapta és kapja. Ha Záhonyban leállna a forgalom 3—4 napig, akkor számos magyar gyárban, üzemben automatikusan megszűnne a munka, hiszen a termelést elősegítő nyersanyag jelentős része itt érkezik be ... 1958-tól 1963-ig tartott Fény esti tke állomás rendező pályaudvarának az építése, amely szintén ehhez a vasúti szárazföldi kikötőhöz tartozik. A legnagyobb létesítmény, amit abban az időben létrehoztak: a tuzséri hatalmas ERDÉRT-telep volt. Az újabb fejlődés időpontja 1963—66, amikoris Eperjeske és a Szovjetunióbeli Batye- vó között megépült a második vasúti összeköttetés, széles nyomtávú rendező pályaudvarral együtt. A most folyamatban levő harmadik szakasz, amely 1974-re készül el véglegesen, Eperjes- kén, modern átrakó pályaudvarral, gépesített átrakás fejlesztésére stb. készül. MIT JELENT NEKÜNK ez a szárazföldi pályaudvar, amely most ünnepelte negyedszázados jubileumát? A mai napig elvégzett építkezések, beruházások összege meghaladja a négy milliárd 500 millió forintot. Tavaly 11.4 millió tonna árut raktak *át és szállítottak el a hazai felhasználó helyekre vagy tranzitként Jugoszláviába és számos nyugati országba. 1975-re 14,8 tonnára, 1980-ban pedig már 18 millió tonnára növekszik az átrakásra váró áruk mennyisége. Záhony óriásit fejlődött 1948 óta. Akkor 300 vasutas dolgozott a szárazföldi kikötőben, számuk ma eléri a hatezret. Az ország talán legkorszerűbb vasutasvárosa itt alakult ki, és lakótelepe a korszerű követelményeknek mindenben megfelel. A petróleum világításról a legifjabb záhonyiak már csak este a mesében hallanak ... Fejlődött Záhony üzlethálózata, egészségügyi intézménye és azt lehet mondani, hogy egy új, korszerű szocialista centrum alakult ki Szabolcs-Szatmár megyének abban a csücskében, ahol három évtizeddel ezelőtt a nincstelenség, a szegénység, a munkanélküliség volt a jellemző. Hiszen Szabolcsban abban az időben 10 ezer lakosra mindössze 33 ipari foglalkoztatott jutott, s egyetlen üzem munkáslétszáma sem haladta meg a 200 főt. MEG KELL EMLÉKEZNI az ünnep során a Szőgyéni családról. Szőgyéni Bertalan szolgálattevő élete veszélyeztetésével mentette meg 1944-ben a kis vasúti épületet, melyet akkor a németek aláaknáztak, hogy felrobbantsák Az állomás- épületet megmentő forgalmista már nem volt jelen az ünneplők között, emléke azonban kísérte, mert há- ,vom fia: Sándor, Bertalan és Géza ott volt, mindhárom mint vasutas ... t\ J. nem az égből hozza a tűzet, de olaj-és gázégőinek üzembiztonságát szavatolja a Prométheusszal kötött rendszeres karbantartási szerződés l Ti IZELÉS1LCHMKAI VÁLLALAT SZERVIZ LÚOSZTÁL V Budapest X., (iyomrni >.m J40. Telefon: 272-OI8: 274-092. CZEMHIZIOIKSÁG - KARRASTARTÁS