Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka f {Folytatás az 1. oldalról.) f aem tekintendő bűnös- j nek mindaddig,' amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg’’. Ebből | a fontos elvből következik az j is, hogy akivel szemben a 1 büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása áz eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntető eljárásunkban, összhangban az ENSZ által elfogadott emberi' jogok egyetemes deklarációjával, eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet —, az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvélemény tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bíróságidöntéseknek es a köz— Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntefőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, > a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek, törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket, és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől. — A büntetőtörvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb je)entőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű 'ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás' egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti envéleményt előre nem befolyásolhatják; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás" alá a bíróságokat. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait nek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselekményeknek nagy többsége, körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadóak. — A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűn- cselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti örök „versenyben” a hatóságok győzzenek, az államnak sokféle módon elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan -Személyi állománnyal, olyan eszközökkel, a társadalom és természettudományok által kimunkált, olyan módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosítják a bűnüldözés hatékonyságát. A miniszter kiemelte: — A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés, a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint — a törvényességi és garanciális érdekek megsértése nélkül történő gyorsítására és egyszerűsítésére, így például a vétségi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyző- könyvi felvétele helyett jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat. Továbbá — a javaslat értelmében — az elsőfokú bíróságon vétségi eljárásban rendszerint nem három tagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként , első' fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyes bíró jár el. A bírpsági fellebbezési eljárásban a másod fokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondotta- a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy A legfőbb ügyész elmondotta, hogy jogrendszerünk továbbfejlesztésének, az MSZMP erre vonatkozó határozataival elindított átfogó jogalkotási programunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldásaikban és korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szocializmust építő társadalom fejlődése által támasztott, mindenkori objektív igényeknek. Mint valamennyi jogterületen, a bűnüldözés eljárási szabályainak újrarendezésénél is az a ko- difikációs tevékenység elsődleges célja, hogy jogszabályaink az élettényleges követelményeivel — a lehetőséghez mértén szinte „naprakészen” — összhangban legye* nek. Ezután a törvényjavaslat alapelveiről szólt, kiemelve, hogy az rendelkezéseket tartalmaz • az eljárási feladatok, közelebbről a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól való elkülönülésére. — Ez egyike az alapvető eljárási garanciáknak. Azt jelenti, hogy a vád, a védelem és az ítélkezés eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyeknek kell ellátniuk, Nem jelent azonban e rendelkezés elkülönülést az „elszigeteltség” értelmében. Nem jelenti azt, hogy az eljárás különféle funkcióit gyakorlóknak ne lenne kötelességük az együttműködés, a leglényegesebb közös törekvés: az objektív igazság kiderítése érdekében. Ha a nyomozó hatóság minden olyan adatot pontosan felderít és szolgáltat, amely az ügy megnyugtató elbírálásához szükséges, ha az ügyész ezt nyomozásfelügyeleti tevékenységével elősegíti a vádemeléssel és a bíróság előtti tevékenységével, a bíróság ítélkező munkáját támogatja; ha a védő az eljárás alá vont személy javára szóló körülményék összefoglalásával és kifejtésével szintén a teljes Igazságot törekszik szolgálni — úgy a bíróság abban a helyzetben lesz, hogy az ügyben való tényeknek és az összes figyelmet érdemlő körülményeknek megfelelő, a társadalom és az egyén érdekét egyaránt szolgáló ítéletet tud hozni. Szénási Géza elmondotta, bűntetőpolitikai törekvéseink közé tartozik, hogy 1 V a gyermekekét és fiatalkorúakat egyre hatékonyabban kívánjuk óvni megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanúsított! eljárás mellett kettősséget jelentett, és csak a papírosmunkát növelte. Az ügyészi munkával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles résztvenni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettét bírálnak el. Beszélt arról Is, hogy az eljárás bírósági szakaszában • az ügyészség eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszűntén a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs, nem lehet büntetőeljárás. Végül egyebek között a bí- ‘ rósági tárgyalás előkészítésére, az adminisztráció korszerűsítésére, és a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból. Az igazságügyi miniszter a kormány nev.ében kérte az országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. Korom Mihály után a képviselők kértek szót, majd — szünet után — az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész következik hozzászólásra*. attól, hogy engedjenek s bűnözés irányába indító körülményeknek. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, a javaslat törvényerőre emelkedése után jól fogja szolgálni a bűnüldözés hatósági feladatait, és alkalmazásának hosszabb gyakorlata megmutatja majd, hogy később esetleg az egyes részlet- rendelkezések milyen további korszerűsítésre, finomításra szorulnak. özv. Gáspár Istvánná Szabolcs megyei képviselő felszólalása után az elnöklő Apró Antal dr. Korom Mihálynak adta meg a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalásokra. A miniszter biztosította az országgyűlést, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok dolgozói a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a közrend, a közbiztonság eredményes fenntartásáért és biztosítá- ért, hozzájárulva ezzel a n%- héz és felelősségteljes tevékenységgel is a törvényesség, a szocialista épüőmunka további sikereihez. Kérte, hogy az országgyűlés a töryenyja(Munkatársunk telefonjelentése): ■ A pénteken reggel érkező képviselők között még mindig a miniszterelnöki válaszadásról, s általában, az első napirendről folyt a beszélgetés. — Újszerű, de mélységesen demokratikus hangvétel jellemzi ezt az ülésszakot — mondta dr. Tamás László. — Látni lehetett, hogy a kormány és a képviselők felelős-/ séget éreznek . választóik, egész népünk iránt. Ezt tükrözte a miniszterelnöki összefoglaló is: nyílt volt, egyértelmű és világos. Az MSZMP novemberi határozatainak végrehajtása a fő cél, amelyekhez a képviselőkön keresztül az egész ország támogatását kérte. Egységes értelmezés mellett egységes végrehajtásra van szükség. ★ A tavaszi ülésszak utolsó napja törvényt alkotott. A karzatok újra tele voltak, ezúttal — jogászokkal, jogügyi szakemberekkel. A büntető- eljárással kapcsolatos törvényjavaslat azonban nemcsak a szakmát érdekelte, ez volt érezhető a képviselői felszólalásokból. ____ v aslatot a Parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága részéről benyújtott kiegészítő és módosító javaslatokkal együtt — fogadja el, iktassa az ország törvényei közé. Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a képviselők között írásban szétosztott bizottsági módosító kiegészítő indítványról, majd a törvényjavaslatról, szavazott: a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának módosító javaslataival egyetértve —, részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint ezután a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása következett. Az előterjesztett javaslat alapján az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta meg. Apró Antal az országgyűlés nevében sikeres, eredményes jó munkát kívánt dr. Szakács Ödönnek, újbóli megválasztása alkalmából. Napirend szerint ezután interpellációkra került sor. Bata János (Pest m.), a gyömrői Szabó Ktsz műszaki vezetője interpellációjában szóvátette: a távbeszélő állomások szaporodásával a központok mind terheltebbé válnak, s nap közben sokszor csak több órás várakozás után folytatható távolsági telefonbeszélgetés. Előfordul, hogy hamarabb lehet például Monorról Budapestre, vagy Budapestről Szentendrére utazni, mint oda telefonálni. Milyen lehetőség kínálkozik a távolsági beszélgetések körülményeinek megjavítására? Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta, a posta hírközléssel, a távbeszéléssel kapcsolatban felvetett panaszok jogosak, jóllehet, az utóbbi 2—3 év e területen is dinamikus fejlődést hozott. Megkezdődött például az úgynevezett távDr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt pénteken letette a hivatali esküt. Az ekütételen jelen volt Ä szünetben is ez volt már az új beszédtéma; az igazságügyi minisztert nagy embergyűrű vette körül kérdésekkel, de főleg a javaslatot támogató megjegyzésekkel. Vendégként részt vett az ülésen dr. Fűlőp Andor, a Heves megyei Bíróság elnöke. — A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat, ha 1974. január 1-től bevezetik, nagy segítséget nyújt a bírói munkához. Célratörőbb, egyszerűbb lesz az eljárás.. Ahhoz, hogy jól éljenek vele a bírák, alapos felkészülésre van szükségük. Mindenekelőtt a bírói karral megismertetjük a törvényt, majd tanfolyamot indítunk a büntetőbírák részére, hogy alaposan felkészülve kezdjék meg a törvény által meghatározott módon munkájukat. (Miközben tudósításomat írom, az országyűlés a javaslatot elfogadta és törvényerőre emelte.) Természetesen másokat is érdekel ez a téma, akik részt vesznek a bűnüldöző és igazságszolgáltatási munkában. A karzaton Pálinkás Ferenc ezredessel, a megyei rendőr- főkapitányság vezetőjével találk-nztam választásos automatikarendszer kiépítése, amely jelenleg már 73 helységben, többek között Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérvárott, Kaposvárott, Pécsett, Vácon és Siófokon működik. Az interpellációban felvetett panaszt véglegesen a táv- választásos rendszer kiterjesztése fogja orvosolni. Az ország egész területén már lefektették, a táv- választásos rendszer alapját, a modern gerinchálózatot. Addig is — mondotta a miniszter — igyekszünk a helyzeten a lehetőségekhez mérten javítani, például Szentendrén 120 új telefonállomást kapcsolunk be és 12 közvetlen vonalat létesítünk Budapesttel. Hozzáfűzte, hogy előreláthatólag májusban áz országgyűlés illetékes bizottsága előtt a közlekedési és postaügyi tárca részletesen beszámol a hírközlés jelenlegi helyzetéről és a jövő terveiről. Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár csoportvezetője a 3-as számú főközlekedési útnak a Kerepes—kistarcsai szakaszán a biztonságos útviszonyok megteremtése érdekében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez; mivel —; mint elmondta — ezen a szakaszon az utóbbi négy évben 134 közúti baleset történt. Dr. Csanádi György, válaszában elmondta, hogy a kormány még az idén napi-* rendre tűzi azoknak a javaslatoknak a tárgyalását, amelyeket tárcája terjeszt elő az ország autósztráda- hálózatának kiépítésével kapcsolatban. Az M 7-es után az M 3-as főközlekedési út korszerűsítésére - is sor kerül, remélhetőleg nem a táv®li jövőben. Addig is a világítás, a járdák, a gyalogos közlekedés biztonságának megjavításával igyekeznek enyhíteni a gondokon — a tanácsi ‘ és a rendőrségi szervekkel közösen. A továbbiakban még négy interpellációra került sor. Az elnöklő Apró Antal a válaszadás után az országgyűlés tavaszi ülésszakát berekesztette, s további jó munkát kívánt a jiépviselők- nek. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és dr. Szállási Géza legfőbb ügyész. — Azt hiszem, ez a törvény nemcsak a bírói munkát segíti. .. — jegyzem meg. — A büntetőeljárásról szóló korábbi törvény tíz éve, 1962-ben született. Mindenképpen változtatni ' kellett . rajta, ahogy az élet is diktálta. Számunkra fontos, hogy egyszerűsíti és gyorsítja a rendőri eljárást, már a papírmunka csökkentésével is. Most a legfontosabb feladatunk, hogy felkészítsük a rendőri állományt a törvény gyakorlati végrehajtására, illetve alkalmazására — válaszolta. it Az országgyűlés tavaszi ülésszaka pénteken délben az interpellációk, majd Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszava után befejeződött. Eredményes munka volt: vitától nem ' mentes kormánybeszámoló és egy új törvény alkotása. E munkával a Heves megyei képviselők és a választók is elégedettek lehetnek. Káfai Gábor Swmm 0 1973. március 34„ szombat Büntettek és vétségek ‘Ttticzky József, Sas Kálmán, Gyöngyösi József és Pusztai Lászlóné a Parlament folyosóján. Cél: az objektiv igazság kiderítése Dr. Szakács Ödön eskütétele SSunkában a parlamenti tudósító. . (Foto: Tóth Gizella)
