Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
Szerda esti külpolitikai kommentárunk A Rio Grandelól délre LATIN-AMERIKA nem az amerikai diktátum szubkontinense többé. Ezt az igazságot érdekesen szemléltetik a legutóbbi órákban érkezett hírek. Kubában a május elsejei ünnepségen Fidel Castro olyan beszédet mondott, amellyel még alighanem sokat foglalkoznak majd a kommentátorok. Az USA latin-amerikai politikája tarthatatlan — állapította meg és elég a közelmúlt eseményeire gondolnunk annak megértéséhez, hogy nem csupán szónoki fordulat. Panamában valósággal a vádlottak padjára kenyszerítették azt az országot, amelyet Latin-Ame- rikában nem is olyan régen még bírálni sem volt tanácsos. Peruban folytatódik az antiimperialista vonal, a Rio Grandetól közvetlenül délre levő ország, Mexikó elnöke most tett politikailag és gazdaságilag rendkívüli jelentőségű utazást a Szovjetunióban, mind több ország követeli az Amerikai Államok Szervezetének átalakítását és a Kubával szembeni magatartás felülvizsgálását. CASTRO KÖZÖLTE, ha ez a felülvizsgálat, a konzekvenciák levonásával, valóban megtörténik, Kuba hajlandó belépni egy megújhodott regionális szövetségbe és kész az egyenjogúság alapján párbeszédet folytatni Washingtonnal. Sok minden történt azóta, hogy az USA meghirdette Latin-Amerika első szocialista útra lépett országának blokádját.. A májusi ünnepen beszédet ntandott Allende chilei elnök is. A változó Latin-Amerika másik modelljében feszült a helyzet és az államfő nem csinált titkot ebből. Az ellenzék polgárháború kirobbantásán munkálkodik — az az ellenzék, amely nem is olyan régen a választások útján hatalomra jutott baloldalt vádolta „erőszakos tervekkel”. Feszült a helyzet Argentínában is, ahol május 25-én kellene beiktatni a március 11-én megválasztott peronista elnökjelöltet, dr. Camporát. Megölték Quijada ellentengernagyot és erre hivatkozva az öt legnagyobb tartományban teljhatalmat biztosítottak maguknak a katonák. Vajon beiktathatják-e a szocialista országok felé is nyitást ígérő megválasztott elnökjelöltet? HÁROM ORSZÁG, három hír május első óráiból. A háttér nem azonos, a körülmények különböznek egymástól. A közös csak az bennük, hogy a régi i Latin-Amerika nincs többé. Kádár János üdvözlő távirata Leonéid J Brezsnvevhez j L. I. Bresssnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottsága főtitkárának. MOSZKVA Tisztelt Brezsnycv elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk és a magam nevében szívből köszöntőm önt Lenin-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra becsüli az ön állhatatos tevékenységét, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága élén a szocialista külpolitika lenini elvei alapján a szocializmus, a kommunizmus, az általános emberi haladás, s a népek közötti béke és barátság érdekében végez. Az ön munkássága kiemelkedő hozzájárulást jelent az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósításához, amelynek eredményeként tartós enyhülési folyamat bontakozott ki a nemzetközi életben, s mind erőteljesebben érvényesül a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés politikája. Mindez méltán váltja ki a szocializmus, a kommunizmus, a haladás és a béke híveinek teljes elismerését, A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott küzdelemben szerzett kiemelkedő érdemeiért történt kitüntetése alkalmából kívánunk önnek jó egészséget, alkotó erőt és további sillereket a kommunizmus és a béke javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A Fehér Ház AZ AMERIKAI főváros legtekintélyesebb napilapja, a Washington Post egyik legutóbbi száma szokatlan rajzot közöl a Fehér Ház híres homlokzatáról. A karikatúrán Nixon kétségbeesett igyekezettel próbálta feltartani az egymásra omló fehér jón oszlopokat, amelyekre a „WATERGATE” szó van felírva. A Fehér Ház oszlopai állanak és Nixon elnöki hatalmát emberi számítások szerint négy esztendeig nem fenyegeti veszély. A Wa- tergate-ügy” azonban azt eredményezheti, hogy a nemzetközi és az amerikai belpolitikai helyzet egy rendkívül fontos időszakában megbénítja a Fehér Ház urának cselekvőképességét. Watergate egy épületcsoport neve, ahol az elnökválasztási kampány idején a demokratapárt politikai főhadiszállását felütötte. Már az elnökválasztás előtt kiderült, hogy a republikánus pártgépezet emberei lehallgató készülékeket szereltek fel a demokrata főhadiszálláson, hiszen azokat az ügynököket, akik az akciót végrehajtották. tetten érték az épületben, a többségük már rács mögött van. AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY finisében persze az adminisztráció minden erővel igyekezett gátatvetni a nyomozásnak, s egy ideig úgy látszott: sikerült elvágni a szálakat, megakadályozni, hogy a botrány a kormányzópárt belső hatal133a. máius 3, usáitöAlök mi körére, sőt magára a Fehér Házra is átcsapjon. Közben azonban a kongresszusi vizsgálóbizottság új meg új bizonyítékokat dobott fel és ez március 21-én arra kényszerítette Nixont, hogy állami szinten is új vizsgálatot rendeljen el. Egy hónap leforgása alatt a botrány annyira dagadt, hogy április 21-én Nixon kénytelen volt elismerni: „új fejlemények” következtek be az ügyben. Ezzel egyidőben közölte: nem terjeszti ki többé a Fehér Ház védelmét azokra, akikre az indokolt gyanú árnyéka vetődik! Ez természetesen csak kényszerhelyzetben megtett, kétségbeesett lépés volt. Hiszen — mint most kiderült —, Nixon elnököt már decemberben figyelmeztették, hogy legközvetlenebb munkatársai is belekeveredtek az ügybe. Az elnök annak ellenére makacsul védte embereit és a Fehér Ház bejáratát a szó politikai , értelmében eltorlaszolta a kihallgató szervek elől. Ez a makacsság most visszaüt: óhatatlanul felvetődik ugyanis a kérdés, mennyit tudott maga az elnök a Watergate- épületben felszerelt lehallgató készülékekről? A BOTRÁNY ILY MÓDON átcsapott a Fehér Ház küszöbén, s ezt az új gyanúsítottak listája is félreérthetetlenül mutatta. Ezek a következők: John Mitchel, Nixon választási kampányának irányítója és ex- igazságügyi miniszter, akinek voltaképpen a törvényesség felett kellett volna őrködnie; Maurice Staßs, az oszlopai Egyesült Államok volt kereskedelmi minisztere, aki a választási kampány során a különböző forrásokból érkező pénzhozzájárulást gyűjtötte össze Nixon számára — a gyanúsítottak között találjuk a Fehér Ház „vezérkari főnökének” tartott H. R. Haldemant, akit belpolitikai és személyi kérdésekben az Egyesült Államok egyik leghatalmasabb emberének tartanak. Végül: az elnök helyzetét súlyosbítja, hogy személyes ügyvédjét, Herbert Kalmbach-ot is a vizsgálóbizottság elé idézték, azzal az alapos gyanúval, hogy részt vett a Wa- tergate-ügy szervezésében. A legújabb fordulat: Nixon szóvivője bejelentette az elnök három legmagasabb rangú munkatársa, köztük a „szürke eminenciás” Halde- man menesztését. Ugyancsak felmentését kérte Kleindienst igazságügyi miniszter, Mitchel utóda is. Az eddigiekből kitűnik, hogy — bármilyen formális megoldást találjanak is — Nixon személyét sem hagyja érintetlenül a botrány. Ez pedig a jövőben es-‘l : hökkentheti politikai manőverezési szabadságát is. Amerikai hírmagyarázók ma általában a következő politikai veszélyeket látják felbukkanni : 1. Nixon elhatározta, hogy „átépíti" az adminisztráció gépezetét olyanformán, hogy az egyes minisztériumok feje felett átnyúlva, az alkalmas legyen az elnöki végrehajtó hatalom közve*len kiszolgálására. Ha a Wa- tergate-üyy hullámát bezuMáius I. Moszkvában A szovjet párt és kormány vezetői a Leni]» Mauzóleum mellvédjéről tekintik meg a moszkvai dolgozók május elsejei felvonulását. (Balról-jobbra): Andrej Greesko, Nyikolaj Pod- gornij, Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin. (N épú jság-te lef oto — TASZSZ—MTI—KS) Harcok Bejrutban Szadat-beszéd Az „amerikai békés megoldás mítosz Anvar Szadat egyiptomi elnök május elsején beszédet mondott Mehella Al-Kubrá- ban, a Nílus-delta egyik legjelentősebb ipari központjában. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ország harci felkészítésével párhuzamosan folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések is. Szadat a békés rendezéssel kapcsolatos amerikai—izraeli mesterkedéseket leleplezve rámutatott, hogy az amerikai „békés megoldás” hat éven át a mítoszok és megtévesztő cselek sorozata volt. Az amerikai „békés rendezés” mítosz, amely képessé kívánja tenni Izraelt annak elérésére, amit nem sikerült elérnie a katonai agresszió révén. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Egyiptom felkérte a Biztonsági Tanácsot: vizsgálja meg a közel-keleti helyzetet a 242. számú határozat elfogadásától napjainkig. Az ENSZ-nek meg keil határoznia álláspontját Izraellel szemben, amely szembehelyezkedik az ENSZ és a Biztonsági Tanács határozataival, élvezve az Egyesült Államok védelmét és támogatását. Szadat cáfolta, hogy Olaszország vagy más állam javaslatot tett volna Egyiptomnak egy új Szuezi-csatoma dúlnak a Fehér Házba, tehát magába a hatalmi gócpontba, ez lehetetlenné teheti az elnök átszervezési törekvéseit. 2. Nixortnak demokrata- párti többségi kongresszussal kell kormányoznia. Már eddig is hatalmi harc bontakozott ki az elnök és a kongresszus között néhány rendkívül fontos belpolitikai kérdésben. (Költségvetés, szociális kiadások, kereskedelempolitika stb.) A Wa- tergate-ügy ebben a hatalmi harcban aláaknázhatja az elnök hadállásait és megakadályozhatja belpolitikai programjának végrehajtásában. 3. Az elnök helyzetének gyengülése nem maradhat hatás nélkül a világpolitikára. Pontosabban: meggyengülhet Nixon tárgyalási pozíciója a nemzetközi jelentőségű kereskedelmi, stratégiai és diplomáciai megbeszéléseken, s ez azt eredményezheti, hogy az amerikai külpolitikára az eddiginél nagyobb és hatásosabb nyomás nehezedhet. TERMÉSZETESEN óvakodnunk kell a helyzet dra- matizál: •sától. Nrr, kétséges, hogy Nixon elnök személyét alapvető és érthető államérdekek szolgálatában el fogjak szigetelni a Watergate- ügytől, még altkor is, ha legközelebbi munkatársai a vihar áldozataivá Válnak. Az elnöki tekintély azonban vitathatatlanul válságba került, s ez megnehezíti az egyszemélyi kormányzati módszereknek az alkalmazását, amelyekre vágyott, s amelyekre eddig sikerrel törekedett. (—i —e) építésére. Az olasz külügyminiszternek tulajdonított javaslat propagálása azt a célt szolgálja, hogy ellentéteket szítson Egyiptom és Olaszország között, miként ugyanezt a líbiai Mirage-gépek ürügyében Egyiptom és Franciaország között is megkísérelték. Az egyiptomi államfő biztosította a Szovjetuniót: olyan barátok vagyunk, akik nem árusítják ki a barátságot, nem tanúsítanak kétszínű magatartást, s nem folytatnak kettős politikát. Egyiptom egyébként elvet minden, a második Szuezi- csatorna építésére vonatkozó esetleges javaslatot, formáját és tartalmát tekintve egyaránt —, mondotta Szadat. 7 00 500 utalv. 7 001 227 hűtőgép 7 007 852 utalv. 7 009&00 lak-tex. 7 012 415 magnó 7 013 725 éléskamra ul 7 022 423 éléskamra ut. 7 036 957 éléskamra ut. 7 042 597 ki mit vál. 7 047 862 éléskamra ut. 7 053 429 ki mit vál. 7 057 119 utalv. 7 059 871 mosógép 7 066 257 tv 7 086 438 méteráru 7 098 886 utalv. 7 101 197 háztart. g. 7 103 177 hűtőgép 7 113 479 ki mit vál. 7 128 520 háztart. g. 7 137 396 éléskamra ut. 7 145 310 éléskamra ut. 7 146 625 utalv. 7 150 558 hűtőgép 7 166 701 utalv. 7 201 063 tv 7 234 879 tv 7 250 274 tv 7 272 779 hűtőgép 7 278 099 ki mit vál. 7 301 996 éléskamra ut 7 302 803 ki mit vál. 7 303 212 utalv. 7 309 630 utalv. 7 312 495 háztárt. g. 8 356 527 magnó 8 358 640 hűtőgép 8 610 045 hűtőgép 8 812 031 utalv. 8 812 951 méteráru 8 831 140 háztart. g 8 837 205 utalv. 8 859 820 utalv. 8 867 316 tv 8 870 886 bútor-lakbér 8 873 441 utalv. 8 875 906 méteráru 8 877 826 hűtőgép 8 881 505 utalv. 8 892 164 utalv. 8 896 866 tv 8 907 992 magnó 8 909 659 ki mit va 8 916 290 háztart. g. 8 918 159 óra 8 922 807 utalv. 8 927 670 méteráru 8 932 007 tv 8 932 707 háztart. g, 8 940 806 méteráru Hirügynökségek jelentése szerint a déli órákban heves összetűzések robbantak ki a libanoni fegyveres erők és a palesztin gerillák között a Bejrut déli peremén levő Szabra és Chatila menekült- tábor közelében, a repülőtérhez vezető úton. Szemtanúk közléséből kitűnik, hogy a hadsereg egységei géppuska- tűzzel és automata-fegyverekkel lövik a palesztinok állásait, páncélautókat vonultattak fel a két tábor közelébe. A legfrissebb jelentések szerint a város dél-ir u- gati körzeteiben a lövöldözés hatására pánik tört ki s a lakosok a város belsőbb kerületeiben keresnek menedéket. A palesztinok állítólag elhurcolták a libanoni hadsereg két katonáját, hogy fgv kényszerítsék a hatóságokat: bocsássák szabadon a múlt hét végén őrizetbe vett személyeket. 8 947 913 méteráru 8 950 869 tv 8 953 770 háztart. g. 8 992 634 tv 8 994 524 háztart. g. 8 995 384 magnó 9 005 567 hűtőgép 9 014 140 bútor-lakbér. 9 023 810 éléskamra ut. 9 033 333 utalv. 9 035 142 báztart g. 9 053 789 háztart. g. 9 055 151 háztart. g. 9 056 668 tv 9 057 522 utalv. 9 082 530 éléskamra ut. 9 102 426 lak-tex. 9 121 607 utalv. 9 123 534 háztart. g, 9 129 366 utalv. 9 129 774 tv 9 138 358 utalv. 9 140 586 éléskamra ut. 9 159 255 méteráru 9 164 686 éléskamra Ut. 9 167 357 utalv. 9 168 230 utalv. 9 169 892 utalv. 9 170 111 méteráru 9 188 298 méteráru 9 188 719 ki mit vál. 9 199 773 éléskamra ut. 9 233 364 ki mit vál. 9 254 041 üd. Romániában 9 257 932 éléskamra ut. 9 260 295 magnó 9 261 048 hűtőgép 9 270 318 tv 9 284 428 ki mit vál. 9 285 504 háztart. g. 9 335 616 hűtőgép 9 349 966 hűtőgép 9 352^312 méteráru 9 381 057 éléskamra ut 9 384 168 utalv. 9 389 038 utalv. 9 395 182 háztart. g. 3 397 230 tv A nyertes szelvényeket 1973. május 20-ig kell a totólottó kirendeltségek, az OTP fiókok, vagy a Posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz (Budapest, VI, :;h Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősseget asm valialuakt CSVOB3@R_BjST£® Az 1973. május 2-án megtartott Lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 17. heti lottószelvények vettek részt. (Gyors- listánk csak a Miskolc körzetében váltott, nyertes szelvényeket tartalmazza.
