Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

A fogyasztás és az ember Erdőt telepítő tsz r Mindennapi életünk sajá- I toe kérdése életszínvonalunk : megítélése. A „hogyan i élünk?” kérdésibe társadalmi > méretekben nemcsak a gaz- | dagodó ország, az évente ; felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táp­lálkozásunk és öltözködé­sünk felel, hanem népünk politikai közérzete, olva­sottsága, kulturális érdeklő­dése, szellemi gyarapodása is. Megválaszolható azonban a kérdés más oldalról is: Ügy élünk, ahogyan dolgo­zunk. Nem szaladunk túl gazdasági lehetőségeinken, viszont minden igyekeze-, tünkkel adottságaink kihasz­nálására törekszünk. Élet- színvonalunk forrása a mun­ka: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Mai anyagi életkörülménye­ink általában összhangban állnak gazdasági fejlettsé­günkkel, nemzeti jövedel­münkkel, amelynek egy fő­re jutó összege átszámítva, évi 900—1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a közvéleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizs­gálja az életszínvonal emel­kedését. Szocialista terme­lésünk, egész gazdasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek minél teljesebb kielégítése, a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tényleges értékei­nek gyarapítása. Életszín­vonal-politikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: „A termelés emelésével összhangban nö­velni kell a nép jólétét, gaz­dagítani életét, biztosítani műveltségének gyarapítá­sát .. Társadalmi törekvéseink­ben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált, értelmes élethez szükséges javak mennyisé­gének mind teljesebb bizto­sítása. Ugyanakkor elutasít­juk a fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az embert csupán anyagi java­kat vásárló társadalmi lény- nyé degradáló álláspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jómódnak a meg­vásárolható dolgok mennyi­ségén és minőségén túl számos, nem áru jellegű — politikai, egészségügyi, er­kölcsi — összetevője is van. Kifejezőbb, igazabb tehát, társadalmi törekvéseinket jobban segíti, ha a „fo­gyasztó szempontjainak” túl­értékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szolgálatát állítjuk. A „fo­gyasztás szempontjai” ter­mészetesen fontos társadal­mi igényeket fejeznek ki — de nem kizárólagos megha­tározói az életkörülmé­nyeknek. Mi a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az el­fogyasztható anyagi javak pazarló bőségével. Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem az egyes tőkés rétegek élet­színvonalát és nem a bur- zsoá fogyasztási modellt te­kintjük példaképnek. Nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk. A tar­talmában és formájában is eszményeinknek, erkölcsi, normáinknak, humanista céljainknak megfelelő szo­cialista életmód kialakításá­ra törekszünk. Elvetjük az olyan ' jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javak bőségének, választékának az a 'szere­pük, hogy eszközként saol­SzoIgáKatáü lagj árutermelés? A füzesabonyi szövetkezet útkeresése Mind meglepőbb megálla­pításokra jut a tevékenységet nevében is viselő Füzesabo­nyi Javító Szolgáltató Ipari Szövetkezet az évek során. Mint Dobai József elnök leg­utóbb elmondta: a társaihoz hasonlóan, főként a lakossági igények kielégítésére hivatott ktsz-nek napjainkban már csak 36 részlege van abból, aminek a száma a hatvanas évek közepén történt fúzió alkalmával a félszázat is el­érte. A fél megyét átfogó há­lózatban csupán a legutóbbi időkben 17 cipészműhelyt kellett bezárni, részint az ér­deklődés, főként pedig a szakemberek hiányában. A mesterek sorra öregszenek, elagganak és előbb-utóbb nyugdíjba mennek, a fiatalok körébői pedig ugyanekkor nem akad utánpótlás. Né­hány kivételtől eltekintve egy-egy dolgozóval „üzemel­nek” a részlegek, amelyek az olykor még hosszúnak tűnő vállalási határidővel azt a kevés számú megrendelőt is elriasztják, akik ma már leg­inkább csak a bőrtalpú láb­belivel keresik fel az üzle­teket. Sajnos idős emberek foglalkoznak az új cipők ké­szítésével is — ennélfogva képtelenek versenyt futni a kedves vevő türelmével... A textilszakmában sem rózsás már a helyzet, hiszen évek óta veszteségesen zár­nak Egerben is a szalonok. Annak ellenére, hogy — amint a legutóbb kibocsátott közvélemény-kutató lapokon közölt válaszokból kitűnt — jelenleg is van igény a mére­tes tevékenység iránt. A ta­pasztalatok mindenesetre el­gondolkodtatóak, s feltétle­nül jobb megoldásokra ösz­tönzik a szövetkezet vezető­ségét. A témával már foglal­koznak is —•’ határozott el­képzeléseik vannak a gazda­ságosság tokozására — -ám mégis nehéz előbbre lépniük. Több más mellett ugyanis ebben a szakmában is gond­jaik vannak: mindenképpen elkelne a „vérfrissítés”, a fia­talítás. A szakmunkásícépzés- m azonban már csak Buda­pesten nyílik lehelőség — ami viszont túlzott terhet je­lent ma még a füzesabonyi ktsz-nek. Mindezek láttán fordult a szövetkezet annak idején az árutermelés felé s — bizo­nyos fokig szakítván a ha­gyományokkal — foglalkozik mind élénkebben az újabb tevékenységgel. Jellemző tö­rekvéseikre, hogy amíg 3—4 évvel ezelőtt az export pél­dául még a termelés árbevé­telének egynegyedét sem jelentette, tavaly már meg­közelítette az egyharmados részarányt. Az árutermelésben döntő ma már a sportcipők készíté­se. A korábban felismert ilyenféle lehetőségek jobb kiaknázására, sikerült más­fél esztendeje a -Kölcsönös Fejlesztési Alapból 1,6 millió forintos támogatást szerezni, amellyel aztán számottevően gépesíthetett a szövetkezet. A korszerű berendezés mellett egyéb változások is történtek — átalakították, bővítették később a füzesabonyi üzemet, több szervezési elképzelést megvalósítottak — s így még tovább növekedett a gyártó- kapacitás. Olyannyira, hogy az idei első negyedévben piár több mint kétszer any- nyit termeltek, mint tavaly ugyanilyenkor. Szerencsére kedvező az egész évi rende­lésállomány is, s így 1973- ban már 50 ezer párás szállí­tással szá molhatnak! , A szövetkezet törekvése ugyan látszólag ellentmond az eredeti célkitűzéseknek — ám itt is a gazdaságosság a legfontosabb. A ktsz kényte­len más területen érvénye­sülni, különben bajba jut! Az árutermelés fokozása azonban korántsem jelenti, hogy hátat fordítanak a szol­gáltatásnak, teljesen lemon­danak. régebbi profiljukról. Következetesen kéresik a megoldás nyitját, az eddigi­nél vonzóbb, eredményesebb módszerek megvalósításán fáradoznak. S bíznak is ab­ban, hogy megtalálják azt az igazi utat, amelyen a jö­vőben haladniuk kell! . ____.... , (auvmj g álják az egyének tehetsé­gének, emberi értékeinek teljes kibontakozását. Mi olyan jólétre törekszünk, amelyben művelt, jellemes, boldogulásukat a közösség­gel együt kereső, egészséges emberek a javak elfögyasz- tói. A tartalmas, humánus szocialista életmód, az em­beri értékeket elismerő, an­nak gyarapítását serkentő társadalmi igazságosság sok­kal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szu­pergazdag tőkés államokról a háztartások gépesítettsé­ge, vágy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a hol­napért felelősséget érző, hu­mánus gondolkodású embe­rek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban is: az „élet ér­teiméről” és „minőségéről”, a „jólét tartalmáról” és „esz­ményeiről’ a szocialista né­pek törekvései adják a reá­lis és követhető modellt, nem pedig a tőkés érdekek­nek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hir­dető, fogyasztás a fogyasz­tásért gyakorlata. Gazdagodó életünk soka­sodó tényei és tapasztalatai arra intenek, hogy iparunk­nak, kereskedelmünknek, közlekedésünknek, kulturá­lis műhelyeinknek, az em­beri életkörülményekkel fog­lalkozó intézményeinknek, céltudatosan munkálkodniuk kell a szocialista jómód ál­talánossá válásáért. Annál is inkább, mert a jólétről alkotott mai felfo­gások ellentmondásaiban és torzulásaiban is tükröződik társadalmunk átmeneti jel­lege. Az egészséges szocia­lista törekvések meghatáro­zó sezrepe mellett a jómód kispolgári értelmezésének, a sznobság, a flanc és anagy- zolás különböző változatai­val is találkozhatunk még. Az elmondottakból együt­tesen következik, hogy tár­sadalmunknak az anyagi javak bőségének növekedé­sével egy időben kell meg­tanulnia, mit jelent értel­mesen, kulturáltan, jól éni. (Kalória-, vagy szeszfo­gyasztásunk számadatai nemzetközi összehasonlítás­ban is elgondolkoztatóak.) Kereskedelmünknek, kultu­rális intézményeinknek és a munkahelyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal, hogy miként lehet a nagyobb jövedelmet értel­mesen elkölteni, hogyan le­het az adott jövedelemmel és á növekvő szabad idővel okosabban, jobban élni, mi­ként lehet eszköz az utazás, a televízió vagy az autó a család műveltségének, isme­reteinek gyarapításában. Ágoston László Akárhogy vesszük: 34 hek­tár területű erdő mégis va­lami. Különösen, ha ez a te­rület olyan szokatlan helyen látható, mint a 3-as főköz­lekedési út mente, Gyöngyös határában, a Nagyréde felé vivő szakaszon. Itt korábban csak szőlő díszlett, illetve szántóföldi növény. Mi okozta ezt a furcsa változást? Miért adta rá a fejét a Mátra Kincse Tsz tagsága arra, hogy erdőt te­lepítsen? Hiszen soha ilyet azelőtt nem csináltak. Vala­mi nyomós oknak kellett kialakulnia a szokatlan nö­vénykultúrához. ■ a ■ m Nézzünk szét a környé­ken. Szemben velünk az új, szakosított sertéstelep látha­tó. Furcsa építményei szem­betűnőéit, de a víztartály hivalkodik mégis a legjob­ban közülük. Innen kell származtam az erdőt is, mégha az első hal­lásra hihetetlennek is tűnik az összefüggés a két dolog között. De a sertéstelepen annyi trágyalé képződik, hogy azzal valamit kezdeni kellett. A Mátra Kincse Tsz vezetőinek visszacsengett a fülükbe valami a Szarvasi Állami Gazdaságról, mintha azoknak lenne valamiféle okos eljárásuk a trágyalé hasznosítására. Nem sokáig törték a fe­jüket, kapcsolatot teremtet­tek a szarvasiakkal. Űk, a Szarvasiak garantálták a si­kert, a szabadban hasznosít- _ ható eljárással. Csak egyet­len feltételük volt. Mindent az ő általuk kívánt módon kell csinálniuk a gyöngyösi­eknek. Hogy mit,, mikor és hogyan, az rájuk tartozik. így került a nyárfás ide a gyöngyösi domb aljába, a sertéstelep közelébe, a 3-as út mellé. ■ ■ ■ ■ — Nagyjából tizenöt év alatt lehet a fák kivágását elkezdeni — magyarázta Vi- sontai László, a tsz elnöke. — Ez a rövid tenyészidő elegendő ahhoz, hogy a szarvasi eljárással vágáséret­tek legyenek a fák. — Milyen hasznot lehet várni az erdőtől? — Ezt még nem tudjuk pontosan megmondani. Min­ket szorított a sertéstelepen keletkező trágyalé felhasz­nálásának a gondja. De azt is hozzáteszem, hogy a gaz­daságosság mellett ennek az eljárásnak más, nagyon fon­tos szerepe is van. A levegő szennyeződését tudjuk a módszerrel elkerülni. Ma, amikor a tiszta levegő már kincsnek számít, ez a dolog sem mellékes. — Mi lesz az erdő kivá­gása után a földdel? — Újra kell telepítenünk. Az erdőműveléstől a tsz te­hát nem tekinthet el a jö­vőben, ha a1 sertéstelepet üzemelteti. Mindez azt is 'jelenti, hogy az erdősítés ti­Harminc vagon fagylalttölcsér A Zala megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat nagykanizsai édesüzemében három . osztrák HAAS típusú fagylalt-tölcsér sütő automata gépet he­lyeztek üzembe. Ezek egyenként egy óra alatt 9?00 töl­csért sütnek. 4 (MTl-foto: Koppány György Felvétele) zenötéves fordulók feladata lesz. Őszintén: mi sem gon­doltuk még egy-két évvel ezelőtt, hogy a gazdaságunk­ban az erdő is szerephez jut. De hát az élet nem áll meg, ahogy szokás mondani, oly­kor még meglepetéseket is tartogat. Szerencsére, ez a gondunk az erdővel, kelle- rfies gondnak minősíthető. * m n ■ Gondoljuk csak el: két nap alatt 16 ezer nyárfa-su- hángot kellett kiültetniük. Fantasztikus szám. És ml történt? Az emberek hozzá­fogtak, megcsinálták A sző­lészet és a kertészet dolgo­zói olyan munkát végeztek tüneményes gyorsasággal, hogy a műértő szakmai szem, az erdészeti felügyelőség emberei s^m tudtak hibát találni benne. A fiatal su- . hangok minden irányban olyan katonás rendben sorol­nak egymás mögött. hogy öröm végignézni rajtuk. A sorok között árkok hú­zódnak. Mélyek, szélesek, hogy az öntözést szolgálják. A sávokat felszántották. Ta­lán köztest ültetnek a ba­rázdákba? Szó sem lehet ar­ról. Szigorúan tilos más nö­vényt is a földbe tenni, mert ' az elvonná a tápanyagot a nyárfáktól. A talajt viszont úgy kell művelni ebben a fiatal „erdőben”, mintha va­lami kapásnövény került volna a földbe. Egyelőre a trágyáiét hasz­nálják fel az öntözőrendszer segítségével, de ha elkészül a víztároló, akkor a csövek esőztető locsolást is adnak a fáknak. Pontosan a szarvasi­ak utasításainak megfelelő időben és mennyiségben. ■ ■ ■ ■ Ne tűnjék frázisnak, hi­szen a mostani példa is bi­zonyítja : a mezőgazdaság ma a leggyorsabban fejlődő ter­melési terület. Szinte azt sem lehet megmondani, hogy mit hoz a holnap. A gyöngyösi tsz-ben soha nem készültek arra, hogy er­dőgazdálkodást folytassanak. Sertéstelepet akartak építeni, mert a húsprogram erre ser­kentette őket. Aztán — céak úgy, mellékesen, „muszáj­ból”' —, egyik napról a óriá­sikra erdőt kellett telepíteni­ük. A gyöngyösi szőlészek erdőmunkások is ma már. Szégyen ez? Sokkal inkább dicsérendő találékonyság, korszerű gondolkodás- és gazdálkodásmód. Az össze­függések felismerése, az ész­szerűség követése és tiszte­lete. Ha már létezik egy bi­zonyos „melléktermék”, a trágyalé, ne vesszen kárba, kipárolgása ne szennyezze a levegőt, felhasználósa szol­gálja a közösség javát, hoz­Vásár Kőbányán A kőbányai vásár még nem olyan zajos, zsúfolt, mint a városligeti. Kellemesen tá­gas, levegős. Itt is sok a zöld, a növény és az újonnan, az idei BNV-re épített pavi­lon. Szépformájú csarnokok, büfék, kellemes kerthelyisé­gek, a pincegazdaság borozó­ja, árnyas padok. Mindjárt a főbejárattal szemben, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Aka­démia prezentálja népgazda­ságunk kutatási programjai^, tudományos-műszaki fejlődé­sünket. A feliratok, grafiko­nok, képek és termékminták szem léle tesen el magyarázzák a hozzá nem értő látogató­nak, hogy mit jelent például az Olefin-program, mi a ku­tatási területe a Központi Fi­zikai Kutató Intézetnek, vagy a Műszaki Egyetemnek. Ételeknek, italoknak sok­szor adott már helyet a kő­bányai vásár — hiszen itt tartották a mezőgazdasági vá­sárokat, a borászati és vadá­szati világkiállítást. Nos, az élelmiszeripari pavilon ezút­tal is egyik legvonzóbb része a vásárnak — a hagyományo­san híres élelmiszeripari ter­mékeink mellett felvonulnak itt az olyan újdonságok, mint a Magyar Hűtőipar terméke, a gyorsfagyasztott hasábbur­gonya, amely a vásáron nagydíjat kapott. Itt a Vízgazdálkodás kiál­lítása — hatalmas vízeséssel, szökőkúttal levezetve. Vízgé­pek, makettek, öntözőrend­szerek terve, vázlata. A Taurus Gumiipari Vál­lalat új, bika-emblémája a cégére az ezüstösen csillogó, felfújható gumisilónak. A siló — magyar szabadalom, s alig néhány óra alatt felfúj­ható. Sátorváros, nyaralótelep a kicsiny halastó közé elrende­zett kempingbemutató. Egy és kétszobás faháZak, er- kélyesek, lapos ós • meredek tetővel, olcsók és drágák, szebbek és még szebbek. Strandcikkek gumiból, csővá­zas napozók, fotelek, fonott kerti garnitúrák, gyáii, győri kerti bútorok. Vidámak, szí­nesek, csábítók. Közvetlenül a tóparton üvegszállal erősí­tett poliészter Sirály-csóna­kok. Az erdészet és faipar csar­noka — mintha az egész egy nagy, hangulatos vadászlak lenne. Körülötte, szabadtéren kertészeti kisgépek, rotációs kapa, a Mezőgép tröszt öntö­ző bérén dezései. Irodagépek, konfekcióipari és vegytisztító berendezések, kőolajipari, vegyipari, csoma­golóipari gépek, szivattyúk — itt már teljesen szakosított a vásár. E témakörökben együtt állít ki hazai és kül­földi vállalat, szövetkezet, vagy világcég. Egymás mellé kerülve nyíltan versenyeznek az áruk. Választékot kínálva a hazai, vagy külföldi vevők­nek. A vásár szenzációja szak­embereknek és laikusnak is a jármű, az. autókiállítás. Tűzpiros Fiatok, rikító sárga Volkswagenek, elegáns Vol- vok, súlyos Mercedesek. So­kan csodálják a legújabb Zsi­gulikat, a Polski Fiat 126-oso- kat. a Dáciákat. Aztán jön­nek a nagyobb méretek, — teherautók, szállítókocsik, bil­lenős platóval, terepjáró szer­kezettel. Tűzoltóautók és da­ruk, és a bájosan esetlen, felfújt gumiember, — a Mic­helin — fogalommá lett rek­lámja. Zene szól, s a nagyon ud­varias pavilonőrök beszédbe elegyednek a látogatókkal. A tárgyalótex-mekben üzletről, adás-vételről- folyik a szó... , ,. ____ (k> m.) z on pénzt a „konyhára”, de a társadalom számára is ér­téket produkáljon. Ha úgy tetszik: botcsinál­ta erdőmunkások lettek a gyöngyösiek —, dicséretükre legyen mondva. (G. Molnár F.) Nyolcvanfalta gyógynövény — 100 felvásárléhely Heves megye tájain mint­egy 80 féle vadon termő gyógynövényt gyűjtenek az, év különböző időszakaiban. A betakarítás a kamillavirá­gok szedésével — az, idén a szokásosnál később — kez­dődött meg. A Tiszától a Mátráig nagy feliér foltok­ban virít, illatozik ez a gyógynövény, amely iránt világszerte nagy az érdek­lődj. A Herbária füzesabo­nyi gyógynövényszárító és feldolgozó üzeme mintegy száz helyen szervezte meg a felvásárlást. iS%, május 32., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom