Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk Megdöbbenés világszerte IMMÁR TÖBB MINT NEGYVENNYOLC OKA múlt el azóta, hogy az izraeli légierő vadászgépei le­lőtték a líbiai polgári légitársaság Boeing 727-es tí­pusú utasszállító repülőgépét. A kilenc túlélő közül ketten belehaltak súlyos sérüléseikbe, Így a halálos áldozatok száma kilencvenkettőre emelkedett. Saj­nos, nemcsak lehetséges, de valószínű is, hogy még ez a komor szám sem az utolsó, a végleges adat. A legutóbbi hírügynökségi jelentésekből világo­san kitűnik, amit már az első megrendítő adatok út­ján sejteni lehetett: hogy a múló órákkal és napokkal a nemzetközi közvélemény megdöbbenése, felhábo­rodása nem csökken, hanem inkább elmélyül és szé­lesedik. A nyugati nagyhatalmak néhány gesztusá­ról már korábban értesülhettünk. Mivel a lelőtt fegy­vertelen polgári gép személyzete francia volt, nem meglepő, hogy Maurice Schumann francia külügy­miniszter már az eset napján magához kérette Izrael párizsi nagykövetét és a francia közvélemény meg­rendülésének adott hangot. A DIPLOMÁCIA FOKOZATI SKALAJA SZE­RINT ez éles tiltakozásnak felel meg. Az egész világot ért lélektani sokkra jellemző, hogy maga Ni­xon elnök is jónak látta, ha részvétét fejezi ki Kad­hafi líbiai és Szadat egyiptomi államfőnek. A leg­frissebb jelentések szerint Kadhafi részvéttáviratot kapott VI. Pál pápától, aki határozottan elítélte az. ártatlan emberéletet kioltó akciót. NEM TÜLZAS AZT ÁLLÍTANI, hogy a legtöbb lap felteszi a kérdést: milyen politikai indíték húzó­dik meg a szomorú szerdai krónika mögött. A vá­laszt nagyon sok más újság mellett szinte teljesen egyformán fogalmazza meg a párizsi Figaro és a londoni Financial Times: a távol-keleti konfliktus rendezése után a figyelem a közel-keleti rendezésre terelődik. Tel-Aviv viszont elégedett a jelenlegi ál­lapottal és szeretné konzerválni azt, a jelek szerint minden eszközzel. Ülése*!k a Vietiiam-konferencia RABAT: II. Hasszán marokkói ki­rály bejelentette, hogy or­szága sokkal közvetlenebb módon szándékozik fellépni a közel-keleti konfliktusban, ezért katonaságot küld Szí­riába. Az uralkodó rádió- és televíziónyilatkozatában amelyben kizárólag közel- keleti kérdésekkel foglalko­zott, közölte, hogy a jövő hónaptól kezdve motorizált katonai egységeket küld az izraeli agressziónak legköz­vetlenebbül kitett Szíriába. Értékelése szerint a straté­giailag jelentős Golan-fenn- síknál várható a következő agresszió.? izraeli lépés, ezért az „önkéntesekből álló több száz főnyi marokkói alakula­tokat” ott fogják állomásoz- tatni. ’ Hasszán király bejelenté­se általános meglepetést keltett, mivel a nyugatbarát uralkodó, bár jelentős pénz­ügyi támogatást nyújtott a palesztin ellenállási mozga­lomnak, eddig nem Volt haj­landó katonai erővel is részt venni a közös arab front ki­alakításában. DAMASZKUSZ: Damaszkuszban bejelen­tették, hogy a közelmúltban egy Szíriái katonai delegáció látogatást tett Algériában és Marokkóban. A bejelentés szerint „a látogatás a szíriai és az algériai, illetve ma­rokkói hadsereg közötti test­véri kapcsolatok megerősíté­sét célozta”. WASHINGTON: Négynapos hivatalos ang­liai látogatása után Wa­shingtonba érkezett Hafez Iszmail, Szadat egyiptomi el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója. Charles Bray, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője, amikor bejelentet­te Iszmail megérkezésének tényét, újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy nem merült fel az a gondo­«*4 Mfcá február 24., Mwmbat lat, hogy a látogatást a lí­biai repülőgép lelövése nyo­mán előállt helyzetre való tekintettel elhalasztják. Iszmail pénteken megbe­széléseket folytat Rogers külügyminiszterrel és ugyan, ezen a napon fogadta őt Ni­xon elnök. ' Az amerikai külügymi­nisztérium tisztviselői pénte­ken közölték, hogy az Egye­sült Államok a következő években kétmilliárd dollár értékben a legmodernebb technikájú fegyvereket szél. lit Iránnak. Ez az Egyesült Államok eddig legnagyobb volumenű kereskedelmi fegy­verszállítási szerződése. KAIRO: Heikal, az A1 Ahram fő­szerkesztője szokásos pénteki cikkében folytatva a közel­múltban Kínában tett látoga­tásáról szóló beszámolóját, azt írja, hogy Csou En-laj kínai miniszternők jelezte: Peking nagyobb figyelmet fog szentelni a közel-keleti válságnak, most, miután a vietnami konfliktus rendező­dött. Csou En-laj közölte, hogy a jövő hónapban Egyiptomba látogat Csi Peng-fej külügyminiszter és előirányozták egy egyiptomi delegáció pekingi utazását Tombalbaye, a Csád köz­társaság kairói látogatáson tartózkodó elnöke csütörtö­kön az egyiptomi főváros­ban sajtóértekezletet tartott, és ezen hangsúlyozta, hogy Csád antiimperialista poli­tikájának kifejezéseként ho­zott döntést arról, hogy meg. szakítja diplomáciai kapcso­latait Izraellel. A köztársa­sági elnök határozottan el­ítélte az izraeli hadigépe­zet legújabb agresszív lépé­seit. BEJRUT: A palesztin felszabadítási szervezet küldöttsége, amely Jasszer" Arafatnak, a végre­hajtó bizottság elnökének vezetésével tíznapos látoga­tást tett Bulgáriában ás az Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Pénteken a dél-vietnami politikai foglyok helyzete állt a viettnami szolidaritási vi­lágértekezlet felszólalásainak középpontjában. Hans Göran Franck, az Amerikai Egyesült Államok Indokínában elköve­tett bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság főtitká­ra tartott beszámolót erről. Megdöbbentő adatokat tárt a konferencia részvevői elé: Dél-Vietnamban jelenleg több mint 200 000-re tehető azok­nak a száma, akik politikai okokból vannak bebörtönöz­ve. H. G. Franck szavait drá­mai módon egészítette ki két francia fiatalember személyes tanúvallomása, ök Saigonban éltek mint tanárok, szembe­fordultak a rendszerrel, meg­járták a rezsim börtöneit és tanúvallomásukban megrázó módon leplezték le az ott al­kalmazott embertelen kegyet­len módszereket. A tanácskozás jelenleg kü- lön-külön bizottságokban fo­lyik az értekezlet három fő témájáról. A párizsi egyez­mények betartását szorgal­mazó politikai bizottságnak Romes Chandra, Béke-világ- tanács főtitkára az elnöke. Ennek a bizottságnak mun­kájában vesz részt Sarlós Ist­ván, a magyar küldöttség ve­zetője, aki a konferencia el­nökségében is helyet foglal. A másik két bizottságban az egyik Dél-Vietnam politikai helyzetével, másik Vietnam újjáépítéséhez nyújtandó se­gítség kérdésével foglalko­zik, angol, illetve jugoszláv elnöklettel ugyancsak részt vesznek a magyar küldöttség tagjai. A pénteki ülésen a keresztény békekonferencia nevében felszólalt Bartha Ti­bor református püspök is. Allende országjáró körúton Dr. Salvador Allende chilei elnök kijelentette: „Legfőbb kötelességem, hogy tovább szilárdítsam a dolgozók győzelmének ered­ményeit, azokét akik két éve megválasztották a népi kor­mányt. Feladatom, hogy le- deplezzem a dolgozók és a né­pi egység ellen irányuló reak­ciós rágalomhadjáratot”. Az 'államfő országjáró körúton van, s Cautin tartomány köz­pontjában, Temuce városban egy többezer fős nagygyűlé­sen szólt a dolgozókhoz. NDK-ban, visszaérkezett Li­banonba. A delegáció, mint ismeretes, átutazott Magyar- országon ,is. Az elnök ismét hangsúlyoz­ta, hogy az államfői tisztség­ben való maradása egyálta­lán nem függ a parlamenti választások eredményétől. A Chile déli vidékén tett látogatóútja során Allende beszédet mondott Bio-Bio tartomány székhelyén Los Angelesben is. Kifejezte meg­győződését, hogy a népi egy­ség győzelmet arat a március 4-i választásokon. Orlando Millas gazdaság­ügyi miniszter bejelentette: leszálitják a tankönyvekhez és füzetekhez használt papír árait, és ezt az újságpapír árak növelésével ellensúlyoz­zák. A közoktatásügyi minisz­térium e napokban egyéb­ként nagymennyiségű tan­könyvet és füzetet oszt szét ingyenesen a chilei tanulók között. Mit tehet egy ember? Február 26-án megkezdő­dik Párizsban a nemzetközi Vietnam-értekezlet, ahol az érdekelt országok a nagyha­talmak és a negv ellenőrző bizottságban dolgozó ország (közöttük hazánk) képvi­selői tárgyalnak majd a so­kat szenvedett, messzi Viet­nam jövendőjéről és béké­jéről. „Állami szint”, ahogy mondani szokták. Vajon ál­lami szinten, a nemzetközi kapcsolatok értekezletein, és konferenciám túl hogyan állt Vietnam oldalára a vi­lág, azaz a milliók a harc éveiben? Budapest neve áll a dá­tum előtt; a mi fővárosunk­ban fogalmazták meg és ad­ták ki 1971. májusában a Béke-világtanács kiáltvá­nyát, amelyben 124 ország­ból harminc nemzetközi és több mint kétszáz nemzeti szervezet képviseletében hív­ták fel a béke hívei a vi­lág jóakaratú embereit a népek békés együttműködé­sének megvalósítására, a még meglevő háborús tűz­fészkek eloltására, s külön is a vietnami amerikai ag­resszió elleni fellépésre. Ma már a békemozgalom, a világ jóakaratú emberei harcának — és természete­sen mindenekelőtt a vietna­mi nép bátor és törhetetlen harci elszántságának, a szo­cialista országok sokoldalú támogatásának eredménye­ként! — megszületett a tűz­szünet Vietnamban. Azóta még az Egyesült Államok sajtójában is egyre inkább leírják: a vietnami háború nyomait egyáltalán nem­csak a Vietnam földjén szét­dúlt épületekben és a tizen­nyolcmillió bombakráterben kell látni Amikor amerikai publi­cisták leírták azt a mélysé­gesen igaz mondatot, hogy .Amerika kivonul Vietnam­ból, de Vietnam nem vonul szőrme, szivacs, méter, kötött, cipőárukból nagy választék Bolt nyitva: lie. S 12 éráig du. 14-18 óráig Most keresse fel búfar- és laierendszési árááziiÉaf 7 Mó. Ft-os árukészletből vásárolhat. Gazdag készletválaszték, udvarias kiszol­gálás, szaktanácsadás. Áruház nyitva: csak hétköznapokon 8—16 h-ig. Kis és nagy tételben közületeket is ki­szolgálunk. Házhoz szállításról tériiés ellen ókén gondoskodunk ki Amerikából” — okkor azt váltották be: az USA közgondolkodását mélysége­sen átalakította az indokínai amerikai agresszió, annak hatása életformában és er­kölcsi tartásban, a faji kap­csolatokban és a nemzedéki ellentétek növekedésében is, — tulajdonképpen a min­dennapi élet területein je­lentkezik. S az első tűzszü­net! napokban, az ameri­kai hadifoglyok hazaérkezé­sekor már az látszik, amit a washingtoni propaganda mindig igyekezett tagadni: a nemzetközi békemozgalom­nak a vietnami háború ei­len vívott küzdelme még az amerikai közvéleményben is maradandó nyomokat ha­gyott. Aligha lehetséges akár­csak vázlatosan is felsorol­ni, hány, az egész világot átfogó akció indult a béke­mozgalom köréből az ame­rikaiak vietnami háborúja ellen. Nagyon sokszor merül fel a békemozgalomban részt vevő, igaz ügyért tiszta szív­vel, lelkesedéssel síkraszál- ló emberben a kérdés: va­jon mit tehet egy személy, milyen eredményt hoz egy aláírás, egy hozzászólás, egy munkafelajánlás. Most, a vi­etnami tűzszünet aláírása után erre a gyakori kérdés­re pontos és világos választ lehet adni. Hiszen a békemozgalom harca, felvilágosító, a ténye­ket a maguk valóságában felmutató tevékenysége se­gített — még a nyugati vi­lágban, még az Egyesült Államokban is! — előbb megcáfolni, aztán leleplezni a washingtoni jrtborús pro­paganda szólama®:, állítása­it. A Vietnam! békéért ví­vott nagy harc több, mint két évtizedes, hiszen mielőtt az amerikai agresszió ellen hívta csatasorba a béke­mozgalom a népmilliókat, felvilágosító, mozgósító munkát végzett Vietnam franciá gyarmatosítói, a francia „szennyes háború” ellen is. De vegyünk példákat a közelmúltból: az Egyesült Államok egykori igazságügy- miniszterének, Clarknek az álláspontváltozása. A Jonh- son-kormány volt tagja a múlt év végén elutazott az akkor még amerikai bom­bák fenyegetésének árnyé­kában élő Hanoiba, meg­nézte a honfitársai által el­követett bűntettek látható „eredményét”, a sírokat, a romokban heverő iskolákat és lakóházakat és aztán ott­hon, a nagy nyilvánosság előtt szállt síkra a békéért. Ő is, akárcsak más ameri­kai közéleti emberek, nyu­gat-európai politikusok (kö­zöttük például Palme svéd miniszterelnök, aki tömören a náci bűntettekhez hason­lította a vietnami városok bombázását) éppen a béke­mozgalom lelkiismeret-éb- resztő felhívásainak szelle­mében és hangján szólaltak meg. Természetesen senki sem állíthatja, hogy Clark vagy Palme nyilatkozata, kiállása a békemozgalom te­vékenységének közvetlen eredménye —, de az bizo­nyos, hogy a béke svéd hí­veinek meg-megismételt tün­tetései, a békéért küzdő amerikaialtnak a társadalom szinte minden rétegébe el­jutó szava hatott olyan erő­vel a közvéleményre, hogy a társadalom egy-egy isi­mért személyiségét állásfog­lalásra késztette. Egy ember fellépése, egy aláírás az agresszió elleni tiltakozásban, egy felaján­lás — „Vietnam-műszak”, a vér a bómbasérültek gyógyí­tásához — része a nagy egésznek, magyar földön az egész társadalom, egy-egy nyugati országban az em­berségért, a haladásért és a békés jövőért harcolók nagy tábora küzdel hének. bárdos MIMé» Marokkói katonák Szíriában

Next

/
Oldalképek
Tartalom