Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

A soproni Liszt Ferenc Múzeum rövidesen kiállítást rendez a Rábaköz és a Fertő­vidék régi használati eszközeiből. A már meglevő néprajzi tárgyakhoz 400 _500 darab ú jabb ritkaságot gyűjtöttek a múzeum munkatársai Balra a 860-ban készült kelengyeláda. Jobb oldalon: Előkészület a restauráláshoz. (MTl-foto: Iiadas János felvételei — KS) Ma este a televízióban láthatjuk Két heves megyei fiú a Petőfi szavalóverseny döntőjében Négyszemközt Vass Gáborral és Banka Jánossal Magas barna fiatalember. Mélyen zengő hang... De minek részletezni? Ismerik már az olvasók Vass Gá­bort, a fiatal egri versmon- dót a televízió képernyőjé­ről, ahol a Petőfi-szavaló­verseny elődöntőiben láthat­tuk, hallhattuk. Talán csak annyit még róla, hogy egy Heves megyei község. Komló küldte őt Egerbe. S most a Dobó István Gimná­zium harmadéves növendé­ke. A televízióban kevéssel a ma esti döntő előtt beszél­gettünk vele kíváncsian: hogyan készült a nagy pró­batételre? • — Tulajdonképpen a me­gyei irodaim} színpadnak! és magyar tanáromnak Lisz- tóczky Lászlónak köszönhe­tem, hogy idáig jutottam — kezdi vallomásszerű mondó- káját a rokonszenves fia­talember. — Az irodalmi színpad műsorai szerettették meg velem a versmondást, ott csiszolódtam, s tanár úr állt mellettem problémáim közepette. — Dsida Jenő, Kosztolá­nyi Dezső verseivel jutott idáig. Hogyan kerültek prog­ramjába ezek a költők? — Dsida a II. világháború előtt elhunyt kiváló erdélyi költő kicsit ismeretlen az átlag versolvasó előtt, pedig nagy értéke a magyar költé­szetnek. A Dobó Gimnázi­umban őt akarjuk ébreszt- getni, s a közeljövőben egész estét betöltő műsort muta­tunk be müveiből. Élelre- halálra című verse, amivel a pesti irodalmi szírípad gá­laestjén is szóhoz jutok szin­tén benne lesz az egri mű­sorunkban. Kosztolányi ér­zelemdús lírája szintén na­gyon közel esik hozzám. Ha ezt így együtt említem, ar­ra is válaszvoltam, hogy mi­féle verselés híve vagyok. Mondhatom úgy, hogy .a ha­gyományos stílust szeretem. De közelebb jár az igazság­hoz, ha arra hivatkozom: nem szívesen kapcsolom ki versmondásomból az érzel­meket, az érzelemmel való nemes játékot, a költő lelki­világával való teljes azono- nulást! — Mit vér a döntőtől? — Egyelőre drukkolok. De ha az jut eszembe, hogy ta­lán diáktársaim, tanáraim is szorítanak most értem, azt kell mondjam, sikerülni fog.' — Távolabbi tervek? — Színművész szeretnék lenni. Ha sikerülnek addigi vizsgáim, felvételire jelent­kezem a főiskolán. A Pető- fi-szavalóverseny Ilyen szem­pontból is hasznos az éle­temben. (m. yy.). verset. Sokszor még éjfélkor is, kint a konyhában, hogy rá kellett szólni: lesz még idő holnap is, a csalód már aludni szeretne. Banka János most újból tántil, a gimnáziumot akarja elvégezni, de utána még nem teszi le1 a tankönyvet. A vers, a közönséggel való ta­lálkozás az élete nagy élmé­nye. Tagja a művelődési ház Anonym Irodalmi Színpadá­nak. Ezért sokan Ismerik Gyöngyösön, ismerték az­előtt is. Ha költők nevét kell so­rolnia, akkor Radnóti mel- . lett Illyés Gyulát és József Attilát említi. Könyvek, verseskötetek sorakoznak ott­hon a kis szoba polcán, ame­lyek egy részét a zsebpénzé­ből vette rrieg. tgrnfl Az oktatáspolitikai pártba-^ tározat alapján döntés szüle­tett az érettségi és a felvéte­li vizsga közelítésére. Ennek végrehajtásaként már az idén több új intézkedés lép ér­vénybe. A fiatalok tízezreit érintő intézkedések részletei­ről beszélgetett a Művelő­désügyi Minisztérium illeté­keseivel Szőke Sándor, az MTI munkatársa. Hogyan dőlt el a ..poníszam" sokat vitatott kérdése? — Átmeneteiig 1973-ban a középiskolai eredményeket az összpontszám szempontjából kétféleképpen kell megálla­pítani, és a tanulóra nézve kedvezőbbet kell figyelembe venni. A felvételi tárgyakból szerzett középiskolai osz­tályzatok átlagát a két, vagy három felvételi tantárgy osz­tályzatából kell kiszámítani. Az eddigi gyakorlattól elté­rően nem három, hanem csak két tanév végén szer­zett osztályzatot kell figye­lembe venni. Ez általában a harmadik és a negyedik osz­tályt, a gimnáziumban a ké­mia és a földrajz esetében pedig a második és a har­madik osztályt jelenti; első osztályos eredményt semmi­képpen sem szabad alapul venni. Ha a pályázó 1972- ben vagy előbb, illetve esűL vagy levelező tagozaton érettségizett, a számára ked­vezőbb pontszámítási mód­szert — vagy a nappali, vagy az esti-levelező tagozat mód­szerét — kell alkalmazni. Ea utóbbi a középiskolai ered­ményeket teljesen figyelmen kívül hagyja, és csak a fel­vételi vizsgák alapján szer­zett — maximálisan 20 — pontot veszi figyelembe. • Mit kell tudni a közös male- awMkai Írásbeli vizsgáról? — Az idén nappali tago­zaton érettségizők számára közös írásbeli felvételi és érettségi vizsgára kerül sor, kísérletképpen matematiká­ból. Azok a tanulók tehát, akik olyan felsőoktatási in­tézményekbe pályáznak, ahol a matematika felvételi tárgy, 1973. május !2-én (szomba­ton) a számukra megyén­ként kijelölt központi helyen írnak matematikai írásbelit. Ez a dolgoza t az érettségi­nek is része és a felvételi vizsgának is. Milyen szervezési feladat bárul á középiskolásokra? — A középiskolák kézhez fogják kapni azt a miniszté­riumi intézkedést, amely szerint a megyei (fővárosi) tanácsok művelődésügyi osz­tályai útján márciusban je­lenteniük kell a közös írás­belin résztvevő tanulók szá­mát. A minisztérium kéri a középiskolák igazgatóinak se­gítségét \abban is, hogy az előrehozott írásbeli matema­tika felvételi vizsga miatt a „jelentkezési lapok”-at a felsőoktatási intézményekhez a tavalyinál előbb — április 15-ig küldjék meg. Milyen feladatok várnak * vfesgázökraf — A közös írásbeli vizsga lebónyolítása országosan egységes feladatsor alapján történik. Ugyanazokat a fel­adatokat kell tehát a gimná­ziumi és a szakközépiskolai tanulóknak megoldaniuk, eb­ben nincs eltérés a tovább­tanulás iránya szerint sem. Legalább nyolc feladat sze­repel majd, a középiskolai tanulók közül a jobb felké- szültségűek tehát a rendelke­zésükre álló 150 perc alatt képesek azokat megoldani. Szögfüggvény-táblázat hasz­nálatára nem lesz szükség. Hogyan Javítják értékelik a dolgozatokat» — Az írásbeli dolgozatokat névtelenül (számozva) kap­juk meg a középiskolák ma­tematikatanáraiból és a fel­sőoktatási intézmények ok­tatóiból álló javítócsoportok. A javítás részletes és objek­tiv értékelési útmutató alap­ján történik, amely tartal­mazza a feladatok (részfel­adatok) helyes megoldásáért adható pontszámot. A javí­tóknak a dolgozatokról há­rom példányban értékelési lapot kell kiállítaniuk. Ez tartalmazza az egyes felada­tokért (részfeladatokért) adott pontszámot és ezek összegezését. A dolgozatokat a szóbeli érettségi után a középiskola haladéktalanul megküldi an­nak a felsőoktatási intéz­ménynek, ahová a tanuló pályázott A középiskola te­hát e dolgozatok helyett gs értékelési lapot őrzi meg. Van-e változás a „többiek** érettségi vizsgáin? — Azok a tanulók, akik nem pályáztak olyan intéz­ményekbe, amelyekben a matematika felvételi tárgy, az iskolákban írják meg a matematika érettségi dolgo­zatot a szokásos niodon, öt óra alatt. Kell-e a jeleseknek dolgo/alot írniuk? — Ha a továbbtanulás ér­dekében ez szükséges, akkor a közös dolgozatot meg kell a pályázónak írnia. Az érett­ségi szempontjából azonban ezt nem kell értékelni. Aki­nek a matematika nem fel­vételi tárgy, változatlanul felmentést kaphat az írásbe­li alól a második, a harma­dik és a negyedikben elért jelese alapján. Ml a teendőjük a külföldi ösz­töndíjra pályázóknak? —A pályázók egy része ér­tesítést kapott, hogy a ja­nuári felvételi vizsgán nem felelt meg, ők tehát ugyan­úgy készülhetnek a további vizsgákra, mint azok a tár­saik, akik nem pályáztak. Akik május elején arról kapnak értesítést, hogy kül­földi ösj^öndíjban részesül­nek, azoknak az iskolában kell érettségi dolgozatot ír­niuk, kivéve ha az érettségi vizsgaszabályzat szerint fel­mentettek. Vannak-e továböi változások a felvételiben? / — Technikai vonatkozás­ban vannak. A Pécsi Tanár­képző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatára pél­dául a korábbi jelzéssel el­lentétben az ország egész te­rületéről lehet jelentkezni. Üj képzési formaként a Mis­kolci Nehézipari Műszaiii Egyetem gépészmérnöki| ka­rán rendszer-szervező üzem­mérnöki képzés is indul szeptembertől esti és levele­ző tagozaton. S még egy: a május 12-i matematika-írás­beli után, az idei egyetemi- felvételi vizsgák kezdetének időpontja nem június 26-a, hanem június 25-e lesz. A felvételi vizsgákat július 31- ig fejezik be. Sugár István Petőfi egri látogatása IW-ően 3. Az Egri Hangok születése Csendes bizakodással Pontosan nem tudná meg­mondani. hegy mikor kezdő­dött, de évekkel ezelőtt, any- nyi biztos. Maga Banka Já­nos nagyon fiatal ember még, innen a huszadik élet­évén. de egy ország nyilvá­nossága előtt bizonyította be, hogy a vers, a versmondás , nagyon közel áll hozzá. Ott kezdődött még a gyön­gyösi Vl-os számú Általános Iskolában Azokon a ma- gyarórákon, amelyeken Mi- sóczki Lajos tanár mutatott _ be egy-egy .költői alkotást. ’ Almélkodva, tágra nyílt szemmel hallgatta a szavak zenéjét a kisiskolás, de a hangok csszecséndülése mö­gött felfedezett valami olyan szépséget is, amit nem lehe­tett elfelejteni. És akkor jöttek a versek, otthon, szabad időben, este, még lefekvés után is: nyom­hatott szövegben, kötetekből, (Befejező rész.) „Petőfi Tarkanyi szobájá­ban volt szállva. 0(ja siet­tek most már seregestül a kispapok, mikor csak az is­kolai előadások megenged­ték, de sokan onnan is el­maradtak Petőfi kedvéért, csak hogy meg ne unja ma­gát. Az elöljáróság minder­re szemet hunyt. Petőfi majd minden költe­ményét könyv nélkül tudta. Most már azokra is ráke­rült a sor, melyek nem ma­radtak meg emlékezetében. Kihúzta írását zsebéből. Egy egész kötetnyi volt az. És sorba olvasta a még el nem szavalt verseket. (Itt kell megemlítenünk, hogy ez az a bizonyos versekkel teleírt tüzet, amelyet még Debre­cenben készített, és mely­nek kiadása céljából -éppen Pestre tartott. így hát egy egész kis kötetre való ver­sének első élvezői — még­hozzá a szerző saját előadá­sában — az egri szeminá­rium iíjai voltak, akiknek hazafiúi lelkesedésére mi sem volt jellemzőbb, mint­hogy a szabadságharc kitö­résekor bezárta kapuit az egyházi papnevelő intézet, s az ifjak zöme felcsapott honvédnek —. beállott Kos­suth zászlója alá!) No, de térjünk vissza Pe­tőfi társaságába, és lássuk, hogy s mint telnek a hosszú teli njtpok. .............. %ati. március 15., csütörtök majd az emlékezete mélyé­ről. Nagyon gyorsan megra­gadtak benne a sorok, a rí­mek. Alig kellett egyszer- kétszer 'elolvasnia a szöve­get, hogy vissza tudja adni a szavakat. De a vers megér­tése. feldolgozása, átélése már sokkal több időt vett igénybe. A legutóbb hallott Radnóti-mű, az Előhang egy monodrámához már több mint egy fél évig járt vissza emlékezetében, ízlelgette a szavakat, idézte a hangula­tot, átszűrte magán az érzel­meket, újra és újra megfo­galmazta a mondanivalót, amíg döntött. Ezzel lép a te­levízió kamerái elé a Petőfi- versenyben. És sikerült. A fiatal autókarosszéria- lakatos nevét tízezrek is­merték meg. Munkahelyén,, Gyöngyösön, az ÉMÁSZ-nál, még külön büszkék is voltak rá. De a szülei és a testvére, Erzsébet a legjobbán. A nő­vére nagyon sokszor végig­hallgatta a verset. Megpró’- bált tanácsot is adni. de Banka János nem hagyta magát rábeszélni semmire. Ahogy ő érezte. ahogy ő gondolta, • úgy mondta a „Így folytak az órák sza­valással, olvasással, s bizal­mas, hol komoly, hol tréfás beszélgetésekkel. Már akkor megvolt benne az a tekin­télyt nem ismerő s egyéni vélemény, ha személyesnek tetszett is a senkinek és semminek alá nem rendelő bátor önállóság, aminek ké­sőbb annyi jelét adta. Több nevezetes íróról és költőről meglehetős kíméletlenül nyi­latkozott. De egyről mindig a legnagyobb tisztelettel szál­lott. Ez az egy Vörösmarty volt...” Háromnapos egri tartóz­kodása alatt Petőfi Sándor csak a hfres-neves várat és az Eszterhózy Károly épí­tette Líceumot látogatta meg, „mert tudta, hogy ezek Egernek megnézetlenül nem hagyható nevezetességei. Mó- sütt sehol sem volt. Igaz, hogy nem is voltak ismerő­sei. Ismerkedni pedig, vagy pláne, valakinél tisztelkední, nem szeretett, de az utóbbit perhorreszkálta is (azaz az utóbbitól irtózott, megvetet­te). Petőfi szeretett volna Pá- jer Antallal is találkozni — hiszen őt kereste elsőnek! — „hogy üdvözölje a „Szity- tyavirágok” c. munkájáért, melyek annyira megtetszet­tek neki, hogy egy alma- nachból, melyben megjelen­tek, kúra azokat,” Az irodalmi csevegések közepette S . .-re terelődött a téma. „Kérdek tőle: mit tart költeményeiről? — Minden versében ott van hogy; hit, remény és szeretet! Erre éppen behozták a legújabb számol, valame­lyik lapból. Nézik. Hót S.. .- tói van benne egy költe­mény. — No, olvassuk — mondá Petőfi. — Fogadok, hogy benne van a hit, remény és szeretet. És csakugyan benne volt! Nyelvekről lévén szó, nem győzte eléggé dicsérni a len­gyel nyelv szépségét, s föl­tette magában, azt alaposan megtanulni. Elmondd, hogy utazásában egy lengyel mes- terlegénnyel jött össze, ki oly gyönyörű lengyel dalo­kat énekelt, hogy három hétig vándorolt vele, csak hogy azokat hallhassa...” A szemtanú. Zalár József szerint így »folyt tehát le Petőfi három napja Eger­ben. De a java, a neveze­tessége még hátra van. Az utolsó nap délutánján történt ugyanis az, ami Pe­tőfi ittjórtát örök emlékeze­tűvé teszi, s amire minden egri napjainkban is kicsinyt büszke lehet. Ezt olvassuk az értékes visszaemlékezés­'„E nap délutánján írta Petőfi az „EGRJ HAN- GOK”-at. Mikor az iskola­órának vége lett, rohan le a sok kispap Petőfi szobájába. — Csitt, figyelem! — E szavakkal fogadja őket a költő s felolvassa nekik ' a gyönyörű költeményt.. Jtt benn ülök a melegben, Környékez sok jó barát, töltögetve poharamba Egri bércek jó borát, Jó barátok, jó borocska — Kell-e más? Kebleinkben a kedv egy-egy Óriás.... Így!... de ím, mit veszek észre? Egy század minden pohár, A jelen hátam mögött van. Lelkem a jövőben jár! A jövőben vígan élek, Boldogon! Mert nem árva már az egykor Árva hon. „Képzelhető, . hogy hatott ez az ifjakra, mily lelkese­dést keltett bennök, mily harsogó éljenek között folyt le s végződött a felolvasás s -mily feledhetetlen búcsú­estté tette a pompás versaz utolsó vacsorát.. Irodalmi érdekessége a versnek az. hogy ezekben az években mindig Egerben nyaraló Szemere Pál, a köl­tő „gratulált a kispapok- nak, hogy a költemény meg* írására alkalmat adtak.” „A harmadik nap Petőfi már nyugtalan volt, minden­képpen menni akart. Nem lehetett tartóztatni. El volt határozva, hogy másnap in­dulni fog.” S valóban. A negyedik nap reggelén útnak iadult Pest Mé^, , Népi használati tárgyak & Rábaköz és a Fertő vidékéről j Milyen változások lesznek az egyetemi­főiskolai felvételi eljárásban? Válaszolnak a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom