Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1973. február 20., kedd A Nap kél: 6.43, nyugszik: 17.14 órakor A Hold kél: 21.11, nyugszik: 7.28 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ALADÄR nevű kedves olvasóinkat! Rendkívül érdekes név, törökül az „olaj” ~„csa- pat”-ot jelent, az osszét nyelven pedig az „aldar” „parancsnok”-ot jelent: valószínűleg ezek Aladár alapszavai. Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. február 20-án kezdő­dött a csehszlovák munkásosztály nagy megmozdulá­sa, amellyel meghiúsította a burzsoázia ellenforra­dalmi puccskísérletét, s lemondásra kényszerítette a jobboldali reakciós minisztereket. Csehszlovákia' fel- szabadulása után a kommunisták vezette néptömegek kivívták a bankok, a kohászati nagyüzemek, a bá- *nyák államosítását1 Ezután nagyszabású földreformot hajtottak végre és demokratizálták az ország életét. A további demokratikus fejlődésnek azonban útját állta a reakció: a népi demokratikus rendszer meg­döntésére és a burzsoá diktatúra visszaállítására puccsot szervezett. Ez volt a jel a reakció aktivizá­lódására. A CSKP és a Nemzeti Front ekkor alakult akcióbizottságai mögé felsorakozott tömegek harcos fellépése azonban meghátrálásra késztette Benes el­nököt. Időjárás: A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: nyugat felől fokozatosan növekvő felhőzet, északkeleten változóan felhős idő, nyugaton szórvá­nyos kisebb havazással. Elénk, helyenként erős nyu­gati, északnyugati, később délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 1, 6 fok között. Munkás5r törzstagok továbbképzése Kunhegyesen A munkásőrség Heves me­gyei parancsnokságának szer­vezésében az elmúlt hét vé­gén befejeződött a több na­pos összevont továbbképzés Kunhegyesen, amelyen részt vettek megyei, járási és vá­rosi törzsparancsnoki beosz­tást végző munkásőreink. Az összevont továbbkép­zést Ármán Aurél megyei parancsnok kíséretében meg­tekintette Oláh György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Heves me­gyei Pártbizottság első titká­ra is, aki a feltett időszerű kül- és belpolitikai kérdések­re részletes tájékoztatást adott Ugyancsak meglátogatta munkásőreinket Pálinkás Ferenc ezredes, a Heves me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője, aki megtekintette a munkásőrök szálláskörlete­it elbeszélgetett velük, va­lamint ismertette a megyei közrend és közbiztonság múlt évben alakult helyze­tét A több napos továbbkép­zés Ármán Aurél megyei pa­rancsnok katonapolitikai előadásával ért véget Újabb üzleteket létesít a hatvani fogyasztási szövetkezet Vasárnap délután mintegy 200 tag vett részt azokon a közgyűléseken, amelyeket három helyen egy időben tar­tott meg a Hatvan és Vidé­ke Fogyasztási Szövetkezet. Az egybegyűltek mindenütt érdeklődéssel fogadták az igazgatóság beszámolóját a múlt esztendei kereskedelmi munkáról, amely 205 millió forint értékesítési árbevétel­hez juttatta a szövetkezetei. S ugyanakkor jóváhagyólag tudomásul vették az idei ter­veket, közöttük olyan voná­Traoikus végű tárlatoyilás Hatvanban sokkal, amelyek előrelépést munkakörbővülést ígérnek a hatvani ÁFÉSZ életében. E tekintetben első helyre kí­vánkozik, hogy a tőkehúsellá­tás további javítása érdeké­ben Hatvanban és Boldogon sertéshízlaló szakcsoportot alapítanak. A szakcsoport tagjainak a fogyasztási szö­vetkezet biztosítja a sertés- hizlalás különböző feltételeit, s amikor vágásra érett a jó­szág, azt az ÁFÉSZ veszi át feldolgozásra, értékesítésre. A fejlesztési programnak megfelelően két üzlettel is gazdagszik az ÁFÉSZ-háló- zat a közeli időkben. Üj-Hat- vanban a vasutasok művelő­dési házában ma nyitják meg a Panoráma Vállalattól át­vett és másfél hónapos mun­kával korszerűsített büfét, Boldogon pedig egy új ve­gyesbolt építéséhez fognak. Vasárnap délelőtt 11 őrára szép számú érdeklődő közön­ség sereglett össze a hatvani művelődési központban a je­les hódmezővásárhelyi festő­művész, Almási Gyula Béla kiállításának megnyitójára. Az ünnepi aktus keretében Ambrus Tibor, a rádió műve­lődéspolitikai osztályának szerkesztője, az ismert mű­vészeti író méltatta volna a festő életpályáját, munkássá­gát. Sajnos Ambrus Tibor nem mondhatta el megnyitó­ját. Kevéssel a kitűzött idő­pont előtt megérkezett ugyan a Vörösmarty Művelődési Központba, ott azonban hir­telen rosszul lett és negyed­órával kórházba szállítását követően, minden orvosi be­avatkozás ellenére meghalt. Mindenki felfigyelt a gyön­gyösi Szalmási Györgyire, a VIII. téli úttörő-olimpia bu­dapesti gyorskorcsolyaver­senyén. A kis „mazsola”, aki alig ért a többiek derekáig, kitett magáért Négy érmet és öt oklevelet szedett össze. Három fővárosi egyesület is érdeklődött iránta azonnal. Györgyi mozgása, könnyed korcsolyázása tűnt fel a sportembereknek, akik a ter­metre is még kislányban a jövő ígéretét látják. Györgyi még csak két éve korcsolyázik. A gyöngyösi je­ges viszonyok nem a legjob­bak, de Györgyi így is rá­Bizonyított a szocialista nagyüzem Megtartotta év végi zárszámadását a gyöngyösi Mátrakincse Tsz Megtöltötték a gyöngyösi főiskola auláját a Mátrakin­cse Tsz tagjai, hogy meghall­gassák a vezetőség beszá­molóját az elmúlt évi gaz­dálkodásról. Az elnökség so­raiban helyet foglalt Kádár Béla, a városi pártbizottság titkára, Nagy László, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Heré­nyi József, a városi tanács elnöke is. Visov.tai László, a tsz el­nöke tartotta meg a beszá­molót. Ebből az derült ki, hogy a közös gazdaság ta­valy rekordtermést ért eL Amióta a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése megtör­tént Gyöngyösön, még ilyen jó termést nem takarítottak be .A kukorica átlaga má­jusi morzsoltban számítva meghaladta a 26 mázsát. Mi­után a sertéskombinát meg­kezdte működését, összesen 600 holdra kellett növelni a kukorica területét A kalá­szosok gyomirtását vegysze­rezéssel oldották meg. A modem technika általá­ban is fontos szerepet kapott a tavalyi gazdasági évben. Helikopterrel permetezték a szőlőt, az átlagtermés meg­közelítette az 50 mázsát, ami majdnem a kétszerese az előző évinek. A kertészet is kitett magáért | A sertéskombinát állomá­nyát teljesen ki kellett cse­rélniük betegség miatt, de ezt a nagy anyagi vesztesé­get pótolták. Tenyésztojást adtak el, pecsenyebaromfi­ból pedig 15 ezret értékesí­tettek. A gépek vásárlására hárommillió 700 ezer forin­tot költöttek. Bár fokozódott a technikai berendezések száma, mégis kevesebb bal­eset fordult elő, mint ko­rábban. Az egy munkanapra jutó részesedés 117 forint lett, ami szintén több, mint amennyire előre számoltak. A gyöngyösi Mátrakincse Tsz tehát minden vonatko­zásban fölülmúlta a korábbi évek teljesítményét és ez jó hangulatot és munkakedvet támaszt a tagság körében. Kisnánán kiesési ekezBlt a ateliékiitemág Hétfőn délelőtt a kisná- -Tiai termelőszövetkezetben is megtartották a zárszám­adó közgyűlést, amelyen a meghívott vendégek között megjelent dr. Pápai Gyula, a megyei tanács vb-titkára is. A termelőszövetkezet el­nöke sajnos nem tudott lel­kesítő eredményekről beszá­molni. 1971-ben ugyanis több mint 19 ezer forint volt az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem, s a mostani ered­mény alig haladja meg a 18 ezret. A beszámolóból kitűnt, hogy a jövedelem visszaesé­sét a tervezettnél kisebb ár­bevétel okozta. Elsősorban a közös gazdaság melléküzem- ága, a kőbánya árbevételi ki­esése a legjelentősebb: közel 800 ezer forint. Körülbelül 450 ezer forint további árbe­vétel-kiesés keletkezett az állattenyésztésben is. Tavaly már beszámoltunk a Nagyalföldi Kőolaj- és Föídgáztermelő Vállalat egri üzemének országosan is egyedülálló kísérletéről, á kitermelés égetéssel való elő­segítéséről. Egy, már nem termelő kútban végezték el a begyújtást, s a tűz azóta is ég a föld alatt; folyamatosan halad előre, a kijelölt kutak felé az égési front. Az üze­met nemrégiben hasonló kí­sérletekkel foglalkozó szov­jet szakemberek is megláto­FeStérkcpezik a Bükk barlangjait A borsodi karszt- és bar­langkutatók katasztert készí­tenek a Bükk keleti részében található barlangokról. A hegység föld alatti üregeinek feltérképezését tavasszal kez­dik a barlangászok, akik munkájuk során felkeresik a barlangokat, zsombolyokat, feljegyzik azok járható mély­ségeit, s azt is, hogy mi akadályozza egyes barlangi részek további feltárását. Kü­lönböző hidrológiai és kőzet­vizsgálatokra is sor kerül majd. f gatták, s elismeréssel szóltak az itt elért sikerekről. A Kő­olajipari Tröszt egyébként megállapodott a szovjet kuta­tókkal az égetéses eljárás kí­sérleteiben való együttműkö­désről. Az egri üzemben a hosszan tartó vizsgálatokhoz újabb gépek felszerelését tervezik, s a másodlagos művelés egy újabb megoldását, a víz be- préselésével történő kiter­melést is bevezetik a közel­jövőben. Csökksntek az üzemi balesetek Heves megyében Együttműködés szovjet szakemberekkel Milyen a palóc társadalom ? Néprajzi pályázatot hirdetett * Heves megyei Múzeumok Igazgatósága Felnőttek és diákok szá­mára — a XXI. országos néprajzi és nyelvjárási gyűj­tőpályázat részeként — pá­lyázatot hirdetett a Heves megyei Múzeumok Igazgató­sága. Benevezehetnek önkén­tes gyűjtők és gyűtőcsopor- tok, néprajzi és nyelvjárási témájú, nyomtatásban még meg nem jelent, eredeti helyszíni gyűjtésen, esetleg levéltári kutatáson alapuló pályamunkákkal. Témákban lehet választa­ni. Feldolgozhatják a palóc kutatási feladatokhoz kap­csolódó anyagokat, gyűjthe- tik a paraszti életrajzokat, a földrajzi és személyneveket, s jelentkezhetnek egyéb, szabadon választott néprajzi témákkal. Pályázati kérdőívet a Do­bó István Vármúzeumtól le­het igényelni. A kész mun­kákat mellékletekkel — tér­kép, fénykép — együtt két pél­dányban kell beküldeni az egri Dobó István Vármúze­umba. A pályázat érdekes­sége az, hogy a művek egyik példánya az országos pályázaton is „indul”. Beküldési határidő: — if­júsági tagozatban — április 1., a felnőttek számára au­gusztus 30. A két kategóriá­ban első három helyezést elérő paláim unkák szerzői értékes pénzjutalmat kap­nak. A diákok számára a tanévzáró ünnepségeken hir­detnek eredményt, a felnőtt munkák értékelését a múze­umi hónap során oldják meg. Az országos eredményhirde­tésre decemberben kerül sor. (Vrbin Zsuzsa tudósítónk­tól). Az SZMT munkavédeted felügyelőségének felmérése szerint az 1972-es évben-me­gyénkben kedvezően alakult a baleseti statisztika. A há­rom napon túl gyógyuló sé­rülések, a halálos balesetek és a kiesett munkanapok száma csökkent az 1971. évi­hez képest. Az építőipar te­rületén történt a legkevesebb baleset. Kedvezőtlenül ala­kult a helyzet a mezőgazda­ságban. Különösen nagymér­vű romlást tapasztaltak a Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Vállalatnál. A legtöbb sérülés az anyag­mozgatás, -szállítás, -rakodás közben, a technológiai és munkafegyelem megszegé­séből adódott. Jelentősen emelkedett az üzemen belüli közlekedésből származó, va­lamint a közúton előfordult balesetek száma. A munkavédelmi felügye­lők 585 esetben végeztek több napos ellenőrzést, közel négy­száz alkalommal éltek fel­hívással, s adtak engedélyt üzembe helyezésre. A súlyos balesetek és egyéb veszélyez­tetések miatt 23 alkalommal kezdeményeztek büntető el­járást, s kisebb, de veszélyes szabályok megszegése miatt 14 vezetőt sújtottak pénzbír­sággal. Tavaszi munkák és előkészületek feiiaiiMlsii és Pélyen megiieziüék az ária j&SíjE A sáros, tapadás talajon nehéz , munkát végeznek lánctalpas gépek. (MTI-foto — Matusz Káról A korai enyhe időjárás kö­vetkeztében megyeszerte jól haladnak a tavaszi előkészü­letek, sőt, több helyen meg- . kezdték a munkálatokat is. Különösen alföldi jellegű te­lepüléseinek — így Tarna- bodon és Pélyen is — jelen­tős előrehaladást értek eh Pélyen például három mű­trágyaszóró géppel az elmúlt egy hónap alatt több mint 2500 holdon elvégezték a fej- trágyázást, s egyidejűleg mintegy 200 vagon istálló­trágyát is szétszórtak a föl­deken. Előkészítették közel 400 holdon a tavasziak ve­tését, sőt, mintegy 25 hol­don már el is vetették a ta­vaszi árpát. A munkálatokat az elmúlt napokban hullott mintegy 22 milliméternyi csapadék megállította, amely ugyanakkor jól jött a szá­raz késő őszi—téli időjárás után. A közös gazdaság ve­zetői, szakemberei elmond­ták, hogy négy-öt vetőg'ép- pel készenlétben állnak, s amint az időjárás engedi, to­vább folytatják a tavaszi ve­téseket. Tamabodon is megkezdték a tavaszi árpa vetését, amely­ből mintegy , 200 holdat tér­veznek az idén. Javában fo­lyik a szervestrágya kihordá­sa is a közel 100—150 hol­das leendő zöldségföldre. (El­sősorban paprikát és paradi­csomot ültetnek majd ki az így előkészített talajba). A hajtatóházakban már zöldell­nek a palánták. Sajnos, a tápkockákban való kiültetést egyelőre akadályozza a táp- kockagyártó gép hiánya. A szőlősgazdaságokból is kedvező hírek, jelentések ér­keznek: szinte mindenütt a befejezéshez közeledik a metszés. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és s Heves megyei Tanács napilapja - Fősíerkesnfl: PAPP JÁNOS. - Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiad*: TÓTH JÓZSEF - Szerkesztőség - 3301 Eger Beloiannisz utca 3 (Pt 33 3301 ) Telsíen 13-73 3C-39 24-4« 3300 Gyöngyös Rőzsa 1 116-97. 3000 Hatvan: Kossuth tér t fVáros tanács épülete) 10-99 - Kladomvatai Ege S7M Beloiannisz u 3. ;Pf. 33 S331' Telefon- 13-68. - Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési dtl a» hónapra Ft. MőtLzelüetá bármelyik Postahivatalnál és kézbesítőnél. - Index: 30.063 — Hevea megyei Nyomda Vállalak Kser, Bródy Sándor utca 4. m. isBasatói SOfcVMOS íOaSKF. Gyöngyösi kislány az úttörő-ormpián talált képességeinek kifejté­sére. Eredményét ezek a nem egészen kedvező körülmé­nyek még jobban hangsú­lyozzák. Az 1 .számú Általános Is­kola V. osztályos tanulója a kis „mazsola”, aki megyénk idei legeredményesebb úttö­rő gyorskorcsolyázója. Bizo­nyított már, persze a továb­bi sikerekhez nagyon sok újabb bizonyítékra van szük­sége. Ha akaratereje nem lanyhul, ha szívóssága meg­marad, még sok siker vár­hat rá. Így legyen! (—ár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom