Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

mm MÚSDRDK: PJdti KOSSUTH 8.3U Zenekari muzsika lo.oä Iskularádió 10.3Ü operaegyüttesek 11.19 Az első 100 év. Vil. rész 13.30 Ki nyer ma? 12.33 Melódiákok tél 11.00 iSelicz szól érteni. .. 11.20 Kazacsay: Epizódok 11.33 Két vonósnégyes 13.10 Csak pénzért? 16.05 Az elő népdal 16.15 Áriák 16.30 A magyar nyelv hete 17.05 Népi muzsika 17.33 Vendégségben őseinknél. X. rész 18.03 Magnósok, figyelem! 18,18 /énéről — tiz percben 19.25 Kritikusok Fóruma 19.35 Hangverseny-közvetítés a Zeneakadémiáról 21.30 Népi zene 22.30 Operettrészletek 22.50 Meditáció ... 23.00 Kamarazene 0.10 Népi muzsika PETŐFI 8.05 Dalok 8.15 Regi melódiák 9.08 Nólacüokor 11.50 Jegyzet 12.00 Könnyűzenei Híradó 12.30 Mozart: D-dúr hegedűverseny 13.03 Miskolci stúdió 13.20 Romantikus kórustmtzslkn 13.40 Madárbarátoknak 14.00 Ifjúsági randevú . .... 18.10 D rákul a. Rádióváltoznt 18.41 Ifjúsági Rádió 19.08 Népdalok 19.37 Oitarmuzsika 19.44 Elő szövőszékek 20.28 Spartacus. Ifjúsági Rádiószínpad. Hl. rész 21.36 Operettrészletek 21.47 Olvasólámpa 22.02 A. Boito élete 23.15 Könnyűzene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Pár perc dzsessz sikerélmény és munkahelyi közérzet Kurucnóták A tábla mellől.; Helmuth Zacharias* zenekarának műsorából Sporthiradó MAGYAR 8.10 Isliola-tv 16.55 Nyugdíjasok műsort l í.25 Hírek 11.30 Tizen Túliak Társasága 17.35 Gondolatok a földről. Filmsorozat. I. rész. 1(1.20 Keltről kürtre. T. rész 18.40 A festészet kalandja. VI. rész 19.13 Esti mese 10.30 Tv-hiradó 20.00 Hosszú, forró nyár. VIIT. rész 20.50 Népdal — popzene 21.2.5 A tv galériája 22.05 Tv-biradú fno&i 1 i ---------­E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 órakor A svéd asszony Színes, szinkronizált svéd- szovjet film. Este 8 órakor Plusz, mínusz egy nap Színes magyar film. «Ki BRÓDY (Telefon: 14-07) i. Filmbarátok napja Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Halál Veleueélten Színes olasz film. Thomas Mann novellájából GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor Teeumseh HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lila akar FÜZESABONY Eltűnt nyole űrhajó LŐRINCI Eányarcok tükörben Egerben, este 7 órakor: Cigánybáró (Bérletszünet) IGYE1ET ■ Egerben: 19 ólat..: péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-/Ni- linszkv utcát rendelőben 'Tele­fon: 11-10) Hendelés :,y ennek fő­részére is Gyöngyösön: 19 ólától péntek reggel 7 óráig a Jókai ut- a u s/am aintti rendelőben. (Tele­lőn: 117-27). Á szekrényke hűt vagy fűt Másfél évszázaddal ez­előtt érdekes felfedezésre jutott egy német fizikus: rájött, hogy két különböző fémet összeforrasztva és a forrasztás helyét melegítve, villamos áram keletkezik. Nem sokkal később Peltier francia tudós megfordítva végezte el a kísérletet:ára­mot vezetett a két fémből álló áramkörbe, amire az egyik fém felmelegedett, a másik pedig lehűlt. Megfor­dítva az áram irányát, a meleg és a hideg oldal is felcserélődött. Mivel igen kis hőmérsékleti különbsé­gek adódtak a drótvégeken, több mint egy évszázadon át nem tudtak mit kezdeni ezzel a jelenséggel, amit azután a hatvanas évek elején újból „felfedeztek” a kutatók. Ma már számtalan olyan kis készüléket ismerünk, amelyek sorba kapcsolt Pel- tier-elemekből állnak: hi­deg és meleg előállítására mindenütt alkalmasak, ahol elektromos energia rendel­kezésre áll. Jó példa erre a képen látható kis szekrény­ke. amellyel újabban az NSZK vasúti motorkocsi­jait látják el. A vezető vagy a kalauz ebben helyezheti el a hűtésre vagy melegen tartásra szánt élelmiszert, a Pel tier-jelenség alapján mí­nusz hat és plusz hetven fok között bármilyen hőmérsék­letet elő lehet állítani a szi­getelő falakkal ellátott szekrényke belsejében. Péiervásáráról Jót tett a közelmúltban le­hullott, 30 millimeternyi csa­padék a pétervásári Gárdon., i Géza Termelőszövetkezet hatszáz holdas tavaszi árpa-, borsó-, lucerna- és füveshere- vetésének. A csapadék hatá­sára a növények egyenlete­sen keltek ki és gyors növe­kedésnek indultak. A terme­lőszövetkezetben egyébként megkezdték a kukorica veté­sét és a vegyszeres gyomir­tást, folyamatosan végAk a búza vetésterületének vegy­szeres ápolását is. A gyümöl­csösben másodszor permete­zik a fákat. A legelőterületen pedig rendszeresen öntözik a füvet, hogy állandóan friss pázsiton legelhessen a szako­sított telepen tartott hatszáz szarvasmarha. A tsz savanyítóüzeme is megkezdte a felkészülést a nagyobb szezonra, hiszen eb­ben az évben jelentősen meg­növelték a feldolgozásra és a tartósításra alkalmas pap­rika vetésterületét Emellett változatlan nagyságú terüle­ten ültettek uborkát és ká­posztát a szövetkezet tagjai. A műszaki brigád tagjai sem tétlenkednek: megkezdték a csaknem 4 millió forintos költséggel épült szerviz mű­szaki átadását. Ebben a kor­szerű üzemcsarnokban vég­zik majd a szövetkezeti gép­járművek és erőgépek javí­tását, karbantartását, de el­végzik a környék üzemeiben dolgozó gépek, járművek, valamint a magángépkocsik javítását is. Nagy József zete. A/ adacsi lehetőségeket figyelembe véve kapott kör­zeti központi címet a község művelődési háza. amelynek szakmai és módszertani irá­nyítása alá tartozik a jövő­ben Vámosgyörk és Visznek kultúrháza is. így arra nyílik lehetőség, hogy a programok együttes kialakításával, a há­rom község művészeti esemé­nyeinek összehangolásával, a csoportok bemutatóinak meg­szervezésével színesebbé, változatosabbá tehetik a köz- művelődési tevékenységet. Ennek a kapcsolatnak a ki- szélesítése és elmélyítése ér­dekében tartottak ülést a há­rom község népművelői és politikai, gazdasági vezetői. A tervekről, elképzelésekről Szívós József, a gyöngyösi városi-járási művelődési köz­pont igazgatója tájékoztatta az ülés résztvevőit. Itt került szóba az, hogy április 25-től május 18-ig Adácson művé­szeti heteket rendeznek. Ez alatt az idő alatt festészeti és grafikai kiállításra, irodalmi színpadi bemutatókra és pol- beat zenekari hangverse­nyekre kerül sor Erdélyi István Apcról Kommunista vasárnapot tartottak az apci Qualitál dol­gozói. A reggel hattól délig tartó műszakot az üzem párt-, KISZ- és szakszerve­zetének tagjai készítették elő. Mint Strobán Tivadar, az üzemi KISZ-bizott,ság titká­ra elmondotta, a kommuuJs- ta vasárnapi a..ri a« jelen­tős volt az ifjúsági brigá.'OK tevékenysége. i\i i.ju nu.Kiá­sok ezzel a műszakkal árul­lak hozza a megyei i 1.1 um un - kás napok felajánlásaihoz. Különösen kiemelkedő mun­kát végzett a Győzelem es a Bánki iljúsági brigád k illck- tívaja. Az üzem do gizoi úgy határoztak, hogy a .nnszazórt járó összeg egy részét a me­gyei KlSZ-bizotlsúg számlá­jára utalják át. s így támo­gatják a megye ifjúságának kulturális munkáiét es az oktatási tevékenységet. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Befejeződött a hagyomá­nyos szakszervezeti oktatás a Mátraalji Szénbányák Válla­latnál. Az oktatási csoportok tagjai az elmúlt hónapok­ban a szocializmus időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A témakörön belül szó volt azokról a feladatokról is, amelyek a bizonyos tekintet­ben megváltozott profilú Mái - raalji Szénbányák Vállalat dolgozóira, a szocialista bri­gádok kollektíváira hárul­nak. A tanfolyamon rendsze­resen tartottak konzultáció­kat, hogy a hallgatók el­mondhassák véleményüket az előadásokon hallottakról. A szakszervezeti oktatás befe­jeztével több hallgató könyvjutalmat kapott. Tóth Lafos Lendítőkerék-meghajtású földalatti Svájcban 1953 és 1969 kö­zött sikerrel üzemeltettek jár­műveket tiszta lenditökerék- meghajtással. A pálya men­tén körülbelül 800 méteren­ként felszerelt töltőállomások felgyorsították a lendítőkere­ket a jármű hajtásához szük­séges fordulatszámra, illetve energiát adtak a lendítőke­réknek. A megoldás 16 előnye a levegőszennyezés megszün­tetése, az akkumulátorok használatánál egyszerűbb eszközökkel. A New Y ork-i földalatti két kísérleti kocsiján teljesen másként használják fel a lendítőkerekeket, mégpedig a fékezésnél egyébként ve­szendőbe menő energia el­raktározására. A jármüvet villamos motor hajtja, a len­dítőkeréknek külön motorja van. Fékezéskor a járműmo­tor, a gerjesztés megfordítá­sával mint generátor műkö­dik, és felgyorsítja a lendílö- kerekeket unnak Rotorjával. A jármű Indításakor a lendí- tőkerókben felhalmozódott energia — a lenditőkerék motorját generátorrá kap­csolva — hozzájárul a jármű indításához, illetve gyorsítá­sához. A percenként 14 000 fordulatú lendítőkerék a jár­mű indításához szükséges energiát mintegy a felére csökkenti. A lendítőkerék alkalmazá­sa azonban számos problémát vet fel. A lenditőkereket ugyanis a közegei lenállás csökkentése céljából légüres, illetve légritkított térben já­ratják, ez pedig bonyolult megoldásokat tesz szükséges­sé, A lendítő kerékben felhal­mozódott energia törés esetén súlyos baleseteket okozhat. Ezért igen rideg anyagból (üvegből, grafitból) készítik, hogy meghibásodás esetén mintegy önmagát zúzza szét. Tér hiánya miatt a lendítö- kerék nem helyezhető el függőleges irányban, vízszin­tesen elhelyezve viszont el­fordító hatást fejt ki a jármű­re. De nemcsak ezeket a ne­hézségeket kell kiküszöbölni, hanem még sok más problé­mát is, mig a lendítőkerekes hajtás gyakorlatilag is be­váltja a hozzá fűződő remé­nyeket. Kálból Sikeresen letették a vizs­gákat azok a munkások, ter­melőszövetkezeti tagok, akik az év elején iratkoztak be a dolgozók általános iskolájá­nak 7. osztályába. A 160 órás, speciális tananyagú tanfolya­mon 13 különböző korú nő és férfi vett részt, hogy elsajá­títsa a szükséges tudnivaló­kat matematikából, fizikából, élővilágból történelemből, magyar irodalomból és nyelvtanból, valamint föld­rajzból. A sikeres vizsga után a helyi magtisz­tító üzem szocialista brigád­jának tagjai táviratban gra­tuláltak két — idősebb fej­jel is tanuló — munkatársuk­nak, akik osztálytársaikkal együtt elhatározták, hogy ezek után nem álinak meg: beiratkoznak a nyolcadik osztályba is. Varga Gyula Adácsról A megyei művelődési köz­pont az elmúlt időszakban alapos vizsgálatot tartott a megye művelődési intézmé­nyeiben. A felmérés célja az volt, hogy megállapítsák, mi­lyen ezeknek a községi kul­turális központoknak a hely­Sem állni, sem menni nem tudnak . , . A tigriskctrccek foj»lvai a dí. vietnami háború áldozatai Emberi külsejük nincsen — sebes testű, megnyomoro- dott alakok, akik sem állni, sem menni nem tudnak, csak négykézláb járni. Szabadon engedett hadi­foglyok. Természetesen nem amerikai pilóták, 1 ni nem vi­etnamiak, akiket vietnami­ak nyomorítottak meg, még­pedig azok. akiknek „sza­badsagát” az amerikai­ak tizenkét éven át védeni vélték. Amikor híre ment, hogy egy nemzetközi ellenőrző bizottság fel akarja keresni a dél-vietnami Con Son szi­geten levő gyüjtőtábort, a saigoni hatóságok sebtében szabadon bocsátottak 124 foglyot, akiket éveken át „politikai átképzésben” ré­szesítettek. Hogy milyen volt ez az át­képzés, inár 1970-ben meg­bizonyosodhatott róla két amerikai kongresszusi kép­viselő, akiknek alkalma volt ellátogatni Con Sonba. A Avtandil Adejisvili: 4 dolgozat A tanárnő még he sem lépett ab osztályba, már kö­zölte is: — Ma dolgozatot írunk, A fogalmazás címe pedig ez lesz: „A mi ven­dégünk.’’ Rövid gondolkodás után munkára is fogtam a tolia­mat, és irtain: „A vendéget mindig az is­ten küldi Az Ür hírnöke. Így vélekedik róla a nagy­apám. Én viszont úttörő va­gyok. Az úttörő pedig nem hisz az istenben. Én a ven­dégben hiszek. Ha hozzánk vendég érkezik, az mindig jót jelent. Ha valakihez nem járnak vendégek, azt barát­ságtalan, maganakvaló em­bernek nevezik. Az én szü­léimre ezt aztán igazán nem lehet ráfogni. Az én szüleim nagyon szeretik a vendégeket. Járnak is hoz­zánk a vendégek, mint a jó kútra. Es ráadásul egy sem jön üres kézzel. Csak úgy ontják az ajándékokul! Jön a pulyka, a tyúk, a kisma­lac, a bárány, a borjú, sőt egyszer tehenet is hoztak ajándékba. Ilyen nagyszerű vendégek tisztelik meg a mi házunkat! Eszi is a sár­ga irigység a szomszédain­kat. A mamám kíváncsi ördög­nek nevezi a szomszédokat. Én nem tudom, hogy 'mi­ért, de gondolom, ha a ma­ma ezt teszi, akkor bizto­san rá is szolgáltak, erre a nem egészen megtisztelő címre. Apám nemrég kiküldetés­ben volt a járásban. Hol­nap mi onnan várunk ven­dégeket. Érdekel, hogy mit fognak hozni? Jó lenne máz. Én nagyon szeretem a mtjzet. A vendég az isten küldötte, ahogy a nagy­apám állítja...” . A dolgozatomra ötöst kap­tam. A tanárnő megdicsért az egész osztály előtt. — Te olnnn reálisan Ír­tad le a tényeket, hogy én felolvastam a tantestület előtt is. Mindenki dicsérte a dolgozatodat. Tanuljatok, hogy hogyan kell igazat szólóan fogalmazni — fe­jezte be a tanárnő az osz­tályhoz fordulva. Őrömtől dagadó kebellel futottam haza. Ott viszont kellemetlenség fogadott. A lépcsőházban rendőrök áll­tak. Az előszobában egyi­kük ült és írt valamit. A járásból érkezett vendég ko­mor volt. A kezében egy keservesen bégető báránykát tartott. Az apám sárga volt, mint a kikirics Azután apánkat, a ven­déget, meg a bárány kát el­vitték valahová. — Gyermekem, valaki ki­adott bennünket — szipog­ta anyám, magához ölelve a fejemet — leírta, hogyan utazgat apád a járásban, és, hogy minden egyes útja után hozzánk vendégek ér­keznek. Apád soha többé nem lesz revizor, többé sen­ki sem hoz nekünk tejes bárányt és hízott disznót. — Ne sírj, mama — mondtam. — Ezért ötös jár, igy mondta a tanárnő is. És meg is adta! — ötös? — kérdezett rá < nagyapa, aki különösen fi- £ gyelte előadásomat. — Ötöt,, semmiképpen nem adhatnak érte. Legfeljebb hármat... 5 Fordította: Sigér Imre Poklok-szigetének nevezett délkínai-tengeri szigetet a francia gyarmatosítók alaki- lották egyetlen hatalmas bör­tönné. A franciák —építették a kinzókamrákat is, amelye­kéi a washingtoni látogatók tigrisketreceknek neveztek. A betonból épített 2,5x1,5 méteres alacsony helyiségek­ben negy-ót foglyot helyez­tek el, akik sem felállni, sem lefeküdni nem tudtak, hónapokon, sőt éveken át guggoló helyzetben voltak kénytelenek maradni. Szük­ségükét is a tigrisketrecben végezték. Homokkal kevert, rizzsel etették őket, és kínzó éhségükben még a férgeket es bogarakat is megették. Az őrök bambuszpálcával verték a foglyokat, levizel­ték őket, emberi ürüléket és meszet szórtak rájuk — az utóbbival a kamrákat „fer­tőtlenítették”. • Amikor ezek a szörnyűsé­gek 1970. júliusában isme­retessé váltak, a saigoni kor­mány a céltalan cáfolatok után ígéretet tett, hogy a tigrisketreceket bezárja, és megjavítja a Con Son szige­ten levő rabok ellátását. Az Egyesült Államok 400 ezer dollárt hagyott jóvá új cel­lák építésére. A kínzások azonban foly­tatódtak, és amikor a Time cimű újság tudósítója a kö­zelmúltban egy saigoni kór­házban elbeszélgetett egy megnyomorított ketreclakó­val, a saigoni kormány to­vábbra is cáfolta, hogy ilyes­mi előfordulhat. A saigoni hatóságok sze­rint a nyomorékok közönsé­ges szimulánsok, akik disz- kreditálni akarják az elnö­köt. Megdöbbentő egy ma­gas rangú saigoni biztonsá­gi tiszt cinizmusa. Kijelen­tette: — Ezekkel az embe­rekkel senki sem beszélhe­tett. A Con Son-i tigrisketre­cekből senki sem szabadult élve. (Der Spiegel) 1973. április 19., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom