Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
Szénégető a Mák üíjw an A «Béniimre! országát felé kesernyés, nehéz füst terjeng « mátrai fák közül. Az idegen az első pillanatban valamiféle alattomos tüzet sejt, könnyelmű kirándulók tavaszi vétkére gondol, s már- már szidja is az ismeretlen tettest, amikor az erdőből váratlanul előbukkan — egy szénégető boksa. Az ingúj jra gyürkőzött, jő darab ember — Odler Sándor — kacak a felfedezésen, s mosolyogva meséli, hogy sokkalta ártatlanabb „szórakozást” űz, mintsem hitte a látogató. Megjött a jó idő, ha váratott is magára — mert bizony, pár napja még hó volt erre, s nem kevés! — kiköltözött hát megint a faluból, hozzálátott őszig tar. tó munkájához. Ezt a boksát éppen néhány órával ezelőtt gyújtotta „be”. Addig pedig — előkészítette a vállalkozást. Fát vágott, készített, leverte az egyik cölöpöt, aztán meg körberakta a többivel. Bepakolt vagy félszáz mázsát, hadd égjen, hadd legyen elegendő szén. — Mennyi lesz? —* Ügy tíz mázsa körül — válaszolja, s töröl egyet megizzadt homlokán. —■ Kik viszik a faszenet? —- Ügy mondják az erdő- gazdaságnál, hogy leginkább a németeknek kell... Sőt, azt hiszem, hogy mindet nekik égetjük, mert nálunk, ugyan kinek kellene már? A vasalóba biztosan nem kell, meg aztán magánkovács is aüg van már.:: Régen sokkal nagyobb keletje volt ennek a szénnek is! Emlékszem, a szekérrel levittük egészen Hatvanig, sőt, Jász- árokszállásig, Jászberényig! Most meg? Szinte csak akkor égetjük, ha jönnek érte... Odler mester — ősi, népi tradíció szerint — még gyerekkorában kezdte az erdei szénégetést, s mint beszéli: a háború után is jó darabig folytatta. Aztán — mint a többiek — feladata maga is, állami szolgálatba szegődött, a fagazdasághoz. Üjabban mindössze öt esztendő óta foglalkozik megint a régi munkával. Persze csak úgy, hogy időnként besegít neki a felesége, a fia is, ■ néha, egy-egy darabig rájuk is hagyja, ö meg hazaugrfk a háztájiba, elballag kaszálni a jószágnak... Valamikor — emlékszik — szinte mindenfelé fából égettek, de most már, mióta exportra dolgozik, a a külföldiek kérését nem tagadhatja meg az erdőgazdaság, csak bükkből és gyertyánból. Ez a mostani boksa már a negyedik az idén, s a szezon végéig, havonta megraknak Ödorék is újabb hármat. A boksától néhány méternyire áll a szállás, a szénégető alkalmi pihenőhelye. Mert, ha a mester néha eleljár is, azért késő őszig többnyire itt időzik, szusz- szánt, nyújtózik egyet munka után. Hasonlóan, mint valamifcor. Csakhogy most már ilyenkor kempingsátor feszül feje fölé, felfújható gumimatrac az ágy. S talán egy táskarádió is akad a cókmókban? (gyóni) Miniszervizek- és a vaüóság Bizonyára emléksíenek még kedves olvasóink a miniszervizekre, amelyekről — néhány esztendeje — irtunk a Népújságban. Érdekes elképzelés volt, a programot élénk figyelem kísérte. S már hogyisne, amikor Heves megyében is meglehetősen erőteljesen fejlődik a motorizáció, mind több a gépkocsi, amelyeknek karbantartásához, javításához nyilvánvalóan egyre több műhelyre is szükség van. Ilyenféle üzemekben azonban még nem nagyon bővelkedünk: ennélfogva a tervezett 10 ki- sebb-nagyobb szerviztelep sok gondot eloszlathatott volna. Nos, 0 rövid visszapillantás után azonban nézzük a tényeket. Mi lett az elképzelésekből? A témáról a javaslatot felvető, a beruházó Heves megyei Finommechanikai Vállalat központi autószerviz-üzemének vezetőjével, Markó Gézával beszélgettünk a napokban, Egerben. — Azzal kezdem, hogy az eredetileg tervezett 10 mi- niszervízből, végül is csak hat kialakítására kötöttünk szerződést. Később pedig, ahogy a beruházásokat országosan, így megyénkben is felülvizsgálták, jobban a lehetőségeinkhez igazították, abban maradtunk, hogy 1975- ig mindössze három kis üzemet állítunk munkába — mondta Markó Géza. — Ezt végeredményben reálisnak is tartjuk, annál is inkább, mert az időközbeni árváltozások miatt ez is elég jelentős áldozatokat követel. — S mi van ezzel a három szervizzel? — 5,1 millió forintos költséggel már készül a lőrinci üzem. A cukorgyár nemrég avatott magdrazsírozó üzeme mellett nyűik majd, régebbi épületek átalakításával, teljes felújításával, a falukéba, Is előnyösen változtatva. Az ©isi tavasz az Egri Csillagok-ban Ä négy kisebb egri termelőszövetkezetből létrejött Egri Csillagok területileg ma már a megye nagy gazdaságai közé tartozik. Különösen, ha számba vesszük, hogy a 4030 hektárból több mint ötszáz hektár a termő szőlőterület Ilyen nagyságú szőlő már önmagában is sok munkát kíván, nem beszélve arról, hogy a termelőszövetkezet még gabona- és takarmánytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozik. As egyesült szövetkezet vezérkarának egy csoportjával, Vincepap Ferenc elnökkel, Bagi János párttitkárral és Cseh István elnökhelyettessel az elmúlt néhány hónap tapasztalatait próbáljuk összegezni. Biztonságos alapon Arról esik szó először, hogy az elmúlt esztendő során minden szövetkezet tudatosan készült az egyesülésA telepen évi 40 ezer üzemórás teljesítményre van kilátás, s mintegy 20 dolgozó foglalkoztatását szeretnénk. Két lépcsőben történik az átadása: az elsőre előreláthatóan még a nyáron sor kerül, míg a másodikra az év végén. Korszerű létesítményt akarunk, a többivel ellentétben itt még a karosszéria- javításra, a festésre is szeretnénk módot teremteni... Ami a kápolnait illeti: ez a régi, Rácz-féle műhely helyén lész majd, s 3,3 millió forintba kerül. Harmincezer üzemórásra tervezzük, s még ebben az évben ennek megvalósításához Is hozzáfogunk. Ugyanekkor, a döntéselőkészítés stádiumában van a hevesi szerviz, s reméljük, hogy a program szerint a megvalósítására is sor kerül 1975-ig. — S mi lesz a többivel? — Kiskörén, Recsken s Bélapátfalván, a nagyobb területfejlesztést figyelembe véve, a következő tervidőszakban kívánjuk felépíteni újabb szervizeinket, amelyek — a korábbiakhoz hasonlóan — szintén az egri törzsüzemünkhöz kapcsolódnak majd. Vagyis: a kisebb javításokat a miniszervizekben végezzük, s csupán a nagyobbakat idebenn, Egerben... Tekintve, hogy rajtunk kívül mások is foglalkoznak a szervízfeilesztéssel. reméltük: a megrendelők nem érzik magukat becsapva. ha kevesebb üzepiet is nyitunk, mint annak idején I szerettük volna... szerkesztősig. Tudomásunkra jutott, hogy az egri AFESZ-nál nagyarányú átszervezést hajtanak végre, s ennek torán több mint 150 dolgozónak mondanak fel. Szeretnénk tudni az igazságot, ezért arra kérjük a t. Szerkesztőséget, hogy vizsgálják meg az ügyet, kérdezzék meg a szövetkezet vezetőitől, hogy mi a valóság, ét kiket küldenek etf“ Aláírás: ÁFÉSZ-dolgot* műért Mindössze 30 - 35 tagnak mondtak fel Megszűnteti gazdaságtalanul termelő részlegeit az egri ÁFÉSZ Ezek főleg szakmunkások, így elhelyezkedésük aligha okoz gondot Akiknek viszont szükségük van rá, szívesen segítünk is. Azt természetesen nem tudjuk biztosítani, hogy az új munkahelyükön is annyi fizetést kapj írnak, mint nálunk, őszintén megmondom még azt is, hogy négy-öt dolgozótól szívesen is válunk meg, hiszen jelenleg is hatósági eljárás folyik ellenük. — A döntés már végleges te? — Igen. A tervezett változásokat ez év június 30-val hajtjuk végre. — A hozzánk küldött levélből az is kiderül, hogy a most megszüntetett részlegek az elmúlt évben közel 600 ezer forintos nyereséget „hoztak” az ÁFÉSZ-nak. — A számokkal kapcsolatos Információ igaz, de ez mit sem változtat azon, hogy összességében ezek a tevékenységek gazdaságtalanok. Ezenkívül azt is tudni kell: a változásokkal a különböző felsőbb szervek határozatait is végrehajtjuk, hiszen a szövetkezetek fő profilja elsősorban a kereskedelem, az értékesítés, különböző áruk közvetítése. 1972-ben közel 220 millió forintos tervünk volt, az idei pedig 230 millió. A felszámolt részlegek nem hiányoznak tehát, illetve nem jelentenek kiesést sokirányú tevékenységünkben. — fc — Heget téve olvasóink kérésének, Micsonai Józseftől, az ÁFÉSZ elnökétől kértünk választ a levélben feltett kérdésekre. — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: szó nincs 150 dolgozó elküldéséről. Mindössze az az Igazság, hogy megszüntetünk néhány részleget. . . — S miért? — Egyrészt, mert edfüg !s gazdaságtalanul termeltek, másrészt nincs pénzünk a fejlesztésre. Csakhogy mást ne mondjak: a mai építkezéshez már korszerű gépek szükségesek. Mi ilyen technikát nem tudunk vásárolni, hiszen csak egy daru is százezrekbe kerüL — Milyen részlegek kerülnek felszámolásra? — Az egri autójavító, a kőműves, a fémtömegcikk, (rézkarikákat gyártott) a grafikai és a villanyszerelő részleg. — Az említett munkahelyek megszüntetésével végül is hány dolgozónak mondanak fel?* — Mindössze 30—35-nek. re. Igyekeztek olyan munkát végezni, olyan eredményeket elérni, hogy biztonságos alapot teremtsenek az egyesült gazdaságnak. Ez sikerült is. Éppen ezért a tagság szorgalmasan látott hozzá a tavasz kezdetén a munkához, s mindenki bízik a jó eredményekben. Néhány adat csupán a szorgalmas munka illusztrálására: A szőlő tavaszi munkái közvetlenül a befejezés előtt állnak. Örvendetes, hogy a venyigezúzást többnyire már géppel végezték. A _ műtrágyázást csupán azért nem tudják gyorsabban végezni, mert hiány van a nitrogén műtrágyából. A tavasziakat, a kukorica kivételével mind elvetették, rövidesen a kukoricához is hozzálátnak. Igaz, hogy a munkákra az időjárás te kedvezett, de többet jelentett ennél a tagok lelkiismeretes tevékenysége Megtörténtek az első lépések a szakosításra is. Az állattenyésztésben ágazati telepeket hoztak létre úgy, hogy közben az átalakítási, korszerűsítési munkákat is elvégezték. A juhok a volt Rákóczi termelőszövetkezet, a sertések a Nagy József, a tojóbaromfik a Dobó, a húscsirkék a Petőfi yannak. 1 Ésszerű szerkezet Érdemes arról is szót ejteni, hogy milyen a termelőszövetkezet gazdálkodásának szerkezete, Illetve milyen törekvések vannak az ésszerűsítésre. A fő‘’profilt természetesen a szőlő jelenti Az idei elképzelések szerint hektáronként 72 mázsás átlagot takarítanak be, amely igen szép eredménynek tűnik, ha az időjárás nem szól közbe. Az összes leszüretelt szőlő 40 ezer mázsa körül alakul a tervek szerint, melyből közei 28 ezer mázsát a pincegazdaságnak adnak el, a többit magúk dolgozzák fel. A sertéstenyésztésben Jelenleg 120 anyakoca van, ezek szaporulatát, mintegy 1500—1600 hízót értékesít a gazdaság. Az anyajuhok száma hétszáz. A tervek szerint az idén mintegy hatszáz bárányt adnak el. A jelenlegi ötezres tojóállomány az év második felében megduplázódik s a vezetők mintegy 800 ezer tojás értékesítésével számolnak. A húscsibékből pedig 30—40 ezer darabot szánnak a piacra. A növénytermesztésben a kenyérgabonán kívül főleg takarmánynövényeket termesztenek, ez érthető is, hiszen biztosítani kell az állatok számára a kellő takarmányt. Jelenleg a szántóterületből azonban mintegy 500 hektár nincs hasznosítva. Éppen ezért a vezetők azon fáradoznak, hogy mielőbb elkészüljön az egész gazdaságot átfogó talajvédelmi és vízrendezési terv. Ez adná meg az alapot a művelési ágak ésszerű változtatásához, a nagyüzemi táblák kialakításához, a lejtős területek gyepesítéséhez, fásításához — egy sor dolgot nem is említve. Nem könnyű Az említett példák is bizonyítják, hogy a nagy gazdaságban egészen másképpen jelentkeznek a fejlesztési elképzelések, mint régen külön-külön. Viszont az is tény, hogy a dolgok megvalósításához több pénzre te ran szükség. A pénzből pedig kevés van. Ezért okoz a vezetőségnek nagy gondot, hogy a szűkös fejlesztési alapot mire fordítsák. Az elképzelések között szerepel a központi irodaház megépítése — ez a város és a tsz rangja miatt is indokolt —, a tápkeverő mellé egy szárító felszerelése, egy központi gépjavítóműhely létesítése, a vendéglátó egységek számának növelése, vágóhíd áa húsfeldolgozó építése, • nagyértékű ültetvényekhez az Üzemi és bekötő utak ek készítése. Ugyancsak elképzelés: Egerben egy hús- és egy virágbolt nyitása. A kérdés csupán annyi, mire jut pénz. Csak közösen Az együttes gazdálkodás. az igazi nagyüzemmé válás így tehát nem csupán örömöket, hanem gondokat te jelent Nem meglepetés ez. hiszen mindenki számított és gondolt te erre. A szövetkezet vezetői éppen ezért nem terveztek és terveznek légvárakat a realitásból indulnak ki. Ugyanakkor — se-/ érthető — szeretnék, ha a fejlődés gyorsabb lenne, mint a régebbi, kisebb gazdaságokban. S arról sem feledkeznek rt, hogy az eredmények, elérésében, a fejlődésben a döntő szerep a szövetkezet tagjaié, alkalmazottaié. Az erkölcsi megbecsülésen túl arra is törekszenek, hogy a tagok anyagilag te megtalálják számításukat. Ezt fejezi ki, hogy az egy tízórás munkanapra jutó tervezett pénzösszeg 115 forint 1 A gazdasági célkitűzéseken túl az idei esztendő talán legnagyobb feladata az egység megteremtése. Bagi János párttitkár szerint ebben kiemelkedő szerepe van a szövetkezet pártalapszer- vezetének, a kommunistáknak. Az alapszervezet tagjai vállalták is, hogy mindent megtesznek azért, hogy az emberek ne úgy beszéljenek, hogy a volt „dobósok”, „pe- tőfisek”, hanem mindenki vallja és érezze: az Egri Csillagok tagja. Kapóst Levente Foglalh ásását Állattenyésztő gépészmérnök Alig volt hatéves, amikor először traktort látott. Édesapja ölében ülve szinte „a nagyok módjára” forgatta a G—35-ös volánját. Akkor kisgyermek fejjel még nem is sejtette, hogy ez lesz az első indíték ahhoz, hogy évekkel később a műszaki pályát válassza. Nagy Lajos, a Füzesabonyi Állami Gazdaság fiatal gépészmérnöke, hazulról hozta a mezőgazdasági gépek iránti szeretetét. — Édesapám, aki traktoros volt a boconádi és a detki gépállomáson, már általános iskolás koromban aratáskor minden nyáron kivitt a határba. A cséplőgép és a régi határ emlékképe most is élénken él emlékezetemben. Azóta persze sokat változott a világ. Nagy Lajos előbb a budapesti Bláthy Ottó Gépipari Technikumban, majd később a Budapesti Műszaki Egyetemen ismerkedett a mezőgazdasági gépekkel. A motorokkal egy életre elkötelezte magát A tarnazsadányi fiút az egyetemi évek után szíve visszahúzta a megyébe. — A Füzesabony Állami Gazdaságban hirdettek állást. Megpályáztam és örömmel értesültem, hogy sikerült Gyakornokként kezdte, megismerkedett a gazdaság életével, a magasan szervezett gépesítéssel, a szakosított állattenyésztő telepekkel. Akkor még nem tudta, hogy az állattenyésztés gépei lesznek életének további „mozgatói”. 1971 őszén az állami gazdaság igazgatója ugyanis különleges munkakörrel bízta meg. Állattenyésztő gépész- mérnökként új beosztást kapott, s a korszerűen felszerelt szarvasmarha- és sertéstelepek műszaki irányítója lett. Az új munkakör számtalan új feladatot jelentett. — Itt. a füzesabonyi gazdaságban fejlett az állattenyésztés. A szarvasmarha- és sertésállomány zárt rendszerű, szakosított istállókban van elhelyezve. A telepeket a legkorszerűbb műszakitechnikai felszereltség jellemzi. A sertéstelepen például automata rendszerrel valósul meg a takarmányozás. A tehénistállóban pedig a pillanatnyilag legkorszerűbb géppel fejnek. Az osztrákoktól vásárolt „Mile”-tí- pusú fejőgép segítségével a tehéntől zárt csőrendszeren jut el á tej a hűtőtartályokba. Ezek a gépek nap mint nap óraműpontossággal üzemelnek. És, hogy ez zavartalanul megvalósulhasson, ezért elsősorban én vagyok a felelős. A fűtés, a levegőztetés, a takarmányozás, a szivattyúk működése mind másmás elven, törvényszerűségen alapul, amelyeket ismerni elsőrendű feladat. Ezért sokat kell tanulnom és képeznem maffam Sok az újdonság a szakirodalomban, sokszor nem is győzöm. Nem könynyű lépést tartani a fejlődéssel. Napi munkája mellett még a szakosított telepek gazdaságosságát is vizsgálja. Arra keres választ, hogy miképpen függ össze a beruházások nagysága, a gépesítés, a műszaki fejlesztés és a termelékenység. — A szakosított állattenyésztő telepekkel kapcsolatban kevés még az országos elemzés és tapasztalat. Ezért gyűjtöm én is a tej- és hústermelésre vonatkozó adatokat, amelyek gazdaságunk további fejlesztési tervéhez, az okszerű döntésekhez nyújthatnak segítséget. Nagy Lajos jól érzi magát a gazdaságban. Különleges beosztása van. Érdeklik az új módszerek, amelyekkeL az iparszerű állattenyésztés valósítható meg... (mentusz) Mb!mMíQ 1973, (Utifilis 8., vasárnap r 'A mesterség jellegzetes mozzanata: a szénégető a boksát igazítja. i (Perl Márton fetvj
