Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
Gazdaságtalan termelés A gazdaságosság pontos értelmezését egész sor ! tényező nehezíti — ezúttal csak néhányat említünk a több tucat közül. Nos, mint ismeretes, a tőkés világ Inflációs hatásainak számottevő részét nálunk nem a vállalatok érzékelik, hanem az állami költségvetés nagy kasszája. Mármost, kézenfekvő, hogy ilyen módon a — mondjuk — inflációs áron behozott importáru valóságos gazdaságossági mutatóit a termelő vállalat, amely ezt az árut felhasználja, csak közvetve-torzítva érzékelheti. A másik tényező: ismeretes az is, hogy a költség- vetés nemcsak az importált infláció semlegesítésére, de egész sor más okból is támogatásokat nyújt a vállalatoknak. Ilyen módon folyósított milliárdok voltaképpen pontatlanná tehetik a vállalatok gazdaságossági mérlegelését, hiszen megeshet (s ez nem is ritkaság), hogy a vállalat gazdaságosnak minősíti egy-egy gyártmánya termelését, amely a népgazdaság számára korántsem kifizetődő, hiszen csak a közpénzből nyújtott támogatás tette a vállalat számára azzá. Am ne érjük be csupán ennyivel, folytathatjuk az értelmezési gondokat azzal, hogy a gazdaságosság — abban a feltételezett esetben is, hogy mértéke pontosan számítható —, mindig viszonylagos és mindig mozgásban levő fogalom. Viszonylagos azért, mert soha nem mellőzhető a kérdés: mihez képest gazdaságos, pontosabban: melyik terméknél, ágazatnál, iparágnál gazdaságosabb vagy ráfizetésesebb az, amelyre a mércét éppen alkalmaztuk? Mozgásban levő fogalom pedig azért, mert ami ma gazdaságos vagy ráfizetéses, az holnap — az értékesítési vagy a gyártási körülmények változásával —, gazdaságtalanná, vagy nyereségessé válhat S ha ennyi számítási, mérlegelési gondot-zavart halmoztunk, akkor éppen ideje azt is hangsúlyozni: mindemellett korántsem mondhatunk le — sem népgazdasági, sem ágazati vagy vállalati keretekben —, a gazdaságosság folyamatos vizsgálatáról, a számítások sugallta döntésekről. A ráfizetés, a nem gazdaságos termelés szűkítése és megszüntetése ilyen módon elsőrendű feladat, s megvalósítására — párhuzamosan — több irányban haladva képzelhető el. Egyszerre kell törekednünk erre népgazdasági méretekben az ágazati gazdaságszerkezet korszerűsítésével, s vállalati körben a termékszerkezet folyamatos megújításával. A probléma arányait hadd szemléltessük egyetlen ténnyel: miközben hazánkban egész sor, gazdaságossági mércével mérve is valóban világszínvonalú, korszerű iparágunk alakult ki, más iparágak e mérce választóvonala alatt helyezkednek el, amit a Gazdaságkutató Intézet számítása alapján olyképp jellemez, hogy a magyar ipar 54 ága közül 16 nemcsak hogy tiszta jövedelmet nem hoz, de a többi ágban előállított társadalmi tiszta jövedelmet fogyasztja. S jóllehet — ez is a kép teljességéhez tartozik —, sokféle ok indokolhatja, persze átmenetileg, ilyen iparágak működését, tartósan, távlatilag azonban aligha nyugodhatunk bele a többiek hasznot hajtó tevékenységéből élő iparágak gazdaságtalan működésébe. Ami most már az előrehaladást, a megoldást illeti, természetesen rendkívül bonyolult feladatról van szó, s mindjárt hozzátehetjük: elsősorban nem is azért, mert gépek, eszközök esetleges átcsoportosításáról, iparágak- vállalatok gazdálkodásának átalakításáról, hanem mert emberekről, sorsokról, életpályák módosításáról van szó. A gazdaságosság javítása, a ráfizetés megszüntetése ugyanis végeredményben annak a feladatnak a folyamatos megoldását jelenti, amit a gazdaság ágazati és termékszerkezetének korszerűsítéseként emlegetünk. Ez pedig olykor a megszokott, beidegződött munka, a megtanult szakma felváltását is követelheti. Azok számára tehát, akiket ez a váltás, át- áramlás, esetleg szakmai átképzés érint, természetesen súlyos sorskérdésről van szó — aligha várható, hogy bárki is könnyűszerrel megváljék a tevékenységtől, amelyhez esetleg évek-évtizedek fűzik, s amely élete tartalmává, részévé lett. A szocialista gazdaság rendelkezik társadalmi méretekben mindazzal, ami ezt a váltást emberileg enyhítheti. Elég talán, szemléltetésként, a szénbányászatban történt fejleményekre utalnunk, ahol — központi támogatással — mindent megkaptak azok a szénbányászok, akiknek esetleg élethivatásuktól kellett megválniuk. A ráfizetéses termelés ** korlátozását, megszüntetését immár érvényes kormánydöntések írják elő; ezek alapján valamennyi minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki, amelyekben mindenekelőtt a gazdaságosság ágazati keretekben sajátosan értelmezett fogalmát, követelményrendszerét rögzítik, s irányelveket adnak vállalatainknak a termék- szerkezet gazdaságosságának javításához. Mindez annak az alapelvnek az érvényesítésével valósul meg, amit az MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása így körvonalazott: „A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyom ütemű csökkentése," T. A. Fabók István és Nagy Imre betanított munkások irányításával a motoros gatterfúrén deszkákra vágja a hosszúrönköket. Amiből a mozailpMa ítészül Gyöngyösön; a vasŐtSIio- mássál szemben szerény kis üzem működik. Az arrajáró csak a magasra tornyosuló rönkökből sejti, hogy itt fa- feldolgozó üzemel. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyártmányüzemét külföldön jól ismerik. Elsősorban Nyugat- Németországban, ahová szövedékekhez szállítanak orsófákat Az üzemcsarnokban zömmel a Mátrában kitermelt tölgyet, bükköt, gyertyánt, és csert darabolják. Fűrészgépekkel deszkákra, illetve pallókra vágják a rönköket. A gyöngyösi parkettagyár megrendelésére készítenek alapanyagot”, amelyekből kocka és téglalap alakú parkettákat gyártanak. A hagyományos parkettán kívül, a múlt év Budapesti Nemzetközi Vásáron sikert aratott több színárnyalatú mozaikparketták gyártásához is innen viszik a bükkfát. A kis üzem munkásai évente több száz köbméter vasúti talpfát, bányafát, simára csiszolt bútorléceket és széklábakat is készítenek. Év végéig hétmillió forint értékben szállítanak különböző fagyártmányokat a megrendelőknek. Falusi ismerősök Az első noszvaji elnök Pénztáros — ahogy faluhelyen mondják — pénz- tárnok volt utoljára, nyugdíjaztatása előtt Sándor bácsi, a noszvaji Űj Életben. Igen, az Üj Élet Termelő- szövetkezetben, amely ma már egyetlen közös gazda- 6ág a faluban, de volt valamikor három is. 0 mindig ebben dolgozott. Ebben már akkor is, amikor még úgy hívták, hogy „hármas számú téeszcsé”. Ezzel kezdődött nemcsak: számára, de az. egykori noszvaji kisemmizettek számára is, a szó eredeti értelmében is az — ilj élet. Ö, Kovácsházi Sán dór szervezte ezt a szövetkezetét 1949-ben az újonnan földhöz juttatottak közül' 28 család, 80 hold föld, kocsi, szerszám és igás jószág nélkül. Milyen régen volt. Nevek merülnek fel emlékezetében — Nagy Miklós, Síké Bertalan, Ferenczi Mihályné, Mátyus Lajos... —, akikkel együtt kezdték annak idején. Azóta mind megöregedtek s vannak, nem is olyan kevesen, akik már nem is élnek. Sándor bácsi mindnyájukra emlékszik. 6 volt aa első elnök Noss«■yta. _____ T udtam én ezt róla tulajdonképpen már régebben, de valahogy sohasem esett erről szó azelőtt, amikor még egy éve, sőt kettő is, hogy találkoztunk csendben, szorgalmasan végezte a dolgát a mostani Űj Életben, a pénztárban. A régi időikről csak nemrég, a zárszámadó közgyűlés után beszélgettünk. Azután a közgyűlés után, ahol Sándor bácsi kissé fátyolos hangon, elérzé- kenyülve mondott köszönetét a most nyugdíjazott tsz- tagok nevében a vezetőségnek, az egész tagságnak, amiért róluk olyan elismerően szóltak, s hogy még szerény pénzjutalomban is részesültek. Ebben az elérzékenyülés- ben persze — nem lehetett nem észrevenni! — sokkal több volt a pillanatnyi esemény fölötti örömnél. E néhány, valóban meleg perc volt a 6zikra, amely felgyújtotta az emlékezés fáklyáját ... Hosszú a dátumok, az események listája. Ezt az is bizonyítja, hogy Sáftdor bácsi is belekezdett már a megírásukba, s nem kevés oldal telt meg öreges betűivel. Élete nem volt könnyű. Hároméves korában teljesen árván maradt, s eltelt másik három, mire egy gyfer- mektelen házaspár magához vette. Aztán valahogy ott sem lehetett dédelgetett kisgyermek, mert nem sokkal odakerülése után sorra saját gyermekei születtek nevelőszüleinek ... Kiskondás, cseléd, sum- más lett, majd kisbíró a faluházán. Járt ölfát vágni az erdőre, meg mogyorófavesz- szőt gyűjteni, mert megtanulta a kosárfonást. Szép formás „hátyikat” font. Mellékesen. A kisbírőság — ahogy a, fa iuha tán * hiSfe talsegédet titulálták — komoly „oskola” volt életében. Annál is inkább, mert az igaziból csak két osztályt járhatott. (A többi hatot már élete delén járta ki. ..) Csakhogy négyesztendei szolgálat után — amikor egyszer azt mondta a főjegyzőnek, hogy ő a község cselédje és nem a méltóságos úré — kipenderítettek a hivatalából. ■ 1944-ben rákerült a „veszélyes vörös elemek”-listájára, s egy éjszaka elhurcolták a nyilasok. Csak a szerencsés véletlennek, meg töretlen élni akarásának köszönhette, hogy — útban Németország felé — a Dunántúlról sikerült megszöknie. Itthon már tiszta volt a levegő, de távolról sem mentek a dolgok simán. Földosztás... Pártalakítások. .. Agitáció... A Magyar Kommunista Párt — így hívták akkor az MDP. az MSZMP elődjét — Noszvajon 1945. február 19-én alakult meg. Sándor hácsi volt az egyik alapító-szervező tagja. És ezután jött a szövetkezet megalakítása. A nagy és felelősségteljes feladatok,' megbízatások egymást követték: szövetkezeti elnök, párttitkár, aztán 1954-től — amikor a másik két téeszcsé széthullott — újra ő lett az elnök az Űj Életben, amelyik kiállta még az ellenforradalom próbáját is. Az emlékek, a nagy idők idézgetése közben egyre gyakrabban emeljük meg a poharat is Sándor bácsi dombtetőn, faluszélén álló házában. A konyhaablakból belátni szinte az egész falut. Szép a kilátás és csend van. Pedig Bözsi néni, a halk és hűséges élettárs iga- zájjn óvatosan tesz a tűzre, hogy meg ne zavarja a üé4 fatalad ...... -n—ö tvenhat. ETlenforrada- Iw Neki helyén volt akkor js a szíve, meg az esze. Keserűen idézi fel azt az epizódot, amikor a párt újraszervezésekor (egyedül kezdte sorra járni azokat, akikre számított, s akik közül nem mindenkire lehetett számítani) az egyik volt párttag azt kérdezte: „Nem lesz ez még korai, Sándor bátyám ...?” — A párt, az MSZMP, a téesz-ta- nyán kilenced magával mégis megalakult újra Noszvajon is, amelynek ő lett a titkára. Majd 1958—62 között tanácselnök, ahonnan fájdalmas emlékekkel, betegen vált meg. Ezután — . egészen mostani nyugdíjaztatásáig — újra a maga szervezte Űj Életben kapott munkát: magtáros, pincemester, majd pénztárnok. Emellett persze tsz-vezető- ségi tag, tanácstag, titkárhelyettes a pártalapszerve- zetben, küldött a fogyasztási szövetkezetben, aktíva a népfrontban. Most már valahogy mégis pihenni szeretne. Kószálni — kedvenc hobbyjának élve — puskájával az erdőben, vadra lesve, madárcsivite- lést hallgatva. Elmenni persze szívesen elmegy ő iáéba, ha hívják, ha szükség van az öreg harcos gazdag tapasztalataira, aki jogos és büszke tulajdonosa a Szabadság Érdemrend, a Jubileumi Emlékérem . és a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetéseknek. Már a búcsúpoharat is felemeltük, amikor Sándor bácsi hirtelen felállt a székről, intve, hogy várjak csak egy csöppet, mert mutatni szeretne még valamit Pár perc múlva behozott és elém tett egy szép. formás, mogyoróíavesszőbői! frissen font hátikosarat... i~ Fámái Éémm A már feldarabolt lécekből Sárkány László és Nagy Pálné gépmunkások parkettagyártáshoz készítenek „alapanyagot”. (Foto: Tóth Gizella.) Háromszázharrainchétezer dolgozó pihenhet idén a szakszervezeti üdülőkben Hamarosan kiosztják a következő félévre szóló szak- szervezeti üdülési beutalókat a vállalatoknál, üzemeknél. Mint a SZOT üdültetési fő- igazgatóságán elmondották, idén 337 000 dolgozó vehet részt kedvezményes jutalomüdülésen az ország szakszervezeti üdülőiben, vagy utazhat külföldre kedvezményes áron. A belföldi pihenés költségeinek 75 százalékát az állam viseli, s csak kisebb hányada terheli a beutalót kapott dolgozókat. A többféle üdülési lehetőség közül — családi, gyermek, ifjúsági stb. —. jelentős a SZOT gyógj'üdültetés, amelyet ebben az évben 77 000-en vehetnek igénybe: Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévizén, Párádon és Ba- latonfüreden két héten át pihenhetnek. A rászorulókat pedig szanatóriumba utalják, ahol orvosi ellátással, gyógykezeléssel regenerálhatják szervezetüket. Az ország legszebb vidékein már meglevő S70T- üdülőkön kívül idén Siófokon ű.i 900 személyes- családi üdülő épül, Sopronban pedig 690 szeméivé® gyógyüdülőt adtak át, »mely a KPVDSZ * óm, * nmse&em a harmadik negyedévben készül el. A tervek szerint az idén felújítják, korszerűsítik a galyatetői SZOT-üdü- lőt. a hajdúszoboszlói Béke Szállót és a SZOT lillafüredi üdülőjét. A hazai szakszervezeti üdültetésen kívül a szocialista országokba is szervez kedvezményes utazásokat a SZOT. Ennek keretében a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával/és Bulgáriával ismerkedhetnek meg turistaúton a vállalatok dolgozói, összesen hatezren. A SZOT két dunai üdülőhajójával 57 utat . szerveznek idén, egyebek között Cons- tanzáig és Bácsig. A SZOT kedvezményes üdüléseire s vállalati alapszervezetek javaslatai alapján választják ki a jó munkát végzett dolgozókat. A beutalók elosztásánál különösen a szocialista brigádtagokat, a fizikai dolgozókat és a nagycsaládosokat részesítik előnyben. (MTI)
