Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
Anyanyelvűk: szlovák Hagyjuk a múltak, m nad- Jfik eló a soknemzetiségű, volt Habsburg-blrodalom bevált receptjét bizonyító emlékképeket Hiszen már Ady arra intett annak idején, hogy Dunának, Öltnek egy a hangja, é» a magyar éa a szláv bánat egy bánat maradt Kaptunk már keserű történelmi leckét eleget arra, hogy a Durva-medencében csak egyetértésben tudnak meglenni a különböző ajkú népek. Örök és nem elég korán felismert Igazság as. Nézzünk azét sva, mai szemmel határainkon belül, és makacsul kössük magunkat a tényékhez. Nyelvűkben élnek Lehet vitatkozni azon, hány olyan ember él ma nálunk, akinek anyanyelve nem magyar. Szokás népszámlálást adatokra hivatkozni, amelyek szerint alig másfél százezren vallják magukat más nemzetiségűnek. Ez a szám Igaz, de a valóság ennél az adatnál mást mutat Nem mindenki „vallotta" magát nemzetiséginek olyan, áld anyjától más nyelvet tanult annak idején, nem magyart Bizonyíték errs a legutóbb Mátraszentimrén megrendezett szlovák nemzetiségi találkozó, ahol erre a kérdésre is választ hallhattunk. Hivatalosan például csak a mátrai falvakat tartják ayüváa, mint ahes szlovák nemzetiségiek étnek. Ezekben a szentekről elnevezett településedben is aüg néhány «äran. Aztán megszólaltak » de- moszlóiak és a tisnánaiak te Középkorú férfiak, akik raját bevallásuk szerűit sara tudnak jól beszélni skrvé- kul, de azért értik s nyelvet Az otthon maradt idősebb emberek közül pedig nagyon sokan a magyart beszélik törve. A hivatalos nyilvántartás szerint sem egyik, sem másik községet nem sorolják a nemzetiséglakta települések közé. De folytathatnánk a sort Páráddal is, s németek esetében pedig a Tárná völgyi községekkel, ahol a családi nevek is megőrizték a mai napig is az anyanyelvi hovatartozást. Rossz emlékek is ébredhetnek ezekben az emberekben. Egykori erőltetett magyarosításról, kitelepítésekről, leüti és adminisztratív kényszerről. Mintha bún lett volna más nyelvet beszélni a magyaron kívüL Pedig csak az volt a baj, hogy akkortájt nem a cselekedeteik alapján Ítéltünk meg minden emberi De attól sakkal tSbbrfll m raó, ahogy a pozvánks raag hívé aromás kiderüli Szervezett formában TSSCS sCHaCSsna SS ba Mátraszentimrén vagy megállni az ablaka előtt A dal szlovákul zeng, a vérteké szlovákul szól, a játékhoa a mondókét szlovákul ejtik a csöppségek. Pontosabban: szlovákul Is, méghozzá hetenként két napon át A többin pedig ugyanezek a kis emberkék magyarul caivitelnek, kiabálnak egymásnak, felélnek az óvónéni kérdéséra. As általános iskolában h szervezett tormában folyik a szlovák nyelv tanulása. Két szlovák szakos nevelő igazítja az irodalmi kifejezésekre a serdülők nyelvét Aki akar, a könyvtárból szlovák nyelvű regényeket, versesköteteket vihet haza magával. Néhány száz könyv között válogathat az igaz, de nem is nagyon kapkodnak ezekért a könyvekért, főként az idősebbek. Messze esik ótólük as Irodalmi nyelv. Amikor néhány száz évvel ezelőtt ide telepedtek őseik a Mátra magas részére, egészen zárt közösséget alkottak. Nyelvük azóta Is alig változott Nem értik jól a mai Irodalmi szlovákot Ok nem ezt tanulták a szüleiktől, és ők sem ezt adták tovább a mai kicsinyeknek. A gyerekek tehát szlovákul is kétféleképpen beszélnek. Es is furcsa kőr&kaéay, da m a valóság. Ezek m stete, «spate te, hogy szlovák szövetség folyóiratának egyetlen előfizetője tincs a községben, csupán a szlovák kalendáriumot vették meg százan. Abban a képek önmagukért beszélnek, a szöveg* te egrssarübfet aabte, Elérés kapeeetaiok Event* agyarat a wáorvé* kok demokratikus szövetsége megrendezi a határokon túl élő rokonok látogatását As itteniek pedig Szlovákiába utaznak kL Valóságos lakodalom ez a nap: vígság, tánc, ének, eszem-lszom minden portán. Eleinte egymás szájából kapkodják a szót: mi van ezzel, mi van azzal, él-e, hal-« a rég nem látott rokon. Műsort is adnak as együttesek, amolyan feszti véli élét Aztán • shQÓ percekkel együtt pillédnek te az emberek, és csendes poharazgatás közben pergetik a szavakat tovább, A szövetség minden kívánságot Igyekszik teljesíteni, ba az ilyen találkozóra vonatkoznak, kulturális Igényeket fogalmaznak meg, néprajzi tevékenységet igényelnek. Érdekképviselet a szövetség; Pozvánka: meghívó Érthető emberi kíváncsiság: milyen lehet az a tanácskozás, amelyen nem magyar anyanyelvűek mondják el gondolataikat, észrevételeiket, kívánságaikat Panaszkodnak majd? Rosszul érzik magukat nálunk ? Bántják őket ezért vagy azért? Az Ízléssel elkészített, két- rét hajtott kartonpapíron már a borítóra nyomtatott szöveg is megfogta a tekintetet: meghívó — pozvánka. Ha nem tudnék magyarul, hanem csak a szlovákot beszélném, Mátraszentimrén akkor sem tévedhetnék el. Minden fontosabb tájékoztatást el tudnék olvasni. Két nyelven írták ki azokat. Valószínű, hogy az utcanevek is olvashatók lesznek rövidesen szlovákul is. Nem biztos, hogy mindenki egyformán értékeli ezt a kettősséget, de nagyon jó, hogy ez a tény. Bizonyít valamit, mégha csak külsőségben is. Ha többet nem, annyit: tudomásul vettük, hogy itt szlovákok is élnek. §msM WIX április t, szerda A két év« megjelent áj tanácstörvény növelte a helyi tanácsok önkormányzatát, s lehetővé tette, hogy a testületek szabadabban gazdálkodjanak. Mit jelent ez hatvani példára fordítva? Első kérdésünkre a következőkben válaszolt Fehér Utóda tanácselnöki — Tudnunk keli, a tanára önkormányzati jellege szorosan kapcsolódik a nép- képviseleti jelleghez, önállóságunk garanciáit a jelzett törvény tartalmazza, s valóban, a mi vonatkozásunkban a tanács önkormányzati jellegének legdöntőbb vonása az önálló helyi gazdálkodás. Ez tette például lehetővé, hogy legfontosabb beruházásunkat, éppen a lakosság ösztönzésére, ez évben megkezdhettük. A strandról van szó, amihez a dolgozók is millión felül áldoztak és társadalmi munkát vállaltak. De önállóságunkat bizonyítja a tanácsi tervezés rendszere, a költségvetési szabályozók új rendje, s az a tény, hogy magunk rendelkezünk az év végi maradvánnyal és a többletbevétel bizonyos hányadával. Ez, figyelembe véve közel húsz üzem, köztük a kitűnően gazdálkodó ÁFÉSZ hozamát, az Idén gazdaságunk kon, ly javulásával kecsegteti a hivatala« neruk 4a a aem- aatiaégl csoportok között Ái énekkarok megserra- térnének la cgyetlea célja van: életben tartani a népdalokat, amelyek közül számos akad nagyon „magyaros", ahogy (ordítva la (el lehet fedezni ezt ( hatást Az évszázadok kohója ezen a területen la egybeolvasztotta az egy kenyéren élőket, akiknek körülmény«! alig különböztek egymástól, náddal fedett kunyhóikat la csupán egy p6- zsekerítés választotta el sokszor a másiktól. A vegyes házasságok pedig még Jobban elmosták a határokat a családok között Menteni az értékeket A megyei tanára anyagilag Is segíti a szakembereket abban, hogy megmenthessék a múlt értékeit: népviseletet, használati tárgyakat, de még akkora „tárgyakat" ta, mint egy ház, ha valóban népi építkezés terméke. Mátraszentimrén még a fiókok mélyéről előkerül az Idősebb asszonyok bőszoknyája, mintás pruszllkja, díszes fejkendője, de ezeken is meglátszik esetenként az idő múlása. Az egykori selymek szálai felszakadtak már. Tervezik a helytörténeti múzeum kialakítását la. Ami érték, ne menjen veszendőbe: ez a hivatalra elv. Érdemes azonban a mai Mátraszentimrén te szétnézni. Miket láthatunk? Szép és új kul túrházat, ABC-áruhá- set, üzletek sorát, tágas Iskolát, jól megépített stakst és járdákat, fényesen világító ostornyelm lámpákat, a vízmű felszerelési tárgyait és egy sor aagrss sás családi házat. A hefybeüsSt egyik jövedelemforrása az üdültetés. Ehhez viszont megfelelő kulturáltsággal berendezett épületeket kellett felhúzniuk a régi, szegénye* házacskák helyébe. Az erdő már nagyon keveseknek ad erak munka- alkalmat, mert a többség a közeli gyárakban, üzemekben, intézményekben dolgozik, ahogy a kereskedelem is sokat foglalkoztat közülük. Es senk! nem érezheti, nem érzi, hogy őt más embernek tartanák, csak azért, mert anyanyelve szlovák őket te csak aszerint Ítélik meg ebben az országban, hogy milyen lelkesen dolgoznak társadalmi rendünk fejlesztéséért. Érték, nem te akármilyen értőt a dolgozó emberek testvéri közössége te. Ezt az értéket mi szemünk fényénél te jobban őrizzük A történelmi leckéi jól megtanultuk Igyekszünk jelesre vizsgázni belőle, G. Molnár Ferenc Ügy tartják számén, hogy a Mátra vidéki Hőerőmű dolgozóinak több mint kétharmada tartozik a törzsgárdához, • ex az együttes a leg- egybeíorrottabh, legerősebb a megyei vasasüzemek köaött Tagjai a hűség mellett számtalanszor tanújelét adták már a férfias helytállásnak • kifogyhatatlan akaraterőnek, a lankadatlan szorgalomnak... Ok maguk, permz», nem látnak ebben semmi rendkívülit.. S mi aem a különlegeseket, a hősöket kerestük — hanem csupán a mindennapi embert próbáltuk megtalálni bennük < NORTON AI nrrvAH* — Eppan az Idén lesz har- mim- esztendeje, hogy a centi-áléhoz kerültem. Amikor jöttem, még csak az alap fúrásokat végezték az erőmű bátyán, s tulajdonképpen Itt kezdtem én te... Aztán a munka mellett hozzáfogtam a tanuláshoz is: pártiskolát, ■znkmte tanfolyamokat végeztem, befejeztem az általános iskola vn-vm. osztályát és eklsvelet sserasfora Hatvanba a mandanu»-= tealnisnni «sä egyetemea- Köatess voltam Szenti pásra- táros, munkaügyi vezető, személyzeti*, 1954 óta pedig művezető vagyok a karbantartóknál. Mindig érdekelt a munkám, roppant szeretem most te, s úgy érzem, hogy tisztelnek, becsülnek iparit»* dásotnéri Már a negyedik pártalapszervezetnek vagyok a titkára, beválasztottak a végrehajtó bizottságba te, többször részesültem kitüntetésben, jutalomban, as üzemtől, a szakmától, a minisztériumtól. a munkásőrségtől. Legutóbb — éppen a napokban — a Munka Érdemrend bronz fokozatát kaptam, Pesten. Igazán, soha eszemba nem jutott volna, hogy elmenjek az erőműtől. Sőt: Ida csaltam a családomat tel Most Rt dtágoafk mér mindkét Lányom, a rejem, ■ biztosan az üzemben maradt volna a feleségem is, ha jobban bírja a lába __1 FÖ LESIN8ZKJ JÁNOS* — Színkeverű voltam, valamikor Albertfalván, aztán onnan keveredtem Ide magam is. A kétszobás, összkomfortra lakás miatt, merthogy már két gyerekünk volt akkor, s biztos fedél kellett a fejünk fölé! Megmondom őszintén, mert ez az igazság .. Most, persze már elmondhatom, hogy nemcsak a lakás tart Itt 1952. óta, hanem az új szakma te. Ami poros, füstös, karmos ugyan, de mégis roppant szép. Felelősségteljest Hiszen a kazán- kés — ahol tís esztendeje az verik főgépéss vagyok — as srőmá „szíve”... Megvallom: Avarai tel dolgozni, újítani, s termi-verni träte- szervezeti tisztségviselőként te. Megbecsülnek, jól te káresete, igazán asm lesné asmml baj. Mkxtaneeetee sokkal jobban örülnék, haa eaá» tifc flam te itt dolgomra a kara lemben. Dm asm, neki nem m oxotb jobban vara* aották a lovak. Bábolna, meg a nagycirkusz! Most te a Donnert-csoportnál lovászkodilc. No, persze, őt sem szeretem kevésbé, mint a másik két gyereket. KISS JÖESEF* — En, kérem, mindig villanyszerelő voltam: előbb a Selyp! Cukorgyárnál, 1943- tól meg Itt, az erőműben. S azt te mondhatom, hogy csaknem állandóan a transzformátorokat meg a generátorokat javítgattam! A munkám érdekes: itt ez a szabadtéri trafótelep osztja szét a termelt villamos energiát Budapest, Szolnok, Gyöngyös Diósgyőr, Hatvan számára, s tartja a kapcsolatot Lőrinci és az országos hálózat között. Talán megmosolyognak érte. da Mnondem NraragsM Api xés nap *>L"i nap. hogy ttk te .tehetek Itt valami hasznosabbat, amit szinte az egén ország megéret.. Szí vesen jövök Ida újra meg újra; mert úgy érzőn, hogy elismerik a munkámat Így, szint* a kort sem veszem észre: még mindig sportolok — pingpongozom — játszom és edzőskódöm műszak után a vállalat csapatánál. Q, csak Így folytathatnám«,! CSEKK ISTVÁNj — Turbinalakatos vagyr*; ■ már elég régóta csoportvezető te ebben a szakmában. Azok közé tartozom, akik 1949-ben már a régebbiek között lehettek az erőmű Indításánál. Jól emlékszem — kedvei élményem ma te — amikor Brezovies Karcsi bécsi a gépet párhuzamosan kapcsolta az országra hálózatra. .. Régen volt már. Aa- óta, mint lőrinci munkás, bejártam már szinte v&lameny- nyi hazai erőművet, s társaimmal együtt mindenütt iparkodtam öregbíteni az üzem jó hírnevét így ragadt ránk például Salgótarjánban a furcsa jelző: elneveztek bennünket „mátrai sáskáknak”. Ne, nem mintha mindent elpusztítottunk volna, hanem, mert a munkából egy-kettőre nem hagytunk semmit! 14 helyett hét nap alatt végeztünk a feladattal! — A legemlékezetesebb persze nem ez, hanem az, amikor 1955-ben hazarendeltek hirtelen a katonaságtól, hogy: átvehe*sem a Munka Érdemrend bronz fokozatát .. Azóta ugyan már én is több kitüntetést kaptam, s mindnek igazán, szívből őrültem, de érthető, ha amazt emlegetem a legszívesebben! Egyszerű dolgozók mind a négyen. Törzs gárdisták — • néhány száz közüL.. Lejegyezte) Gyónl Gyula Múlt, jelen, jövendő. ^ Négyszemközt Hatvan tanácselnökével — Tudjuk, néhány help1 nagyüzem a közelmúltban nem tudott úgy adózni a város kasszájába, ahogyan elképzelték. Mi teremthet akkor egyensúlytT — így van! Kedvezőtlen termelési vizsonyok miatt az utolsó két esztendőben ösz- szesen 13 millió forint költségvetési hiány keletkezett gazdálkodásunkban. Ez mégsem okozott zavart életünkben, mert a bevételi hiányok pótlásáról Időközben gondoskodott a megyei tanács, amiért hálával tartozunk. Azóta, figyelembe véve a két év során keletkezett kiesést, a felsőbb megyei irányítás tovább finomította a szabályozókat, s újabb üzemeket kötelezett befizetésre Ennek még csak negyedéve, ezért messzemenő következtetést nem vonhatunk le az intézkedésből. Annyit azonban mondhatok, hogy máris fellélegeztünk. Zökkenő még nem volt utunkban ez Idén, intézményeinket megfelelően elláttuk pénzeszközökkel. — Miként értékeli összességében a most lejáró ciklust • tanács elnökei Mit tart legdöntőbb eredménynek.? — Figyelembe véve, hogy Hatvannak a múltból örökölt nagy - elmaradottságát csak tervszerű munkával és hosszabb időn keresztül lehet behozni, én a rövid kétéves ciklust eredményesnek értékelem. Jelentősen javítottuk a várra kommunális ellátottságát! Harmincöt kilométernyi víz- és csatorna- hálózatunk megyei összevetésben is elöl jár. Javultak útviszonyaink, eleget tettünk lakásépítési kötelezettségeinknek, kivéve az OTP- akciót, s tavalyelőtt mi voltunk a legvirágosabb, leg- rendezettebb utcákkal bíró helysége a megyének. Legdöntőbbnek mégis azt a kapcsolatot tartom várospolitikai szempontból, amit a lakossággal és az itt levő üzemekkel teremtett meg a tanácsi testület Ez a kapcsolat a további előrelépés biztos fundamentuma. — Gazdasági problémákon kívül más természetű kérdések is meghatározói egy-egy település életének, a lakosság jő közérzetének. Gondolok e közigazgatás korszerűsödésére, a bürokratikus csö- kevényekre. Haladtunk-e ilyen tekintetben7 — Az új tanácstörvény érvényre jutása alapján kedvezőek a tapasztalatok ilyen tekintetben is — mondotta a városi tanács elnöke. — Államigazgatási munkánk színvonalát sokban segítette a tanács által elfogadott szervezeti és működési szabályzat A hatékonyabb koordinálást ugyanekkor a szakigazgatási szervek csökkentése tette lehetővé Nyugodt szívvel mondhatnám, hogy mindezek nyomán apadóban van a panaszok száma, elenyésző a fellebbezés, s elvétve fordulnak elő olyan esetek, amelyeknek Intézésével nem vagyunk elégedettek. Hatóságunk munkáját egészében a törvényesség jellemzi. — A választási jclölógyú- lések sok közérdekű problémát tártak fel. Érdekli Hatvan dolgozóit a. városfejlesztés távlata is. A felvetett gondok körül mit tart Fehér István reálisnak, s nagyon tudná vázolni ez ötéves tere jövőjét7 — összesen 173 közérdekű javaslat hangzott el jelölőgyűléseinken. Ezek 60 százaléka a város további fejlesztésével, különösen a közmű- hálózat és a vízellátás javításával foglalkozott Többen a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás, valamint a helyi közlekedés reformálásával kapcsolatban tettek észrevételt A beruházási jellegű igények kivételével, mint például az új kultúrház, posta, aluljáró, az elhangzott javaslatok zömét még ebben az ötéves tervben megvalósítjuk. Minden körülmények között biztosítjuk a lakásépítési tervünk, az új kollégium, a kenyérgyár, az autószerviz megépítésének feltételeit is. S befejezzük a strandépítés első ütemét Az elkövetkező években történő céltudatos fejlesztést segíti egyébként városrendezési tervünk, amelyet a megyei tanács tavaly jóváhagyott. Az úton, természetesen, nem állunk egyedül. Illetve bízunk abban, hogy céljainkhoz közelebb visz nemcsak a megyei tanács, a gazdasági szervek támogatása, hanem a város lakosságának konstruktív szelleme, ami nélkül jelenlegi rangunkat sem vívhattuk volna ki. Kvldvaj Győző
