Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

Kuba A Moncada hőseinek nevével... Bulgária és Kuba műszaki —tudományos együttműkö­dési egyezményt írt alá, amely többek között előirá­nyozza, hogy bolgár szakem­berek elkészítik egy nagy kubai ipari komplexum ter­veit. A létesítményt július 26-a hőseiről nevezik el, azoknak a forradalmárok­nak az emlékére, akik a ré­gi népellenes rendszer egyik erődje, a Moncada laktanya ostroma során estek el. Az új ipari komplexum tíz fontos mezőgazdasági gépfaj­tát gyárt majd változataik­kal és pótalkatrészeikkel együtt. Műhelyeiben évente mintegy 3000 „Bolgár” már­kájú traktort szerelnek ösz- sze. Veterán világítótorony Kuba legnyugatibb csücs­kében, a San Antonio-foknál, a Colorado-öböl viharos hul­lámai mosta magas sziklán emelkedik a Roncali világí­tótorony. Ez Kuba legmaga­sabb világítótornya — 1849- ben építették. A 20 méter magasságban elhelyezett reflektor fénye jelezte a Ju- katán tengerszoroson közle­kedő hajóknak a veszélyes szirteket, a víz alatti sziklá­kat. Kezdetben olajlámpa világította a tornyot, és speciális óraszerkezet segít­ségével forgott a megadott irányba. Ma a Roncali világítóto­rony egyre nagyobb jelentő­séget kap a tengeri halászat fejlődésevei kapcsolatban. A kubai „Gramma” újság köz­lése szerint a veterán vilá­gítótornyot hamarosan re­konstruálj ák, nagy erejű fényforrásokkal szerelik fel, melyek igen nagy távolsá­gokra is képesek jelzéseket adni. NDK Lengyelország VIT-staféta, bemutatók, „népi sportversenyek” ... A X. VIT sportprogramjából A X. Világifjúsági Talál­kozó programját július 28. és augusztus 5. között Ber­linben számos sportesemény is gazdagítja — már csak azért is. mert erre a leg­utóbbi téli és nyári olimpi­án elért második, illetve harmadik helyezés is kötele­zi a vendéglátókat. Ott, ahol 22 évvel ezélőtt a III. Világ­ifjúsági Találkozó megnyitó­ját tartották, az idén júli­us 28-án 5000 sportoló lép a közönség elé, külön erre az alkalomra betanult tömeg­gyakorlatokkal. A program: 1. a tornászifjak gyakorlata; 2. a főiskolai hallgatók be­mutatója; 3. a Dinamó sport­klub tagjainak parádéja. A sportbemutató-sorozatot 2400 zenész felvonulása fejezi be, akik ezzel tulajdonképpen a német munkássportolók egyik régi hagyományát foly­tatják. A különböző nemzetek Berlinbe érkező fiainak, lá­nyainak bőségesen lesz al­kalmuk arra, hogy a legkü­lönbözőbb sportágakban ösZ- szemérjék erejüket az NDK- fiatalokkal. Külön „sport­tőzsdét” alakítottak, amely nyilvántartja a versenyki­írásokat, és közvetíti a part­nereket. Az NDK-ban igen nép­szerű lett az 1973 méterből álló ún. VIT-mérföld, mely­nek célja, hogy az ország minden egyes polgára egy­szer vagy többször lefussa ezt a távolságot. Mindenütt láthatók a lemért szakaszok; a VIT-vendégek például a berlini parkokban futhatják le a maguk VIT-mérföldjét. Különleges színfoltot al­kotnak majd a VIT sport- programjában a különböző népi sportágakban sorra ke­rülő versenyek. Berlin nyolc kerületének mindegyikében sportközpontokat hoznak lét­re, ahol ed,zők. és verseny­bírók állnak a vendégek rendelkezésére. A nyolc ver­senypontból (fekvőtámasz, húzód zkodás, cél badobás ko­sárlabdahálóba, tekézés, cél- balövés légfegyverrel stb.) négyet kell teljesíteni ahhoz, hogy a fiatalok oklevelet és zászlót kapjanak. A nép­sportközpontok kiállításokat is rendeznek az NDK sport­jának történetéről. Az NDK sportolói közül többen — például Roland Matth es, Karin Janz, Rena­te Stecher és Wolfgang Nordwig — tagjai a nemze­ti VIT-bizottságnak; többsé­gük részt vesz majd azon a sokoldalú tömegversenyen, amelyet „VIT-stafétának” neveztek el, s terepfutásból, öttusából, asztalitenisz- és kenuversenyből áll. A Lengyelországban exportra gyártott hajók vevői között 11 ország szerepelt, y lengyel hajók legnagyobb vásárlói a Szovjetunió, Norvégia és Franciaország. Képün­kön a Szovjetunió részére épülő 195 000 tonnás lengyel hajó makettje. Mongólia Bulgária A mongol fermopszisz A mongol tudósok hosszú évek óta tanulmányozzak a Mongol Népköztársaságban tenyésző haszonnövényeket, többek között az ország gyógyszeripara számára oly fontos alkaloidá tartalmú növényeket. Ezek között a növények között is kiemel­kednek a termopszisz fajtá­jú, magas alkaloida tartal­mú gyógyfüvek. U Liga mongol tudós, a biológiai tudomártyok kan­didátusa, mélyreható vizsgá­latokat végzett a termopszisz HÁZ TŰZNÉZŐ Csehszlovákia Puskin-versek kézirata, Beetlioven levelei... Jubilál a cseh irodalom emlékmúzeuma Prágában, a Cseh. Nemzeti Irodalom Emlékmúzeuma ki­állítást rendezett az intéz­mény megalapításának 20. évfordulója alkalmából. A tárlaton megtalálhatók a hí­res cseh írók, költők, újság­írók és irodalomtud ósok rit­kaságszámba' menő kéziratai, művei — a legrégibb időktől kezdve egészen napjainkig. Külön bemutatót szenteltek a világirodalmi dokumentu­moknak: a látogatók megte­kinthetik Marx Tőkéjének első kiadását, Picasso „Pein- tures” című könyvét (1946- ból származó különleges de­dikálással Vitezszlav Nezval cseh írónak), valamint az 1751-ben keletkezett híres francia Enciklopédia első ki­adását. Ugyancsak közszem­lére tették ismert személyisé­gek leveleit: így például Maxim Gorkij levelét Josef Jirásek tanárhoz Pozsonyba, Thomas Mann levelét Karel Capekhez, továbbá Goethe"“és Puskin verseinek kéziratát, Beethoven és Dosztojevszkij számos magánlevelét. A cseh irodalom kincseskamrája A kiállítás természetesen csupán részleges áttekintést nyújt az .intézet gazdag tudo­mányos. kutatói, kiállítási és publikáló tevékenységéről. Megalakulása — 1953 — óta az emlékmúzeum mintegy 195 kiállítást, 170 irodalmi estet rendezett; kiadott 130 katalógust, 280 gyflitemeny- jegyzéket. továbbá több fo­lyóiratot, bibliográfiai nyom­tatványt és buliéként. Prágában a petrsini kilátó- torony alatt levő egykori sztrahovi kolostor épülete őr­it és gyarapítja a cseh nem­zeti irodalmi vagyon, s így'az emlékmúzeum tulajdonkép­pen az egykori kolostori gyűjtemények folytatása... Nemében páratlan intéz­mény: a világ egyik legna-­gyobb ilyen jellegű múzeu­ma. Termeiben állandó ki­állítást tartanak, amely átfo­gó képet nyújt a cseh iroda­lom fejlődéséről, valamint a legnevezetesebb alkotók sor­sáról — a X. évszázadtól napjainkig. Az emlékrnúzeumhoz tar­tozik még az irattár, a do­kumentáció és a könyvtár. Az irodalmi levéltár ..jelenleg 3 millió „levéltári egységből” áll. A dokumentációs osztá­lyon több, mint 330 ezer tár- . gyit őriznek; neves írók mű­alkotásait, emléktárgyait. A sztrahovi könyvtár — amely átvette a kolostor gazdag ha­gyatékát — számos értékes nyomtatványt, kéziratot, teo­lógiai. egyházi és tudomá­nyos könyvet őriz. Könyvál­lománya napjainkban- több mint 870 ezer példányra te­hető. szont Moszkvába utazott. Az idén ősszel Petőfi-kiállítást rendeznek a nagy magyar költő születésének 150-dik évfordulója alkalmából. A Petőfi életét és műveit be­mutató tárlatot a budapesti múzeummal karöltve készí­tik elő. Az emlékmúzeumban, megalakulása óta mintegy 4 millió látogató fordult meg, köztük sok külföldi, akiket mindenekelőtt . a sztrahovi könyvtár érdekelt csodaszép termeivel, dúsan díszített mennyezeti freskóival, s nagy értékű műtárgyaival. gyógynövényfajták körében és sikerült kimutatnia a há­rom legelterjedtebb ter- mopszisz-fajta biológiai— biokémiai sajátosságait. A legelterjedtebb három termopszisz-fajta — a mon­gol termopszisz, a bolyhos termopszisz és a lándzsás termopszisz — igen értékes alkaloidákat tartalmaz: ne­vezetesen termopszint, citi- zint, pahikarpimt stb. A leg­több alkaloida a mongol íer- mopsziszban található — fő­ként a leveleiben (2,21—2,58 százalék). A mongol termo- pszisz azzal az előnyös tu­lajdonsággal is rendelkezik, hogy sokkal nagyobb — tíz­szer akkora — mint a boly­hos és lándzsás termopszisz. A mongol termopszisz öt­hatféle alkaloidát tartalmaz. A termopszisz párlata és ki­vonata kitűnő toroköblögető ‘ szerként használható, míg a citizin alkaloidákat vérnyo­más- és légzésserkentő szer­ként lehet hasznosítani. A pohikarpim alkaloida a nő­gyógyászaiban, pontosabban a szülészetben használható gyógyszerként. A tudósok által megvizs­gált tenyészterületeken a mongol termopszisz hektá­ronként ny»lc—tizenöt má­zsás zöld fűtermést ad. A hazai igények kielégítése mellett előreláthatólag ha­marosan exportra is jut eb­ből az értékes gyógynövény­ből. Nagy jelentőségű őskori leletek Bulgária teljes joggal büszke nagy értékű régészeti leleteire Hajdan magas fej­lettségi fokot elért kultúrák éltek és virágoztak itt. Bul- , gária mintegy a keresztét szerepét töltötté be, s így évszázadokon keresztül áramlottak ide keletről és nyugatról, északról és délről jövő törzsek és népek. Itt keletkezett és fejlődött ki a trákok legrégibb kultúrája; az időszámításunk 681. évé­ben itt született meg az első szláv—bolgár állam, mely­nek írásmódját a többi szláv nép is átvette. A kőkorszak műalkotásai Régebben kevés Őskőkori leletet ismertek Bulgária te­rületéről; újabban azonban több mint 50 lelőhellyel gaz­dagodott a kutatási terület, javarészt a felsőpaleolitikum, kisebb részben korábbi ős­kőkori szakaszok leleteivel. A Musszelievóban (Pleven kerület) kiásott felsőpaleoli- tikus kőeszközök elsősorban szépségükkel tűnnek ki, va­lóságos műalkotások az ős­kori kőmegmunkálás terén. Musszelievo Délkelet-Euró- pa legnagyobb és leletekben leggazdagabb lelőhelye. A tudósok még további nagy eredményeket várnak, hiszen itt még csak rövid ideje folynak tudományos kuta­tások. A „teli-ásatások” Több és nagyobb jelentő­ségű leletekről számolhatunk be a neolitikumból, a csi­szolt vagy fialjglabb kőkor­ból, valamint az úgynevezett kő—rézkorból, abból az át­meneti korszakból, amikor az emberek már ismerték ugyan az első fémet, a rezet, de még ritka „kincsként” használták. Mindenekelőtt a teli-ásatások eredményei­ről szeretnénk beszámolni (teli: több rétegű, halom ala­kú település), amelyekből több mint 400 ismeretes és amelyek a legérdekesebb le­leteket szolgáltatják Bulgá­ria őstársadalmainak életé­ből. A tellek közül többet már teljesen feltártak, má­sokat most kutatnak át; az időszámításunk előtti VI. évezredtől az i. e. II. évezre­dig voltak lakottak. Az írás első nyomai Mind a csiszolt kőkorban, mind a kő—rézkorban már egyszerű házakat építettek, legtöbbjét szépen ki is dí­szítették. A házak marad­ványai között és a környé­ken számtalan cserépedényt, agyagból, márványból és csontból készült idolokat (is­tenség-szobrocskákat) és számtalan más leletet hozott felszínre a régészek ásója, amelyek az akkor élt embe­rek magas kultúrájáról ta­núskodnak. Ismerték az ál­lattenyésztést és a földmű­velést. Fejlett kultúráról vallanak a cserép bélyegzők is, vésett geometrikus és hie­roglif-szerű jelekkel, ame­lyek a szakértők szerint az írás első nyomait képviselik. Keletkezési idejük az i. e. IV.—III. évezred, tehát sok­kal korábbiak, mint a kör­nyező országokból szárma­zó hasonló leletek. Szovjetunió MISKA ES MASKA Koreai NDK Hallgatók fehér köpenyben • • V. Kapcsolat a világgal A prágai emlékmúzeum a világ 150 intézetével áll rendszeres kapcsolatban: el­sősorban a moszkvai és a leningrádi állami központi irodalmi múzeummal, a var­sói Mickiewicz Múzeummal, a budapesti Petőfi Múzeum­mal, a weimari Nationalz Forschungs- und Gedenk- stätte-vel, valamint a bolgár rilai kolostorral működik együtt. Tavaly például a moszkvai. múzeum kölcsön­adta Majakovszkijról szóló kiállítási anyagát, a Karel Capekról képet adó tárlat vi­Miska a távol-keleti Sza­halin szigeten él. Első találkozásunk Ozer- nyi városka főutcáján tör­tént. A meglepetéstől még a lélegzetem is elállt: egy asszony sétált az utcán, mö­götte pedig szép szibériai szarvas lépkedett: Miska. Orrával minduntalan a be­vásárlókosarat bökdöste. „Szégyelld magad, Miska” — szólt feddőleg az asszony. „Ott a fű az erdőben, mit keresel hát?” Miska egyetértését fejcső - válással jelezte, de a kosár mellől csak nem tágított. Miskát — néhány társává együtt — a távol-keleti táj gából hozták Szahalin szige téré, hogy meghonosodjanak Itt kedvükre kószálhatnak a heauekben. Létüket sem far ? kas, sem tigris nem veszé­lyezteti, , ’ Mindannyiuk ■ közül Miska bizonyult a legbátrabbnak. Rendszeresen bejárt a ha- lászvárosba, ahol az embe­rek etették őt. Bizalomra lelt a kitárt tenyerek, s a lágy szó világában. Csak ta­vasszal, a szerelem hivó sza­vára zárta maga ba az erdő. Hosszú hónapok múltával, amikor már hóviharok sü­vítettek a sziget fölött, Mis­ka újra felbukkant Ozer- nyiban. Ez alkalommal azon­ban nem egyedül... Mellet­te lépkedett párja, s gyen­ge patájú kicsinyük. A vá­roska lakói a Máska nevet adták az „asszonynak”. s mindhármójukat ellátták élelemmel. Máska a szénát szerette a legjobban. A válogatós Mis­ka a fehér kenyeret, s a menta ízű mézes süteményt szerette, kedvenc csemegéje pedig a gyümölccsel, de fő­leg a heringgel töltött tészta volt. Máska megrémült minden zörejtől, ugatástól, kiáltás­tól. Remegett az idegesség­től s fület hegyezte minden neszre z— k-s kölykét, féltet­te mindentől. Kitartott egé­szén addig, míg a jég repe­dezni nem kezdett a folyón, akkor egész családját vissza­terelte az erdőbe. Erdészek mesélték, hogy látták őket az erdő mélyén. Később azonban már csak Máskával és borjával talál­koztak. Miska megunta az erdőt — ott nem volt se rá­dió, se sütemény. Egy szür­ke, esős reggelen visszatért hát a városkába. Megállt az élelmiszerüzlet közelében, s varia az ajanaéitokaí.., A Koreai Munkapárt kongresszusa — 1970-ben — határozatot hozott a falusi . ambulanciák és mentőállo­mások kórházakká és rende­lőintézetekké való átszerve­zésére. Ezekben az intézmé­nyelvben a lakosság magas színvonalú, komplex szakor­vosi ellátásban részesül. A program végrehajtásának ha. tárideje 1974 vége. Megva­lósítása nagy munkát igé­nyel: növelik az orvostudo­mányi egyetemek hallgatói­nak számát és bővítik az egészségügyi iskolák háló­zatát, melyekben egészség- ügyi középkádereket — ápo- . lónőket, szülésznőket, fog- technikusokat stb. — képez­nek ki. Jelenleg á köztár­saságban a nagy kórházak és intézetek mellett 200 egészségügyi iskola és kihe­lyezett szaktanfolyam mű­ködik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom