Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

Tavaszi készülődés H§di» KOSSUTH Népi zene liarsan a kürtszó J Paganini-müvek IskoJtaracliő Kodály: Székelyfonó Fúvósesztrad Ki. nyer ma? Melódiák oktel \ második bak te r. Zenés játék Éneklő Ifjúság Uádióiskola Kerületről kerületre Dalok Népi muzsika Fiatalok Stúdiói* Tenoráriák A napló folytatása. II. Könnyűzenei Híradó A Szabó család Jósé Feliciano énekel Nóták Kilátó Sztravinszkij: Petruska Slágerkoktcl Opcrarészletck 9.1)0 9.35 10.05 10.30 11.15 12.20 12.35 13.53 14.49 15.10 15.05 16.25 16.37 17.05 17.25 17.35 18.00 18.30 19.25 20.25 21.03 22.30 23.06 0.10 PETŐFI 9.93 Zenés játékokból 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Nemzetiségeink zenéjéből 12.15 Hallgassuk együtt! 13.03 Törvénykönyv 13.20 Áriák 14.00 Kettőtől — hatig ^ Zenés délután 18.10 Kozmosz 18.38 Kórusműve* 18.48 Népi muzsika 19.15 Filmekről 19.25 Hangverseny-közvetítés a Zeneakadémiáról 31.25 Népi zene 21.46 Gül baba. Daljátékrészlete* 23.15 Vonósnégyesek Szolnoki Rádió Alföldi Krönte Népdalok Életkörülmények ... Johnny Halliday énekel A tehetség kötele* Szerkesztik: a hallgatók. Közben: Tallózás üzemi lapokban MAGYAR 8 06 iskola-tv 17.28 Hírek 17.85 Ki minek mestere? Közvetítés az öntöszak- munkások döntőjéről 18.30 Játék a betűkkel 18.50 Rózsák és tövisek. Dokum entumfilm 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Felszabadítás .. ül. A föcsapás iránya 21.55 Az én csatornám 22.25 Tv-híradó POZSONYI 9.80 Tv-jétek Shakespeare-ről 19.00 és 21.45 Híradó ,20.00 Ho! ft harmadik király. V.e-npvei film '■hmzí] KORI VÖRÖS CSILLAG (Teleion: 22-33) Fél 4, fél 6 es este 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy Színes, szinkronizált olasz film. ,:il BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 es este fél 8 , órakor A Zeppelin Színes angol kalandfilm. .:ÜNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4, háromnegyed tí és este 8 órakor A boszorkány mester HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ljubov Jarovája HATVANI KOSSUTH Cromwell FÜZESABONY Napraforgó HEVES Fekete tollú fehér madár Egerben* 19 órától szerda reggel 7 ó ‘ ^ a Bajcsy-Zsi- linszky u’ ’ rendelőben (Tele­fon: ii-10). Kendelés gyermeked részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 órái” a Jókai utca 41. csám alatti rendelőben. <Teír? iO.i: 117-27). Megyénk a hazai sajtéban A kedvező időjárás kicsalogatja a kaptárlakókat is. Gyümölcsösökben, erdőkben, mezőkön egyre több virág nyí­lik., amelyeken szorgalmasan gyűjtik a virágport és a nek­tárt a méhek. Farkas Ernő felnémeti méhész évente 30—40 mázsa mézet termel és értékesít az egri „Nektár” szö­vetkezetnek. Ezekben a napokban gyakran ellenőrzi a kap­tárukat, hogy a jó áttelelés után előkészítse a méhcsaládo­kat a tavaszi és nyári hordásra. (Foto: Szabó Lajos) Közlehedés 3 bolygókon Elképzelések és lehetőségek minden égitest felszíni tulajdonságai eltérnek a Föl­détől, ezért a Holdon hasz­nálható járművek csak gya­korlatilag hasonlítanak a „hazaiakhoz” —, elvileg azonban nem. Ennek legfőbb oka; hogy a Holdnak nincs légköre, ezért a külső nyo­más gyakorlatilag nulla. Bel­ső égésű motorok, közönsé­ges gépjárművek a Holdon nem használhatók. A Föld „külvárosában” elsőként a szovjet Lunohod automata jelent meg 1970 novemberé­ben. Ez a távirányítóit autó- féle hagyományos akkumu­látorral és napelemekkel működött. Az Apollo hold­autója — az első Lunar Ro­ver — a hasonló elvek alap­ján készült, akkumulátorok­kal és tömörgumi-kerekek- kel (1971. július 30.) A két eset jól bizonyítja, hogy csak a tudomány jö­vőjét lehel megjósolni. Pél­dául: elérjük a Hó dat es ott valamiféle járművel, használunk majd A techni­kai rcmfcoUiást azonban nem lehet előirányozni. Minden ilyen kísérlet — legalább eddig —i kudarcba fulladt. NÉHÁNY ÉVTIZED múl­tán, ha a Holdat már alapo­san átkutatták, teljesen meg­változik a holdbéli közleke­dés irányelve. Ez a szem­pont: a gyorsaság. Több ezer kilométer hosszúságú utak építésévé! aiígha loglalkoz- nak majd, vagy ha igen: zárt karosszériái ú tankok vagy gumikerekű, légmentesen zárt autók, maguk!, d vitt oxigénnel jói használhatók. Sokkal nagyobb jövője lehet a teljesen zárt és sínen gör­dülő „villámvonatoknak”, vagy függővasutaknak. sót, ez utóbbihoz még sínhálózat, vagy pályatisztítás sem szük­séges. A Holdon ugyanis nincs levegő, például heli­koptereket nem használhat­nak, ezért kérdés, hogyan kutatják át a kráterek leg- teiső, erősen lejtős peremét? Szovjet tervek szerint egy különleges építésű „hatlábú pók” formájú automata ké­pes lenne a lejtőn csúszás- mentesen íölkapaszkodni. Mert a legismertebb bolygók inkább a Holdhoz és nem a Földhöz hasonlíta­nak, ez sok mindent előreje­lez. A forró Merkúron csak -Hold típusú járművek ve­hetők számításba —, kezdet­nek. Ám ott emberek csak zárt kabinú autókkal közle­kedhetnének, ha mégoldanák a legnagyobb problémát: a jármű felmelegedését. A Vénusszal egyelőre nincs mit kezdeni. Ott nemcsak a magas hőmérséklet, hanem a nagy légnyomás és a sötét­ség is komoly gondokat okozna, amelyeket sajátosan befolyásolna a légkör sűrű­sége által okozott korrózió. A Marson valamelyest könnyebb a helyzet: ameri­kai Lunar Rover és szovjet Lunohod típusú autók (eset­leg automata terepjárók) to­vábbfejlesztett változata ott jól működhetne. Ember csak fokozott óvatossággal mo­zoghatna zárt kabinú kocsi­jában, mert itt igen erős a biológiai fertőzés valószínű­sége, illetve veszélye. AZ ÓRIÁSBOLYGÓKRÓL nagyon kevés a mondaniva­ló. Sziláid kéreg nélküli, kocsonyás felszínükön jár­művet elképzelni lehetetlen. Itt az egyetlen biztos pont: a mégy nagy bolygó legbel­ső holdjai. Itt nagy valószí­nűség szerint úgy kell majd közlekedni: mint a Holdon, de számításba kell venni a sűrű és mérgező légkört, s ki kell kombinálni, lehet-e valaha is a Jupiteren stb. le­szabni. Bógyi Kálmán: Tanulmány az Egri Nevelési Központ kialakítására Pedagógiai Szemle. 1973. 3. szám. A szocializmus építésének feladatai, a tudományos és technikai forradalom kibon­takozása új igényeket tá­masztanak az oktatás és ne­velés tartalmával, személyi és tárgyi feltételeivel szem­ben. Az új igények feltárá­sára irányuló kutatómunka megyénkben 1969-ben kez­dődött eb Egerben a me­gyei szervek támogatásával pedagógus munkaközösség alakult egy olyan tanul­mány kidolgozására, amely Eger sajátos helyzetéből ki­indulva munkálja ki egy nevelési központ tervét. Bó- gyi Kálmán rövid dolgoza­tában a kimunkált tanul­mány vázlatos ismertetését és a tervezett nevelési köz­pont építészeti megoldásá­nak tervét közli. Ez utóbbit Kiss István budapesti , ter­vező dolgozta ki. A tanul­mányból megtudjuik, hogy a térvezett nevelési központ­nak a most épülő egri észa­ki lakótelepen (Csebokszári) kellene megvalósulnia. A la­kótelepi nevelési központ­nak magába kell foglalnia az oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, kö­zépiskola, kollégium), a köz- művelődési intézményeket (művelődési ház, könyvtár, mozi) és a sportlétesítmé­nyeket (sportcsarnok, uszo­da, sportpályák). A nevelési központ tehát nemcsak az iskolás korú, hanem a fel­nőtt lakosság intézménye is, az egész lakótelep kulturális központja. Major Lajos-: Megyei tanácselnök és örökös tsz-tag. Szabad Föld. 1973. március IS. A szocializmus teljes fel­építéséért vívott küzdelem a társadalmunkban élő embe­rektől teljes odaadást, lel­kes munkát kíván. Vannak emberek, akiknek képessé­gei, a szocializmus iránti erős elkötelezettségük foly­tán különösen sok és nehéz feladatot kell megoldani­uk. Mindig oda kelj állniuk, ahová a párt politikájának, a nép ügyének szolgálata a legjobban megkívánja. Ezek közül az emberek közül va­ló Fekete Győr Endre, me­gyénk tanácselnöke is. A Szabad Föld munkatársával folytatott beszélgetéséből ki­bontakozik az olvasók előtt tanulságos élettörténete. Bor­sod megyei földműves csa­ládból származott. Közgaz­dasági egyetemi és agrár- mérnöki diplomát szerzett. Húszéves kora óta tagja a pártnak. Megyénkbe 1962- Den került. Ezt megelőző­en a Földművelésügyi Mi­nisztériumban dolgozott. 1962-ben a megyei pártve­zetés kérésére elvállalta a verpeléti Dózsa Tsz elnöki posztját. Elnöksége idősza­kában a helyi termelőszö- . vetkezet nagyot fejlődött, korszerű, gépesített mező- gazdasági nagyüzem lett. A termelőszövetkezetnek híre 1973/3 lett a megyében, de az or­szágban is. Ebben a tsz el­nöke munkájának nagy sze­repe volt. Az 1960-as évek végén a tsz-elnöki funkció­ból a megyei tanács elnöki posztjára került. Azóta az egész megye közügyét szol­gálja, ami szavai szerint „a legnemesebb emberi csele­kedet.” Miklós Dezső: „Csonka” ciklus Gyöngyösön. A legfonto­sabb létesítmény. Népszava. 1973. március 6. A Népszava cikkírója a most lezáruló, kétéves „cson­ka” tanácsi ciklusban vég­zett munkáról érdeklődött. Beszélt gyöngyösi tanácsta­gokkal, a város néhány ta­nácsi vezetőjével. A meg­kérdezettek válaszaiból ki­bontakozott az újságíró előtt az elmúlt két év tanácsi munkája. Megtudta azt, hogy Gyöngyösön az elmúlt években a tanácstagság tö­rekvései révén több új lé­tesítmény épült (például új óvoda, 589 lakás stb.). Ja­vult a tanácstagi munka minősége. A nép választott képviselői jobban odafi­gyeltek a lakosság ügyes­bajos dolgaira, egyre in­kább a nép szószólói lettek. A lakosság, látva az akti­vitást, a velük való törő­dést, sok társadalmi mun­kával járult hozzá a város még szebbé tételéhez. Lesz azonban tennivaló a jövő­ben is. Különösen fontos a város elmaradottabb északi részének fejlesztése. Nagy László: A tavaszi feladatok és az időszerű munkák. Magyar Mezőgazdaság. 1973. március 28. A Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezető­je a megye mezőigazdasága tavaszi feladatairól, az ed­dig elvégzett munkákról írt összefoglalót. Tájékoztat arról, hogy a megye szántó­földjein folyik a kora tava­sziak — mák, borsó stjjp. — vetése. Befejezéshez közele­dik a szőlők metszése. A zöldségtermelő kertészetek­ben gondosan nevelik a ké­sőbb kiültetésre kerülő pa­lántákat. Javában folyik a tavaszi árpa vetése. Az olt­ványt, ermelő gazdaságok mintegy 12—13 millió ssffiő- oltvány oltási, iskolázási munkáit: végzik. A nagy­üzemi és a házi kertek gyü­mölcsöseiben a faápolási, metszési és mechanikai vé­dekezési munkák befejezé­séhez közelednek. A zöld­ségtermelő gazdaságokban a fóliaházak építését mér ko­rábban megkezdték, a fű­tött felületek alatt folyik a primőrök haj tatása, es a pa­lántanevelés. Folyik a kon­zervipari zöldborsóterttletek talajelőkészítése. Nagyon fontos feladat a cukorrápa- és a kukoricatermelés fej­lesztése. A Tisza ment: tér­ség gazdaságai közül tíz tsz társult a cukorrépa inten­zív termelésére. A kukori- catermelésnél 15 szövetke­zeti gazdaság társul és for­májában „a mátraalji ipar­szerű kukorica termesztési technológiát” alkalmazza majd. Sütő Jánosné: Kisdobos szaktárgyi vetélkedő Heves megyében. A tanító. 1973. 3. szám. A szocialista iskolában fo­lyó oktató-nevelő munkánk legjobb segítője az iskolák­ban elevenen élő ifjúsági szervezet. Az általános isko­la alsó tagozatában a kisdo­bos mozgalom nyújt óriási segítséget. Az oktató-nevelő munka hasznos segítői a kisdobos szaktárgyi vetélke­dők. Sütő Jánosné szákfel­ügyelő e vetélkedők 1972-es megyei programját és an­nak megvalósítását ismerte­ti. A szaktárgyi vetélkedő anyagát a környezetismeret anyagából merítették ésösz- saekapcsolták a kisdobos­mozgalom „Erdő—mező tit­kai” akcióprogramjával. A program alapján bonyolítot­tál?. le a házi versenyeket, A házi versenyeken legjobb eredményt elért három kis­dobos képviselte csapatát a városi, járási középdöntőn. A megyei döntőre minden járásból, városból a közép­döntő első helyezettje ke­rült. Az 1972-es megyei kis­dobos szaktárgyi vetélkedő­re jellemző volt a nagyszerű, tanulói önállóság, a. az is­kolák, a mozgalom képvi­selőinek lelkes ügy szere le o te é* fáradhatatlan, áldozat­kész munkája­bzeesko Károly r (aBgásxi víxlétesitiiioiiyek Szibériában, a (omszki területen megkezdődtek az előkészítő munkák annak az óriási hidrotechnika; létesít­ménynek a megteremtésére, amelynek segítségével az Ob folyó vizének egy részét az Arai tóba és Közép-Ázsiá­ba vezetik majd — írja az Izvesztyija. Minden tavasszal Szibé­ria déli részéből óriási víz­tömegek zúdulnak az Észa- ki-Jeges-tengerbe. Régi álom, hogy e víztömeg egy részét Kazahsztán aszályos sztyeppéire kellene irányi­AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWWvW^AAAAAAANAAAAWWVAAAA/V/WVVVVWVVWVVWVWWVAAAA^WV' AWvWV* Mintapályázat Kulturális és gaz­dasági felemelkedé­sünk egyik jellemző megnyilvánulása az a sokféle irodalmi, képzőművészeti \ és ipari-gazdasági jelle­gű pályázat, amelyen részt vehet minden magyar állampolgár, még a tanulóifjúság is, kor- .és Osztálykü­lönbség nélkül. Saj­nos. elharapódzóit egy furcsa szokás, ami miatt a pályadí- díjak odaítélésénél a nyerteseket a leg­többször csalódás éri. Nem adnak ki min­den dijat, azzal a megokolással. hogy a beküldött pályamun­kák nívója a vártnál Alacsonyabbnak tűk. tatot t. Nos, hogy ■ rendet teremtsek ezen a téren, ezennel meg­hirdetek . egy gaz­daságtudományi min­tapályázatot, MIÉRT KAPJÁK KIZÁRÓ­LAG TERMÉSZET­BEN A FIZETÉSÜ­KET A PÉNZJEGY- NYOMDA ÉS AZ ÁLLAMI PÉNZVE­RŐ DOLGOZOK címmel. A jeligés pályaművek terjedel­me két ívnél na­gyobb nem lehet, be­küldési határidő az év vége; egyéb ki­kötésem nincs, 1. díj: 15 000 forint, 2 díj: 10 000 forint, 3 díj: 30 forint. Már most beje­vM-r lentem, hogy az első és a második díjat nem fogom kiad­ni, a harmadik díjat pedig megosztom a három legjobb pá­lyamű szerzői között. Ez, ugyebár, egye­nes beszéd? Remél­hetőleg ezentúl min­den ilyen 'pályázatot hasonló feltételekkel fognak kiírni, úgy­hogy a nyerteseket csalódás többé nem éri. Heves Ferenc tani, ezzel kellene öntözni Közép-Ázsia pusztaságait. Hosszú éveken keresztül ez az elgondolás fantaszti­kus tervnek tűnt, bár sok tudós és szakember dolgo­zott megalapozásán. Az. ilyen rendkívül bonyolult felada­tok megvalósításához „év­százados terv” szükséges. Gigászi méretű hidrotechni­kai létesítményeket kell épí­teni az Obon, a Jenyisze- jen, az Irtisen. csatornákat Í?eU ásni e folyók vízvá­lasztóin, óriási szivattyúál­lomásokat kell létesíteni a vízáram útján. Az elgondolás megvalósítása által ígért előnyök újra meg újra arra késztették a szak­értőket, hogy visszatérjenek ehhez a tervhez. Az Ob bal partján, nem messze Kopla- sev várostól megkezdődtek azok a munkák, amelyek­nek meg kell adniuk a vá­laszt a terv megvalósításá­val összefüggő első gyakor­lati kérdésekre. Az Ob folyó hidrotechni­kai létesítményeire vonat­kozólag megkezdődött a munka az első és legígére­tesebb változat megalapozá­sára E terv első része elő­irányozza, hogy az Ob és az Irtis medencéjéből évente körülbelül 50 milliárd köb­méter vizet irányítanak Kö- zép-Azsiábgi és Kazahsz­tánba. Mérnsm 1973. április 17., ketlü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom