Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

TUDOM AN X és TECHNIKA.;; Tizet cserél az óceán A világtengered vi»e szaka­datlanul „fiatalodik1* és ezer­évenként teljesen megújul A bolygónkat övező légkör páratartalma tíznaponként cserélődik, a folyók vize 13 naponként, míg a tavaké min­den 10. évben. A leghosszabb életű vízgyűjtők a gleccserek. Vizük csak nyolc és fél ezer év alatt cserélődik ki telje­sen. Erdő pusztulás " a vietnami «* « háborúban Az évek óta tartó vietnami háború Dél-Viclnam fauná­jában és flórájában olyan károkat okozott, amelyeknek helyreállítása — ha ez egyál­talán lehetséges —, hosszú évtizedeket vesz majd igény­be. Az alábbi szomorú ada­tokat amerikai felmérések alapján közöljük. Dél-Vietnam erdőterülete 25 millió acre, ebből 15 mil­lió a gazdasági értékű terü­let. Az utóbbiból 3,7 millió acre nagyságú erdőterületet egyszer, 1,2 milliót több al­kalommal permeteztek végig vegyszerekkel lombtalanítás céljából. Ez a művelet 10— 60 százalékos fakipusztulást jelent, pontosan 40 millió köbméter faveszteséget. Ez­zel együtt természetesen a permetezett állományok nö­vekedése is visszaesik. Az összes tényező következté­ben előállt fapusztulás 470 millió dollár kárt tesz ki. Ebben a számban csak a ke­reskedelemben értékesíthető fa szerepel, tehát az adatot tűzifa nélkül kell érteni. A hosszú háború a legére tékesebb és legjobb fekvésű erdők nagy részét elpusztí­totta Dél-Vietnam területén. A pusztítás zömét az ameri­kai vegyi fegyverek és nehéz fegyverek rovására kell írni. Ez a nagymértékű pusztulás az erdők későbbi helyreállí­tását jelentősen megnehezí­ti. Meteorológiai előrejelzés- tégpsÉiMei A Saigon környékén és Tay Minh tartományban 266 fűrésztelep és egyéb faipari létesítmények nyersanyag- ellátása vált bizonytalanná a háborús erdőpusztulások kö­vetkeztében. A MAGASLÉGKÖRI áram­latok sebessége, iránya isme­retének hiányában nem le­hetséges pontos meteorológi­ai előrejelzés. A Földünk felett 12 000 méter magas­ban uralkodó légáramlatok feltérképezését szolgálja a francia űrkutatás eddig leg­nagyobb programja, az EOLE-terv végrehajtása. Az EOLE-program 1971. augusztus 16-án indult be. Ezen a napon az amerikai Wallops Island bázisról Scout-rakéta segítségével fel­lőtték az EOLE jelzésű, fran­cia gyártmányú mesteréges holdat. Ugyanezen a napon megkezdték a meteorológiai léggömbök felbocsátását há­rom argentin bázisról (Men­doza, Nenguen és Lago Fag- nano). Általában 10 ballont bocsátanak feL Az a cél, hogy ennyi léggömb sodród­jék Földünk déli féltekéje felett 12 000 méteres magas­ságban, a 20-ik és a 70-ik szélességi körök közötti sáv­ban. A léggömb beáll a szél­irányba és sodródik a ma­gaslégköri áramlatokkal, amelyeknek egyébként a polgári repülés pilótái nem örülnek. Az EOLE mesterséges hold 100 perc alatt kerüli meg a Földet, az egyenlítőhöz vi­szonyítva 50 fokos hajlás­szög mellett. A mesterséges hold tehát 5 perc alatt 500 ballont tud „kikérdezni”. A ballonok kosarába ugyanis rádióadó berendezéseket te­lepítettek. Az EOLE mester­séges hold az UHF sávon lo­kalizálja a léggömböket, a VHF sávon pedig ezek se­bességét, irányát tovább je­lenti a földi állomások fe­lé. Az EOLE memóriakapa­citása egyébként 897 ballon kikérdezésére alkalmas. Az adatokat a földi állomáso­kon összegezik. Az EOLE- terv földi számítóközpontja és vezérkara a franciaorszá­gi Brétigny-ben települt. A BALLONOK keringési sebessége és haladási iránya egyébként a 12 000 méter magasságban uralkodó szél­áramlatok sebességével és irányával azonos. Ezek tehát a széljelzők. Az EOLE-prog­ram az űrkutatás első olyan vállalkozása, amelynek so­rán folyamatosan adnak ada­tokat az atmoszféra felső ré­tegében uralkodó légkör mozgásáról. Ez nélkülözhe­tetlen előfeltétele az egész Földre kiterjedő, megbízható meteorológiai előrejelzés­nek. A francia—amerikai—ar­gentin közös űrkutatási prog­ramba 1971. októberében kis hiba csúszott. A franciák ugyanis minden egyes bal­lont kisebb robbanótöltettél Katasztrófák a tengeren Ebben az évszázadban kb. 220-ra tehető az olyan ten­geralattjáró-katasztrófáknak a száma, amelyek során . a hajók nem háborús cselek­mények következtében süly- lyedtek el. A szomorú ese­teket sorolhatnánk az első vi­lágháború előtti időktől nap­jainkig, az atom-tengeralatt- járók korszakáig. A hatvanas évtizedben is folytatódott a szerencsétlenség-sorozat. 1969 elején csaknem egy napon tűnt el a hullámsírban a Mi- nerve francia és a Dakar iz­raeli tengeralattjáró. A bal­esetek okait ma is csak talál­gatják. Nem derült fény, il­letve hallgatásba burkolóz­tak az 1970-ben a Földközi­tengeren elsüllyedt 700 ton­nás Euridice balesetével kap­csolatban sem. A mai hajók közül egyet­len egy sem sebezhető oly mértékben, mint a tenger­alattjáró, amely ha műszaki hiba. ütközés vagy egyéb be­hatás következtében a tenger fenekére kerül, személyzeté­nek igen kevés esélye van a megmenekülésre, nagyobb mélységben pedig ez az esély gyakorlatban a nullára csök­ken. A második világháború után az angol admiralitás tisztje. Keene korvett-kapi- tány tanulmányt tett közzé, amelyben 32 nem háborús tengeralattjáró-balesetet ana­lizált. A jelentés szerint a szerencsétlenül járt tengeré­szek 84 százaléka halt meg fulladás következtében, mi­előtt elhagyta volna a bajba jutott naszádot, 10 százalék peiig a felszállás közben és ; a felszínen vesztette életét és ; mindössze 6 százalék volt a | megmenekültek száma. Hoz­zá kell fűzni, hogy az emlí- ; tett tengeralattjár >k egyike sem süllyedt el 150 méterrel , nagyobb vízmélységben. : A szakkörök előtt ma már : világos, hogy a tengeralatt­? járó-mentésnél az egyéni ? mentőkészülékek ideje le­járt, illetve ezek csak másod­lagos szerepet tölthetnek be a kisebb mélységben (150— 200 méter) történt balesetek­nél. Napjainkban az atom-ten­geralattjárók korszakában a több száz méter merülési mélységű naszádok bajba ju­tott legénységének mentése igen nehéz, pillanatnyilag le­hetetlen feladat. Ugyanakkor a jövőben számolni kell nem­csak a katonai, de a külön­böző rendeltetésű (óceánku­tató, munka-tengeralattjáró stb.) tehát polgári mélyvízi járművek esetleges mentésé­vel is. Ezek a járművek nem­csak a kontinentális talapzat sekély vizű területén végzik merüléseiket, hanem a na­gyobb mélységű, nyílt óceáni szakaszókon is. A korszerű mentőtenger-' alattjárók kifejlesztését az amerikaiak a hatvanas éveK elején kezdték meg. Ezt a munkát a Tresher atom-ten­geralattjáró szerencsétlensé­ge gyorsította meg. 1970. ja­nuár 24-én bocsátották vízre az első mentő-tengeralattjá­rót, a DSRVT-t. (Deep Sub­mergence Search Vehivle.) A 40 órás merülésre képes ten­geralattjáró 6000 méter mély­ségig akcióképes. Alakja a hagyományostól eltér, mert egy mentő gömbrészből é1- egy navigációs részből kom­binálták össze. A 25 tonnái mentőjármű víz alatti sebes­sége 5 csomó, személyzete :• fő. A mentő-tengeralattjáró: felszíni katamarán vagy má- rendszerű anyahajó viszi a szerencsétlenség színhelyé­nek közelébe. A mentő gömb részbe 10—12 ember fér oe. A gömbrász zsilioje illeszkedő a bajba jutott tengeralattiár kijáratára. A szeren esetlen 0 járt személyzetet a DS3\ több fordulóval hozza ma» a felszínre. Ebben az évtized ben még 6 db ilyen típus: mentő-tengeralattjáró készü el. Hasonló úton járnak o franciák is a tengeralattjáró­mentés fejlesztésében. A Triton—Griffon rendszer a tervek szerint a hetvenes évek első felében lesz ítészen. A Triton mentő-anyahajé speciális műszerekkel, rada­rokkal, szonárokkal, mélyten­geri szondákkal látják el. Mentésre egyrészt Galeazzo- rendszerű mentőharangot használ, másrészt az anya­hajé egy Griffon nevű zseb­tengeralattjárót is hordoz fe­délzetén. Ezt különböző víz alatti munkáknál kutatásra is fel lehet használni, de víz alatti mentés számára is szó­ba jön a jövőben. A szakértők remélik, hogjf végre az évtizedek után a tengeralattjáró-mentést a het­venes évtizedekben kielégí­tően megoldják. H. M. láttak el. A léggömböket föl­di parancsra fel lehet rob­bantani a magaslégkörben, amennyiben veszélyeztetik a polgári légiforgalom gépeit. Október flején összesen 141 ballon végezte munkáját a magaslégkörben, amikor az egyik központból emberi té­vedés folytán robbantási jel futott ki az EOLE-hoz. A mesterséges hold 72 ballont parancsra felrobbantott. Mi­helyt vette az ellenparan­csot, azonnal leállította a robbantást, és így 69 ballon megmenekült a megsemmi­süléstől. A ballonokat azóta természetesen pótolták. Egyik-másik már 9000 kilo­métert is megtett. Sok eset­ben a .magaslégköri áramla­tokban elérték a 160 km/óra sodródási sebességet AZ EOLE-PROGRAM kivi­telezése 1972-ben tovább folyt A ballonok számát elő­ször 500-ra, majd 750-re emelték. A kikérdezést az EOLE-hold végzi tovább. A lesugárzott adatok feldolgo­zását a brétigny-i központ­ban elektronikus számító­gépekkel végzik. A francia és az amerikai űrkutatók remé­lik, hogy az EOLE-program sikeres végrehajtása a jövő­ben lehetővé teszi a ponto­sabb meteorológiai előrejel­zések készítését. H. J Minicsőszök a szántóföldön Több mint háromezer hektárnyi kertet és mintegy ötszáz hektár káposztaföl' det sikerült megóvni a kár­tevőktől, azoknak a tric- hogrammáknak a segítségé­vel, amelyeket a biológiai módszerekkel folytatott nö­vényvédelem bocsátott ren­delkezésre. A trichogram- mák. ezek a fél millimé­ternél nem nagyobb rova­rok, sok mezőgazdasági kártevő petéivel táplálkoz­nak és teljesen fölöslegessé teszik a mérgező vegysze­rek alkalmazását. A hasz­nos állatokra és madarakra teljesen ártalmatlan mód­szer sokszorosan olcsóbb a vegyi módszereknél. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;:; TUDOMÁNY ÉS Y® Mesterségesen kiváltott földrengések Világszerte folynak a kutatások a földrengésekkel kapcsolatos jelenségek tanulmányozása terén és a meg­bízható előrejelző módszerek kifejlesztése érdekében. Ez­zel kapcsolatban vetődik fel a kérdés, hogyan lehetne megelőzni a pusztító rengéseket, illetve megszelídíteni azokat. Közismert, hogy nukleáris fegyverek robbantásával ki lehet váltani földrengéseket, az azonban már nem annyira köztudott, hogy az ember vízi erőművek gátjai­nak építésével, a duzzasztók feltöltésével akaratlanul is kivált nem csak mikroszeizmikus, de ennél erősebb ren­géseket. Veszélyes gátak Jean-Pierre Rothé, a „Nemzetközi Szeizmológiai Központ” igazgatója már 1969-ben felhívta a figyelmet arra, hogy Földünk különböző pontján a vízi erőművek gátépítései földrengéseket idézhetnek elő. Ezt a bejelen­tést egyesek hitetlenkedve fogadták, pedig már a har­mincas években számos amerikai példa bizonyította ezt a tényt. A második világháború után több földrengést tulajdonítottak Afrikában, az USA-ban, de európai és ázsiai országokban is a vízi erőművek gátjainak. Sőt a földrengések görbéje és a tárolómedence feltöltési foka között sok esetben szoros összefüggés volt kimutatható. A legújabb kutatások szerint a szeizmikus aktivitás kü­lönösen intenzív abban az esetben, és veszélyes is, ami­kor a tárolómedence nívója eléri a 100 métert. A geológusok azonban azt is megfigyelték, hogy Föl­dünk nem minden pontján áll elő rengésveszélyes zóna vízi erőművek közelében. Fanciaországban például a gi­gantikus serre-ponconl 122 méter magas gát környékén még soha nem regisztráltak rengéseket. A geológiai al­talaj dönti, el mindig a helyzetet, tehát az altalaj szem­pontjából kell számolni földrengésekre „predestinált” erőművekkel. A jövőben a vízi erőművek építkezési he­lyét még nagyobb gonddal kell kijelölni. Földalatti injekció 1969. április és novembere között Denver (USA) vi­dékén több mint 700 rengést regisztráltak. Legtöbbjük mikroszeizmikus volt, de ezek között 75-öt a lakosság is érzékelt. Ebben az időszakban azonban vízi erőművet nem lehetett okolni a rengések kiváltódásában. Mi tör­tént itt? ►í­g B O 3! > 8 o B 2! »■S B > H G O o s > 2! B g a 1 s > a O O 3! > 2 H5 A Rocky Mountain Arsepalban 3700 méter mélységű lyukat fúrtak és ide temettek el mintegy 500 millió liter szennyvizet, amelyet nem akartak visszadobni a folyóba. Amikor befejezték a föld alatti ínjekciózást, megszűnt a szeizmikus aktivitás is a környéken. Bebizonyosodott eb­ben az esetben, hogy a föld alá pumpált víz játszik sze­repet a rengésekben. Ismeretes, hogy a nagyobb tekto­nikus rengéseket a földkéregben felgyülemlő feszültsé­gek felszabadulása váltja ki. Ezek a feszültségek termé­szetesen nem mindig elég erősek ahhoz, hogy a rengés kiváltódjék. Amikor azonban a nyomás alatt álló víz elér a törésvonalakba, serkenti ezeket a feszültségeket. Az ember tehát ebben az esetben akaratlanul is elindít egy föld alatti reakciót. Ez viszont a geológusokban új gondolatokat ébreszt. Ilyen preventív injekciókkal nem lehetne-e kiváltani mesterséges földrengéseket, hogy ele­jét vegyék a nagyobb „spontán” katasztrófáknak? Jön viszont a sok ha..: a merész kérdésre. Mennyi vizet, milyen mélységben és mikor, tehát milyen idő­pontban injekciózzanak, mint preventív vaccinát a na­gyobb földrengések elkerülése érdekében? De a kérdés­nek jogi és morális vetülete is van. Mi történik akkor, ha a mesterségesen kiváltott földrengések anyagi és em­beráldozatokat követelnek? A geológusok nagyobb része azon az állásponton van, hogy napjainkban az ember még nem eléggé ismeri a föld mélyében lejátszódó fo­lyamatokat, azoknak keletkezését és terjedését. Legalább­is annyira nem, hogy ilyen preventív módszerekkel ját­szani lehessen. A tudomány és a technika fejlődése azon­ban az elkövetkező évtizedekben bizonyosan lehetővé teszi majd, hogy az ember a természet erőinek megféke­zése terén vívott harcában preventív eszközökhöz és módszerekhez folyamodjék. íí H B 21 >■* M > § ö C s > 2 K B H H O B 2 > H Ö D O s ► § B 8 M. L. g Közvélemény­liiltüfÓ automata A képen látható elektronikus berendezés sikerrel helyettesít­heti bérmilyen felmérés kérdő­íveit. Míg egy öt főből álló közvélemény-kutató csoport hagyományos módon egy év alatt 2—3 kiterjedt vizsgálatot végezhet el, addig e gép típus­programok alapján negyvenet is elkészíthet. A közvélemény-kutató automa­ta igen egyszerűen kezelhető: az ember bedob egy zsetont (amely „feljogosítja” Öt a közvélemény- kutatásban való részvételre), s feltárcsázza a véleményének megfelelő kódjelzésű számot. .A gép pillanatok alatt elraktároz­za a feleletet. A készülék kí­vánságra kijelzi, hogy hányán adták szavazatukat egy-egy fe­leletre. A „jó memőriájú” kis szovjet készülék sokféle célra használ­ható. Szociológiai felmérések készítésére éppúgy alkalmas, mint például kereskedelmi, ki­állítási stb. közvélemény-kuta­tásra, persze más kérdésekkel, és az ezekhez tartozó progra­mokkal. B > G 3 o £ P* 2 * B Ü a H G O o 3! > 2 «ä B 3 n s 2 B > 'XUDUMANT ES TECHNIKA... TÜDUA1.VNY £& TECHNIKA... TtúoMANX £S lECHNlKA TUDOM AN X ES TECHNIKA,.; TUDOMÁST ES TECHNIKA.;;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom