Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
HM Egy nagy nemzetközi reklámügynökség vezetője az egyik hét végén arra kéri titkárnőjét, gépeljen le neki egy jelentést, amit másnap Genfbe kell vinnie. Megkéri még arra is, hogy majd hozza haza a repülőtérről a hatalmas lehajtható tetejű fehér amerikai Fordot A lány a visszafelé vezető utat eltévesztve elindul a csodás szépségű francia Riviéra felé. Itt kezdődnek a különös események: karambolja támad egy teherautóval, a mosdóban megtámadják és megsebesítik a kezét, ellopják tőle a kocsit... Majd mikor rábukkan és felnyitja a csomagtartót, egy ismeretlen holttestet pillant meg. Félő, hogy őt gyanúsítják majd a gyilkossággal... Elindul, hogy kinyomozza, ki az igazi gyilkos, bár még nem tudja, nem ő lesz-e a következő áldozat. A kérdés az, miért üldözik? Miért hiszik róla azt, hogy őrült? Miért akarják megölni? A Samantha Eggar alakította titkárnőt is izgatják ezek, elindul egyedül a gyilkos nyomában, míg sikerű mindenre fényt derítenie. Ezalatt a néző nagyszerűen szórakozik, mert a kiválóan rendezett film mindvégig tartogat meglepetéseket. Rendezte: Anatole Litvak, X § s ss Két pisze meg az autóstop Lengyel ifj’úsógi film Stanislaw Jedrika rendező filmjében két tizenéves kalandos útját mutatja be, fordulatos, izgalmas és egyben mulatságos történet során. A fiúk szüleikhez készülnek a tengerpartra. Az utazáshoz szükséges pénzt elveszítik, s egyetlen lehetőségük marad, hogy a hosszú utat stoppal tegyék meg ... Főszereplők: Henryk Go- lebiowski és Filip Lobodzinski. FOTOGRÁFIA Magyar íilm 5 ss Két fiatalember útra kel, hogy lencsevégre kapjon különböző emberi arcokat. Az emberek szívesen állnak a vándorfotósok lápé elé; mint később kiderül, annak regényében, hogy szebbnek képzelt önmagukat viszontlássák. Jellegzetes arcokat örökítenek meg, jellemző szituációkat a magyar vidék életéből: öregasszonyt, megöregedett és pártában maradt leányát, fiatal házaspárt kicsi gyermekkel, disznóölést, lófuttatást. Az arcok nyomában nemegyszer kibontakoznak a mögöttük rejlő sorsok is. így jutnak nyomára a Nyerges házaspár tragédiájának, így derül fény az öreg Nyerges első házasságára, valamint annak tragikus öngyilkossági kísérletére. S miközben a vándorfotósok végigjárják a tragédia valamennyi érdekeltjét, a fényképezőgép rögzíti a fájó emlék hatására kialakult arckifejezéseket. Zolnay Pál új filmjében egy bizonyos fajta emberi magatartás vizsgálatát állította a középpontba. A rendező maga így nyilatkozik új filmjéről: „Pályám kezdetétől fogva ez izgat, az emberek közérzete: ami nem más, mint az egyéri érdekek, vágyak álmok remények és az objektív valóság összefüggéseinek megnyilatkozása. Minden filmemben erről próbáltam vallani... Szereplők: Zala Márk, Iglódi István, Sebő Ferenc. LILA AKÁC Színes magyar film ..Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj Lila akácok, minek a vágy, ha elszáll Minek a nyíló virág, a kikelet Mit ér e rongyos világ, ha nem szeret? Így szól a régi dal, amely a század eleji utolsó békeévet idézi. A dal, s az ifjúságról, szerelemről mesélő régirégi történet új életre kel Székely István filmjében. Az Amerikában élő rendező csaknem harminc év után másodszor is Budapesten vitte filmre Szép Ernő művét, a Lila akácot. Ez a romantikus történet egy pádon, az árnyas ligeti fák alatt kezdődött, ide telepedett Pali úr, a csinos bankfiú, hogy kis zsebtükrében elpróbálja, hogyan vall szerelmet Lolának, az elegáns társasági dámának, akit már olyan türelmetlenül vár a randevúra. — Asszonyom, szeretem! — ismételgeti, s csak a kacagásról veszi észre, hogy a pad másik végén egy lány kileste őt. Játékos évődés az ismerkedés: a lány elárulja, hogy Mancinak hívják, var- rónő, de táncosnőnek készül. A fiú pedig bevallja, hogy halálosan szerelmes egy hölgybe, élete hercegnőjébe, s bár a fizetését a banktól kapja, ő valójában költő, verseket ír. Főszereplők: Halász Judit. Bálint András. A további szerepekben: Jíofi Géza, Koós János, Kazal László, Kibédi Ervin. ' :: 5 Emlékezés Szovjet film A film készítéséről a rendező, Grigorlj Csuhraj így nyilatkozik: — A sztálingrádi csatáról sok könyvet, visszaemlékezést írtak már. játék- és dokumentumfilmet is láttunk róla. Mégis, meggyőződésem, bogy a grandiózus csata történelmi tapasztalatait korántsem merítettük ki. Ezeket a tapaszaitokat teljes egészében kell közveitenünk a mai generációnak, hiszen ők alakítják majd a jövő történelmét. Az érzelmek a nemzedékekkel együtt változnak; azért törekedtünk as események olyan ábrázolására, hogy azok megfeleljenek a mai néző érzelemvilágának. A ma emberének megvannak a maga problémái és a maga módján szeretné megérteni as eseményeket, A sztálingrádi csata még nem a múlté. A nézőnek as események részesének kell éreznie magát, és az volt a célunk, bogy ezt elérjük. Filmünkben pszichológiai és filozófiai szempontból foglalkoztunk a sztálingrádi csatával és azt hiszem, ez nagyon is aktuális. Megpróbáltam a saját kifejező eszközeimmel kimondani amit gondolok és érzek. Közel 11 ezer kilométert tettünk meg Franciaországban, Angliában, az NSZK-ban, Nyugat- és Kelet-Berlinben, valamint a Szovjetunióban. Megkérdeztük a járókelőket, mit tudnak a sztálingrádi ütközetről. Érdekes és értékes tapasztalatokat szereztünk. Ez a esata történelmünk fordulópontja volt és nemcsak a törénészeké, hanem a művészek feladata is, hogy tovább adják tapasztalataikat a mai ifjúságnak. A film a fiataloknak szók A magyar ugaron Irta és rendezte: Kovács András. Főszereplők: Latinovits Zoltán, Drahota Andrea. Szerzői film, amelyben az író-rendező Kovács András azokat az emberi magatartásformákat vizsgálja, amelyekkel történelmünk tragikus fordulópontjain találkozhattunk. A Tanácsköztársaság bukása utáni napokban a forradalom hívei, harcosai, muszáj- és érdekbarátai — kiki saját érzelmi kötődései szerint —, keresi a magyarázatot, kutatja az okokat, fontolgat, vagy köpönyegét fordítja. A frontok ebben a nehéz szituációban meglepően rövid idő alatt világossá válnak, s az emberek hovatartozása is. Kivéve azokat, akiket Ady az „újhangú tehetetlenek” közé sorolt. Ilyen Zilahy Kálmán is, a a film tanárfőhőse, aki igyekszik tisztességes maradni, nem tagadja meg azt, amit hitt és vallott, de cselekvésre képtelen. Vállalja a kort, amely úgymond, tehetetlen^ ségre kárhoztatja őt... Egy forradalmár, elrejtése, lebukása, s volt tantíványainak ezzel kapcsolatos magatartása ébreszti rá, hogy: „Nem elég a felismerés... minél reménytelenebb a helyzet, annál kevésbé szabad várakozásra berendezkedni, ha ki akarunk tartani eredeti céljaink mellett.” Éppen a diákjaitól kapja vissza a hitet, lelkesedést, amelyet az évek során ő oltott beléjük. A rendező fiimiével ismét ugyanazzal a nyugtalan kíváncsisággal járja körül az F.mbert. cselekedeteinek, magatartásának, gyávaságának, helytállásának külső, kényszerítő és belső, lelki indítékait, mint eddigi filmieiben. G on dőlni ébresztő mód szerei is hasonlóak, sokat bíz a nézőre. hogy saját lelkiismerete szerint, maga döntse el a hősök igazságát. Űj fiimiében külön figyelmet szentéi szoknak a fiataloknak, akik nem tudnak belenvtigodni a’ bukásba. tiszta bittel és mélv fninl Sssértörzettnl keresik saját útiokat. Advval vallják- ,,.,.a forradalmi átalakulás kikerülhetetlen Magyarországon”, s emiatt vállalják a bizonytalan jövőt, de a jelen veszélyeit i*. 2 c* 3 H a 98 i * *»! *-! rk X •n CT* 3 1 98 3 2 r 2 H e 98 3 X flliM'flKMly .., pii m i iikmiV ,HLMHlliMlX■ j; FlLMlttiMlX FILMi uttiYliX HLMUilviiUX ,, tlLViuiüMlX .. HLMtlBMiS iILMfUK-HIX,;; r FILMTURM1X... FTLMTURMIX... WLMTÜRMRT,. í FILMTÜRMIX.;; PILMTCSBOS; ii füJÜCSIOS.,; FIIMTHRMIT FTT ’vmUtMIX A hölgy az autóban szemüveggel és puskával Szines francia—amerikai film FfLMTÜEMHP;::