Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

Riidti KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Könnyűzene. 9.00 Miért fontos? 9.10 Faust. Operarészl. 10.05 itádiószínliáz. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Melódiakoktél. 14.15 Jegyzet. 14.25 Üj Zenei tJjság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 Mozart: Szerenád. 16.55 Közv. a Magyarország- Ausztria VB labdarúgó- mérkőzésről. 19.10 Hungária K. kardverseny. 19.30 Népi muzsika. 19.52 Az utolsó hősszerelmes. Közv. a Katona József Színházból. 22.20 Beat. 23.05 Versek. 23.14 Schíitz-emlékhangv. 0.10—2.00 Melódiákoktól.- PETŐFI 8.05 Kórusművek. 8.17 Ravel: a-mell trió. 8.45 Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.03 Nóták. 9.50 Jelképek erdején át. 10.00—12.00 Szombat délelőtt va­sárnap. 12.00 Zenekari művek. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.30 Fúvószene. 13.40 Orvosok a mikrofonnál. 14.00 Üttörők Budapest-vetéike- dője. 15.10 OperettrészL 15.27 Falurádió. 16.05 Viharos éjszaka. R-fStA. 17.08 Báthy Anna énekel. 17.37 Előadás Livingstone-rőt. 17.52 Fúvószene. 18.10 A Rádió zongoraversenye. 20.10 Operettdalok. 20.35 Hungária K. kardversenye. 20.43 Tánczene. 21.43 Operarészl. 22.10 Népdalok. t 22.45 A Rádió zongoraversenye. 23.15 Ritmus és melódia. Szolnoki Rádió Hétvégi kaleidoszkóp, A hónap — hírekben, • Könnyű hangszerszólók, lapszemle. Szerkesztik a hallgatók. Í13?3 MAGYAR 9.30 Pillantás a sportvilágba. 0.50 Egy óra múlva itt vagyok. 3. 10.50 Tv-mintabolt. 11.15 Téka. Ti.05 RT ich el Vaillant. XT. r. IC.3b Az első évek. Kisfilm. 16.55 Magyarország-Ausztria VB labda rúgó-mérk. 18.50 A gönci hordó. Riportfilm. 19.05 Kicsoda — micsoda? 10.50 Cicavízió. '20.00 Hírek. !- 05 Heyerdhal expedíciója. II. rész, 2'•.05 J rónörökös. Tv-játék. 22 15 Hungária Kupa kardvívó­verseny (döntök). 2 .05 Hírek. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Teletöm 22-33) Fél 4 órakor. Kincskereső kis ködmön. Móra Ferenc mesei színes, magyar filmen. Fél 6 és este 9 órakor A törvénysértő seriff. Színes, amerikai kalandfiim. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) v Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Modern Monte Cristo Színes, szinkronizált, francia kalandfilm. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Fél 4 és este 7 órakor Lázadás a Bountyn. (Dupla helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG A munkásosztály a paradi­csomba megy. HATVANI KOSSUTH Leon és az Atlanti fal FÜZESABONY: Furcsa pár. HEVES: Tombol a Hold. pétervasara Szemtanú. LŐRINCI Valter Szarajevót védi. Egerben este 7 órakor: Hamlet íBemutaló bérírt.) 125 éve született Iván Jakovlevics Jakovlev A SZÁRMAZÁSÁT te­kintve csuvas, de árvasága miatt orosz Családban nevel­kedő és európai műveltségre szert tevő I. J. Jakovlev, a csuvas pedagógia és kultúr­történet kiemelkedő alakja, az európai forradalmak évé­ben — 1848. április 30-án lát­ta meg a napvilágot. Parasz­ti családból való származása rányomta bélyegét ifjúságá­ra, s egy életre meghatároz­ta hovatartozását. Iskolai tanulmányait 1856- ban kezdi el, amely során át­lagon felüli képességeivel ki­emelkedik társai közül, s ta­nárai elismerését is kiér­demli. Az 1865-ös év fordu­lópontot jelent életében. Rá­döbben arra, hogy a csuvas nép, amelynek abban az idő­ben még saját írásbelisége sincs, el van zárva azon le­hetőségtől, hogy a kulturális felmelkedés útjára lépjen, és ezáltal bekapcsolódjék a magasabb szintet jelentő orosz kültúráramlatba, amely a XIX. században az európai élvonalban jár. El­határozna, hogy életét népe felrázásának, kulturális szín­vonala felemelkedésének szenteli. Az elhatározásból a megvalósításig azonban még hosszú időnek kell eltelnie. 19 éves korában számtalan nehézséget leküzdve a szim- birszki gimnázium tanulója lesz, majd 1875-ben a kazá- nyi egyetem bölcsészkarán fejezi be tanulmányait. Ugyanebben az évben kerül közeli ismeretségbe Lenin édesapjával, Hja Nylkolaje- vics Uljanowaí, aki mint köztudott, tanfelügyelőként tevékenykedett a szimbirszfc? kormányzóságban. A CSUVAS iskolaszervezet megformálása elválaszthatat­lan Jakovlev fél évszázados oktató-nevelő munkásságá­tól, amelynek során a keze alá tartozó iskolák légköre szabadabb lett. Egyrészt eltö­rölte az osztályzást, valamint a bezárással való büntetést. Ügyszintén kiiktatta a bizo­nyítványból a magatartása, szorgalma és figyelme rova­tokat. Másrészt a kötelező tárgyak sorába felvette a fizikai munkára való neve­lés elnevezésű tárgyat. En­nek magyarázata abban ke­resendő, hogy az iskolának szüksége volt a munkáske­zekre, a tanulók pedig éppen olyan környezetből kerültek ki. amelynek léte elválaszt­hatatlan volt a fizikai mun­kától. Pozitívuma ennek az, hogy a tanulók a tanulmá­nyaik során sem szakadtak el a korábbi életformától. kívül más nem is nyerhetett felvételt ezekbe az iskolák­ba. A tanárok gondoskodtak a tanulók esztétikai nevelésé­ről is. A rajz- és zeneokta­tás is ennek az elvnek lett alárendelve. Másik érdeme az, hogy fel­ismerte: nyelv és nemzet, nemzet és kultúra egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Először azonban meg kellett teremtenie a csuvas ábécét, amelyet 1870-ben állított ösz- sze. Jelentősége felbecsülhe­tetlen volt. A csuvas nép anyanyelvén ismerkedhetett nemzete történetével és kul­túrájával. Jakovlev maga is írt pedagógiai tárgyú köny­veket gyermekek részére. Is- merte Comenius és Pestalozzi munkásságát és igyekezett a munkáikban lefektetett elve­ket a gyakorlatba átültetni. MUNKÁSSÁGA során kéz- l deményezésére a csuvas nyelvterületeken mintegy 400 iskola nyitotta meg kapuját. Tehetségét igazán csak a szovjet korszakban bonta­koztathatta lei. 82 éves korában 1930. ok­tóber 23-án hunyt el. Sírkö­vén csupán ez olvasható: „A csuvas nép tanítója”. Nem volt forradalmár, de figyelemmel kísérte a felsza­badító harc minden fázisát és szimpatizált a forradalmá­rokkal. Világnézetének ki­alakulására nagy hatást gya­koroltak a forradalmi de­mokraták művei, valamint Tolsztoj, illetve Dosztojevsz­kij alkotásai és eszmevilá­guk. Innen adódik világnéze­tének ellentmondásos volta. Nevét hazájában Come- nius, Pestalozzi, Tolsztoj és Makarenko nevével egy la­pon emlegetik. Egy személy­ben volt néprajzkutató, tör­ténész, közéleti személyiség, gyermekművek írója, kriti­kus, szerkesztő és fordító. A csuvas nép számára Jakov­lev az. mint Cirill és Metód a szlávok számára. Puskin szavai, melyek szerint „Lo­monoszov maga volt az első orosz egyetem”, némi módo­sítással J akovlevre is vonat­koztathatók. „Jakovlev ma­ga volt az első csűrös egye­tem”. NEM VEI.ETLFN, hogy az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola testvérmtézménye, a csebokszári pedagógiai főis­kola Jakovlev nevét viseli. A főiskola aulájában, mellszob­ra alatt a következő vele kapcsolatban elhangzott le­nini idézet olvasható: „Rop­pant lelkiereje volt ennek az embernek. 50 éven keresztül vonta népét a világosság fe­lé, és micsoda körülmények között”. Ez a tömör két sor mindennél többet mond. Lengyel Zoltán Sugár István: Az első színház építése Egerben 1882-ben AZ EGRI SZÍNHÁZI élet múltjának egyik legérdeke­sebb, de részleteiben éppen az egri kultúra szerelmesei előtt ismeretlen ténye az 1882-ben épült „aréna”, a Krecsányi Ignác színházigaz­gató saját pénzéből létesült első, kifejezetten színházi előadások céljaira emelt színkör. A színházhelyiség kérdése a XIX. század második fe­lében már egyre égetőbb problémájává vált a megye- székhelynek. Az 1810. utáni években megépült ugyan az élelmes patikus-vállalkozó, Spetz József jóvoltából egy színházterem — a Széchenyi utcán, a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat székházának kiállítóhe­lyiségeként szolgál napja­inkban! —, de az az eltelt 60—70 esztendő múltán, el­avulttá vált. Bár az előadá­sokat zömükben még mindig itt tartották — akkor már a Kaszinó birtokában volt —, de egyes színi direktorok egyéb szükségmegoldásokkal is kísérleteztek. Így példá­ul 1880. júniusában a Szé­chenyi Kávéház (a mai Marx Károly utcai étterem), kert­jében építtetett a miskolci igazgató, Miklóssy uram egy kis primitív nyári színpa­dot. Éger haladó elemei is be­kapcsolódtak a színházléte­sítés gondolatának valóra váltásába. Csiky Sándornak, a város legradikálisabban baloldali, leghaladóbb vezér­egyéniségének elnöklete alatt „Egri Színházegyesület és Részvénytársaság” is alakult, hogy biztosítsa, vagy leg­alábbis hozzájáruljon egy állandó egri teátrum mielőb­bi felépítéséhez. A városi képviselőtestület is magáévá tette az egészsé­ges gondolatot és a saját tu­lajdonát képező, ún. „Hosz- szúpince” nevű épületét és telkét adományozta oda szín- házépítés céljaira. (A Hosz- szúpince a mai Almagyar utcai Múzeumi Souvenir üz­letének háza telkén állott.) Igen ám, de a mindenható bel­ügyminiszter megsemmisí­tette ezt a határozatot és nem járult hozzá, hogy a vá­ros eladományozhassa ingat­lanát! DE A NYAKAS EGRI kép­viselőtestületi urak nem en­gedtek a negyvennyolcból és 1881. július 17-én tartott ülé­sükön határozatilag kimon­dották, hogy „ ... az építen­dő színház részére a Hunya- dy-féle városi terület (a mai színház helyét!!) jelöli ki.” De ne higgye a jámbor mai olvasó, hogy ez minden vita és civakodás nélkül zaj­lott. Közel sem. Cikkek, ta­nulmányok támadták és vé­delmezték a teátrum létesíté­sének a gondolatát — és nem egyszer, a kor szellemének megfelelően, a leggyilkosabb hangú, epébe mártott tollal írt közlemények sem hiá­nyoztak. Mindent, de min­dent, bevetettek a „Szent Cél” érdekében, de ellene is. Mivel végre is a telek meglett volna, csak éppen a kellő summa pénz hiányzott, egyre csak húzódott-odázó- • dott oly sokak vágyálma . .. S ekkor érkezett egri színi­szezonjának előkészítésére Egerbe a magyar színháztör­ténet, kimagasló egyénisége: a debreceni színház direkto­ra: Krecsányi Ignác. Társu­latával rendszeresen látogat­ta városunkat. így már 1887- ben is itt játszott egy álló hónapon át, a Spetz-haz ter­mében. Az akkori kritikák a legelismerőbb hangon nyi­latkoztak műsoráról és mű­vészi teljesítményéről: „Olyan élményben volt ré­sze a publikumnak, minő­ben eddig még soha.” 1882. tavaszán hát sze­mélyesen jött el Egerbe, hogy megtárgyalja a város uraival egy általa építendő színház ügyét. Az életreva­ló kulturális kezdeményezés termékeny talajba hullott és elfogadták ajánlatát a váro­siak, s arra a képviselőtes­tület is, április 30-án imi­gyen adta áldását: „Krecsá­nyi Ignác színiigazgató ké­rése folytán megengedtetett, hogy a nevezett ... a városi tanács részéről kimutatandó helyen, felállítandó szín­kör ... háboríttatlanúl áll­hasson, s abban a folyamo­dó igazgató társulata tart­hassa az előadásokat..." — A városi főmérnök termé­szetesen a Hunyady teret —• a mai színház helyét jelölte ki Krecsányi számára. A MUNKÁLATOKAT AZON melegében meg is kezdték, de természetesen csak fából épült a létesít­mény. Június ' 15-i dátum­mal már arról van hírünk, hogy ,,a színkör már ké­szül”. Mivel a direktor hasz­nált faanyagot használt fel, mely nem éppen a legjobb állagú volt, ezért azután egy részét a városi mérnök le­bontatta, mert egyes geren­dák korhadt állapota veszé­lyeztette volna a későbbi nézők életét és testi épsé­gét. De végre is elkészült az első, fából összerótt, de már kifejezetten színház nevet viselő épület Egerben, és 1882. július 8-án tartották benne a nyitó előadást. —1 No de előbb lássuk, hogy mit sikerült megtudnunk a kutatások során, hogy minő Is volt az első egri teátrum? A hossza a színpaddal együtt 16 öl, olyan beosztás­sal, hogy a nézőtér 9 öl és 2 láb, a zenekari helyiség négy láb, a színpad mélysé­ge pedig 6 öl volt. A szé­lessége pedig 9 öl. (Tud­nunk kell még ehhez azt, hogy 1 öl 1 méter 90 cin­nek felel meg mai mérték­kel mérve.) . A premier előtti nyíló „Prológ”-ot a társulat te­hetséges tagja. Somló Sán­dor írta ..Ez egy egyíelvo- násos drámai mű, ‘ ‘'gya Eger város történetéből, Do­bó István életéből való, mi­dőn az egri hús nők annyira kitűntek!” Ezt követte az­után a kor í lésének meg­felelő romantikus, kis köny- nyű operett az Üdvöske Krecsányi a maga pántén épített arénában 1882. julius 8-tól augusztus 23-ig ját­szott, szakadatlanul. Tud­nunk kell még azt a színkör nézőteréről, hogy az „meg­lehetősen tágas”, középen ketté választott zárt székso­rokkal volt ellátva, sőt még 19 „kényelmes páhoiv”-t is kialakítottak benne. De ne higgye senki azért azt, hogy ez valami túlzottan primi­tív kis bódészerű épület volt, hiszen emeleti karzat­tal is rendelkezett, a kis­pénzű publikum részére. Krecsányi természetesen támogatta egy állandó szín-, ház építését és egy bomba­sikerű, teltházas eiöadas be­vételét teljes summában „az állandó színház alaptőkéjé­nek a gyarapítására” ado­mányozta. A DEBRECENI DIREK­TOR arra kérte a várost, hogy 6 esztendőre engedé­lyezze színköre fennállását, de „színfalak mögötti” ma­nipulációk, mai nyelven ne­vezve a gyermeket: „fúrás” áldozata lett, mert a szezon befejeztével a város lebon­tatta a teátrumot, mondván, hogy a szél, vagy a télen rátelepedett hó összerop- panthatja. No meg gyúlé­kony is . . . Ugyanis a város urai most már saját maguk pénzén kívánták e helyen egy nyári színkört, a híres­neves egri „ARÉNÁ"-t fel­építeni — amire két év múltán sor is került. De Krecsányi Ignác egy­ezer forintos költséggel lé­tesített első, fából összerótt teátrumával örök időre be­írta a nevét nemcsak Eger, de a magyar színjátszás tör­ténetébe is. Gondozták az iskolához tar­tozó veteményeskertet, és gyümölcsöst, az iskola aszta­losműhelyében padokat, táb­lákat és fogusokat készítet­tek. A felsőbb osztályokban a leányokat a szabás-varrás ismereteire tanították. A pa­raszti származású tanulókon Egerben: vasárnap délután 2 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zstlinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 16 órától 17.30 óráig, Hétfőn, kedden délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74.) Rende­lési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsi- linszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig a Technika Házában, Gyöngyösön: vasárnap 14 órá­tól szerda reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: hét­főn, kedden délelőtt 9 órától 11 óráig a Puskin utcában. (Tele­fon: 123-50.) Hatvanban: vasárnap 12 órá­tól szerda reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet hétfőn, kedden 10—12 óráig a rendelőin­tézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óráig a rendelőintézetben. A ZÁLOG Igorral két hónap óta elő­ször futottunk össze az ut­cán. Fejével rögtön az ette­rem ajtaja felé intett: — Benézzünk, öreg? U csőr- günk egy kicsit, meg dum- csízünk. A pincérnö gyorsan ki­szolgált bennünket, s mire az összes témát kimerítet­tük, nyolc rubel harminc kopejkái; öntöttünk le tor­kunkon Ekkor közös erővel, összekapartunk hat rubelt. A pincérnö türelmesen les­te erőlködésünket, figyelte, ahogy kiforgattuk a zsebe­inket. Vjjóval rám bökve, Igor így szólt hozzá: — Itt marad zálogba. A pincérnő végigmért, sarkamtól a fejem búbjáig, meg vissza. — Egyik lábad itt, a má­sik ott, és hozd a hiányzó pénzt! — mondtam Igor­nak. — Percek alatt kerítek pénzt, öregem — rikkantot­ta, és imbolygó léptekkel el­húzta a csíkot. A zenekar valami szo­morkását játszott. En ott ül­tem az asztalnál és álltam a pincérek, az üzletvezető, a ruhatáros, no meg a sza­kács szúrós tekintetét. Az utóbbi valamilyen oknál fog­va, percenként bejött az ét­terembe, kezében hatalmas húsvágó késsel. Eltelt egy óra: Igor sehol! Az étterem­ben egyre több a vendég. Az én asztalomhoz is oda­telepedett egy fiatal pár. Felálltam és elindultam ki­felé, de az üzletvezető uta­mat állta: — Hova igyekszik? — Felszabadítottam egy új vendég számára a helye­met — mondtam békeszere­tő hangon. — Akkor hát aló mars, a konyhába! A pincérnő kivezetett a konyhába. Az egyik sarok­ban, egy hokedlin foglaltam helyet. — No, mi lesz, barátocs- kám — mondta egy órával később a szakács —, csak nem munka nélkül fogod itt leélni az életedet? Ha főni kezd a leves, dobd bele ezt a kanál borsot, és sózd is meg ízlésed szerint. Mindent úgy tettem, ahogy parancsolta. — Nagyszerű fickó vagy — mondta elismerően a séf, miután megkóstolta a főz- tömet. — Most pedig bontsd fel ezt a csirkét. De előbb kösd magad elé ezt a kö­tényt, mert meg bepiszkítod a ruhádat. Széttrancsíroztavi a csir­két. Tisztítottam halat, segí­tettem elmosogatni a, tömén­telen sok edényt. Közben az étterem becsukott. A pin­cérek sürögve tették záróra utáni dolgaikat, majd haza­siettek. Így én is megköny- nyebbültem. Kivezényeltek az étterembe, ahol kelleme­sebb dolgozni, mint az ezer ételszaggal teli konyhában. Meg nincs is olyan nagy forróság. Leszedtem a térí­tőkét, összeraktam az aszta­lokat, székeket? feltöröltem a parkettát. Es végeztem is. Utolsónak az étterem veze­tője távozott. Barátságosan kezet rázott velem és elol­totta a villanyokat. Az első éjjel egy tizenkét személyes asztal tetején aludtam. Az üzletvezető nem volt szívtelen főnök, a má­sodik éjszakára felajánlotta az irodáját. Ott már volt egy széles dívány is. Elsajátítottam valamennyi vendéglátóipari szakmát. Csak az ablaktisztogatást nem szerettem, mert a szó­da kieszi az ember kezét. A kollektíva egyébként szívé­lyesnek látszott. Amikor pe­dig végezetül a lépcsőn el­kaptam egy vendéget. aki fizetés nélkül akart lelépni, az üzletvezető megdicsért, — Ügy látom — mondta — egy év múlva már tiszta lelkiismeretiel nyugdíjba mehetek. Kinevelődik a mél­tó utód . Es én teljesen elégedett voltam a sorsommal. Egy dolog keserített csak. Egy­szer váratlanul megjelent Igor. — öreg. elhoztam a hi­ányzó pénzt. E pillanattól kezdve szabad vagy! Szabad? ttt kell hagynom megszokott munkahelyemet ? Es vajon legközelebb nem egy rosszabb helyen hagy­nak-e ott, mint zálogtár­gyat? Ki tudja? Mihail Volfszon Fordította: Sigér Imre Smüsme^ 1973. április <58-, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom