Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

Pozsg'ay Imre: A realitás szocialista vívmánya Még többre törekszenek a gyöngyösi tsz-ben az új gazdasági mechaniz­mus meghatározott gazda­sági szerkezetet örökölt an­nak Ellentmondásaival, egyensúlyzavaraival együtt. Ismerve az örökölt ellent­mondásokat, az átállást úgy kellett megoldani, hogy az ne okozzon semmiféle meg­rázkódtatást a gazdaságnak, s ezen keresztül a társada­lomnak. Az elmúlt öt év bebizo­nyította, hogy a reform kon­cepciója alapvetően bevált, általánosan elismerik sike­rét, szocialista jellegét. £e- bizonyosodott azonban az is, hogy egyes esetekben a várt­nál bonyolultabb ellentmon­dásokon keresztül és sok tekintetben előre népi szá­mított hatásokat, jelensége­ket kiváltva érvényesül. Az ellentmondások as * gazdasági egyensúllyal kap­csolatos problémák megvilá­gításánál azonban abból a pozitív tényből kell kiindul­ni, hogy a reform bevezeté­se még rövid időre sem járt együtt a termelés és az ál­talános életszínvonal viasza- esésével, sőt egészében véve szakadatlan növekedésről adhatunk számot, amit egy ilyen — az egész eddig meg­szokott cselekvést átrende­ző — döntő jelentőségű tár­sadalompolitikai vállalko­zásnál igen nagyra érté­kelhetünk. A tények fényénél helyes magvilágívá&b* kerülnek * Zktoi'm negatív kísérő jelen­ségei is. Äsiek része ugyan a reform időszaká­ban i jelentkezett, ő* 4bro ad­nak a következőiétvV. Itt el­sősorban a fogy asz. ói maga­tartással összefüggő problé­mákat említjük. Hosszú, szűkös évek után a közfo­gyasztási cikkek viszonyla­gos bősége sajátos mohósá­got, a sokáig nélkülözött ja­vak gyors kielégítésének vágyát ébresztette fel az emberekben. A nagyobb problémát és káros maga­tartásokat azonban még ma is inkább az okozza, hogy az anyagi javak iránti ke­reslet, a viszonylagos bőség ellenére, messze megelőzi a kínálatot. Ez a helyzet ki­termeli és ideiglenesen fenn­tartja a szükségletek kielé­gítésének törvénytelen és amorális formáit. Küzdeni ellene, természetesen a jog­rend szigorával és morális elítéléssel is lehet, de iga­zán hatásosan úgy küzdhe­tünk, ha még nagyobb bő­séggel, a termelés és a piac további ésszerű szabályozá­sával válaszolunk. Komolyabb gondot okoz­nak azok az ellentmondá­sok, egyensúlyi zavarok, amelyek közvetlenül a ter­melést terhelik. Ezekre a problémákra a párt Köz­ponti Bizottságának novem­beri határozata a legna­gyobb nyilvánosság előtt hívta fel a figyelmet, bebi­zonyítva, hogy nem gazda­ságirányításunk szervi ba­jairól van szó, hanem rész­ben a múltból ránk ma­radt, részben újonnan kelet­kezett, de múló torzulások­ról, amelyek megfelelő in­tézkedésekkel és az egysé­ge* értelmezésre épiiié» tfe- sadflinä* cselekvést«* Stí&ü- szötóihetők. A reform tapasztalatait összefoglalva állapíthatta meg a Központi Bizottság: „Az 1968. január elsején életbe léptetett gazdaság- irányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szol­gálja a szocialista tervgaz­dálkodást, a szocialista épí­tés céljait. A gazdasági irá­nyítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, haszno­sítani kell az elmúlt é&ek tapasztalatait, és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép életbe és új szervezés bon­takozik ki, növekednek a követelmények az irányítás­sal szemben.” A kik ma ennek az ér­tékelésnek tükrében szemlélik gazdasági-társa­dalmi fejlődésünk tényeit, azok tudják, hogy a gazda­ságirányítási reform a szo­cialista fejlődés eszkpze, egyben vívmánya is. Olyan vívmány és realitás, melyet újra meg újra fejleszteni kell, hegy a növekvő köve­telményeinek megfelelve, mindig jói szolgálhassa a Tavaly rekordtermést ér­tek el a gyöngyösi Mátra Kincs Tsz gazdái. Most még­sem akarnak a babéraikon megpihenni, hanem újabb lendülettel láttak hozzá az iílei feladatok körvonalazásá­hoz, mindebben a magasbb- ra emelt mércét célozva meg. A papír türelmes, szokták mondani. Kérdés, hogy amit rögzítenek rajta, mennyire épül a realitásokra vagy csu­pán a fellegekben járók ál­modozása-e. Ha úgy tétszik, próbáljuk meg tetten érni a gyöngyösi elképzeléseket. Vizsgáljuk meg azokat a teljesíthetőség oldaláról is. Gyöngyöshöz mégiscsak a szőlő áll a legközelebb. A kö­zös gazdaságban a tőkék egyre kisebb területen dísz­lenek, aminek okát a csökke­nő munkaerőben kell keresni. De nincs szükség a vészha­rang megkongatására sem, mert a gazdaság vezetősége már kutatja, részben meg is találta a megoldást. Ez a gép, a gépesítés növelése a lehető legmagasabb fokra. A permetezésnél a helikop­ter már szinte házi eszköz­nek számít Újdonság a ve­nyigét tépő gép, ahogy annak tartják a tápanyag visszapót­lását segítő eszközt is. Átlagban holdanként 45 mázsát akarnak leszüretelni az ősszel, de maguk csodál­koznának a legjobban azon, ha csakugyan csak ennyi len­ne a végeredmény is. Óva­tosak még a becslésben, bár az elmúlt évben akadt tábla ettől jóval nagyobb hozam­mal is. Ke tévesszük szem elől: ez a 45 suázsa átlag is nagyon szép. Hol voltunk még ettől aikír néhány éve is? A szántóföldi növényeknél a komplex-gépesítés a leg­sürgősebb feladat. Érdemes eyre áldozni is, mert a csök­kenő önköltségek a gazdasá­gosságot növelik. Alapvető a sertéskombinát abrakszükségletének az elő­teremtése. Ezt is a gazdasá­gosság írja elő parancso- lóan. Nincs megoldva a burgo­nya és a borsó termesztésé­nek a gépesítése. Mégsem mondhatnak le egyik nö­vényről sem. Ebben már a nagyobb érdekek is közre­játszanak, hiszen a mono- kulturális termesztés veszé­lye elkerülendő. Hogy a monokultúra, milyen veszé­lyeket rejt inasában akár a talaj elfertőzése, a tápanyag elvesztése és a hozamok visszaesése miatt, azt ma már minden szakember vilá­gosan látja. Szerencsére a segítség sem marad el. Az Agrotröszt köz­benjárására a gödöllői egye­tem szovjet gyártmányú gé­peket ad át a termelőszövet­kezetnek. Ezek segítségé­vel a betakarítás nehéz munkája könnyebbé válik majd, és a borsó is a gazda­ságos növények sorába zár­kózik fel. Annyit azonban kimondták a gyöngyösiek, hogy a bor­sót még akkor sem hagyhat­ják ki a vetésforgóból, ha a termesztése nem járna meg­felelő nyereséggel. Erre a pillangósra nagy szükség van a termés váltás miatt is. A gyümölcsök közül a ba­racknak van egyre nagyobb becsülete az évek múlásával. De a megművelése sem tar­tozik a könnyebb munkák közé. Többek között azért sem, mert a törés gyakori a gallyaknál, ez pedig a ter­mést mennyiségileg is ront­ja. Nincs más hátra, meg kell szervezniük a barackosban a vegyszeres gyomirtást. A ritkábban előforduló gyümölcsök közé sorolhatjuk a ribizlit, de a tsz-ben ennek is van becsülete jövedelme­zősége miatt. Már sokkal cse­kélyebb a mértéke a cseresz­nyének, a diónak és a körté­nek, amik csupán a szórvá­nyosan fellelhető fákon te­remnek meg, nem pedig táb­lákban. Még így is a kajszi- barack a legjelentősebb, amiből több mint kétszáz mázsára számítanak. Növekszik a kertészet terü­lete az idén, többet termel­nek paradicsomból és papri­kából, mint tavaly. A leg­több reményt a dinnyéhez fűzik, mert ez tavaly is be­vált. Az öntözött területeken főként olyan növényeket ter­melnek, amelyekre szerző­dést kötöttek. De nem mellé­kes az sem, hogy a piaci el­árusítóhelyeiket is el akarják látni friss és olcsó zöldségfé­lékkel. Még egy szokatlan dolog: az idén 34 hektárnyi terüle­ten nyárfát telepítenek, mert így akarják felhasználni a sertéskombinátból származó trágyát. A telepítés talajelő­készítését már megcsinálták. Lehetne sorolni, hogy mi­lyen növényi kultúrához mennyi műtrágyát fognak felhasználni, ahogy azt is, hány géppel pótolják és könnyítik az ember munká­ját. De a számok helyett csu­pán a lényeget hangsúlyoz­zuk: tulajdonképpen a való­di nagyüzemi termelési mó­dok meghonosítása tolyik, korszerű eszközökkel, korsze­rű felfogásban. Az évtize­dekkel ezelőtt tervezett jö­vő lesz így mindennapjaink valósága. I A feltételek is adottak eh­hez, többek között az új gép­műhely, ahol megfelelő szak­emberek várják és javítják a gépeket. A végső cél csak egy: jobb, gazdagabb jövőt nyújtani az emberekneík. Ehhez viszont nélkülözhetetlen maga az ember. A gép önmagában semmit sem ér, ahogy a leg­korszerűbb módszerek is csupán elméleti elképzelések maradnak, ha nincs ott a végrehajtó ember maga. Néhány tervezett termés- mennyiséget mégis megemlí­tünk. Hektárra számtiva bú­zából 31 mázsát, árpából et­től eggyel kevesebbet akar­nak betakarítani, míg kuko­ricából májusi morzsoltban számítva 31 mázsát. A sze­mélyi jövedelmek az idén át­lagban két-három százalék­kal haladnák túl a tavalyit az elképzelések szerint. Nem valami látványos ug­rásról álmodoznak a gyön­gyösi szövetkezeti gazdák és vezetők, hanem az egyenle­tes, de rendszeres gyarapo­dásról, előbbre lépésről: ter­mésben, jövedelemben, az ember értékének megbecsü­lésében és szolgálatában. Ez az út járható csali iga­zán. (•G. Molnár F.) szocialista társadalmi, gaz­dasági építőmunkánkat. Női kéz A a magasban Feli érné aranya A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusa 1966-ban megfelelő előkészítő munka után, a népgazdaság és a társada­lom fejlődésének mélyreha­tó elemzése alapján hatá­rozta el a gazdaságirányítá­si rendszer reformját, az új irányítási rendszer beveze­tését. A reform célja olyan gaz­daságirányítási mechaniz­mus kialakítása volt, ameiy- lyel biztosítható a szocialis­ta termelési viszonyokban rejlő előnyöknek a korábbi­nál is eredményesebb érvé­nyesítése, a szocialista terv- gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása. A re­formmal szembeni követel­mények a párt gazdaságpo­litikájából adódtak és így hangzottak: az új irányítási rendszer gyorsítsa meg a szocializmus teljes felépíté­sét; fejlessze a termelőerő­ket és a szocialista tulajdon- viszonyolcat, növelje a vál­lalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket; biztosítsa a gazilaság fejlődésének na­gyobb tervszerűségét, fej- leiütze a szocialista tervgaz­dálkodás módszereit; haté­konyabban érvényesítse a szocialista bérezés elvét, fo­kozottabban ösztönözzön a jobb minőségű munkára. A gazdaságirányítási re­form az ellenforradalom óta túkalmazott gazdaságpoliti­ka szerves folytatása, an­nak továbbfejlesztése az intenzívebbé váló gazdaság: ■fejlődés követelményei sze­rűit. A párt. azonban nem hagyott az iránt sem kétsé­gei. hogy jóllehet, a reform az intenzív gazdasági növe­kedés feltételeit hivatott biztosítani, mégsem csupán gazdasági ügy, hanem nagy horderejű társadalmi vállal­kozás. amely a termelési és elosztási viszonyok fejlődé­sén keresztül hatást gyako­rol a társadalom politikai, erkölcsi viszonyaira, az em­berek magatartására és az intézményekre is. Amikor az elhatározott célok, feladatok oldalaz 51 vizsgáljuk a reform meg­valósulását, akkor ezt m eg­felelő történelmi szemlelet­tel kell tenni. Nem hagyhat­juk figyelmen kívül, hogy Minden lap egy-egy emlék a naplóban ... (Foto: Perl M.) — Mit kell tenni, hogy az embernek ilyen elismerés­ben legyen része? A leg­jobb talán, ha nem is ara gondol, hogy a munkáért, amit elvégez, esetleg kitün­tetést kaphat. Amit a gyár­ban kiadnak, azt meg kell csinálni az természetes. Azért fizetnek Igaz. a köte­lező munkát is lehet jól vagy rosszul végezni, kisebb vagy nagyobb lelkesedéssel, ét „több” azonban még ez­után jön: összetartani a töb­biekkel, együtt szórakozni, kirándulni, közösen megol­dani a bajokat. Mi jól érez­zük magunkat együtt a bri­gádban, hiszen egyforma munkások vagyunk... Fehér Gyuláné az Egri Dohánygyárban dolgozik. A Kossuth Zsuzsanna, több­ször kitüntetett női szocia­lista brigád vezetője. Ápri­lis 4-én a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tették ki. — Én lánykoromban, tud­ja, szakmát tanultam az ál­talános iskola után. Női szabó lettem, de nem tud­tam elhelyezkedni. 1951- ben aztán gondoltam egyet, eljöttem ide a gyarba, ép­pen volt felvétel. A szivar­ágazathoz kerültem, a ke­zem könnyen ráállt a dolog­ra, hamar begyakoroltam, megszerettem ezt a mun­kát. 61-ben hasonló korú asszonyokkal női brigádot alakítottunk; a mi nőbrigá­dunk volt az első a gyár­ban. az újság is írt róla. Hatan kezdtük, mind a ha­tan itt vagyunk most is együtt, egy új taggal szapo­rodott azóta a brigád. A gyerekeink mind ide jártak a gyári bölcsődébe, óvodá­ba. Azóta a legtöbbjük már felnőtt, talán egy gyermek óvodáskorú még a társaság­ból. Az én lányom most érettségizik, nehezen tudja eldönteni, hova menjen, ta­nuljon-e tovább. Én azt sze­retném, ha tanulna; fiatal korban az sokkal könnyebb, kevesebb a gond, mert ha már dolgozik is valaki, bi­zony fáradtabban ül le a könyv mellé. Fehérné betanított mun­kás. A gyári szervezésű szakmunkásképző tanfo­lyamra ő Is jelentkezett, most járja a második évet. A tanfolyam után a vizsgát tett szakmunkásoknak egy­öntetűen 200 forinttal eme­lik a fizetését. A Dohány­gyár 1100 dolgozójából egyébként ötszázan vesznek részt valamilyen oktatás­ban. — Eleinte kézzel végez­tünk minden munkafolya­matot. A szivarokat külön­böző minőségben készítjük, s bizony a finom szivarokat nem is tudja mindenki csi­nálni. Ahhoz kézügyesség kell, az ujjaknak előre kell érezni a mozdulatokat. Én különben mindegyik minő­séget, típust készítettem már. — Később aztán jöttek hozzánk is különböző mo­dern gépek. Kicsit zajosak, de nagyon, megkönnyítik * munkát. Viszont a korábbi­nál nagyobb figyelmet, ügyességet kívánnak. A mi brigádunk itt is jól bedol­gozta magát, ezt mutatják az eredmények: ha megné­zi a naplónkat, abban ott vannak a bejegyzések: bronz-, ezüst-, aranyplakett, tavaly pedig a vállalat ki­váló brigádja címet is el­nyertük. Jó gárda a mienk, velük szívesen dicsekszem... — Igen, én is kaptam már más kitüntetést. 1965-ben Munka Érdemrend bronz fo­kozatot és kiváló dolgozó cí­met. Tíz éve vezetem a bri­gádot, s ami elismerést egyénenként kaptunk, az egy kicsit a közösség érdeme is. Mi tudunk és szeretünk együtt dolgozni. Ezért sike­rült. A brigádnaplót lapozgat­juk. Képek, beszámolók, szí­nes rajzok színházról, film­ről, kirándulásról, munka- vállalásokról, névadó ün­nepségekről. A legutolsó be­jegyzés: ,... a brigád részé­re 1972 évi eredményei alapján a Szakma kiváló brigádja kitüntetést javasol­juk.” Aláírták a vállalatve­zetői. Ez is hozzátartozik Fehér­né aranyához.., tfeelíoU) Sokszor mérjük le azon a női egyenjogúság ala­kulását, hogy a különbö­ző vezető testületekben a nők számarányuknak meg­felelő mértékben foglal­nak-e helyet. A „képvisele­ti” szemlélet azonban ala­posan leegyszerűsíti a nők társadalmi, közéleti, emberi megbecsülésének problémá­ját, mert számokkal, szá­zalékokkal mér olyasmit, aminek értéke nem ilyen könnyen megfejthető. A számszerűség kimutatása ugyanis még senkit sem tesz nőpártivá, egyetlen vállalatot, és egyetlen dön­tést sem. Mi nők, bekerü­lünk ugyan a vezetősé­gekbe, de ott a mi szere­pünk mégis sokszor jelen­téktelen. Ahhoz, hogy min­den egyes megszerzett „po­zíciót” érdemben kihasz­náljunk, tudomásul kellene vennünk, hogy nem csu­pán jelenlétük a fontos, hanem mindenekelőtt rész­vételünk a döntésben. Eh­hez azonban nem a számo­kat kellene hajszolnunk, mert ennél fontosabb, hogy azok a nők, akik bekerül­nek a választott testületek­be, ne statiszták legyenek, ne abban merüljön ki min­den tevékenységük, hogy általuk női kéz is a ma­választják meg, és azokat fo­gadják be szívesebben, akik nem töprengenek, nem vi­tatkoznak. Előfordul bi­zony, hogy a jelölés és a választás is a békésebb ter­mészetű, kevésbé vitatkozó szellemű nőkre esik. Pedig minden megszerzett lehető­séget nagy politikai csa­tározás előzött meg. A nők társadalmi, politikai, jogi egyenjogúságának „tanuló­éveiben” nem a frizura szá­mít, nem is nőies varázs­ra van szükség, de a hall­gatásra, a mindennel egyetértésre sem. Küldeté­sünk arra szól. hogy alko­tó módon vegyünk részt a helyes megoldások megta­lálásában — még a. dönté­sek előtt. Érvényesüljön ebben a munkában a közismerten fejlett■ igazságérzetünk és szociális érzékenységünk. Csakhogy minden a gya­korlatban dől el és a nők gyakorlata még vajmi ke­vés. E hátrány azonban könnyen behozható, ha megkapjuk a szükséges még nagyobb figyelmet —, türelmet. Es akkor a női kezek nemhiába lendülnek a magasba. s Kocsis Éva gasba lendüljön, és jóvá­hagyjon egy-egy határoza­tot. Mmm Q iüöfovdul, how taokaA 19 VX jrilis 14., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom