Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

KOSSUTH 8.20 Menül'lssohn-miivek 9.00 preun Ferenc ... 2. folytatás 10.05 Iskolarádió 10.20 Édes anyanyelvűnk 10.25 Áriák 11.00 Változó világtérkép 11.10 Kamarazene 11.19 Az első 100 év. VIII. rész 12.20 Ki nyer ma? 12.35 ránczene 13.20 Népi zene 13.45 Riport 14.00 Csicseri bolt 14.25 Nyitnikék 15.10 Sportkantáta 15.18 Keringő 15.24 Bartók nyomában 1dQ VPiNP.lf 16.05 A magyar kultúra követei Párizsban 17.20 Monteverdi! Tancred és Clorinda 17.44 Népi zene 18.02 Vergilius: Aeneis. Rádióváltozat. II. rész 18.50 Kardvtvó EK. Döntő 20.00 Operettdalok 20.12 Riport 20.27 Sanzonok 21.00 Van új a nap atal* 21.15 Operahangverseny 23.10 Könnyűzene 0.10 Keringök PETŐFI 8.05 Népi muzsika 9.03 Ezeregy délelőtt 12.00 Az élő népdal 12.10 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig . —i Zenés délután 18.05 Kardvívó EK. Döntő 18.20 A Rádió zongoraversenye 20.35 Nóták 21.30 Ifjúsági könyvespole 21.40 Katedra 22.00 A kórusirodalom mesterei 22.20 Termékenységünk az iparban 22.32 Könnyűzene 23.15 Századunk zenéjéből Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Nótacsokor Közgazdasági kislexikon Operakórusok Sziréna Tánczene a szerzők előadásában. Közben: Kevés-e a munkaerő? crgj MAGYAR 8.25 ITV 15.58 Sodrásban. Magyar film 17.25 Hírek 17.30 Magyarország—Kuba férfi kosárlabda-mérkőzés 19.00 öt perc meteorológia 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Egy óra múlva itt vagyok 3. rész 21.00 Ez is. az is operett . . . 21.40 Tv-bíradó 21.50 Kardvivó EK-döntő EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél ‘4 órakor. Kincskereső kis ködmön. Móra lerenc meséi színes, magyar filmen. Fél 6 és este 8 órakor A törvényscrtfí seriff. Színes, amerikai kalandfilm. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Lányarcok tükörben. Színes magyar film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Fél 1 és este 7 órakor Lázadás a Bountyn. (Dupla helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSITT AG A munkásosztály a paradi­csomba megy. HATVANI KOSSUTH León és nz Atlanti Fal FÜZESABONY: Mert szeretik egymást. HEVES Tombol a hold PÉTERVASÁRA Egy nyomozás sorompót LŐRINCI: Joe Hill balladája. lfssepotiíeScalc es héskessnbmőSok NEM ŰJ KELETŰ, de köz­ismert, hogy a nagyüzemek, a háztáji gazdaságok és kis­emberek segítségével a kor­mány által kidolgozott sertés­program gyorsabb eredményt hozott, mint vártuk. Már 1972-ben az ország asztalára került az, a mintegy hat és fél millió árusertés, amennyi­re csak a negyedik ötéves terv végén számítottunk. Ez feltétlenül öröm még akkor is, ha állatbetegségek és egyéb okok miatt a lendület kissé megtört, a további emel­kedés egyelőre csak minimá­lis lesz. A népgazdaság a ter­vezettnél gyorsabban gazda­godott akkor is, ha a rengeteg kövér disznó egy részét nem tudtuk itthon feldolgozni; él­ve adtuk el exportra, vagy külföldön dolgoztattuk fel, tá­roltuk. A Húsipari Tröszt elisme­résre méltó erőfeszítésekbe kezdett, hogy minél több sér­tési feldolgozhasson. A meg­levő — meglehetősen elavult — vágóhidakon és húsüze­mekben bevezették a két mű­szakot. Ezenkívül pedig köz­ponti támogatással igen je­lentős fejlesztésbe kezdtek. Folyamatban van a miskolci húskombinát építése, a sze­gedi és a gyulai rekonstruk­ció, valamint a szekszárdi új vágóhíd építése. De kiszámít­ható, hogy a negyedik ötéves terv végére még ezekkel az intézkedésekkel számolva is, az ország sertésfeldolgozó ka­pacitása mintegy 600 ezer da­rabbal kisebb lesz, mint ahogy szükséges. Oj utakat is kell tehát ke­resni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatot hirdet a mezőgaz­dasági üzemekben felépíten­dő húskombinátokra. A pá­lyázat legfontosabb vonása: a beruházási költségek felét az állami költségvetés fede­zi. Itt persze nem valamiféle „kócerájokról”, hanem ko­moly, modem üzemekről le­het csupán szó, .amelyek több . tíz-, esetleg több száz millió forintba kerülnek. Valami tö­meges jelentkezésre akkor sem lehetett tehát számítani, ha a pályázat már eleve fi­gyelembe vette a mezőgazda- sági üzemek, sőt mezőgazda- sági és állami vállalatok tár­sulását. Eddig nyolc a jelent- • kezők száma. A méretek és a célok különbözőek. A LEGÉSSZERŰBB, ha va­lahol azért létesítenek saját húsüzemet, hogy a környék ellátását megjavítsák. Erre A/WWWVWWWVWWWV/A'vA V. GYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zstllnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére Is. Gyöngyösön: 19 órától szombat ■Mkel 7 óráig, a .Jókai utca 41* azam alatti rendelőben .(Tele­fen: 117-27). A 111-es számít ügyvédi munkaközösségben dr. Albert Lívia volt az egyetlen női ügyvéd. Rajta kívül még ti- zenketten dolgoztak az üz­lethelyiségből átalakított iro­dában, A munkaközösség délután négy órától kezdve volt nyit­va, de Albert Líviának ezen a napon sürgős periratot kel­lett elkészítenie, ezért már két órakor bement. Tíz perc­cel később negyven év körü­li, rokonszenves férfi lépett be az utcáról a munkaközös­ség ajtaján. — Róbert Ernőd vagyok — mutatkozott be a jövevény —, segítségre van szükségem, írásba adott házassági ígéret nagy szükség van, és ezt célt betölthetné már egy, évi 6—8 ezer darab sertést fel­dolgozó kisüzem is. A minisz­térium azonban kiszámította, hogy ilyen kicsi üzemek léte­sítése nem gazdaságos. Ezért évi 25 ezernél kisebb kapa­citásra támogatást nem ad­nak. A Mátészalkai Állami Gazdaság húsüzeme éppen 25 ezer sertés és két és fél ezer szarvasmarha feldolgozására épül, költsége 48 millió forint. A cél kimondottan a szatmá­ri vidék húsellátásának meg­javítása. Ugyanezt a célt szol­gálja majd a veszprémi hús­üzem, amelyet ugyancsak 'ál­lami gazdaság valósít meg Ez is huszonötezres lesz, de emellett lehetőséget teremte­nek még 40 ezer juh feldolgo­zására is. A pápai húskom­bináttal mér meg is egyeztek, hogy amikor a veszprémi üzem elkészül, átveszi tőlük a város és a környék ellátá­sát, tehát rövidülnek a szál­lítási távolságok, frissebb árut kap a fogyasztó. Sőt, az állami gazdaság még saját hentesüzleteket is szeretne nyitni. Hasonló rendeltetésű lesz a litkei Kossuth Tsz szer­vezésében létesülő salgótar­jáni, valamint a Mezőfalvi Állami Gazdaság vállalkozá­sában épülő dunaújvárosi húsüzem. Érdekes példa a bé­késcsabai: itt ugyanis a szer­vező megyei MÉK (zöldség- és gyümölcs forgalmazó vál­lalkozás). A Kömyei Állami Gazdaság saját vállalkozásá­ban kívánja meglevő vágó­hídiét 35 ezres kapacitású húskombináttá fejlesztem. Egészen más természetű vállalkozás a Bajai Állami Gazdaság szervezésében lé­tesülő bajai húskombinát. Ez már nagyüzem lesz, évi száz­ezer sertés és tízezer szarvas- marha feldolgozására. A költ­ség 238 millió forint. A cél azonban nem annyira a helyi ellátás, mint inkább az ex­port ­A PÁLT AZ AT egyébként most igyekezett elkerülni azt á veszélyt; 'hogy a meg való­suló beruházás csődbe ker­gesse a vállalkozó üzemeket. Sajnos, erre is volt példa a közelmúltban. Itt azonban az elhatározástól az építkezés megkezdéséig öt lépcsőt ik­tattak be, tehát az üzemek remélhetik, hogy a húskom­binát valóban annyiba kerül majd, mint amennyit tervez­tek, illetve ha lesz is valami költségtúllépés, azt az ugyan­csak kötelezően képzett be­ruházási tartalék fedezi. Földeák Béla üj onfozomu Cionpdban Az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság Csongrádi­ban, a Tisza algyői szakaszán, új öntözőművet helyezett üzembe. A korszerű létesít­mény automata vezérlésű be­rendezései másodpercenként több mint kétezer liter vizet emelnek át a folyóból a fő­csatornába. (MTl-foto — KS.) Tóth Béla felv. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor jár cserelakás a szolgálati lakásért? SOK PERES BONYODA­LOM származik a szolgálati lakások miatt, különösen, ha bérlőjük munkaviszonya megszűnik. Ilyenkor rendsze­rint azon folyik a vita: jár-e az illetőnek cserelakás, vagy sem. A kérdés nemrég két törvényességi határozatban is felvetődött és tisztázódott a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyikben mindenekelőtt azt mondták ki, mi tekinthető szolgálati lakásnak. A dön­tés szerint az olyan állami lakás, amely nem a lakás­ügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szol­gál. Abban a perben, amely­ben ez a meghatározás el­hangzott, arról volt szó, hogy egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet volt elnöke a tsz-től megvált és a tagok sorából törölték. Az illetőnek a szövetkezet tulajdonát ké­pező kétszobás komfortos la­kása volt. Bérleti jogviszo­nyát felmondták, ezt azon­ban nem fogadta el, ezért a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indí­tották ellene. Ebben a szö­vetkezet a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a bérlő jogcím nélküli lakás­használó, de vállalta, hogy elhelyezéséről gondoskodik. Fel is ajánlott ugyanabban a községben egy szoba-konyhás tanácsi lakást, amelyet azon­ban az alperes nem foga­dott el. Az alsófokú bírósá­gok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a vitát a következőképpen döntötte el: — A szóban forgó lakás szövetkezeti tulajdonban áll, tehát nem tartozik a szolgá­lati lakások körébe. Ugyanis a vonatkozó rendelet végre­hajtási utasítása a szövetke­zeteket mint nem állami szerveket jelöli meg. A ren­delet azonban azt is ki­mondja, hogy a lakásbérleti jogviszony tartalmára és megszüntetésére nem állami lakásoknál is a szolgálati la­kásokra vonatkozó rendelke­zéseket kell alkalmazni, ki­véve, ha a bérbeadó és a bérlő másként állapodik meg. Ez a rendelkezés irányadó ebben az esetben is. A TOVÁBBIAKBAN act kellett eldönteni, hogy a volt elnök jóhiszemű, vagy rossz­hiszemű jogcím nélküli la­káshasználónak tekinten- dő-e. A két kategória kö­zött ugyanis nagyon lénye­ges különbség van. Az előb­bibe tartozó bérlő — ha a kiürítendő lakás önálló volt — másik lakásra tarthat igényt, az utóbbiba tartozó bérlő azonban nem igényel­het cserelakást. Kérdés: ki tekinthető jogcím nélküli, de jóhiszemű lakáshasználó­nak? A Legfelsőbb Bíróság ezt is meghatározta, ki­mondva: az a bérlő, aki­nek a lakással rendelkező szervvel fennálló munkavi­szonya, munkaköre nem a bíróság büntető ítélete, vagy fegyelmi határozata alapján, hanem más .címen szűnt meg, illetve azt nem a jog­szabály rendelkezésének megsértésével szüntette meg, jóhiszemű lakáshasználó, ' -'V. AWAAAAAAAÁMAAA/U\ÁAÁA^NÁÁAAAAAAAAAAAMAA^MAAÁAA/yV/WVWvVVVVVVAAA^A^AMAAAAMA^AAAA Az ügyfél nagyon szerelmes megszegéséről van szó. Elvál­lalja az ügyet? — El. Kérem, töltse ki a meghatalmazást. A férfi kitöltötte az ívet, azután megkérdezte: — A lopást milyen bünte­téssel sújtják? ' — Egy hónaptól öt évig ter­jedhető börtönnel. — Megéri — mondta a fér­fi és megcsókolta a nőt. — Aki csókot ad, az két po­font kap — mondta jéghideg hangon a lány és ütésre emel­te a kezét. A férfi lefogta a nő karját és újra megcsókolta az ügy­védi kamara tagját. — Bocsásson meg, de én niegrögzölt, visszaeső bűnös vagyok. — Takarodjon innen! — mutatott a lány az ajtóra. — Megengedi, hogy előbb letöröljem a rúzsát a szám­ról? Elővette a zsebkendőjét, megtörölte a száját, majd megszagolta a rúzs piros folt­ját. — Christian Dior — mond­ta szakértelemmel, azután el­mosolyodva folytatta: — Ne csodálkozzék, meg­kérdeztem a szemközti illat- szertárban — ahová többször láttam magát bemenni —, hogy milyen rúzst szokott vá­sárolni. Azt mondtam, aján­dékot akarok venni magának. Abban a pillanatban nyílt az ajtó és a kerékpáros pos­tásfiú expresszien elet ho­zott. Az ügyvédnő az íróasztal­ra dobta a levelet és várta, hogy ügyfele elmenjen. — Fontosnak találtam ugyanis, hogy megismerked­jem életkörülményeivel — magyarázta a férfi. — Magának semmi köze az én életkörülményeimhez. Ké­rem, menjen el végre! — Bocsásson meg, én mo­dern ember vagyok, de még­sem vehetek el valakit felesé­gül, akiről semmit sem tu­dok. — Mondja, maga megbo­londult? — Nem gondolnám. De, ' mondja, kérem, mi a bünte­tése a kémkedésnek? — Tíz év, vagy életfogytig­lani. Esetleg halál. — Az életfogytiglaniban ki­egyezem. Figyeljen ide. Pon­tosan három héttel ezelőtt hallottam a bíróságon egy vé­dőbeszédét. Megtetszett, ér­deklődni kezdtem maga után. Beszéltem a barátommal, aki ugyancsak ennek az ügyvéd­közösségnek a tagja. Láttam magát a Madách Színházban is. Egy sorban ültünk. Fá-‘ radtzöld ruha volt magán. A lány érdeklődéssel hall-] gáttá a férfit, aztán hűvösen] kérdezte: — Miért hazudta ügyfélnek; magát? Miért jött azzal a; trükkel, hogy házassági ígé-\ rét megszegése miatt kér se­gítséget? — Nem volt trükk. Olvassa] el az imént érkezett expressz- levelet. ; Dr. Albert Lívia felbontotta] a levelet. Ez állt benne: „Kötelezem magam, hogy; csütörtök déli 12 óráig felesé-] gül veszem, Róbert Ernőd.’’ — Amint látja — mondtaj a férfi —, már fél három van; és én tizenkét órára ígértem; a házasságot. — Látszik, hogy nem jo-{ gász. Csak akkor lehetne per; az ügyből, ha az, akinek há-\ zasságot ígért, a bírósághoz; fordulna. De én nem pere-1, lek. — Ez azt jelenti, hogy...; hogy hozzám jön feleségül? — Talán. Kelemen kartárs', nagyon rábeszélt erre a há-< zasságra. — Hogyan? Kelemen eí-j mondta magának? — El. Hogy maga belémsze-j retett. Én is szereztem kém-', jelentést magáról — mondta; mosolyogva Lívia. — Drága — suttogta a fér-; fi és szorosan átölelte a lányt.; Túlságosan szorosan... — Nono, azért nem kell; újabb bűnt elkövetnie. Ingó vagyon rongálása. Majdnen elszakította a blúzomat... . Palásti László j tehát megfelelő másik lakás­ra tarthat igényt. — Igaz ugyan — hangzik tovább a határozat —, hogy a volt elnök tagsági viszo­nya a tagok sorából történt törléssel szűnt meg, ez azon­ban — az alsófokú bíróság álláspontjával ellentétben — önmagában nem ad ala­pot a rosszhiszeműség jogkö­vetkezményeinek alkalma­zására. Végeredményben a Legfelsőbb Bírósá° úgy dön­tött, hogy a volt elnuk a lakást 30 napon belül kiürítve kö­teles a szövetkezet rendelke­zésére bocsátani, viszont a tsz köteles számára megfe­lelő lakásról gondoskodni. AZ ALSÓFOKŰ BÍRÓSÁ­GOKNAK ugyancsak a jó- és rosszhiszeműség kérdésé­ben elfoglalt ellentétes állás­pontja miatt került törvé­nyességi óvásra egy másik ügy is a Legfelsőbb Bíró­ság elé. Ennek az esetnek előzménye az, hogy egy vál­lalat lakatosát karbantartá­si munkálatok végzésére át­engedte egy másik vállalat­nak, am.ely az illetőnek ren­delkezésére bocsátott a ta­nács által vállalati jellegű-' nek minősített, úgynevezett „készenléti-szolgálati” két*, szobás komfortos lakást. A beköltözéskor a lakatos írá­sos nyilatkozatban tudomá­sul vette, hogy a lakást be­osztására tekintettel kapta, és amennyiben munkaviszo­nya megszűnik, azt köteles a vállalat rendelkezésére bo­csátani. Három évvel később a la­katos felmondott, és munka­könyvét „kilépett” bejegy­zéssel kapta kézhez. A válla­lat, amelynél megbízásból dolgozott, felszólította a la­kás kiürítésére, de ennek nem volt hajlandó eleget tenni, mire szintén a bíró­sághoz fordultak és kérték, hogy a lakatost, mint rossz­hiszemű, jogcím nélküli la­káshasználót, kötelezzék a lakásból való kiköltözésre. A lakatos arra hivatkozott: azért lépett ki a munkahe­lyéről, mert bérét keveselte, tehát kötelesek neki másik lakást biztosítani. Mint em­lítettük, az alsófokú bírósá­goknak a jó- és rosszhisze­műség kérdésében ellentétes álláspontjuk volt. A problé­mát eldöntő törvényességi határozatában a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A lakatos a munkavi­szonyát jogellenesen szüntet­te meg, s ezzel maga idézte elő, hogy a szolgálati, illet­ve“ vállalati bérlakásra vo­natkozó joga elveszett. Egyébként a nyilatkozatában vállalt kötelezettsége alapján ezzel számolnia is kellett, MINDEZEK KÖVETKEZ­TÉBEN rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak kell tekinteni, s a lakást ki­ürítve, 30 napon belül a vál­lalat rendelkezésére kell bo­csátania, anélkül, hogy csere­lakást kapna érte. Hajdú Endre Nswim Q 1973. április 27., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom