Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

Szövetségesek ellentétei AZ ELSŐ külföldi politikus, akit január húszadi­ka. elnöki hivatalába való másodszori beiktatása óta Richard Nixon fogad: Nagy-Britannia miniszterelnöke, Edward Heath. A mostani Nixon—Heath találkozó más körülmé­ri' ek között iött létre, mint minden korábbi tanácsko­zás amerikai elnök és brit kormányfő között. A válto­zás Anglia oldaláról döntő, hiszen a szigetország ja­nuár elsején — londoni fogalmazással élve — „belé­pett Európába”, azaz tagja a Közös Piacnak. É -p ezért a Közös Piac többi tagállama, elsősorban Franciaország azt reméli, hogy Heath nemcsak London, de egy kicsit az egész Közös Piac nevében, ennek érdekeit képviselve ül le tanács­kozni Nixonnal. ANNÁL IS INKÁBB, mert vannak gazdasági el­lentétek a Közös Piac. és az USA között, s őszre ki is tűztek egy kereskedelempolitikai tanácskozást egyfe­lől az Egyesült Államok, másfelől az európai gazdasági közösség részvételével. Nixon ugyan éppen a Heath- szel folytatott tárgyalása előtt jelentette ki, hogy az lú-'A és a Közös Piac viszonyát „konstruktiv szellemű versengésnek és nem gazdasági konfrontációnak” kell áthatnia —, de e szépen hangzó szavak mögött milye­nek lesznek a tettek? S már nem is kell jövő időben beszélnünk. Éppen azon a napon, február 1-én. csütörtökön, amikor Nixon a Fehér Házban fogadta a brit kormányfőt, a Pan American Airways és a Trans World Airlaines, két ha­talmas amerikai légitársaság egyszerre jelentette be: nem él elővásárlási jogával és lemond a korábban ál­tala megrendelt Concorde repülőgépekről. Ez nagy csapás a brit és a francia gazdasági élet számára. (A British Aircraft Corporation s a francia Aeroepatiale vállalat közös produkciójában készül a Concorde elne­vezésű, szuperszonikus luxus utasszállító repülőgép). Már csak azért is, mert a PAN AM és a TWA példáját várhatóan követi a legtöbb, annak idején előrendelést feladott-más nemzetiségű légitársaság is. ----­K ÉRDÉS, sikerül-e Heath-nek elérnie Nixonnál. ( hogy interveniáljon az ügyben s mentse meg a brit re­pülőgépgyártást a katasztrófával felérő súlyos válság­tól? \ «. s AAAAA/yA^^A/ViA^VAA'NAA'VVVVVVWVvVVVVAAAAAíVVVVvVWWVVVVWWWVA' Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk NEFB-ülés Saigonban Mg megfigyelők utaznak Huéba, Da Hangba és Pleikuba A vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság küldöttségvezetői csütör­tökön megállapodtak abban, hogy pénteken Saigonból Dél-Vietnam három külön • böző térségébe küldik a tes­tület megfigyelőinek első csoportjait. Michel Gauvin, a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő­bizottság kanadai tagozatá­nak elnöke a nemzetközi el­lenőrző ’ és felügyelő bizott­ság arról tájékoztatta az új­ságírókat, hogy a felügyelő csoportok szétküldése Dél- Vietnatn három különböző pontjára „az első lépés affé­le, hogy embereinket eljut­tassuk a színtérre”. Pénte­ken tehát egyenként nyolc A békés hétköznapok gondjai Hanoiban Tran Duy Huong, a hanoi városi tanács elnöke az új­jáépítés legsürgősebb teen­dőiről nyilatkozott a TASZSZ hanoi tudósítójának. A polgármester elmon­dotta, hogy a legfőbb prob­léma a lakáskérdés. A born- batámadások következtében Hanoiban és a külvárosok­ban összesen 420 ezer négy­zetméter lakás ment tönkre. — Azt szeretnénk, hogy a közelgő újévi ünnepre min­denkinek tudjunk lakást biztosítani, még ha ideigle­nes, vagy ha szükséglakást is. A hanoi polgármester ez­után a városkörnyéki pa­rasztság gondjairól beszélt A város környékén több mint 1500 hektár terület szenvedett károkat a bom­batámadások alatt. A leg­több bombatölcsért már be­temették, sőt beültették rízs- zsel és zöldséggel. A városi tanács elnökének véleménye szerint március végére min­dent rendbehoxnak- a-* föl­deken. 'Ezenkívül sürgősen' helyre kell állítani a meg­rongálódott gátsZakaszokat • is, ami nem lesz kis mun­ka, hiszen legalább 30 ezer köbméter földet kell meg­mozgatni. Harminc éve: Nyilatkozatok Sztálingrádról 1942. július 17-től 1943. február 2-ig tartó sztálingrá­di csata a második világhá­ború fordulópontja volt. A fasiszta tömb Sztálingrádnál vesztette el annak az erő- * nek egynegyedet, amely ab­ban az Időben az egész szov­jet—német fronton műkö­dött. „A sztálingrádi csata volt Németország számára a legsúlyosabb vereség, Orosz­ország szamára pedig a leg­nagyobb győzelem egész tör­ténelmünk. során” — írta Hans Dorr hitlerista tábor­nok. A sztálingrádi csata 30. évfordulóján államférfiak, közéleti és katonai személyi­ségek véleményét, nyilatko­zatát idézzük: F. D. ROOSEVELT, az Egyesült Államok elnöke: Az Egyesült Államok né­pe nevében átnyújtom ezt a díszoklevelet Sztálingrád vá­rosának, hogy méltassam a város védőinek az 1942. szeptember 13-tól 1943. ja­nuár 31-ig tartó ostrom alatt tanúsított hősiességét, bátor­ságát, lelkierejét és önfelál­dozását, ami örökre lelkesí­teni fogja a szabad embere­ket. A sztálingrádi védők di­cső győzelme megállította a támadás hullámát és fordu­lópont lett abban a háború­ban, amelyet a szövetséges nemzetek viseltek az agresz- szió erői ellen. W. CHURCHILL. .Vogy- Britanv’a m iniszterelnöke. Fogao'-. ú ókivans' •: 'itat abból . alkalomból, hogv Paulus tábornagy letette a fegyver* és a 6. német had­sereg megsemmisült. Ez va­lóban nagyszerű győzelem. Mwm; 3» fta'í*. VI. GYÖRGY angol király: Sztálingrád védői megfor­dították az események ala­kulását és előhirnökei lettek azoknak a megsemmisítő csapásoknak, amelyek bom­lást idéztek elő a civilizáció és a szabadság ellenségei között. A magam és a brit birodalom népei részéről ta-' núsított mély elismerés jelé­ül parancsot adtam egy dísz­kard elkészítésére, amelyet ezennel felajánlok Sztálin­grád városának. Remélem, hogy az elkövetkező boldo­gabb napokban ez az aján­dék emlékeztetni fog arra a megtörhetetlen hősiességre, amelyben ez a harcoló vá­ros acéllá edződött. Remé­lem, hogy ez az ajándék nemcsak a brit birodalom népeinek, hanem egész ci­vilizált világ népeinek el­ragadtatását szimbolizálja majd. DE GAULLE tábornok: Elismeréssel adózom Sztá­lingrádnak és szeretnék fi­gyelmeztetni arra a lecké­re, amelyet Sztálingrád adott számunkra. A harcoló fran­cia nép lelkes üdvözletét küldöm a hős Sztálingrád­nak, amely az ellenség fe­letti közös győzelmeinket szimbolizálja. WELLS angol író: Most, a Volga-parton ara­tott győzelmük után a há­ború kimenetele többé nem lehet kétséges. Hitler megtö­rik. s a fasizmust gyökeres- töl kitépik. JOACHIM WIEDER, a 6. német hadsereg felderítő tisztje: Sztálingrád katasztrofális következménye nem csupán 3 hatalmas ember- és anyag- -szteség volt A harci m >- . I [ csökkenése a fronton c-s hátországnak okozott er­kölcsi kár, az oroszok meg­kezdeményezés megragadá­sa az oroszok részéről, a saját erőben való bizakodás, a németországi belpolitikai helyzet bonyolódása, és vé­gül a külpolitikai pozíciók gyengülése — mind a sztá­lingrádi katasztrófa követ­kezménye volt Sztálingrád rendkívüli, példátlan és mindeddig elképzelhetetlen vereség, az egész elmúlt há­ború .fordulópontja volt. WESTFAL német fasiszta tábornok: A sztálingrádi vereség két- ségbeejtette mind a német népet, mind a hadsereget. Németország egész történel­me során sohasem volt még példa arra, hogy ennyi ka­tona ilyen borzalmas pusz­tulást érjen meg. GÖRLITZ nyugatnémet hadtörténész: A sztálingrádi csata az egész hitlerista stratégia csődjét idézte elő. GAMBIES tábornok. a francia hadtörténeti bizott­ság elnöke: A szovjet csapatok győ­zelme a szovjet emberek eszének, higgadtságának és kezdeményező képességének diadala. Hitler és vezérkara jelentősen alábecsülte a Vö­rös Hadsereg bátorságát, ki­tartását és hazafiságát. a város lakosságának hősiessé­gét és áldozatkészségét, azét a lakosságét, amely a bom- batárnadások ellenére is fá­radhatatlanul tovább dolgo­zott. KENT amerikai művész: (Mint amerikainak meg­győződésem, és ebben a vi­lág valamennyi népének osztoznia kell velem, hogy nagyon sokat köszönhetünk a szovjet népnek azért az QgX -szóért,, hfigjf Sztálingrád; A közlekedési hulozat helyreállítása is igen nagy munka lesz — folytatta Tran Duy Huong. — Az amerikai repülőgépek érzékeny csa­pásokat méx-tek a város köz­lekedési rendszerére. A hanoi városi tanács el­nöke beszélt a közeli jövő terveiről is. Elmondta, hogy a romokat mindenhol elta­karítják és új házakat épí­tenek: két helyen maradnak csak meg á romok emlékez­tetőnek, azon a két helyen, amely a decemberi bombá­zások idején a legnagyobb károkat szenvedte. Itt em­lékmúzeumot kívánnak léte­síteni. megfigyelőből allo három csoport száll ki a Dél-Viet- nam északi részében levő Huéba és Da Nangba, vala­mint a Központi fennsíkon levő Pleikuba. A nemzetközi testületben résztvevő négy ország — Kanada, Magyarország, Len­gyelország és Indonézia mindegyik csoportban két- két küldöttel képviselteti magát. A kanadai diplomata re­ményét iejezte ki, hogy a megfigyelői csoportok a kö­vetkező napokban elfoglal­hatják kijelölt ellenőrző posztjaikat. HANOI: A VNA hírügynökség köz­zétette a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak a négyoldalú katonai vegyes- bizottságban helyet foglaló katonai delegáció vezetője — Le Quang Hoa vezérőr­nagy saigoni nyilatkozatát. — A feladat most az, hogy maradéktalanul végrehajt­suk a Párizsban aláírt meg­állapodást és a vietnami nép ali^pvetö nemzeti jogainak szavatolásával megteremtsük a tartós békét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság, mint a megállapodást alá­író felek egyike, kötelezte magát, hogy komolyan és szigorúan megtartja a meg­állapodást. WASHINGTON: Nixon elnök csütörtökön rendkívül meleg fogadtatás­ban részesítette a Fehér Házba érkező Edward Heath brit miniszterelnököt, az egyetlen jelentős nyugat­európai vezetőt, aki Hanoi és Haiphong karácsonyi bombázása idején egyetlen bíráló szót sem volt hajlan­dó kiejteni az USA vietna­mi politikájáról. Az elnök köszöntőjében kihangsúlyoz­ta „személyes barátságát” a brit miniszterelnökkei, 11-' tetve az USA-t Angliához, a „nagyszerű és jó szövetsé­geshez” fűző hivatalos ba­rátságot. A kétnapos angolszász csúcstalálkozóval párhuza­mosan Sir Alec Douglas-Ho­me brit és William Rogers amerikai külügyminiszter iá tárgyalásokat folytat, figyel­müket elsősorban a közel- keleti helyzetnek szentelve. A csúcstalálkozó fő témái: az USA és a közös piaci or­szágok valutáris és kereske­delmi ellentéteinek bonyo­lult problémaköre, valamint az atlanti tömb politikájá­nak egyeztetése, különös te-; kintettel a folyamatban levő kelet-nyugati megbeszélé­sekre az európai biztonsági' értekezlet előkészítését, . a haderőcsökkentés kérdését es a szovjet—amerikai SALT- tárgyalásokat illetően. . „Önmagukba visszatérő” viták a Dipofiban Jurij Kornyilov. a TASZSZ . külörttudósítója irjá Helsin­kiből:­Ha összeggézzük a sokol­dalú tanácskozás részvevői­nek fontosabb megnyilvánu­lásait az európai bizotnsági értekezlet napirendjére vo­natkozó szovjet javaslatok­kal kapcsolatban, joggal je­lenthetjük ki: a szovjet kez­deményezést fontos konstruk­tív lépésként értékelték, amely hozzájárul a konzul­táció szélesebb körű össz­hangjának megteremtéséhez. Kialakult az egységes szemlélet azzal kapcsolat­ban is, hogy a napirend el­ső pontjaként az európai biztonságot érintő kérdése­ket kell megvitatni. Nem térnek el a vélemények a tekintetben sem, hogy a na­pirendet illető megfogalma­zások egyeztetése után a tanácskozásokon a megfelelő bizottságok munkájának ke­retét s e bizottságok felada­tait is meg kell állapítani. Minden egybevetve elmond­ható, hogy a Szovjetunió konstruktív kezdeményezésé­nek eredményeképpen létre­jött a nézetazonosság az eu­rópai tanácskozás napirend­jének egész sor alapvető irányát illetően. Teljesen nyilvánvaló, hogy' a- legfőbb figyelmet most azokra a kérdésekre kell összpontosítani, ahol már bi­zonyos fokú egyetértés jött létre, s megfelelő közös' do­kumentumokban kell leszö­gezni a nézetek azonosságát, nevezetesen a napirend meg­fogalmazásában és a bizott­ságok feladatának tervezetei, ben. Ez megkönnyítené olyan kérdések megoldását is, ame­lyekkel kapcsolatban még nein jött létre egyetértés. A tanácskozás számos részvevője támogatja ezt az irányvonalat, de bizonyos, a tanácskozás sikeres előkészí­tésében nem érdekelt nyuga­ti körök ellenzik azt. Ezek a körök makacsul azokat a x problémákat állítják előtér­be, amelyekkel kapcsolatban az összhang még nem jött létre és még nem sikerült egyeztetni a különböző or­szágok álláspontjait. Így például Dánia és né­hány más NATO-ország kép­viselői makacsul igyekeznek vitát szítani arról, hogy a küszöbönálló értekezlet vi­tassa meg az európai biz­tonság „katonai aspektusait” is, noha ebben a kérdésben Bécsben már megkezdődtek az előkészítő tanácskozások a fegyveres erők és a fegy­verzet kölcsönös csökkent^- , séről folytatandó tárgyálá-' sok 'megszerVezésévél ’ csolatban. - -1*< ■ :~■ —v-uíAJV A Dipoli-palötában akiire- "':,r ditált újságírók körében ar--: » ra is felhívják a figyelmet, ...... , hogy a tanácskozáson részt , vevő egyes országok képvise­lői a legkülönbözőbb ürü- gyekkel tagadják meg az át­térést a gyakorlati munká­ja. vagyis, a tanácskozás első napirendi pontja végleges ‘ megfogalmazásainak egyez-- >: - telesére és ehelyett újra és újra olyan kérdéseket v.et-. nek föl, amelyeket már sok­szor megvitattak és nyílván- -■ valóan nem szorulnak pótló­lagos'megvitatásra. önkénte­lenül vetődik fel a kérdés: mi ez — egyszerű beszéd-" szenvedély vagy előre meg-. _ fontolt kísérlet a tanácsko­zás munkájának megzavará­sára, végnélküli „önmaguk­ba visszatérő” viták útján? A sokoldalú tanácskozá­son részt vevő országok képviselőinek az a köteles­sége, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ér 7 tekezlet sikeres előkészítésér ért. Ez az értekezlet arra hi­vatott, hogy az európai tör­ténelemben új fejezetet nyisson. Mexikói földrengés Eddigi becslések szerint 4 millió dolláros kárt okozott a mexikói földrengés. Halot­tak és sebesültek is voltak. Képünkön egy áruház romjai Tccomanban, a földrengés Házban Heath

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom