Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
Emlékezés Bertolt Brechtre BERTOLT BRECHT, századunk egyik legnagyobb drámaírója és neves színpadi újítója,'február 10-én töltötte volna be 75. életévét. Az 1950-ban ,elhunyt kivéle- i les tehetségű. invenciozus művész izgalmas, változatos életutat. tutott be. Orvostanhallgató Münchenben, szani- téc egy katonai kórházban, énekes extravagáns öltözékben kétes hírű mulatóban, színikritikus rövid ideig, fogadásból pár nap alatt színmüvet ír — s mindezek után még csak 23 éves. A jómódú polgarcsálád sarja pár évtized alatt forradalmár íróvá fejlődött, s versei, prózája de (főként drámái az egész világon ismertté tették nevét Budapesttől Párizsig, Moszkvától New Yorkig. Rövid müncheni színházi ténykedése után a 20-as évek közepén Berlinbe került, ahol a kor legrangosabb rendezői, Reinhardt és Piscator mellett dolgozhatott. Brecht első, igazán világsikert aratott, darabja a Koídusoperá (1928), amelynek ' felejthetetlen hőse, Bicska Maxi fogalommá vált. A mű bátor szókimondással, pikáns szellemességgel azt a tényt fogalmazza meg modernül ódon és ké- lyesen tündéri históriájában, hogy az alvilág fenegyerekei csak annyiban különböznek a felső tízezer megjátszó« előkelőségeitől, hogy kissií- f lóén Csinálják sötét üzleteiket. ’Mindezt nagyon furcsa es addig teljesen szokatlan rendezői fogásokkal jelenítette meg Brecht a színpadon. A groteszk színpadképek, a kabaréötletek, az elképesztő feliratok, a meg- rázóan komikus dalbetétek, a vetített képek s mások meghökkenteni akartak. A sajátos brechtj színpadi világban az élvezet száműzetik a színházból. Az író nem a nézők érzelmére, hanem az értelmére próbált hatni, gondolkodásra akarta őket késztetni. A fura, az egyetemes: hangulatból állandóan felriasztó színpadi elemeit arra kényszerítették a nézőt, hogy úgy éljenek a darabbal együtt, hogy egyúttal kívül is maradjanak. Ezek a üükkók, a műélvezet szándékos rombolása azt szolgálták, hogy a pzemlé- lő tudjon feloldódni a cselekmény folyamatában, mindig érezze, hogy ez játék, de való is. Brecht új színhazelméletet teremtett, lerakva az epikus »színház alapjait. A KOLDUSOPERA frenetikus sikere után új korszak kezdődött művészi munkásságában, tandrámákat írt, amelyekben újra és újfa kifejtette a modern epikus színház alapvető elméleti kérdéseit: Brecht szokatlan szabálytalansága lényegében nem más, mint a legkülönfélébb művészi eszközök alkalmazása az új kor igényeihez. Brecht műfajáról évtizedek ója vitatkoznak és nyilván a jövőben is vitatkozni fognak. Színpadújítói törekvéseit sokan értetlenül nézték és számos támadás is érte miatta. A fasizálódó Németországból elmenekül és Európa különböző városaiban bolyong. Párizs és Zürich színházaiban harcol a fasizmus ellem. Lankadatlan energiával 'és hihetetlen alkotói ambícióval tovább dolgozik a nehéz években is, és a 30-as évek végén írja meg három legérettebb és legvirtuózabb színművét, amelyekben sikeresen vegyíti színpadi újításait a klasszikus hagyományokkal; a Kurázsi mama és gyermekei tiltakozás a háborúk ellen. a Galilei élete a „szembeszállni vagy behódolni” alternatívák felidézésével az értelmiség figyelmeztetése, A szecsuáni jólélek az osztálytái^adalom fonákságainak a leleplezése. E remek, termékeny írói periódus után Brecht Amor likába emigrált. Ott írta meg á nálunk is forró sikert aratott darabjat, a Kaukázusi krétakört. Hatévi amerikai tartózkodás után, amikor már elcsendesültek a fegyverek, visszatért Európába és a demokratikus Németországban telepedett le. Berlinben — feleségével, Helena Weigellel együtt — megalapította a híres Berliner Ensemble-t, amely — néha heves viták közepette — bemutatta kihívóan érdekes, lebilincselően) változatos darabjait. Bertolt Brecht fontos szerepet játszott a békemozgalomban is és tevékenységéért 1954-ben megkapta a Nemzetközi Lenin Békedíjat. NAGY MŰVÉSZI utat tett meg Bertolt Brecht, amíg az ifjúkori expresszionizmustól eljutott az epikus dráma elméletéig. Bár különféle értelmezések kaptak hangot életműve értékelésekor, az mindenképpen vitathatatlan, hogy merész, színházi újításai, kivételes, meghökkentő írói tehetsége a modern színházi világ egyik legnagyobb tekintélyévé emelte. Dr. Hekli József A Boldog órák Mr. Buchanan egyetlen „mentsége” és életének egyetlen emléke is, hogy. egy fél évszázad előtti délután botlott meg az er- , köles mezején. Ray egy dolgos, munkára termelt délelőtt. Mint kiderül Joe Ortofi Boldog órák című tv- játékából, más lényeges különbség nincs, is a későn egymásra talált nagyapa és az unokája útja között. Az egyik az út végén, a másik ugyanannak az útnak az elején áll! Csak a két napszak —, az a különbség! Meg az ötven esztendő. S talán' még az. hogy Ray feleségül veszi, pontosabban most veszi feleségül Debbiet, s nem öt- ven év múlva. Orton televíziós játéka aligha emelkedik az átlagos fölé, közhelyeket fogalmaz újra, és az újra fogalmazott közhelyekből próbál mai és társadalmi drámát teremteni. Minthogy azonban — s A Budapest Filmváilalat idei terveiről Szülessék meg újra az igényes magyar filmvígjáték A hazánkban évente létrejövő Húsz játékfilm fele a Budapest Filmvállalatnál készül. Az idén megvalósuló alkotásokról Nemeskürthy István igazgató nyilatkozott az MTI munkatársának. — Arra törekszünk, hogy a viszonylag csekély számú, de a Magyar Népköztársaság lehetőségeihez képest számottevő anyagi terhet jelentő filmben minél- több szín, minél több stílusirányzat, rendezőízlés érvényesüljön, és minél több néző találja meg az örömét. Bacsó Péter rendezésében és részben aző forgatókönyve alapján készült el a „Harmadik nekifutás” mai témájú társadalmi film. Szabó István forgatja a „Tűzoltó utca 25.” című alkotást. Csurka IsPoaa forgatókönyve nyomán. Hintsek György rendezésében készül majd a „Hét tonna dollár” című szatirikus vígjáték, olyasféle alkotás. mint amilyen A veréb is madár volt. Várkonyi Zoltán rendezésében Maár Gyula —. Zimre Péter forgatókönyve alapján forgatjuk majd az Ártatlan gyilkosok című krimit. Mai munkáskörnyezetben játszódik Gyarmathy Lívia „Álljon meg a menet” című vígjátéka, amely hasonló a rendező korábbi „Ismeri a szandi-mandit?” című alkotásához. Az „Egy srác, fehér lovon” ideiglenes című, szintén mai munkáskörnye- zetben játszódó vígjáték rendezője és forgatókönyvírója Palásthi György, s égy szakmunkás ifjú csepeli kalandjáról szól. Terveinkből kitűnik az a törekvés,, hogy újra megszülessék az igényes magyar vígjáték. Meg kell mondanom, hogy e téren nagy ellenállásba ütközünk, mert a kritika, a rendezők nagy része nagy ellenszenvvel kíséri törek' őseinket. (MTI) ezen Mihályt! Imre egyébként tempót és légkört teremteni tudó rendezése sem tudott segíteni — sem kedve, sem türelme, talán invenciója sincs az írónak ahhoz, hogy az em'beri jellemeket, sorsokat, a társadalom viszonyaira jellemző szituációkat legalább a közhely szinten is kibontsa —, meglehetősen elkapkodott és helyenként didaktikus is a Boldog óják. Mégis mi ■ az, ami valahogy megragadta az embert Joe Orton televíziós játékában? A közhelyek igazsága. Illetőleg az igazság immáron közhellyé degradálódott és emiatt hitelesen általánosítható volta. Más szóval az a tény, hogy sokszor és a sokak számára unos-unta- lannak tűnő megfogalmazása a kapitalista rendnek, miszerint az elembertelenit. el-, szakítja az embert a munkától és az embert is az embertől, hogy a jóléti kapitalizmus legfeljebb a szikkadó vénkisasszonyok „nemes” lelki szintjén és ostoba vilá- ■ gában valósulhat meg. Nos, hogy ez az igazság éppen nyilvánvaló volta miatt, is közhellyé válhat és vált is Orton darabjában. Ám az is igaz. hogy közhelyeket is lehet es kell is néha újra fogalmazni. Ez az úirafogalmazási szándék volt elsősorban kiérezhető Mi- hályfi Imre rendezéséből és Lukács Lóránt operatőr néhány jól sikerült, beállításából. Schubert Éva kibírhatatlan volt, s kibírhatatlan- ságában nyálas, nyájas, önmaga is százszor megunta mosolyával, állandó segíteni akarásának hivatali lelkesedésével együtt volt kibírhatatlan Mrs. Vealíord — és igy remek alakítás. Sulyok Mária egy-egy megértő és mindent kifejező mosolya, Páger Antal tekintetének remény telensege, Tímár Béla tanácstalan és védtelen lázadása, Bús Kati áldott naivitása együttesen mégis jobb darabbá varázsolták Joe Orter tv-játékát, mint amilyen. Gyurkő Géza Nyilvános pályázat A gépjárműállomány növekedése szükségessé tette az üzemanyagtöltő állomások hálózatának erőteljesebb bővítését. Ezeket a beruházásokat az állam a negyedik ötéves tervben mintegy 90(1 millió forinttal segíti. Az utóbbi két évben összesen 132 töltőállomás létesült, közülük 87 állami támogatással. Á negyedik ötéves terv előírásai szerint országszerte' 400 üzemanyagtöltő állomást kell létesíteni. Erre korábban az ÁFOR vállalkozott. pénzügyi nehézségek miatt azonban csak a felének megvalósítására lesz képes Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium a Nehézipari Minisztériummal közösen széles körű nyilvános pályázatot hirdetett. A cél az, hogy a vállalatok, a szövet- ■ kezetek minél szélesebb körben vegyenek részt az országos hálózat fejlesztésében. Ennek érdekében a BKM és a KPM meghatározta azokat a helyeket és a legnagyobb városokban és a nemzetközi útvonalak mentén, a regionális közlekedési csomópontokon és üdülőhelyeken, valamint a helyi jelentőségű közlekedési 1 csomópontokon, ahol a legcélszerűbb töltőállomásokat létesíteni. A kijelölt több mint 200 helységet 3 kategóriába sorolták, s ennek megfelelően támogatják a beruházásokat. Korábban általában 50—55 százalékos állami segítséget nyújtottak az üzemanyagtöltő állomások építéséhez, most, miután a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatoknak nincs elegendő anyagi forrásuk a meghatározott kategóriától függően maximálisan 65—70—75 százalék is lehet a támogatás. Sugár István: Homéroszt — az örökbecsű Odisszea és az Iliász halhatatlan szerzőjét, nem kevesebb, mint hét város vallotta a n*aga szülöttjének. A hírhedten híres Vid- róczky Marci betyárlegény szülőföldjét is hasonlóan —, nagyon-nagyon furcsa analógia folytán! — nem kevesebb, mint hét helységben keresték és kutatták. A legáltalánosabban úgy tudták —, s ez volt országosan is elterjedve! —, hogy Apátfalván, a mai Bélapátfalván ringatta a bölcsőjét az ő jó édesanyja. Az a Lile v alatti író szerző: Toronyi Tamás, a betyár halála után melegében, 1873- ban, a Pest városában kiadott „Vidróvszky Marczi híres rablovezér élete és halála” című verses ponyvája kezdő soraiban is ezt olvas- . hatjuk: ' 33713. február IX, iuxié „Ez o híres betyár Borsod vármegyében Született volt, nyolcszáz és negyvenkettőben. Apátfalván állott egykoron bölcsője, Ott táplálta ölet anyjának emlője., De még ma is akad, aki erre esküdözik és minden mást vak csökönyösséggel tagad.' Magam is beszéltem nem egy apátfalvi emberrel, akik az ő saját szóhasználatukkal élve: „mérget vennének” annak bizonyosságára, hogy oly sok ember erőszakos úton másvilágra küldője, tengernyi rablás, lopás és erőszakoskodás ki agyalója. szerzője és elkövetője apátfalvi születésű volt. A katonaszökevényből csavaígó-csatangoló, betyárrá züllött, hét vármegyét bejáró Vidróczky körül kialakult bizonytalanság szülte szülőhelyvariációk, mint amilyen: Szilvásvárad, Noszva j, Nagyvisnyó, Verpelét, vagy éppen maga Eger városa, a nép ajkán .születtek, hutiszu-uwfeaú fed usfeisen legendává magasztosult vl- . seit dolgait mesélgetve a fonóban —, vagy meleg kemence köré gyűlve, tátott szájjal hallgatva a bölcs öregek meséit s igaz históriáit ... .Meg tudományos jellegű írások ég tanulmányok is merő bizonytalanságban voltak, s hol ezt, hol meg amazt vallották a híres bükki betyár szülőhelyéül. De a végén, a közelmúltban lehullott a több mint százesztendős titok misztikus leple — s kiderült, hogy MONOSBÉL-ben keil ..tisztelnünk” Vidróczky Marci valóságos szülőfaluját. A derék plébános, aki a jobb hit reményében, keresztvízzel hintette meg a született csöppséget, s nevet adott néki —, mint legilletékesebb ! — a szülőhely kétségtelen és többé vitathatatlan helyét gondosan bejegyezte a matrikulába. A római katolikus anyakönyv lapjairól tudjuk, hogy 1837. november 12-én jött a világra. — Apja, aki juf- hászember volt, az András nevet viselte. Az édesanyja pedig — a matrikula tanú- bizonysága szerint: Kormos Panna volt. • • • De mielőtt belekezdenénk az immár évszázados bükki betyárkrimi kalandos históriájába, nézzünk körül a Vidrócs^ky család háza táján. Abban az időben a Vidróczky a k Mónosbélen és Apatfaiván laktak. Az anyakönyv hiteles erejénél fogva, csalt egy húgáról tudunk, az 1840-ben. született Katalinról. De annál érdekesebb a kérőbb kiterebélyesedett Vid- róczky-atyafiság. Marci legénykorában, egy Vidrósétoe üiiMW ZSökűánné Apátialván élt férjével: Dávid Jánossal. Az apátfalvi helyi hagyomány még ma is ismeri és tudja, s büszkén mutogatták nékem is. az úgynevezett VIDRÓCZKY HÄZ-at, a 'Bartók Béla utca 13. szám alatt, amely egészen csodával határos módon — még ma is a pallos família egy tagja birtokában van. Ez a ma már teljesen átalakított egy szoba konyhás kis lakóházhoz kétségtelenül azért tapad még napjainkban is a híres betyár neve, mert, mint rokoni házban, bizonyára gyakorta megfordulhatott — kivált elhirhed- ten botrányos apátfalvi mulatozásai kapcsán. Egy kutatónak szerűit jp távol ettől a mi vidékünktől, Gömör megye- dimbes- dombüs tájain isi. Ragályon. Keleméren és Zaclbrfalván Vidróczky-ivadékokra bukkannia. Sőt az egyik utolsó Vidróczky: a 78 éves Terézia nevű nénike. 1961-ben távozott az élők sorából. S az érdekes az, hogy ez a Gömör megyei Vidróczky család magát Marci édestest- Héréux, Jánostól származtatja. aki édesapja becsüfetes foglalkozását folytatva, juhász volt. De a „mi Vid- róczkynk”-kai való vér szerinti testvéri kapcsolatot mindeddig még nem sikerült anyakönyvi hitelességgel kimutatni —. amin nincs is mit csodálkoznunk, hiszen a juhászemberek hol itt, hói meg amott ütötték fel sátor- iájukat, egyik uraságtói vándorolva a másikhoz, egyik vármegyéből a másikba — a nagyobb darab kenyér, a jobb megélhetés nyomában ... Egy mindenképpen bizonyos: Vidróczky ’Marci derék s becsületes palóc juhász családból született, s hogy az lett belőle, ami lett, az 1848—49-es szabadságharc bukása után a magyar népre nehezedő politikai, társadalmi s nem utolsósorban gazdasági helyzet eredője. • • • A fokozódó úri elnyomás és kizsákmányolás hatására mar' a XVIII. század derekától egyre elszaporodott az úgynevezett »átoaáüfts” rablás, melyek elkövetői ki- sebb-nagyobb bandákba verődött paraszti szegénylegények, katonaszökevények voltak. »A haramiáskodó latroknak megzabolázására. és kiirtására" már egyre- másra vérdíjat tűzött kj a tekintetes nemes vármegye. A „Nyomban Ítélő Törvényszék”, vagyis .jómagyarán: a statárium pedig a gyújtoga- tókat, útonállókat és rablókat már harmadnap a bitó- fára húzatta fel... 1809-ben ezt olvashatjuk a Heves vármegyei rögtönítélő bíróság iratai között: „Ezen Nemes Megyében, kiváltképpen pedig az Mátrai hegyes és erdős járásban es a Tiszán, innen levő pusztás oldalon a rablások, útonállá- sok, erőszakos megtámadások a prédálások annyira elhatalmasodtak, hogy immár sem úton. sem miezőben, sőt tulajdon házában is életének, vagy jószágának biztos s bátorságos megmaradásához álcái k ín ek is nemény© alig lehetne* A betyárbamdSk szármBl nem csekély mértékben gyár rapították a katonaszökevények, akik a verbuváló őrmesterek csábos szavára, vagy éppen erőszakoskodásaira ugyan „felcsaptak” katonának, de később sehogyan sem fűlt a foguk ‘ a császár angyalbőréhez. S mindez hatványozva érvényesült a szabadságharc leverése után, amikor utól- . sót lobbant a magyar betyárvilág lángja. Ennek az utolsó „betyárgeneráció”-nak messze elhíresült alakja kalandjait elevenítjük meg az elkövetkező folytatásokban — úgy amint tprt a nép a maga paraszti szívében-lel- kében megőrizte, s amint arról a korabeli újságok, s néhány levéltári okmány valL ítb'olytaijuit.) 9 I
