Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

A számok magukért beszélnek Keli-e, vagy csupán szükséges rossz a háztáji? A helyi tervek nehézségei Csak szép szó maradt-e a választási ígéret ? A háztáji gazdálkodás körül az elmúlt évti­zedben igen sok vita zajlott. Voltak, akik már a szövetkezeti mozgalom kez­detén nagyon fontosnak és szükségesnek tartották, má­sok viszont úgy foglaltak ál­lást, hogy a háztáji visszahú­zó erő, s fékezi a parasztság szocialista tudatának kiala­kulását. A viták az utóbbi években elültek, bebizonyo­sodott, hogy a háztáji nem csupán szükséges rossz, ha­nem a népgazdaság szem­pontjából is nagyon fontos tényező, s nem gyengíteni, hanem támogatni, erősíteni szükséges. Hogy miért? A számok Ön­magukért beszélnek. Heves megyében 1970-ben a háztáji gazdaságok több mint ötezer hízott sertést adtak el a fel­vásárló vállalatnak. Egy év­vel később már tizenhárom- ezret, s a tavalyi esztendő volt a csúcs, a megyében fel­vásárolt 115 ezer sertésből több mint 23 ezer darabot a háztáji gazdaságok adtak. Ez a felfutás jelzi azt, hogy a sertésprogram megértésre ta­lált a háztáji tenyésztők kö­rében, másrészt viszont arra is utal, hogy a sertés; irogram nem teljesedhetett volna ki igazán a háztáji nélkül. De érdemes tovább fdly-! tatni a számokat. Vágómar­hából az elmúlt esztendőben 1622 darabot, baromfiból 740 mázsát, tojásból közel 3 mil­liót, tejből pedig több mint 57 ezer hektolitert biztosított a háztáji a fogyasztói igények kielégítésére. S bár annyi tény, hogy a hazfáji gazdaságok szerepe elsődlegesen az állattenyész­tésben fontos és jelentős, de azt is el kell mondani, hogy komolyan „besegítenek” a zöldség- és gyümölcsellátásba is. Mi tehát a háztáji szerepe? Készben az, hogy segítik a lakosság ellátását, s mint a számok mutatják, nem Is el­hanyagolható mértékben. Hi­szen csupán a sertést véve alapul, elmondhatjuk, a múlt esztendőben a felvásárolt mennyiség egyötödét adták. Másrészt — s ez sem kevésbé fontos tényező — a háztáji gazdaságok egy sor fontos cikkből önellátók. Állatokból, állati termékekből, sok he­lyen zöldségekből és gyü­mölcsből is, fedezik saját szükségleteiket s a piacon nem jelentkeznek vevőként. Nem kis része van tehát a háztájinak abban is, hogy hazánk mezőgazdasági, élel­miszeripari exportja állan­dóan növekedhet. Fontosságát tehát aligha le­het vitatni. S hogy a kép még teljesebb legyen, feltétlenül meg kell említeni, hogy a háztáji termelés, gazdálkodás rendkívül olcsó is, nem igé­nyel különösebb beruházást. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban ma egy állati férőhely költsége eléri, nem egy esetben túl is halad­ja az ötven-hatvanezer fo­Megkezdődtek megyénk­ben a ktsz-ek mérlegzáró közgyűlései. Az egri UNI- SZERV Ipari Szövetkezet szombaton délután a‘ megyei szakszervezeti székházban értékelte tavalyi munkáját Az eseményen részt vett több megyei, városi vezető is, s jelen volt dr. Tamás László, országgyűlési kép­viselő. Mint Kulcsár Viktor ktsz­elnök beszámolójából — egyebek mellett — kitűnt; a szolgáltatások erőteljes fej­lődésének eredményeként 47 százalékkal nőtt az árbevé­tel, s így az esztendő végéig elérte már a 17,8 millió fo­rintot. Számottevő a javulás a kiemelt ágazatokban, s így már az idén teljesíthetik a TV. ötéves terv programját is! Tavaly csupán a lakos­ság köréből 31200 megren­delővel álltak kapcsolatban, rintot. Az állattenyésztés, az állati termékek előállítása 'tehát nein olcsó, hanem rend­kívül költséges dolga. Ugyan­akkor a háztáji állattartók zömének rendelkezésére áil a már régebben épített istálló, disznó- vagy baromfiól. Ná­luk a költségek tehát egészen másképpen jelentkeznek. N em véletlen, hogy az utóbbi években a kor­mány, a MÉM egész sor intézkedést hozott a ház­táji gazdálkodás ösztönzésé­re, fejlesztésére. Ez részben elismerés a háztáji gazdálko­dók fontos munkájáért, más­részt pedig világosan jelzi, hogy a háztáji gazdálkodás jelenleg nem nélkülözhető a népgazdaságban. Szükség van rá — s nem csupán rövidebb, de hosszabb távon la. Kaposi Levente a mindössze 27 esetben ki­fogásolták a szövetkezet munkáját. Jelentős a ktsz fejlesztése: a füzesabonyi, egri és heve­si szervizek további jó ered­ményeknek teremtették meg a feltételeit 29 170 forintra tehető az egy dolgozóra ju­tó múlt évi jövedelem, s négy-hatheti fizetéssel egyen­lő az a nyereségrészesedés, amit most kifizettek. A szö­vetkezet az idén folytatja egészséges törekvéseit a szol­gáltatások további javítására, s az egri Katona István té­ren — többek között — megnyitja a tartós fogyasztá­si cikkek márka-áruházát és -szervizét. Az ünnepi közgyűlés fon­tos eseménye volt 3t dol­gozó tagfelvétele. Többnyire ja piacról élünk” — s ez a piac általá­ban nem is olyan olcsó! Ki- nek-kinek szüksége van hát a pénzre, kit-kit örömmel tölt el a fizetésemelés, bérrende­zés. Jóllehet, elégedetlenkedő is akad mindig szép számmal. S ez utóbbiak a leggyakrab­ban azok között találhatók, akik csak a bérszalagot, a bo­rítékot nézik — mással pe­dig kevésbé törődnek ,.. Pedig érdemes egy kicsit jobban is széttekinteni, kö­rülnézni, ha az ember nyu- godtabban akar dolgozni, él­ni és tervezni. Egyáltalán: ha kellemesebb közérzetre vá­gyik 1 Igazán nem szükséges kü­lönösebb vizsgálódás ahhoz, hogy egy-egy vállalatnál, in­tézménynél, üzemnél bárki is felismerje még azt a sok-sok pluszt, ami hónapról hónapra nincs ugyan a borítékban, mégis o dolgozók javainak tekinthető, hiszen ilégső so­ron az embert szolgálja, hoz­zájárul az életszínvonal foly­tonos növeléséhez. Állításunknak mintegy iga­zolására — mondhatnánk úgy is. hogy: „kapásból”, teljesen 'életlenül — választottuk zemlélődésünk színhelyéül a űnap egyik nagy vállalatun­kat, a Mátraalji Szénbányá­ul. S tapasztalataink — né- sány perces beszélgetés, egy rövid összeadás után is *— so­kak számára meglepő ered­ményhez vezettek: mindent egybevetve, tavaly például a hatezer forintot is meghalad­ta az a pénzr.ennyiség, amely i hatezerkétszáznál több dolgozót foglalkoztató cégnél átlagosan egy-egy emberre jutott. Ez pedig havonta nem kevesebb, sabat ötszáz forint] Alaposan szétszedik a vá­ros jelenét, múltját és jövő­jét a választásokat megelőző jelölőgyűléseken. Ilyenkor az előadó elmondja, mi minden történt az utóbbi években, és milyen terveket sző a város tanácstestülete a következő néhány évre. Minden szónak nagy a je­lentősége. Az emberek egyet­len megjegyzést sem enged­nek el a fülük mellett. Jól odafigyelnek, hogy a követ­kező választások előtt meg­kérdezhessék: mi vált valóra mindabból, amit i annak ide­jén felvázoltak a választó- polgárok előtt? Erre a kérdésre kerestünk választ mi is. Pontról pontra haladva végig a két évvel ezelőtt elhangzott kijelenté­seken. O O O 0 Előbb azokat nézzük, ami­ket egy könnyed mozdulattal ki lehet húzni a felsorolás­ból, mert megvalósultak már, vagy éppen a megvalósításán fáradoznak a tanácsnál és máshol ia. Lakásból 1*40 helyet WM épül a tervidőszakban, álla­mi, szövetkezeti és magán­erőből, az OTP kezdeménye­zésére és segítségével. Ebből 126 lakás csak a következő tervidőszakban kerül tető alá, hogy az építkezés folya­matosságát fenn lehessen tartani. Az OTP- és a szövetkeze« lakások közművekkel való ellátása a külső rendszerek megépítésének a függvénye. A tanács a nagyon sokba ke­rülő munkákat véglegesen rendezni akarja, méghozzá a kiadások nagy részét vállalva magára. A megyei tanács szép gesztussal nyújt segítsé­get ehhez a feladathoz. Sikerült a vízellátás ko­rábbi nehézségein is túljut­ni. A nyáron már a legna­gyobb kánikulában sem szi­szegett üresen a vízcsap a fürdőszobákban. Kétezer köbméterrel több vizet ka­pott a lakosság 1972-ben, Ennyi az, ami bár forint­ban nem került a zsebbe, ilyen vagy olyan formában mégis a dolgozóé lett. Ami megtakarításnak, gyarapo­dásnak egyaránt nevezhető. Am, nézzük inkább részle­teiben, érthetőbben! A vállalatnál az elmúlt év­ben — a jóléti alapból — főbb mint 5,5 millió forintnyi segélyt fizettek ki a rászoru­lóknak. A nyár végén — ősz­szel kezdődő, vagy folytatódó tanulmányaikhoz — jelentős támogatást biztosítottak a dolgozók gyermekei számára, aztán például, már hagyomá­nyosan kisebb-nagyobb pénz­összegekben részesültek az egyedülállók, özvegyek, a gyermekeiket maguk nevelő emberek. Az egynegyedmil­lió forintot meghaladta a la­kásépítkezésekhez nyújtott kölcsön, 2,6 milliós hozzájá­rulást fizetett a vállalat az üzemi étkeztetéshez, 21,6 ez­ret pedig a gyermekintézmé­nyeknek. Megközelíti a két­milliót a sport- és kulturális célokra fordított kiadás, csaknem nyolcszázezer forint­ba került az üdültetés a há­rom pihenőszállóban, s többi között a petőfibányai iszap- pakolóban nyújtott gyógyke­zelés költségeit is a cég fe­dezte. Csupán a kétkedők meg­nyugtatására említjük, hogy egyedül a munkásszállítást — amelynek során nem egy dol­gozót szinte a lakásától visz­nek munkahelyére — több mint 23 millió forinttal támo­gatja a vállalat! Soroljuk to­vább? Beszéljünk a munkás­szállások és -szállók fenntar­tásáról, a korszerű lakóko­csik beszerzéséről, a védőétel­re, védőitalra, munkaruhákra mint korábban. De ezt a na­pi mennyiséget még újabb kétezer köbméterrel toldják meg a tervidőszak végéig. Itt a központi vízmű szükséges rekonstrukciójának a gondja a legnagyobb. Egyelőre erre nincs pénz. A szennyvíztisztító bővíté­sét elvégezték a jelzett mér­tékben, a hozzá kapcsolódó csatornahálózatot 3,5 kilomé­terrel toldották meg. Műkö­dik az óvoda a déli város­részben, ahogy a bölcsőde is ugyanitt. Megnyitották a két gyógyszertárat is. o o o o Ami még nincs kész, de aminek az építése folyik, az sem kevés. Ilyen a szolgáltatóház Mátrafüre- den és Mátraházán. Befeje­zésük az idén esedékes. A kórház rekonstrukciója te­ljük, de itt a határidőket mó­dosítani kellett. Az építők nem tudták a mentesítő épü­letet megcsinálni eddig, a befejezése ebben as évben történik meg. As Idén fognak huste a mátrafüredl négytantermes iskola és nyolcvan személyes diákotthon munkáihoz. A városi úthálózat fcm nett korszerűsítése az elkép­zelések szerint folyik. Éven­te erre hat-hétmilliót költ d a város, tehát közel az ere­detileg meghatározott 39 millió forinthoz a tervidő­szak idején. o o o o Még csak az előkészületek­nél tartanak a következő cé­lok megközelítésében: egy­egy körzeti orvosi rendelő befejezése várható. Mátrafü- reden egy, a Mérges utcában két év múlva. Ugyancsak két év kell a Kálvária-domb kö­zelében és a Mérges utcában megépülő óvodáknak. Nincs közelebb a Mérges utcai nyolctantermes általános is­kola megnyitásának az idő­pontja sem. A jövő nyáron kell meg­történnie a mátrafüredl is­kolaépítkezés befejezésének, ahogy a Vak Bottyán Szak­fordítóit, három és fél mil­lió forintnál is nagyobb ösz- szegről, a beteglátogatások alkalmával vásárolt ajándé­kokról, a kiváló dolgozók, újítók jutalmairól? Aligha kell különösebben bizonygat­ni valószínűségüket! Miként azt sem, hogy bizony nagy segítség az összesen kifizetett 368 ezer forintnyi ösztöndíj, sőt, éppenséggel még az együttesen hat és fél százezer forintot megközelítő OMB-hi- tel is! Ha pedig gondolko­dunk a szakszervezeti segé­lyekre, üdültetésekre, utazta­tásokra is, még az említettnél is nagyobb a borítékön kívüli juttatások értéke! jó, jó — nyilvánvalóan csak átlagösszegről esett szó a cikk elején, tudjuk, hogy például nem mindenki veszi igénybe az üzemi étkezési le­hetőséget, vagy történetesen utazik a vállalat saját gép­kocsijával, bérelt autóbuszai­val naponta, sokan odahaza töltik éjszakáikat a munkás­szállók helyett, s még csak nem is mindenki kiváló dol­gozó, jutalmazott brigádtag, díjazott újító. Számos jutta­tásra azonban bárki igényt tarthat, s ugyanúgy részesül­het a kedvezményekből előbb vagy utóbb, mint mások. E lehetőségekkel — szükség szerint — tehát a vállalatnál ki-ki számolhat, tervezhet. S közvetve feltétlenül megérzi ezt a zsebén, sorsának, életé­nek alakulásán is! Figyelmet érdemlőek ígv mindenképpen a boríték­túli forintok is. nem sza róluk megfeted i ezni a fi- tésemeléseknél, bérrendez, seknél soha. Gy. Gy. 1 középiskola mellé építendő 250 személyes diákotthon ün­nepélyes átadására is 1975 el­ső felében lehet számítani. Azonos időpont szerepel a Mérges utcai lakótelep ABC- áruházának, vendéglátó egy­ségének és szolgáltatóházá­nak a megépítésénél is. Ezek tehát az időben való elosztás szükségessége miatt kerülnek át a megjelölt évek­re, hiszen mindent egyszer­re nem lehet megcsinálni. 0 0 0 0 A legtöbb embert a városi művelődési központ sorsa ér­dekli. Még évekkel ezelőtt fogalmazódott meg az igény: Gyöngyös rég kinőtte a mos­tani művelődési házat, ami valamikor sokkal szerényebb feladatok ellátására épült, mint amiket napjainkban el kell látnia. Hosszú ideig keresték a helyét is a korszerű művelő­dési központnak, de a meg­jelenési formáját, belső szer­kezeti felépítését, berendezé­sének módját is vitatták, ele­mezték. Valóságos Sssz-társadaímS ügy lett belőle. A különbö­ző vállalatok pénzügyi hoz­zájárulást ajánlottak feL A közeli évek egyik nagyon je­lentős programjaként vált is­mertté városszerte a korsze­rű művelődési központ. Már két évvel ezelőtt az is világossá lett, hogy ebben nem a ruhához kerestük a gombot, hanem a gombhoz a ruhát Nem abból indultunk ki, hogy mennyi pénzünk van a feladathoz, hanem ab­ból, hogy mit képzelünk el, és ahhoz mennyi pénzt kel­lene összegyűjteni. Aztán jött a beruházási tervek felülvizsgálata, a ' re­alitásokkal való összevetése. Es kicsit ki kellett ábrándul- nunk korábbi önmagunkból. Most ott tart ez a program, hogy a megvalósításának az időpontját kell mérlegelni. Esetleg előbbre hozzák a 74 ■—75-re tervezett feladatokat. De számolnak annak a lehe­tőségével is, hogy a munkák befejezése áthúzódhat a kö­vetkező tervidőszakba. 0 0 0 0 A tanács a IV. ötéves terv­re elhatározott feladatokból semmit ki nem hagyott Egyik-másik megvalósítása csupán időben tolódott el, olykor a gazdaságosság miatt is kellett azon változtatni. Csak akkor lehet ugyanis bármibe belefogni, ha an­nak műszaki és pénzügyi fel­tételei hiánytalanok. Igaz, valamikor másként csinál­tuk, „nagyvonalúbbak” vol­tunk, de egyszer rendezni kellett a dolgainkat. Tiszta lapot kellett nyitnunk. Talán bizonyos mértékű csalódást okozhat egyeseknek a korábbi évek építkezési lendületének látszólagos le­lassulása a városban. Bizo­nyára nem olyan látványo­san dinamikus Gyöngyös nö­vekedése, de hát hitelbe, ho­zómra egyetlen építőipari vállalat sem kezd el egyetlen munkát sem ma már. Arra sem lehet számítani, hogy majdcsak lesz valahogy, csak vágjunk bele. Ha már épít­getünk, adnak majd „felül­ről” is hozzá, és minden egyenesbe jön. Ma már nem a bátraké a szerencse. Bizo­nyos „tisztes normák” meg­tartása a kötelező az építte­tőnek is. ★ Ha jól me 1 óljuk, a k évvel ezelőtti ígéretek ne: maradtak szép szavak. Ez a legfontosabb. G. Molnár Ferenc Mamiig^ 1972. február 23„ vawim» TREVIRA Mosonmagyaróvárról A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár 1972. januárjában ) millió forintos költséggel hozzálátott az üzem korszerű éséhez. A beruházás nagyobbik része már megvalósulí új gépek segítségével először gyártanak poliészter alap- yagú trevira ruhákat. Az Idén 150 ezer trevira felsőruhá- ti cikk hagyja majd el a gyárat. (MTI Foto: Hadas Hms 3B Kte KÖZGYŰLÉSEK A KTSZ-EK BEH Erdteiles fejlődés az CHISZERV-nél Ami nincs a borítékban \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom