Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

''. WvN"VvVvWvV S Szerda esti külpolitikai kommentárunk '< flagsiN ralién tVjek; RmlSá^a ? i VÁRATLAN FORDULATOT vett a mind széle- ^, sebb körben gyűrűző Watergate-botrány, amelynek i új meg új részleteivel hetek óta teli vannak azame-? rikai lapok. Nemcsak arról van szó, hogy a republi- S kánus párt néhány embere tavaly nyáron „lebukott”,? miközben titkos dokumentumokat lopott ki, az ál- 5 tala elhelyezett lehallgató berendezések magnóanya- < gával együtt, a Watergate-épüleiben levő demokra- > ta párti főhadiszállásáról. Nemcsak választási csalá- < sokról és praktikákról, intrikákról s egymás túllici- > ‘állásáról van itt szó, sokkal többről. A cselekmény, amelyen a republikánus párt fel- s bérelt emberei lebuktak, rajtavesztettek, egyszerűen > csak törvénybe ütköző, illegális aktus volt. Ám ami s vallomásaik nyomán kiderült, az nemcsak a tör-1 vénysértés egyik módja, az már egy társadalmi mé-j relü korrupcióra és kegyetlenségre vet fényt, az a ? dollárt és hatalmat hajszoló amerikai társadalom fel- s sóbb köreinek teljes romlottságát tárta fel. OLT MÉRTÉKBEN erősödött a gyanú, gyűltek í a bizonyítékok a magas rangú személyek ellen, hogy > bekövetkezett a váratlan fordulat. Nixon rendkívüli < sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy 1. Sze-> mélyes vizsgálatot tartott s „nagy fontosságú fejle- < menyekre bukkant” a Watergate-Ügyben, 2. Ezek- ? után a Fehér Ház-belieket is kötelezhetik, hogy val- < lomást tegyenek a vizsgálóbizottságok előtt és 3. > Amennyiben a Fehér Házban vagy a kormányzatban \ tisztséget viselő bármely személy ellen vádat emel-1 nek, akkor az illetőt azonnal felfüggeszti állásából, s \ ha az illetőt elítélik, el is bocsátja. ? Mármost csakugyan magas rangú fejek fognak-e I hullani Washingtonban, ahogy az elnöki nyilatkozat j sejtetni engedi? Vagy újabb manőverről van-e szó < csupán, azaz: egy-két, tovább már nem védhető ma-> gas rangú személyiséget odadobnak a közfelháboro-1 dásnak, hogy ezzel jó néhány más magas rangú sze- s mélyiséget annál hatásosabban tudjanak ezután is ? meg védelmezni? ? AKIK AZ AMERIKAI POLITIKA boszorkány-1 konyháját jól ismeiák, azok úgy vélik, az utóbbi eset > forog fenn. A farkasok védik egymást és ha a leg- | szélén állók el is hullanak közülük, a többi annál > jobban összetart a falkában. < Indiai tisztviselő a sikkimi kormány élén A sikkimi uralkodó kéré­sere 11973. április 5-én az indiai kormány segítséget nyújtott n védnölcsége alatt . fló kis — 7106 km’J terűié­ül — himalájai királyság­nak u március 28. óla tartó ,uv a r gások felszámolásához. Április 8-án India átvette az államigazgatás vezetését, amelyet a kirobbant tünte­tések szervezője, az Egye­sült Akciótanács is üdvözölt. Az ország lakossága 200 ezer fő, akik szoros kapcso­latban állnak Kína határ­menti tartományával, Ti­betiéi. A népesség 60 száza­léka bevándorló, az ural­kodó réteget lepcsa törzsek (15 százalék) adják, 12 szá­zalék mongoloid bhotija, 13 százalék egyéb népcsoport­hoz tartozik. Hivatalos nyelv hindi és angol, az államval­lás a tibeti buddhizmus. A Himalája lábánál fek­vő Sikkim, India és Kína között igen fontos stratégiai terület. Az ország az 1950. 1373. április 19,, csütörtök decemberében kötött szerző­dés értelmében Indiára bíz­ta katonai védelmét, diplo­máciáját, hírközlését és köz­lekedését, Sikkimben egy in­diai hadosztály állomásozik. India jelentős összegekkel segíti az elmaradott agrár­ország gazdaságán Fő terményei a rizs, ku­korica, árpa, búza és gyü­mölcs. A hegyi legelőkön állattenyésztés folyik. Ipara kezdetleges, rézbányászatból és gyümölcsfeldolgozásból áll. — TERRA — A NYUGATNÉMET szo­ciáldemokrata párt szomba­ton véget ért hannoveri kongresszusa — számos kommentátor véleményével ellentétben — nem eredmé­nyezte aí SPD balra tolódá­sát. A nyugatnémet szociál­demokrácia arculatát ma is — talán még fokozottabban mint eddig — a centrista beállítottságú Brandt befo­lyásolja. Tény ugyan, hogy a jobb­szárny prominens figuráit — így például a Bundestag elnökét, Annemarie Rengert — nem választották be újra az elnökségbe. Az ifjú szo­cialisták — a jusok —azon­ban a jövőben is kisebb­ségben maradnak és a 36 tagú vezetőségben legjobb esetben is a szavazatok egy- harmadára számíthatnak. Az SPD-kongresszus talán legfontosabb jellemzője a/, volt, hogy Willy Brandt lassan-losean a tlemzet — és természetesen a párt — aty­jává dicsőül Az egyik nyu­gatnémet lap vasárnapi szá­ma a következő címmel lát­ta el az SPD-kongresszust értékelő kommentárját: „Brandenauer?” A Brandt és Adenauer kö­zötti ilyenfajta párhuzam azonban csakis a népszerű­séget Illetően állja meg a íelyét. A hidegháborús Ade­nauer és a reálpolitikus Brandt között lényeges a Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) népünk szocialista nemzeti egységének további erősítése, a szocialista demokrácia fej­lesztése nagy szocialista és nemzeti feladatunk, ami nél­kül közös céljaink nem való­sulhatnak meg. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a ta­nácsválasztás belpolitikai éle­tünk jelentős eseménye volt. A választási kampányban az állampolgárok nagyon széles köre vett részt, s nyilvání­tott véleményt általános cél­jainkról, terveinkről és a helyi politika kérdéseiről. A választás során is kifejezés­re jutott, hogy helyes volta X. kongresszus határozata a tanácsok politikai és gazda­sági önállóságának növelésé­ről, ami az új tanácstör­vényben öltött testet. A sza­vazás eredménye is meg­mutatta, hogy hazánk ál­lampolgárai egyetértenek politikánkkal, és bizalom­mal támogatják e politika képviselőit. A Központi Bizottság el­ismeréssel állapította meg, hogy a választások idősza­kában jó munkát végeztek a pártszervezetek, a Haza­fias Népfront aktivistái, a társadalmi és az állami szervek. Szükségesnek tart­ja, hogy a választást köve­tően mindenütt hasznosítsák az elhangzott reális javas­latokat, biztosítsák az új ta­nácsok megfelelő munkáját, a tanácsi, államigazgatási tevékenység további javí­tását. 5. A Központi Bizottság ülése — a X, kongresszus határozatainak megfelelően — foglalkozott népesedéspo­litikai helyzetünkkel. Megál­lapította, hogy a népesedési helyzet javítása továbbra is nagyjelentőségű nemzeti, társadalmi, politikai feladat. Az elmúlt években több fontos gazdasági, szociális és más jellegű intézkedés történt a demográfiai hely­zet javítása érdekében. Ezek eredményekkel jártak, hatá­suk azonban tartós javu­lást még nem biztosított A jelenlegi helyzet hosszú távú népesedéspolitikát kí­ván. A következő időszak­ban átfogó, anyagi, egész­ségügyi, nevelési intézkedé­sekkel, állami rendelkezé­sekkel, megfelelő társadal­mi felfogás kialakításával •kell biztosítani a népesedési helyzet további javulását. m. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1972. no­vemberi állásfoglalásban sze­replő gazdasági feladatok végrehajtásának és a nép­gazdaság 1973. első negyed­évi fejlődésének tapasztala­tait Brandt és az SPD különbség. Kétségtelen, hogy a nyugatnémet szociálde­mokrata párt által kialakí­tott politikai irányvonal az állammonopoliamus érdeke­it szolgálja. Stabil politikai viszonyokat teremt és szé­les körű bázisra akarja he­lyezni programját. Az el­múlt egy évben e téren je­lentős sikereket ért el. - Az SPD taglétszáma csaknem eléri az egymilliót és ez más nyugati polgári pártokhoz viszonyítva nagyon jelentős szám. Csupán tavaly 160 ez­ren léptek be az SPD-be. A HANNOVERI kongresz- szuson a legíontosubb napi­rendi pont az 1985-ig szóló hosszú távú gazdasági-poll- tlkai programtervezet meg- vitulasa volt. Az SPD el­nöksége által előterjesztett javaslat — amelyet Helmut Schmidt pénzügyminiszter fogalmazott meg — olyan nyilvánvalóan szolgálta az állammonopolista érdekeket, hogy a küldöttek többsége visszautasította. Miután azonban a balszárny nem volt elég erős ahhoz, hogy elfogadtassa saját elképzelé­seit. — a beruházások el­lenőrzését, a kulcsiparágai; államosítását — a kongresz- szutf elnapolta a hosszú tá­1. A szocialista ipar ter­melése a népgazdasági terv­nek megfelelően növekszik. Változatlanul gyorsan emel­kedik a munkatermelékeny­ség. A munkaerő-cserélődés 1972-ben tovább mérséklő­dött, és már nem volt na­gyobb az 1967. évinél. Az ipari termékek értékesítése a termeléssel azonos mér­tékben növekszik. Ez azt mutatja, hogy a termelés jobban igazodik a szükség­letekhez; javult a termékek versenyképessége külföldön. A tavalyihoz képest jelentő­sen emelkedett a lakosság kereslete az ipari termékek iránt. Továbbra is dinami­kus az ipari export. Megin­dultak az előkészítő munká­latok az ipar 1975. utáni nyersanyag- és energia- szükségletének biztosítására, A Központi Bizottság no­vemberi határozatának meg­felelően a Minisztertanács kijelölte azt az 50 döntő je­lentőségű ipari nagyvállala­tot és trösztöt, amelyek tevé­kenységét folyamatosan kü­lönleges figyelemmel kíséri. A kormány kijelölte azt a hat ipari nagyvállalatot is, amelyéknél a termelési struktúra megváltoztatásá­hoz külön központi segítsé­get nyújt. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően 1973. márciusában megtörtént az állami iparban és építőipar­ban foglalkoztatott munká­sok és művezetők bérének emelése: a központi intézke­dések alapján 1 millió 300 ezer dolgozó bére emelke­dett, összesen évi 2,5 milli­árd forinttal. A szénbányá­szatban és a villamosenergia iparban 1973. január 1-től életbe lépett a módosított központi bérszabályozási rendszer, ami mindkét ága­zatban évi 4,5 százalékos bérnövekedésre ad lehetősé­get. 10 ipari, 4 építőipari vállalatnál és 2 ipari szövet­kezetnél az eddigi átlagbér­szabályozás helyett kísérleti jelleggel bértömeg-gazdál­kodásra tértek át. 2. A mezőgazdaságban az őszi vetések, a szőlő és a gyümölcsösök állapota kielé­gítő. A tavaszi munkák vég­zése jó ütemben halad. A termelés anyagi-műszaki fel­tételei kedvezőek. A cukor­répa-, a dohány- és á zöld­ségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat már a múlt évben jelentős ered­ménnyel járt, a megkötött szerződések alapján az idén további javulás ígérkezik. A szarvasmarha-tenyésztés iránt nő az érdeklődés: a mezőgazdasági üzemek meg­kezdték a férőhelyek feltöl­tését, növekszik a' tehénál­lomány. A száj- és köröm­fájás átmeneti visszaesést okozott a sertéstenyésztés­ben. vú reformprogramot és csu­pán az irányvonalat próbál­ta kijelölni. Hasonló fele­más döntések születtek a többi vitatémában is. Ilyen­formán — az előzetes vára­kozásokkal ellentétben. — a hannoveri kongresszus nem a konfliktusok, hanem a kompromisszumok színhelye lett. Megerősítette, hogy az SPD politikai plattformja továbbra is az 1959-es Bad- Godesberg-i program, amely egyértelműen leszögezte: az SPD nem marxista párt. 1 HANNOVER egyértelműb­bé tette azt, amit a január 18-i bonni kormánynyilat­kozat már sejtetett: a Brandt-kormány az 1976-ig szóló kormányzási periódus­ban mindenekelőtt a belpo­litikai problémák megoldá­sára törekszik. Hiszen az infláció ma már 6 százalé­kos; az oktatási rendszer egyre nyomasztóbb; az üze­mi demokrácia jottányit sem lepett előre és mindmáig nincs megoldva a ■■= - ikszer- vezetek beleszólási joga a nagyvállalatok életébe; a telekspekuláció aggasztó mé­reteket ölt. Mindez olyan körülmények között, amikor a CDU—CSU — ameiynek ugyan nincs önálló prog­ramja —, készén áll arra, hegy adott pillanatban az SPD-re hárítsa a teljes fe- j lelősséget. • Gubcsi Lajos J 3. Az építőipari vállalatok éves termelési tervei reáli­sabbak és közelebb állnak a népgazdasági tervhez, mint tavaly álltak. Tovább javult az építési igények és lehe­tőségek összhangja; az el­utasított építési igény alig haladja meg a tervezett ter­melési érték egy százalékát. Az árak stabilizálása érdeké­ben 90 százalékra emelték a kötött építőipari árak ará­nyát és szigorították az ár­képzést. A beruházási tevékenység javítására hozott határozatok végrehajtása eredményesen halad. A szocialista szektor­ban a múlt évben a terv­nek megfelelő összeget, 102 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Reálisnak látszik, hogy az 1973. évi beruházások is a terv sze­rint valósuljanak meg. Hazánkban a lakásépítés a múlt évben kiemelkedő szintet ért el: kereken 90 ezer lakás épült. 4. A tej- és tejtermékek, a cigaretta és az égetett sze­szes italok fogyasztói árának emelése, a gépjárműadó fel­emelése a központi határoza­toknak megfelelően került végrehajtásra. Egyidejűleg megtörtént a pénzbeni szo­ciális juttatások elhatározott növelése. A fogyasztói ár­szint emelkedése az első ne­gyedévben a tervezett mérté­ket nem haladta meg. Az árhatóságok intézkedéseket tettek az árellenőrzó appa­rátusok megerősítésére és szélesítették, szigorították az ellenőrzést. 5. Az állam az Idén is több szociálpolitikai intézkedéssel javítja a dolgozók, elsősor­ban a munkás- és a sok- gyermekes családok helyze­tét. 1973. január 1-től ked­vezőbbé vált a munkás- és sokgyermekes családok, a fiatal házasok lakásépítése és lakáshoz jutása. A jobb gyermekruházati ellátást szolgálja az árválto­zás bejelentésének kötele­zettsége 30 alapvető gyer­mekruházati cikkre, egyes gyermekruházati termékek árleszállítására, a termelés­re, a forgalmazásra és a kö­telező választékra vonatkozó rendelkezések. A költségve­tési intézményekben ellátot­Harminc évvel ezelőtt, a második világháború irtóza­tos megpróbáltatásainak esz­tendeiben a varsói gettó la­kóinak felkelése csodálatra késztette az egész emberisé­get. A felkelés megrázta a humanista módon érző és gondolkodó népeket, még na­gyobb erőfeszítésre ösztö­nözte őket a fasizmus ellen. A gettó hőseinek halált meg­vető elszántsága segítette a Wehrmacht demoralizáló- dását, a fasiszta katonának rá kellett döbbennie; az er­kölcsi erő mérhetetlenül na­gyobb tettekre képes, mint a hitlerista hadigépezet. 1940 novemberében a ná­cik 450 000 embert — gyer­meket. nőt, férfit — zsúfol­lak egybe, lehetetlenül szűk helyre, a lengyel fővárosban. Azt remélték, hogy ezzel a tömeggel az éhség, a járvá­nyos betegségek, a higiénia teljes hiánya gyorsan végez. Számításuk részben bevált; nem egészen két év alatt 100 ezer ember pusztult el a gettóban. De 1942-ben a náci fenevad szűkülni kez­dett, tudata mélyén megsej­tette elkerülhetetlen pusz­tulását. Féktelen dühében el­határozta az „Endlösung”-ot. a zsidókérdés végleges meg­oldását. Gyors ütemben meg­semmisítő táborokba hur­coltak 100 000 gettóinkét és naponta U00U-et a helyszí­nen gyilkollak meg. 1942 au­gusztus végéig örökre el­tüntettek 200 000 ártatlan embert, majd szeptember 8- ig további 100 000 főt „lik­vidáltak’'. Ilyen tömeges em­berirtásról olyan rövid idő alatt a történelemben mind­addig nem volt péíüa. Mind össze 50 000 ember maradi életben a gettóban. 1943 áprilisáig a lengyel ellenállók által a getióna csempészett fegyverek, kézi­tok élelmezési normált 1973. január 1-től felemelték, e célra az állam évi 550 millió forintot juttatott. Az állam­igazgatás dolgozói 1973. jú­nius 1-től áttérnek a 44 órás munkahétre. 6. Szocialista államunk tervszerűen fejleszti és bő­víti hazánk nemzetközi gaz­dasági együttműködését. El­veinknek és céljainknak megfelelően. külgazdasági kapcsolatainkat elsősorban a szocialista országokkal, leg­jelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval mélyítjük. , A Központi Bizottság meg­állapította: az 1973. évi nép- gazdasági terv és a Közpon­ti Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásában szereplő feladatok végrehajtása meg­felelő ütemben és eredmé­nyesen halad. A párt, a kor­mány gazdaságpolitikai te­vékenysége révén a népgaz­daságban érvényre jut a társadalmi érdele, és biztosí­tott a helyi szervek önálló cselekvésének lehetősége is. A X. kongresszus gazda­ságpolitikai céljainak teljes elérése további Szervezett, lelkiismeretes és pontos munkát kíván. Ennek érde­kében szilárdítanunk kell a munkában az országszerte ta­pasztalt egységet, legyeimet, helytállást. ■k A Központi Bizottság fel­hívja a párt minden szerve­zetét, hogy példamutató, kö­vetkezetes munkával, fele­lősségtudattal, az elveink. céljaink melletti kiállással, a tömegek mozgósításával se­gítse elő a X. kongresszus határozatainak teljes végre­hajtását. Felhívja az állami és társadalmi szervekben, dolgozó kommunistákat, hogy továbbra is egységesen képviseljék a novemberi ál­lásfoglalásban kifejezett cé­lokat és valósítsák meg azo­kat. A Központi Bizottság J. továbbiakban is számít a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak, egész társadal­munk támogatására. Most a figyelnek, erőinket arra kell összpontosítani, hogy meg­oldjuk a gazdasági é,1 kultu­rális építésnek az 1973. évi népgazdasági tervben meg­határozott konkrét felada­tait. (MTI) gránátok, bombák Jelentet­ték a fordulatot. Stroop ná­ci tábornok 1943 április 19- én kapta meg a parancsot a varsói gettó megmaradt la­kóinak elpusztítására. Mek­kora volt azonban a meg­döbbenés, amikor minden képzeletet felülmúló ellen­állásba ütközött. A gettó védekezett. A hősi harc áp­rilis 19-től június 6-ig tar­tott — 49 napon át. És nem a náci horda győzött, hanem az éhség, a védekezők lő­szerhiánya. a bombázások, a gyújtóbombák tömege. Bu­kásuk — az emberiesség er­kölcsi győzelme volt a-z el­bizakodott emberirtók fe­lett. Stroop tábornok, a gyilko­sok legfőbb helyi parancsno­ka — akit a háború végén Varsóban felakasztottak —, halálra vállán írta naplójá­ba: „A zsidók levetik magu­kat az égő házak ablakaiból és erkélyeiről, sértéseket ki­áltanak Németországra és Hitlerre! Különösen a nők mutatták meg, mire képes az elszántság!” És valóban, az önmagukat „megadó” lá­nyok és asszonyok, mihelyt felemelt kézzel az • SS köze­lébe értek, előrántották bom­báikat és a hóhéraikkal együtt pusztultak. Az a borzalom, amit Hit­ler repülői müveitek a spa­nyol polgárháború idején Guerniea-va! — Varsóban százszorosára nagyítva is­métlődött meg. Csak Picasso zsenije ábrázolhatta volna mindazt, ami a varsói get­tóban történt. De itt már nemcsak az áldozat pusz­tul’. hanem a gyilkos is: — a lélek ellenállt! 8 bebizo­nyosodott. hogy ez nagyobb erő- mint a legkorszerűbb taélgépezet... Földet; Mihály A lélek ellenállt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom