Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
néprajzi érMességeii A toproni Uszt Ferenc Múzeum néhány év múlva kiállítást rendez a Rábaköz és a Fertő vidékén található régi használati eszközökből. A kiállítás érdekes képet ad e vidék parasztságának életéről. A már meglevő néprajzi érdekességekhez 400— 500 újabb ritkaságot gyűjtöttek a múzeum munkatársak j (MTI-foto — riadni János) Eredményes kemizálás a mezőgazdaságban MÉM—NIM együttes miniszteri értekezlet A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium — dr. Dimény Imre és dr. Szekér Gyula minisz-, terek vezetésével —, együttes miniszteri értekezletet tartott; a tárca kapcsolatairól, a vegyipari termékek gyártásáról és felhasználásáról, az élelmiszer-gazdaság energiaellátásról és energetikai műszaki fejlesztésánS tanácskoztak, Megállapították, hegy a vegyipar termékeinek legnagyobb felhasználója ma már az élelmiszer-gazdaság, amelynek üzemei az évi 50 milliárd forint értékű vegyianyag 20 százalékát vásárolják meg. Többek között ez a megnövekedett igény ösztönözte az ipart a termelés fokozására, és arra, hogy az egyébként is jelentő® beruházások egyharmadával az élelmiszer- és fagazdaság termelését szolgálja. A mezőgazdaság által felhasznált vegyianyagoknak csaknem felét a műtrágyák, több mint egynegyedét az üzemanyagok teszik ki, ezenkívül a gazdaságok nagy mennyiségű növényvédő szert, ta= karmányadalékot, gyógyszert, műanyagot, gumiárut és vegyipari segédanyagot használnak íeL Az ipar és a mezőgazdaság különösen nagy eredményeket ért el a műtrágya?- gyártásban és -felhasználásban; az egy hektárnyi területen felhasznált műtrágyamennyiség — hatóanyagban kifejezve —, tavaly elérte a 190 kilót, idén pedig 215 kilós felhasználást terveznek, Az egyre fokozódó igényekkel összhangban a vegyipar a negyedik és az ötödik ötéves terv időszakában biztosítja a műtrágyagyártás töretlen fejlesztését Tizenegy év alatt megháromszorozódott a hazai nÖ- vényvédőszer-termelés, amely 1972—15. között tovább fejlődik: kétszeresére fokozzák ezekben az években a gyártást A vegyipari termelést és a mezőgazdasági felhasználást összehangoltan fejlesztik, t így elérik, hogy az ötödik éves terv végére a mezőgazdasági igények 75 százalékát hazai anyagokból fedezhetik. Egyetértett a miniszteri értekezlet abban, hogy a növényvédő szerek választékát bővíteni kei! és a minőség javítására is szükség van, Növekszik as élelmiszergazdaság energia-felhasználása, amelynek további fejlesztésére meghatározták a soron következő feladatokat A gázolaj és a tüzelőolaj forgalmazásának, tárolásának többcsatornás rendszerét célszerű kialakítani az országban, s ehhez meg kel! teremteni az üzemek anyagi érdekeltségét S3 kell érni azt is, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok — tároló- kapacitásuk fokozatos növelésével —, legalább 14 napos készlettel rendelkezzenek Hatvani „körkapcsolásm Gyula bácsi a mi emberünk Hatvan nem nagy város. öt választókörzet egy-egy lakásába bekopogtat az ember, s mindjárt összeáll a kép: hol szorít a cipő, miben léptünk előre, mit kellene tenni, hogy jobban, kultúráltabban éljünk az elkövetkező esztendőkben? A napokban Ilyesféle sétát tettem, mindjárt számon kérve azt is vendéglátóimtól, beszélgető partnereimtől, hogy mennyire elégedettek körzetük tanácstagjának munkájával, beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket? Különösebb „fésülés” nélkül átnyújtom most e párbeszédek néhány sokat mondó részletét. A műszaki osztályon A városi tanács egyik hivataláról van szó, ahol a gazdasági ügyek „minisztere” Palócz László. Különben a Szabadság utca elején lakik. — Tudtommal Juhász Ferenc a küldöttük a város kis parlamentjében. ISlső ciklus, amelyben közügyeket szolgált. — De nem kezdőként mutatkozott be, nekem ez a véleményem. Persze a mozgalom, a KISZ-bizottság, jó iskola Ilyen tekintetben. Igen energikusan képviselt bennünket a tanácsban. Olvastam a lapban egyszer, hogy a fiatalokért, meg a körzet tisztaságáért verte az asztalt — S eredménnyel? — Nézze, utcánk közművesítése megnyugtató. Víz a lakóépületekben, villany és járda jó, nemrég korszerűsítették. Legfeljebb az útburkolat eleje ellen lehet kifogásunk. Agyonégetett aszfaltból QMmUsbé 1973. március L, vasárnap készült, s most már ki töredezett, kátyús. De hát amíg s Münnich Ferenc utcai lakótelep ki nem épül, ne is nyúljanak hozzá. Két hónap múlva ismét tönkremegy. Ellenben néhány új-hatvani utca lakóit irigylem. Ott olyan szépek, virágosak a járdaszélek. Feri ezt a dolgot jobban forszírozhatnál A postai távírda Itt érem el Rónaszéki Gábor rovatolót. Kisegít. Különben a beérkező és kimenő küldemények szortírozása tartozik reá. — Mi újság otthon, a Széchenyi utcában? — Legjobb, ha tanácstagunk, Fain Istvánné legutóbbi beszámolóját idézem fel. Kiugrott akkor jó is, rossz is, ami c$ak a körzettel kapcsolatos! Bennem mégis egy tüske feszít leginkább, s fájlalom, hogy ebben nem tudott eredménnyel eljárni. Közügy, már csak ezért is maradok a témánál. Kérem, évek óta probléma utcánkban a szemételhordás. A hajdani Városgazdálkodási Vállalat nem hajlott a szavunkra Máig minden a régiben. Ami még csak hagyján. De vérlá- zító, hogy ugyanekkor behajtják tőlünk a szemételhor- dási díjat! Érti ezt? Mint ahogyan azt sem értem, miért tűri el a hatóság, hogy néhány cigánycsalád rendre mások falához hordja szemetét Sarokszoba a plébánián Ablakán át a zajos, mozgalmas főutcára, a Kossuth térre, s a vörös salakkal felhintett parkra látni. Csík József prépost, közel a nyolcvanhoz, régi időkre emlékezik. — Épfieta a Hazafias Népfront választmányi Ülésén mondtam, mennyivel városiasabb most Hatvan, mint abban az időben, amikor idekerültem. És az a kulturális mozgolódás! Igencsak elmegyek az érdekesebb előadásokra. Meghallgattam a rádió gyermekkórusát ott voltam a Bessenyei -esten , s biztosan nagyon szép lesz a Postás Szimfonikusok hangversenye, amire szintén készülök! — Prépost úr, hol szavaz április 15-én? — Azt hiszem, a Kossuth téri öreg iskolában, ahová ugyancsak odalátni. Tanácstagunk, Zeke főorvos úr, abban tartotta legutóbbi beszámolóját is. Roppant mozgékony ember. S bár nekünk semmi gondunk nem volt az utóbbi években, híveimtől hallom, hogy panaszaikkal nyugodtan fordulhatnak hozzá. Amire a tanácsnak lehetősége van, előbb-utóbb rendezi! Távozóban könyvet ad olvasásra. Sárga borítón a kiadás évszáma: 1935. Sorok a 11. oldalról: Öh Munka, mi urunk, erős. harcos Isten, Te mindig győző, te hatalmas és szerény! Rólad dalolok most a legnagyobb népnek, Amely munkás, rongyos is szegény. .. — Talán egyetlen kötete a költőnek. Erdei Ferenc annak idején sokra tartotta. Szeleinek hívják, s Ferenc. Hatvanban él! — teszi hozzá. Cukorgyár! műhelyben Harminc éves, műszerész, Garami László a neve, s együtt gyerekeskedett az újhatvani Táltos utcában a körzet tanácstagjával, Bakti Istvánnal. — Sportkörünk is azonos volt, csak Pista kézilabdázott, én pedig fociztam. Hogy o&it £ vÁlssstólí Az állami „háziűr" és lakéi Mhfvom a Kedves olvasó figyelmét a címben szereplő idézőjelre. Eszerint a háziúr nem úgy értendő, ahogyan szokás, ne kapcsoljunk hozzá semmilyen régi, rosszízű u tánérzést Már csak azért sem, mert ebben az esetben a háziúr egy vállalat. Azt is írhatnám, hogy a KIK-ről van szó, de ez sem fedi teljesen a valóságot Ilyen nevű vállalat ugyanis nincs és szavahihető emberek tanúsítják, hogy nem is voltak. Ettől függetlenül az emberek még ma is a KIK-nék fizetik a lakbért, a KIK-et sürgeti, ha valamit javítani kell a lakásban és természetesen ilyen néven szidják is, különösen, ha sokat késik a szerelő. A szóban forgó rövidítés tehát olyas, mint a ragadványnév, amelyet hosszú évtizedekig őriznek az emberek. Igaz ás, így sokkal egyszerűbb, Szenlcseg LdsztS, • vállalat főkönyvelője, aki már a születésnél te bábáskodott egy megsárgult papírlapot mutat olyan alapítólevélfélét amely tanúsítja, hogy 1950. július 17-én Eger megyei város képviselőtestülete egyhangú szavazattal megalakította az Egri Ingatlan- kezelő Községi Vállalatot. Mindössze három emberből állt akkor a cég, s feladatuk sem -volt több, mint as elhagyott javak — 33 épület — kezelése, gondozása, Ás igazgató, Semjén Pét egy másik alapítólevelet tesz elém. Ez már friss keletű, s .arról tudósít hogy milyen szerteágazó munkát véges az Egri Ingatlankezelő—Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat Még a neve is hosszú, leírni, kimondani egyformán nehéz, * bizonyára es az oka annak, hogy az emberi? Sokat Sokat mert már a harmadik ciklusban képvisel bennünket Csak egyet említek: addig járt utána, míg a környéken szinte minden utcát pcrtalanítottak, felújítottak. De kis vacak ügyekben is eljár, pedig nem lenne kötelessége így aztán dugig volt a közgazdasági szakiskola terme, amikor egy-egy beszámolót tartott En dolgozom a népfrontban. Megkérdeztük, s vállalta ismét a jelölést Semmi kétség, aki kezét-lábát bírja, leadja rá megint a voksot Búr futószalagon lehetne előállítani az ilyen embert... i Villamossági szak üzlet A vezető, Tfagy Sándor, negyven körüli, zömök férfi. Aruátvétel közben zavarom, de szakít időt a beszélgetésre. — A Zrínyi utcán lakom, egy tsz-nyugdíjas, Molnár Gyula bácsi a tanácstagunk. Mondom magának, hogy három fiatal kitelnék belőle, olyan aktív. Éppen hozzá készülődöm. Szeretném fával, virággal beültetni a ház elejét ö már tudja ennek az útját Mint ahogy ismer minden kiskaput Ha ezen kiküldik, bemegy a másikon. Hosszú ideje tanácstag. Jóformán az egész város ismeri. Ez kell, higgye el. A személyes kapcsolat, az emberközelség. Nem elvtelen összefonódásra gondolok, természetesen. Inkább úgy fejezném ki magam: elvhű munkakapcsolati A tanácstag közéleti ember, s felelős a társadalom közérzetéért. így szükséges öt minden fórumon elkönyvelni! S ki is parancsolta magának. Egyébként valóságos hivatala van az öregnek odahaza. Merthogy lakónyilvántartó a tanácstagság mellett. Múltkor éjszaka vertem fel. Zokszó nélkül intézkedett Gyula bácsi a mi emberünk... Uoldvajr Gftd berek továbbra te egyszerűsítenek: marad a KIK. Fele-fele alapon Ez a vállalat tulajdonképpen a házigazda szerepét tölti be. Cseppet sem irigylésre méltó feladat ilyen „vagyonos” házigazdának lenni. Gondoljunk csak el 600 épület., benne 3500 lakás, közel félezer műhely- ál üzlethelyiség. Es a lakók! Igen, a lakók, akffc aszerint ítélik meg a házigazdát, hogy az milyen gyorsan küldi a szerelőt, festeti a falat, vagy javíttatja a lakás kisebb-nagy óbb hibáit. Mert egy lakásban mindig történik valami. És ezek a „valamik” okozzák a legtöbb vitát A lakókkal beszélgetve gyorsan kiderült hogy az emberek nem ismerik a szabályokat azt sem tudják pontosan, mi van a lakbérben. Igaz, néhány évvel ezelőtt csaknem minden javítást magára vállalt a házigazda. Azt mondják, még az indokolatlan javításokat sőt átalakításokat is. 1971-ben azonban megjelent egy rendelet amely igyekszik tisztásad a lakok és a házigazda feladatait Így e lakóknak kell festetni, javíttatni e vízcsapot és a lakás egyéb berendezéseit Van igazság ebben az intézkedésben, hiszen így magukénak érzik az emberek a lakást és jobban is vigyáznak rá. De az is igaz, hogy kissé parados: a helyzet mert amióta felemelték a lakbért, jóval kevesebb • házigazda gondm- kodása* Neheze» béfcűlnefe M a* ssnberek a féle-fele módszerrel te Arról van szó, hogy ha valami elromlik a lakásban, mondjuk egy gáz- boyler, akkor mindaddig s lakónak kell azt javíttatni, amíg a költség meg nem haladja egy új gázboyler árát Ha például a szóban forgó, háromezer forint értékű készüléket háromezer forinton felüli összegért akarják megjavítani, akkor, és csak akkor indokolt a csere. Így szól a rendelet, amely arról is intézkedik, hogy ez a csere fele-fele alapon történik. A lakó kifizeti az 50 százalékot és a készülék 100 százalékosan a vállalat tulajdona lesz. Kissé furcsa, de így van... A vállalatnál megnyugtattak, hogy a lakók közreműködése mellett is akad munkájuk, hiszen a nagyobb javításokat továbbra is elvégzik. Az elmúlt évben például 4500 hibabejelentés érkezett. 30 szakmunkás és 20 segédmunkás járja a lakásokat s azt mondják, nem a munkájukkal, hanem az idővel vannak problémák. Mert a szerelők nem mindig mennek azonnal, várni is kell rájuk, olyan is előfordul, hogy néhány hetet Talán kevesen vannak... Vannak esetek, amikor nagyon is gavallér a házigazda. Többek között, amikor bevezettetik a gázt, vagy amikor korszerűsítik a lakásokat. A gáz bevezetése lakásonként mintegy 20 ezer forintba kerül, a rekonstrukció keretében végzett korszerűsítésre pedig több mint 200 ezer forintot is áldoznak lakásonként. A harmadik ötéves tervben 165 lakást korszerűsítettek. Ebben az esztendőben 76 lakásra kerül sor. A tempó még gyorsabb is lehetne, csakhogy mindössze 60 átmeneti lakással rendelkeznek, nem beszélve arról, hogy milyen gondot okoz az üzlethelyiségek áttelepítése. A lakó sem angyal Legalábbis nem minden lakó ángyot Hogy hogyar kell élni és ta reá fiai mi tű közösségben; azt mé? megtanultuk, de a kisebb közösséget még gyakorolni kelL Akik 40—50 szomszéddal laknak, jól ismerik azokat a lakótársakat, akik nem tudnak, de talán nem is akarnak beilleszkedni egy közösségbe, ök azok, akik hangoskodnak a folyosón* csapkodják az ajtót, bömböl tetik a rádiót, s nem veszik tudomásul, hogy nem övék az egész ház. A házirendet pedig, amely legalább figyelmeztetésül szolgálna, rég letépték. Igaz is, elavult ez a házirend, újabb kellene, olyan, amelyik jobban igazodik az élethez. Itt vannak például a kutyák. Nem szándékoztam én írni a derék négylábúak- ról, de sok helyütt szóba került, mert az új lakótelepeken egyre több van belőlük és természetesen bent a lakásban. S hogy mikor ugasson egy kutya azt bizony még a házirendben sem tehet előírni... De térjünk vissza m emberekhez, A Hadnagy utcai lakótelepen 200 kamrát is építettek a lakásokhoz. Feleslegesen, mert lévén gázfűtés, a kamrákra semmi szükség. Ebből az egyszerű igazságból Indult ki a vállalat, amikor kiokoskodta, hogyan lehetne lakásokat kialakítani a kamrák helyén. Négy lakás már lasz, de lehetne még 3S. Nagyon nehezen megy. Hiába ígérnek háromezer forintos megváltási árat kamránként, a lakók többsége mereven ragaszkodik „tulajdonához”, amelyben kocátokat, csirkéket, motorkerékpárokat és még ki tudja mi mindent tartanak. Pedig 38 lakás nem kis dolog. Azoknak, akiknek nines lakásuk... Házmester — ezermester A házigazda és a lakók között áll a házmester. Azt mondják: a jó házmester aranyat ér. Az olyan, aki ha nem is ezermester, de azért sok mindenhez ért, s így némi díjazás ellenében percek alatt megreparálja' a csöpögő vízcsapot, elhárítja a rövidzárlatot, bereszel egy kulcsot stb., stb... De hol vannak az ilyen házmesterek? A házmesterség ugyanis Egerben még nem szakma, csupán a lakásszerzés egyik módszere. Ügy lesz valaki házmester, hogy nincs lakása és megpályázza az állást, amellyel természetesen lakás is jár. S ha megkapta a lakást, máris nyeregben érzi magát. Szélsőséges eset, de van olyan házmester is, aki miután betelepedett a lakásba, első dolga volt, hogy „albérletbe” adja a takarítást. A vállalat vezetői azt mondják, hogy mintegy 20 házmestert kellene sürgősen leváltaniuk, de nem tehetik, mert nem tudnak adni cserelakást. Így az a házmester is marad, aki nem végzi el a munkáját A megoldás egyik kulcsa tehát a lakás, a másik pedig az, hogy most már alaposan megválogatják az új házmestereket. Most is félszáz jelentkező vár házmesteri lakásra, de csak olyanokat alkalmaznak, akik értenek is valamihez, akiknek szakmájuk van, mégpedig olyan, amelyet a lakók is tudnak hasznosítani. ★ A lakókról még el kell mondani, hogy többségük nagyon rendes: pontosan fizetik a lakbért, óvják a lakást, s betartják a rendet. A vállalat közel 100 dolgozója pedig a rendeletek meghatározta keretek között arra törekszik, hogy a lakók szemében is jó házigazda legyen. Üj lakások épülnek, amelyekbe mindig új lakók költöznek. így akadnak még hibák. S nemcsak a vízvezetékben ,.. ....• ,■ , Márkusa László
