Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Tájékoztatási a tanácstagi választások előkészületeiről Dr. Papp Lajos nyilatkozata Mint ismeretes, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa áp­rilis 15-re tűzte ki a helyi tanácstagok általános válasz­tását. Az egész társadalmat átfogó belpolitikai esemény- sorozat előkészítéséről kért tájékoztatást dr. Papp Lajos államtitkártól, az országos választási elnökség elnökétől Fehér Péter, az MTI főtnun- katársa. A napokban ülést tartott a* országos választási elnökség. Milyen témákkal foglalkoztak az Illésen! — Mindenekelőtt áttekin­tettük az előkészületeket. Köztudott, hogy a Miniszter^ tanács már az elmúlt év de­cemberében elrendelte a vá­lasztók összeírását Ez a munka rendben megtörtént Méreteire jellemző, hogy több mint 7 millió állampol­gár töltötte ki az összeíró lapokat. Az összeíró biztosok az adatlapot eljuttatták min­den olyan magyar állampol­gárhoz, aki 1973-ban betölti 18. életévét vagy házasság- kötéssel vált nagykorúvá Az országos választási el­nökség megállapította, hogy az eredményes összeírás alapján már dolgoznak a vá­lasztók névjegyzékének ösz- szeállításán. A névjegyzéke­ket a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai március 10- től 19-ig teszik közszemlére. A névjegyzékbe történt fel­vételről ezenkívül minden választó névreszóló írásbeli értesítést kap, ebből meg­tudja, a lakhelye szerinti vá­lasztókerület és szavazókor számát, a szavazóhelyiség címét. Az értesítés — lehe­tőség szerint — a jelölőgyö- lés helyét és időpontját is tartalmazza. Változik-« a kfllBnbSzA taná­csok tagjainak száma! — A fővárosi és megyei tanácstagok számát már meghatározta az Elnöki Ta­nács, a helyi tanácsok tag­jainak számáról pedig a fő­városi és megyei tanácsok döntöttek. A fővárosi tanács tagjainak száma változatlan marad, a megyei tanácstagok száma pedig — országosan — 1699-ről 1812-re emelke­dik. A növekedés oka: hogy a községi tanácsok, az állam- igazgatás helyi apparátusai tehát még nagyobb, még ará­nyosabb képviselethez jutnak a megyei tanácsokban. Nö­vekszik a nagyközségi és a városi tanácstagok száma is: ez a települések egészséges fejlődésének következménye, annak eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben újabb nagyközségek és városok alakultak, a meglevők lélek- száma pedig emelkedett Eb­ből természetesen követke­zik, hogy a községi tanács­tagok száma csökken, ami­ben az is közrejátszik, hogy a választást követően több községi közös tanács jön lét­re, néhány község pedig a településfejlesztés eredmé­nyeként más faluval vagy várossal egyesül. Milyen választárt nnmfc»pr<sr ramot dolgozott ki az országos választási elnökség* mik; a t& feladatok? — Az országos választási elnökség munkájának alap­ját a választások politikai céljai és a törvényes elő­írások határozzák meg. En­nek megfelelően legfonto­sabb feladata: biztosítani a választások előkészítésének, lebonyolításának törvényes­ségét A testület egyben fel­ügyeletet gyakorol a helyi, valamint a fővárosi és a megyei választási elnökségok munkája felett its. — A* országos választási elnökség hozza majd nyilvá­nosságra a tanácstagok álta­lános választásának orszá­gos, valamint a két ország- gyűlési kerület választási eredményét, s a testület szá­mol majd be a választások lefolyásáról. Megemlítem, hogy a választási elnökség megbízatását az 1971. évi választásokat megelőzően négy esztendőre kapta, mun­káját változatlan személyi összetételben folytatja. A he­lyi választási elnökségekben is csak a két év alatt szük­ségessé vált személyi válto­zások miatti kiegészítésekre kerül sor. Mennyiben tér rt a mostani választás a korábbiaktól? — Az áprilisi választás sem politikai céljaiban, sem más alapelvben «vem Wr el az előzőktől. Ugyanakkor a szocialista demokrácia továb­bi szélesítését, a választók még aktívabb részvételét szolgálja a választási tör­vény 1970-es módosításából eredő néhány új vonás. Új­donság, hogy 1954 óta első alkalommal választjuk meg a tanácsok tagjait más idő­pontban, mint az országgyű­lési képviselőket (nem szá­mítva természetesen a két megüresedett képviselői hely betöltését) A választási tör­vény módosítása előírta, hogy a tanácstagok és a kép­viselők eddig négyévenként egyszerre tartott választásá­nak időpontját el kell külö­níteni egymástól. Legutóbb 1971 tavaszán, a még együtt tartott választásokon a kép­viselők a szokásos négy év­re, tehát 1975-ig, a tanácsok tagjai pedig — kivételesen — csak két évre kapták megbízatásukat. Most tavasz- szai a tanácstagok már is­mét négy esztendőre, 1971-ig kapnak mandátumot •— Az Időpontok elkülöní­tése választási rendszerünk továbbfejlesztését szolgáló, fontos célokat kíván elérni. Mind a képviselők, mind a tanácstagok választása iránt növekszik az érdeklődés, sa két aktus különválasztása le­hetővé teszi, hogy ez az ér­deklődés és figyelem ne oszoljon meg. AprCHs 15-én a Mj1 ta­nácsok tagjainak megválasz­tására kerül sor. A válasz­tási törvény szerint, a tele­pülés nagyságától függően, egy községi tanácstagot 50— 500, egy városi tanácstagot pedig 150—700 lakosanként alakított választókerületben választanak meg. Miután a tanácstag személyének meg­választásában és további te­vékenységében a helyi lako­sok a legérdekeltebbek, a vá­lasztás napján az állampol­gárok állandó lakóhelyükön szavaznak. Fel kell venni azonban a választói név­jegyzékbe azokat is, akik — ideiglenes lakásbejelentovwl huzamosabb ideje tartóz­kodnak valamelyik köaség- ben vagy városban. Búcsúzik a régi öntöde A lég! átadja helyét az új­nak; a következő napokban kezdik bontani a régi gyön­gyösi öntöde elavult épüle­tét. A zsúfolt munkahelyen már nem lehetett tovább ja­vítani a munkakörülménye­ket, korszerűsíteni a techno­lógiát, gazdaságosabbá tenni a termelést. Ezért határoztak úgy a Vas- és Fémipari Vál­lalat vezetői, hogy az ódon épületet, amelybe a város egyetlen magánöntödéjének államosítása után költöztek, lebontják. A vállalatot alapító öntő­munkások közül már csak ketten dolgoznak: Pethes József és Gyímesi László. Társaikkal együtt ők költöz­tek be először a most lebon­tandó öntödébe. Szaktudásu­kat, tapasztalatukat ma már a termelés közvetlen irányí­tásában hasznosítják. A területi birtokba vétek­kor az öntők még borospin­céket, nagy hordókat is talál­tak. A ma már ritkaságnak számító négy 300 hektoliteres üveghordó még most is ott található a föld alatti üreg­ben; az ötvenes évek elején tartályoknak használták őket, így biztosították az üzem víz­ellátását. Jelenleg a tartalék vizet tárolják itt. Az új csarnokok a régiek mellett nagyrészt már elké­szültek, s így folyamatos lesz a termelés az öntöde bontá­sakor is. Az új munkahelyek már tágasabbak lesznek, • jobb gépekkel szerelik fel őket; januártői már dolgozik a lengyel műszaki dokumen­tációk alapján készült folya­matos csapolást biztosító két kúpolókemence, s korszerűsí­tették az öntvényformák ké­szítését is, ami a termék jobb minőségét garantálja. m A fiszkoi munkások bérrendezés« Miként osztották el a pénzt? Alapos, aprólékos, szemé­lyenkénti mérlegelés után született meg a döntés a bér­rendezésről, amelynek ada­tait két napja az üzemek, műhelyek falaira kifüggesz­tett tájékoztatókon is olvasni lehet. Megyénk egyik legna­gyobb gyárában, a Mátravi- déki Fémműveknél összesen mintegy 9 millió forintot osz­tottak ki a saját bérfejlesz­téssel együtt; e nagy szám elérésében igen nagy szerepe volt a vállalati alapnak, a bérfejlesztés ugyanis 57 szá­zalékban saját erőből tör­tént. A termelési tanácskozá­sokon, a szakszervezeti bi­zottság, a szakszervezeti ta­nács ülésein elhangzott ja­vaslatokkal kiegészítve — nem kis viták után — szüle­tett a döntés, amelyről Mar­tál FertRnánd gazdasági igaz­gatót»-- és Fónad Sándor munkaügyi osztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. — A bérrendezés eredmé­nyeként a dolgozók jövedel­me a következőképpen ala­kul — kezdte Fónad Sándor; a vállalati átlagjövedelem 1972-ben 25 481 forint volt, ez márciustól 29157 forintra nő. Egy szakmunkás évi át­lagbére 3500, a betnított mun­kásé 2000, az alkalmazotté pedig 1800 forinttal emelke­dik a bérrendezés után. Emellett a differenciálásra fordított összegekkel együtt a nődolgozók bére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, s nö­veltük a több műszakban dolgozók pótlékait is. A délu- tánosok 8 százalékos pótléka ezután 10 sázalék lesz, az éj­szakásoké pedig 20 százalék­ról 25-re emelkedik. Ugyan­csak jelentős differenciálás történt a különösen nehéz munkát végzők esetében is. — A béremelésnél jelen­tett-e problémát az úgyneve­zett „határesetek” elbírálása, a már éppen nem munkás kategóriába tartozó termelés- irányítóknál? — Szinte személyenként bírálták el az ilyen dolgozók bérezését. Minden egyes ese­tet alaposan megvizsgálva, a körülményeket számba véve születtek a döntések. A ter­melési tanácskozások jegyző­könyveit nézve sok hasznos javaslattal találkozhattunk, ezeket is beépítettük a hatá­rozatokba; ezt bizonyítják az általunk kidolgozott javasla­ton tett módosítások is. Hogyan élünk ? Makiári számvetés Ahol a Bükkből leszakadó völgyek síksággá szelídül­nek, ott nyújtózik szélesen — Makiár. Nagy falu, népes fa­lu; jobbra-balra szétfutó ut­cáit az országút 1 fűzi feL Tavaszías napsütés fürdeti a házakat, a határt. Jó éve, másfél éve nem jártam a faluban, s most rá­érősen ballagva azt figye­lem: mi újat láthatok. Nem sokkal később, a falunéző séta után, Kása Lajos tanácsel­nököt kérdezgetem: mekko­rát lépett előre az elmúlt két évben Makiár? Hogyan ja­vultak az itt lakó emberek életkörülményei? A FEJLŐDÉS TÉNYEI Hamarosan Itt a tanács­választások ideje, így több­szörösen is indokolt a visz- szapillantás, a számvetés: mi valósult meg a tervekből, az ígéretekből. A mérlegkészítő, elemző munka jól halad Makiáron. Felelősségteljes munka ez, hiszen nem egy­szerűen arról van szó, hogy lajstromba vegyék a fejlődés tényeit, le kell vonni a szük­séges következtetéseket is. — A makiári nép értékeli mindazt, amit eddig elér­tünk. Persze, kételkedők itt is akadnak, akik mindent megkérdőjeleznek. A nagy többséget azonban nem kell meggyőzni arról, hogy jó sí­nen vagyunk, s hogy mind­annyiunkon múlik, milyen gyorsan juthatunk előre — mondja Kása Lajos, aztán a két év fejlődésének adatai következnek, részletesen... Igen elhanyagolt állapot­ban volt az iskolai napközi otthon, kívül-belül rendbe szedték az épületet, 90 ezer forintért. Jóval többet — 300 ezer forintot — kellett ál­dozni a község ővodáj&ra. Régi, öreg épület adott haj­lékot az apróságoknak. Most már új köntösben díszeleg, teljesen modernizálták, az ajtókat, ablakokat is mind újra cserélték, a helyiségek) pedig műanyag padlót kap­tak. A falu kulturális életének hosszú időn át csak hátrál­tatója volt a rozoga, roskatag művelődési ház. Mindenki azt akarta, dűtsék össze és építsenek a helyébe újat. Csak azt nem mondta senki, hon­nan vegyék rá a rengeteg pénzt, amibe az építés kerül. Mindössze két ember, Kása Lajos tanácselnök és Kérészy Károly, a pártszervezet tit­kára volt a felújítás pártján, s kettejük felelősségére kez­dődött el az 1,7 milliós költségre tervezett nagy horderejű munka. Most már az egész falunak tetszik az, amit eddig csináltak, s a ko­rábbi ellenzők is mind azt bizonygatják, hogy: „meg­mondtuk mi előre, így lesz jó!” A művelődési ház telje­sen megfiatalodott a munkák során, s nemcsak a korábbi épület maradt állva, még új szárnyat is toldottak hozzá, ahol szép klubkönyvtár kap helyet. ÜJ UTAK, HÄZAK, MILLIÓK Sok út, híd elhanyagolt ál­lapotban volt Makiáron. Ke­mény kőágyas alapot építet­tek a Vasút utca teljes hosz- tzában, a ejre hengereltették a bitumen burkolatot. JSrf»- tóvá tettek olyan utcákat is (Kerecsendi út, Béke utcai, ahol nincs nagy forgalom. Üj víztárolót építettek a Vas­út utcában. Sok lakásban cáajkályhá­val fűtenek — ez ma már nem számít újságnak Makiá­ron sem. Különösen azóta szaporodtak el a modem tü­zelés berendezései a faluban, hogy 1971-ben az ÁFOR ku­tat létesített. Szuperbenzin kivételével szinte minden kapható itt. Volt a temetőben egy ke­rekeskút, s a sírokat gondoz- gató idősebb asszonyok sokat panaszkodtak amiatt, hogy ne­hezükre esik a vízhúzás. A tanács ezt az apróságnak tű­nő panaszt is orvosolta Ke­vés költséggel egy nyomós, szivattyús kutat szereltettek fel a sírkertben. • — Hogyan élnek a makiá­riak? — ezt a kérdést írtuk a riport elé. Csak a legfonto­sabb adatokat idézzük a jö­vedelemnövekedés érzékelte­tésére. A tsz-tagok egy főre számított jövedelme évi 26 ezer forint. S nem egy em­ber akad, aki 48 ezer forint­tot is számíthat. Azok sem panaszkodhatnak a jövedel­mükre, akik máshová jár­nak dolgozni Van a faluban 420 tv, 54 személyautó. A takarékbetét- állomány pedig meghaladja a 10 millió forintot. Nem csoda, hogy az elmúlt két évben 47 új házat építettek a faluban. Aa új házak kö­zött van már egy kétszintes épület is. Két „magasház” építését pedig még nem fe­jezték be. — Nemcsak építettünk, de romboltunk is — mondja a tanácselnök. — A Zöldmező utca külső részén megszün­tettük az egészségügyileg nem megfelelő cigánytelepet. Ide nem volt se utca, se járda, se villany. A cigányok be­költöztek a faluba, állami segítséggel építkeztek, vagy házat vettek. Én ezt a válto­zást tartom leglényegesebb­nek a két év fejlődésében. A FALU GAZDÁJAKÉNT Az 1971. évi tanácsválasz­tást megelőző jelölőgyűlésen tették szóvá a vasút Kere- csend felé eső oldalán lakó választók: jó lenne nekik is valami kis bolt, hogy ne kell­jen annyit gyalogolniuk a legapróbb, legszükségesebb dolgokért. Pár hónapon be­lül teljesítette kérésüket a tanács. A kis házibolt azóta is nagy szükséget pótol. Nem ritkaság, hogy a havi for­galom eléri a 80 ezer forin­tot. Az eltelt két esztendőben is a falu jó gazdájaként dol­gozott Makiár tanácsa. Hogy szép eredményekről adhat­nak most számot, abban benne foglaltatik a falu la­kosságának odaadó, lelkes segítő munkája is. —Az elmúlt két évben ke­vés híján 400 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát ve­-------------------------------------------­f feztek az emberek. A Kere­csendi út rendbehozásánál a teljes földmunkát az utca la­kói vállalták magukra. Nem volt különösebb gondja a ta­nácsnak a Kerecsendi út kül­ső szakaszán és a Béke utcá­ban a járdaépítéssel. Csak az anyagot adtuk, a munkát az. utcabeliek végezték el. Ls valóságos erdőt, 3500 facse­metét ültettünk el. CJABB igények, TENNIVALÓK Szép eredményeket sora­koztat fel a makiári tanács számvetése. Am ezek az eredmények sem takarhat­ják el azt a sok tennivalót, amely ezután vár megoldás­ra a községben. Nincs is semmi hajlandóság a tanács vezetőiben, hogy ezekről el­feledkezzenek. — Gond továbbra is az el­hanyagolt, rossz utak meg­javítása. Tíz olyan utca van a faluban, ahol még nincs köves út. Aztán az ivóvíz- ellátás is megoldásra vár. Egészséges ivóvize van a fa­lunak, de természetes igénye van az embereknek a veze­tékes vízellátásra. Ezt majd csak akkor tudjuk megte­remteni, ha Eger vízellátá­sának javítására hozzákezde­nek határunkban a kutak fú­rásához. Községfejlesztési alapunk mindössze 180 ezer forint, sok idő kell, amíg ezekből összegyűlik egy mil­lió is. Ezekről a feladatokról, gondokról és más igényekről is bizonyosan szót ejtenek majd a hamarosan sorra ke­rülő jelölőgyűléseken. És ar­ról is: mit tehetnek önere­jükből azért, hogy a leg­szükségesebb fejlesztések megvalósulhassanak. . Faíakjt Dezső j — A vállalati bérfejlesztés­sel együtt a megyei átlagnál nagyobb arányú itt a bérren­dezés. Hogyan sikerült ezt megvalósítani? — Ez, a megyei átlagnál is magasabb bérrendezés nem következhetett volna a gyár tavalyi kiemelkedő eredmé­nyei nélkül — mondta Mar­sai Ferdinánd. — A számok azt mutatják, hogy a vállalat fennállása óta nem ért még el olyan nagy nyereségtöme­get mint az elmúlt évben. Ám emellett is nagy feladat- vállalás ez a béremelés, s az év elkövetkező hónapjai­ban elsősorban a munka- és üzemszervezés színvonalának további javításával kell biz­tosítani a szükséges eredmé­nyeket. Egy sor kapacitásnö­velő beruházás áll befejezés előtt; igen fontos, hogy ezek a tervezett időben bekapcso­lódjanak a termelésbe. Nagy összegekkel kell növelnünk az idei nyereséget ahhoz, hogy a bérrendezés ne okoz­zon feszültséget; a most ki­fizetett bértömegnek megfe­lelő eredményt meg kell ter­melnünk. Ehhez a munká­hoz azonban az új bérek fel­tétlenül ösztönzők lehetnek. A gyárban az elkövetke­ző napokban személyesen is értesítenek mindenkit, mun­kásokat és alkalmazottakat egyaránt a bérfejlesztés mér­tékéről. Gyorsan, s megnyug­tató módon, a jobb munkára ösztönzően sikerült elosztani a béreket, s ennek gyakorla­ti haszna minden bizonnyal hamarosan jelentkezik majd. A dolgozók életkörülményei­ben s a gyári eredmények­ben egyaránt. (hekeli) diwUM£& 1973. ruarrísa c, vasarnap Pillanatkép a régi csanoKML (rota: T6th GU

Next

/
Oldalképek
Tartalom