Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
KOSSUTH 8.20 Régi melódiák 9.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Verbunkosok 10.05 Iskolarádió 10.30 Szimfonikus zene 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.39 Mesejátéli 14.48 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Kerületről kerületre 16.25 A muzsikus válaszol 17.05 Fiatalok Stúdiója 17.25 Operettdalok 17.35 Óriások a mikroszkóp alatt 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Híres zenekarok albuma 20.15 A .modern külkereskedelem. II, rész 20.25 Nóták 21.03 Tavaszi krónika 22.30 Francia muzsika 23.30 Nóták 0.10 Dalok PETŐFI 8.05 9.03 9.10 11.53 12.00 12.25 Í3.03 13.20 14.00 18.10 18.35 21.58 22.30 Bizet-müvek Kantáta Operarészletek Könyvek, tájak, , epiberek Népdalok Kórusok, hangszerszólók Jelölögyűleserf Zongoramüvek Kettőtől hatig Zenés délután Érvek, ellenérvek a világnézetről Wagner :Tanhäuscr. 3 felvonásos opera Népdalcsokor A szinháztörténész mondja Trombitamuzsika Sárdy János felvételeiből Három Vivaldi-concerto MAGYAR ' 9.00 17.13 17.20 17.30 17.45 18.20 18.50 19.15 19.30 20.00 ITV Hírek Kincskeresők. Lengyel rövidfilm Természetbarátok. Dobogókő _U6laa van szó! ’dóra a családról . . . játék a betűkkel Esti. mese Tv-hiradó * Szülővárosunk, Budapest. 1. rész Gergely Sándor: Vitézek és hősök. Tv-játék \ festészet kalandjai. Ti. rész 20.20 22.10 22.40 Tv-hiradó Maszek vár Sopronban ) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) FV 4. fd 6 és este 8 órakor Magyar ugaron Ui magyar filmdráma. EG KI BRÖDY (Telefon :• 14-07.) Fél 4 órakor Középiskolai filmklub Fél 6 órakor Farkasvér Jack London regényének szpvjet filmváltozata Este fél 8 ó-akor Leon és az Atlanti fal Színes, szinkronizált francia —olasz íilmvigjáték. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pisztolypárbaj .HATVANI VÖRÖS CSILLAG A tüzes íjász (Robin Hood) HAT VANT KOSMJTH Menekülés. I—II. rész (Másfélszeres helyárak!) HÉV ES A katona visszatért a frontról FÜZESABONY Nápolyt látni és... Egerben, este 7 órakor: Cigánybáró t Bérletszünet) Több ezer látogató tekinti meg évente a Taródi várat Sopronban. A 30 helyiségből és négy toronyból álló várat Taródi István „várúr”, a Soproni Lakástextil Vállalat szobafestője építi 1959. óta. A legmagasabb torony 28 méter magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, valamint az Alpok nyúlványaira. Jelenleg 10 helyiség lakható a várban. . (MTI-foto: Matusz Károly.) Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle márciusi száma, Megállapodás a vietnami háború befejezéséről címmel közli Dr. Kende István elemzését. A cikk részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen irányban alakulhat Dél- Vietnamban a helyzet, s a szerződés egyes pontjait elemezve kimutatja: az amerikaiak minden lényegbe vágó ügyben az általuk 1954-ben megtagadott genfi egyezmény ■ rendeeését voltak kénytelenek elfogadni. Ehhez a témakörhöz ad bőséges tényanyagot a Spiegel című nyugatnémet hetilapban megjelent — Van-e lehetőség a túlélésre — Vietnam a harmincéves háború után — című és az ismert amerikai publicistának, James Reston-nak az International Herald Tribuneban COLIN HOWARD: között „A vietnami háború hatása az amerikai életre” című cikke. Az amerikai elnökválasztásról, a választási győzelem ellentmondásairól ír az MTI washingtoni tudósítója, Köves Tibor „Elnökválasztás után” című cikkében, megmutatva az amerikai társadalom égető kérdéseit és azt is: hogy az átlagamerikaiak nagy tömegeinek közömbössége, a választásoktól való távolmaradás is hozzájárult Nixon nagyarányú győzelméhez. Hollai Imre, magyar külügyminiszter-helyettes az ENSZ XXVII. közgyűlésének ülésszakáról számol be. A szocialista országok rovatban olvasható Dr. O. Reinhold cikke az NDK népgazdaságának fejlődéséről. A tartozás Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsl- linszky ulcai rendelőben. (Tale- fon: n-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda seggel 7 óráig a Jókat utca m. szám alatti rendelőben. (Te- 117-27). Sir Harry Longbow-ra vetettük ki hálónkat, a nagy hamisító meg én. Pontosan megfelelt elképzeléseinknek2 Műgyűjtő volt, hihetetlenül gazdag, s ami még fontosabb, nagyon, nagyon öreg. Nem volt ugyanis türelmünk sokat várni. — Megfelelőbbet nem is találhattunk volna — dörzsöltem elégedetten kezemet. — Kis híján nyolcvanéves, másodszor nősült, a felesége sokkal fiatalabb nála. Óriási háza van, telve értékes festményekkel, parkjában két fürdőmedencét is ásatolt, — Mit írjunk neki? —» Felajánlunk neki egy Canaletti-festményt. Az a fontos, hogy saját kezűleg válaszoljon. Mindegy, hogy mit ír, csak az a lényeg, hogy a szöveg eleg hosszú legyen áhhoz. hogy hamisíthassuk kézírását. A nagy hamisító komolyan bólintott. Mint a neve is mutatja, a bűnügy történelmében nem volt nagyobb hamisító nála. Amit megbeszéltünk, véghez is vittük. Levelet írtam Longbow-nak. és egy Canaletti-festményt ajánlottam neki megvételre. Hozzátettem. hogy a Kensing- ton-palotát ábrázolja a tóval a háttérben. A válasz hamarosan meg.- érkezett Sir Longbow abbeli kételyének adott kifejezést, hogy a festmény nem valódi, mert mint írta, a szóban forgó palotát Cana- letti halála után építettélc. Ez a tény azonban n legkevésbé sem érdekelt bennünket, ujjongtunk. — Szerencsénk van} — kiált ottam jel. — A levél elég hosszú, s ami a fő, kézzel van írva. A nagy hamisító. azonnal munkához látott. Egy órába sem tellett, s máris ■ előttünk volt egy 20 000 dollárról szóló adóslevél sir Harry Longbo w alá írásával, New York-i keltezéssel. Nem kellett túl sokat várnunk. Egy szép napon azt olvastuk az újságban, hogy sir Longbow elhunyt. .Adtunk nehány hét, pihenőt a feleségének, hogy magához térjen, aztán munkához láttam. Magamra vettem legszebb öltönyömet, és látogatóba mentem. Természetesen sir Long- bow-t kerestem. Megdob bent arcot vágtam, amikor a szobalány közölte velem, hogy az öreg elhunyt. A lány megkérdezte, szerelnék-e esetleg az özvegyével beszélni. Bólintottam. — Ön férjem barátja volt? — kérdezte az asz- szov". miután részvétemet nyilvánítottam. Panamáktól Panamáig (I.) 8 sisahos ernte megüss az cseársí Panama: az őslakó indiánok nyelvén halbaVt gazdag földet jelent. Panama: a modern politikai szótárakban a botrányos pénzügyi és politikai csalások sorozatát fejezi ki. Panama: csatorna a közép-amerikai földsáv legkeskenyebb részén, amely közvetlen összeköttetést teremt, a két nagy világtenger, az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Évenként 14 ezer hajó halad rajta keresztül, az elmúlt esztendőben a hivatalos adatok szerint 560 millió dolláros hasznot hozott. Csupán egyetlen példa: a New York és San-Fran- cisco közötti tengeri útvonal 14 600 kilométerrel rövidül meg, ha igénybe veszik a csatornát. Panama: 76 ezer négyzetkilométernyi területen fekvő, mintegy másfél millió lakosú közép-amerikai ország, ahol az utóbbi években nagy változások mentek végbe. Ezekben a napokban pedig a nemzetközi diplomáciában is jogos érdeklődést vált ki, hiszen március tizenötödikétől fővárosában tartja kihelyezett ülésszakát a Biztonsági Tanács. Az ENSZ-nek ez a fontos szerve a tizenöt hónappal ezelőtti afrikai, ad- disz-abebai kirándulása után, most másodszor tartja tanácskozásait a világszervezet székhelyén kívül. Az ábécé-sorrendben egymást havonta váltó elnökök sora is a vendéglátó országra esik, márciusban panamai elnöke van a BT-nek. A potyautas szerencséje Ha el akarjuk kezdeni a panamai film pergetését. történetünk a tizenhatodik század elejére nyúlik vissza. Az 1500. esztendő egyik októberi napján az Újvilágba tartó spanyol expedíciók sorában két rozzant hajó is útnak indult a spanyolországi Cadizból egy nagyravágyó közjegyző irányításával. Az egyik ósdi alkotmányra úgy szökik fel, szinte potyautasként, egy fiatalember, Vasen Nunez Balboa, akit azután megfelelő legénység szűké— tgy is mondhatnánk —» feleltem —, noha elég hosz- szú idő eltelt legutóbbi találkozásunk óta. Hosszú idő után most járok először Angliában. Az Egyesült Államokból jöttem. — Ön amerikai? — Nem, angol vagyok, de a háború után üzleti ügyeim Amerikába szólítottak. Harben, felvesznek matróznak. A mai Kolumbia és Haiti területén éveket tölt, megtanulja az indiánok nyelvét, feleségül veszi az egyik törzsfőnök lányát, s nagy szerencsével háromszor menekül meg a biztos haláltól. A sisakos ember (El hombre del casco) valóságos fogalommá válik a spanyol gyarmatokon. Egyik indián ismerőse egy alkalommal arról , beszél neki, hogy van az óceán partjának egy olyan pontja, ahonnan hat napi járóföldre egy ugyanolyan nagy tenger kezdődik. Balboa képzeletét izgatja a hír, hiszen arra gondol: talán úgy lehet majd tovább utazni Indiába. Huszonöt napi vándorút 1513. szeptember elsején Balboa 190 spanyolból álló csapatával, ezer indián segítővel és nagy falka kutyával útnak indult a másik óceánhoz. A hat napból huszonöt nap lett, ennyi idő kellett ahhoz, hogy átjussanak a sűrű őserdőkön, felduzzadt folyókon, süppedő mocsarakon. Szeptember 25- én. a Darien hegy csúcsáról az európaiak közül először pillantotta meg a nagy vizet. Egyik kezében karddal, a, másikban a spanyol zászlóval, derékig belegázolt a tengerbe, és ott kihirdette, hogy amerre a 6zem ellát: minden a spanyol király birtoka ... Később, a tizenhetedik és a tizennyolcadik században több ízben felvetődött az óceánok közötti hajózható csatorna megalkotásának gondolata. A nagy munkára azonban nem álltak még rendelkezésre megfelelő technikai eszközök. Jezsuita szerzetesek kőtömböt állítottak fel, s abba belevésték: „Az ember nem választhatja szét, amit az Isten egyesített”. A reális csatornatervek végül is a múlt század végén születtek meg, Párizsban. A francia nagytőke és személy szerint Lesseps Ferdinánd, a Szueiz-csa torna megteremtője kezdte meg a vállalkory mindig szívesen , látott vendégem volt. Tulajdonképpen ... — szándékosan félbeszakítottam magam. ——— Mit akart mondani? — bátorított lady Longbow. — Egy kissé kellemetlen — folytattam. — Az igazat megvallva arra számítottam, hogy Harry visszaadja egy regi tartozását. A pénzre ugyanis nagy szükségem volna. — A férjem pénzt kért öntől kölcsön? — csodálkozott az ifjú özvegy. — Megmagyarázom, hogyan történt a dolog. Hánynák megtetszett egy .festmény, amely egy New York-i szalonban volt kiállást. Nem számolták azonban a nehézségekkel. A sárgaláz és a pusztító járván ok huszonötezer munkás halálát okozták Az óriási össze -k elfolytak, mintha fenek»'!"'! hordóba töltötték voina. A Szuezi-csatorna 9Ö millió akkori dollárba került, a Panama-csatornára nyolc év alatt 262 millió dollárt költöttek, de a befejezéstől még mesi- sze voltak. Mivel több minisztert, ,104 képviselőt és a sajtó nagy részét megvesztegették , (puiíamáztak'' jó ideig titkolni tudták a csődöt. De azután .hirtelen bekövetkezett a teljes Összeomlás, a panamai mocsarak elnyelték a háromnegyed millió kisember pénzét. Az Egyesült Államok csupán erre várt, hiszen régen tervbe vették, hogy felváltják a franciakat. 1902-ben az amerikai kongresszus döntést hozott a csatornaépítés átvételéről, s potom 40 millió dollárért megvásárolták a franciák egész hagyatékát. Kolumbia makacskodik < Hátra volt azonban még egy nehézség A panamai tartomány akkor Kolumbiához tartozott, még 1821-ben csatlakozott a Simon Bolivár vezette Nagy-Kolum- bia Szövetséghez. Washington szerződést ajánlott a kolumbiaiaknak," de azok átláttak a valódi szándékokon, s nem akarták aláírni az amerikaiak által előterjesztett szöveget. Theodor, Roosevelt, aki gyakran kérkedett a „nagy furkósbot” alkalmazásának szükségességével, ekkor ösz- szehívta tanácsadóit a Fehér Házban. Azok óvatosságra intették az elnököt, a nemzetközi jogszabályokra hivatkozva. Roosevelt dühösen kiáltott fel: „Pokolba a joggal és a törvénnyel! Azt akarom, hogy a Csatorna a mienk legyen!” (Folytatjuk) Réti Ervin lítva. Meg szerette volna vásárolni, de abban az időben az angol állampolgárok korlátozott mennyiségű pénzk vihettek külföldre. Ne feledje, hogy ez az ötvenes években történt. Kölcsönadtam neki dollárt azzal a feltétellel, hogy Angiidban f őrit ban adja vissza. És íme, most eljöttem érte ... — Vgy? Es melyik kép volt az? — kérdezte az özvegy elgondolkodva. — Most megfogott! — mo- solyodtam el. — Ki emlékezne erre ennyi év után, __Igen, ennyi év után — m osolygott keserűen a lady. — Nem is tudom felfogni, hogyan várhatott ennyit a pénzére. — Sohasem voltak pénzgondjaim. Erre az összegre is úgy tekintettem, mintha magam helyeztem volna letétbe valamelyik londoni bankban. Bíztam' Harryban. Ezenkívül pedig nálam van az elismervény is, amelyet Harry írt. — Elismervény. Valóban? Lady Longbow arcán egy izom sem mozdult, amikor elolvasta, noha én magamban átkoztam mindkettőnket a telhetetlenség miatt. Meri 20 000 dollár nem kis pénz. — Tudja, hogy mennyi ez fontban? — kérdezte az özvegy. — Fogfálmam sincs — vontam meg a vállam. —A pénzügyi dolgok sohasem voltak valami erős oldalam. — Felhívom a bankot, és megérdeklödöm. Minél előbb szeretném tisztázni ezt az adósságot. Csak egy pillanat ... Magamra hagyott, én meg örömömben nagyot ugrottam. Hamarosan visszatért. — Néhány percen belül jelentkeznek — közölte — csak kiszámítják a kamatokat. — Ugyan már, erről szó sem lehet — tiltakoztam. — Joga van a kamatokra — szakított félbe. Amíg a bank válaszára vártunk, megnéztük sir Longbow képgyűjteményét, Az özvegy azonban nem nagy lelkesedést mutatóit, gyakran kitekintett az ablakon, Milliószor látta már ezeket a képeket, gondoltam magamban. Az asszony egyszer . csak hirtelen felpillantott az el- ismervényböl, amelyet egy pillanatra sem tett le a kezéből. — Különös, egyáltalán nem emlékszem, hogy mifcor írtam ezt... S ami még érdekesebb. abban az időben nem is ismertem Harryt... — Mi köze van az elis- mervénynek önhöz? — fordultam hirtelen feléje. Hiszen Harry írta. — Ebben nem egyezek önnel — mosolyodott el a nő. — Az utóbbi öt évben én vezettem férjem levelezését, mert nagyon gyengén látott már. Az utóbbi öt évben — nyomta meg még egyszer a szót. S egy kissé zavar, hogy a saját kezem vonását látom viszont. Azt kívántam, hogy bárcsak megnyílna alattam a föld. — Várjon, ne siessen — kapta el a zakóm ujját. — Meghívtam néhány embert. Mindjárt meg fognak érkezni. Nagyon szeretnének önnel találkozni... Tud ja, a rendőrségtől jönnek. 1973. március 20., kedd
