Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

■* Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Kelletlen villámlátogatás HENRY KISSINGER, Nixon elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója nem egészen egynapos villámláto­gatásra a japán fővárosba érkezett. A látogatást fi­gyelemreméltóvá, sőt egyes megfigyelők szerint való­sággal groteszkké teszik bizonyos körülmények. Az egyik tényező az, hogy nem japán, hanem amerikai részről kérték ezt a vizitet, alighanem elsősorban valami furcsa „ellensúlyként”. A főtanácsadó ugyanis összesen másfél hetet töl­tött először Hanoiban, majd Pekingben. Az amerikai diplomácia sajátos logikája azt követelte, hogy egy ilyen utazás után Kissinger ejtse útba Japánt és azt afféle gesztusnak lehessen elkönyvelni az Egyesült Államok kétségtelenül nyugtalankodó távol-keleti szövetségesei felé. CSAKHOGY JAPÁN MINDEN JEL SZERINT kinőtte és megalázónak tartja ezt a neki szánt szere­pet, amelyet szinte bántóan hangsúlyoz a nem egé­szen egynapos időtartam. Ráadásul Japán belpoliti­kai szempontból mindez a lehető legrosszabbkor ke­rül sorra. A konzervatív kabinet olyan fokon kincs­nek érzi ezt a villámlátogatást, hogy példátlan nyi­latkozatra szánta el magát. A japán külügyminiszté­rium hivatalos szóvivője — közük a hírügynökségek —, kijelentette, hogy a Japán kormánynak tulaj­donképpen semmi megvitatni valója nincs Kissin- gerrel... MIK AZOK AZ OKOK, amelyek erre a fantaszti­kus lépésre késztették Tokiót? A legaktuálisabb a leg­utóbbi dollárválság és leértékelés, amelynek éle mindenekelőtt a Japánnal szemben fennálló mam- mutdeficit csökkentésére irányul. Változatlanul a sér­tett nemzeti érzelmek forrása a* a mód, ahogyan Washington — a megkötött egyezmény ellenére — Okinawát és egyéb katonai támaszpontjait kezeli, i a japán szuverenitás enyhén szólva hanyag keze- | lésével. »MWWWWWWVWAAAWAWWAAAAWAAAAVWVSAWWAWiAA/VM Eredményes tanácskozás Milánóban MILANO: Magyar Péter, az MTI tu­dósítja jelenti: Vasárnap délután végétért Milánóban az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseiről folytatott nem­zetközi kerékasztal-tanács­kozás. Az értekezlet magyar és olasz parlamenti képvise­lők, közéleti személyiségek kezdeményezésére ült össze. Az európai biztonság és együttműködés magyar- olasz fórumának kezdemé­nyezésére 8 országból érkez­tek különböző társadalmi és politikai szervezetek képvise­lői Milánóba. Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Belgium, Nagy-Britannia és Olaszország, Finn­ország és Jugoszlávia parlamenti képviselni, tár­sadalmi, közéleti szemé­lyiségei tanácskoztak két napig. Kerekasztal-értekez­letük, amelyen felváltva Sarlós István országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alelnöke és az olasz Luigi Granelll kereszténydemok­rata parlamenti képviselő el­nökölt, hasznos és őszintp véleménycserét, számos pozi­tív kezdeményezést eredmé­nyezett A részvevők egyetértettek abban, hogy az utóbbi idő­szak pozitív nemzetközi fej­leményei új lehetőséget nyi­tottak a társadalmi erők te­vékeny részvételére a bizton­ság és együttműködés prob­lémáinak megoldásában. Egyesek részéről hangot kapott az a vélemény, hogy míg a kereskedelmi, gazda­sági és kulturális együttmű­ködés kérdéseiben kielégítő­en halad az európai párbe­széd, a biztonsággal össze­függő kérdésekben lassabban folyik az egyetértés kialaku­lása az érdekeltek között — azért is, mert a társadalmi­politikai erők kevésbé igye­keznek mozgósítani a töme­geket, a közvéleményt ezen a téren. A találkozó végén a részvevők közös nyilatkoza­tot fogadtak él, és megálla­podtak abban, hogy folytatni fogják a kétoldalú és több­oldalú érintkezéseket, a fel­vetett problémák elmélyíté­sére, a létrejött egyetértés szélesítésére és így az euró­pai biztonság és együttmű­ködés ügyének még hatéko­nyabb előmozdítására. Kissinger Tokióban TOKIO: Éliás Béla, az MTI tudó­sítója jelenti: Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója hétfőn Hanoiban és Pekingben tett látogató^ után Tokióba érkezett, hogy konzultációt folytasson a japán kormány vezetőiveL Hivatalos bejelentés szerint Kissinger már ma délelőtt hazaindul Tokióból. A keve­sebb mint egynapos látoga­tás során japán kormánykö­rök szerint Kissinger megvi­tatja Tanaka miniszterelnök­kel és Ohira külügyminisz­terrel Indokína háború utáni újjáépítésének kérdését, az ázsiai helyzetet és a japán- amerikai gazdasági ellenté­tek égető problémáit. A japán vezetők hangsú­lyozattan rámutatnak: Kis­si ngert „amerikai kérésre” és nem japán kezdeményezésre fogadták Tokióban. Japán kormánykörök ugyanis jogo­san tartanak attól, hogy Kis­singer fő feladata ezúttal nem a Tanaka-kormánynak a vietnami és a kínai veze­tőkkel folytatott tanácskozá­sairól való tájékoztatása lesz, hanem sokkal inkább: újabb engedményekre késztet­ni a japánokat a nemzetközi pénzügyi válság kérdésében. Jellemző a helyzetre, hogy a japán külügyminisztérium hivatalos szóvivője legutóbbi sajtóértekezletén kijelentet­te: nem hiszi, hogy a japán kormánynak bármiféle meg­vitatni valója lenne Kis6in- gerrel. Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a ja­pán vezetőket nem érdekli, miben állapodott meg Kissinger a vietnami és a kínai politikusokkal folyta­tott, összesen kilencnapos tárgyalásai során. A japán vezetőket mindenekelőtt az foglalkoztatja, hogyan alakul az Egyesült Államok Viet­nam utáni ázsiai politikája és az új helyzetben milyen szerepet tölt be Japán. Makariosz — Grivasz találkozó Makariosz ciprusi elnök a közeli napokban fogadja Gri. vasz tábornokot, a szigetor­szág és Görögország egyesü­lését szorgalmazó tábor ve­zetőjét — közölték a ciprusi főváros jói értesült körei­ben. A találkozótól politikai megfigyelők azt várják, hogy az elnök és a tábornok meg­kísérlik kidolgozni különfé­le ciprusi politikai irányza­tok közti megbékélés feltéte­leit. A két politikus, legutóbb 1972. március 26-án találko­zott egymással, akkor azon­ban nem történt meg a várt közeledés, mert Grivasz tá­bornok elfogadhatatlan ja­vaslatokkal állt elő. BUENOS AIRES: Az argentin hadsereg cor- dobai laktanyáját vasárnap 40 gerilla elfoglalta, és több mint három órán át meg­szállva tartotta. Az akció záróakkordjaként nagymeny- nyiségű fegyverrel és muní­cióval távoztak. Egy katonai szóvivő szerint a támadást egy illegális trockista szer­vezet hajtotta végre és ak­ciójuk során három katonát mesebesítettek PÁRIZS: A francia hatóságok nem engedélyezték annak a kedd­re és szerdára tervezett kon­ferenciának a megtartását Párizsban, amely a vietna­mi háború amerikai katona- szökevényeinek. a parancs végrehajtását emberbaráti okokból megtagadó ameri­kaiaknak kegyelemben ré­szesítéséért szállt volna sík­ra. WASHINGTON: Washingtonban szombaton hozták nyilvánosságra az amerikai szenátus külügyi bizottságának mind ez ideig titokban tartott jelentését, amelyet a bizottság munka­társai készítettek az Egye­sült Államok dél-koreai po­litikájáról. A jelentés szerint as Egyesült Államoknak most, miután Dél-Vietnamban megszűnik katonai elkötele­zettsége, felül kell vizsgál­nia dél-koreai érdekeit. MOSZKVA: Az SZKP KB meghívásá­ra Moszkvába érkezett Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának küldöttsége, amelyet Gordon Maclennard, a párt politikai bizottságának vég­rehajtó bizottságának tagja vezet. A delegációt a sere- metyevói repülőtéren Ivan Kapitonov, az SZKP KB tit­kára fogadta. RAWALPINDI: Afganisztán vasárnap el­ismerte a Bengáli Népi Köz­társaságot — jelentették be hivatalosan Kabulban. TRIPOLI: Moammer Kadhafi líbiai államfő kétnapos algériai látogatásának befejeztével visszatért Tripoliba. Kadha­fi Bumedien elnökkel meg­állapodott abban, hogy a két ország külügyminiszte­rének vezetésével vegyes bi­zottságot hoznak létre, amely a gazdasági együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik majd. OSLO: A Svédországot, Norvégi­át, Finnországot, Dániát és Izlandot magába foglaló Északi Tanács 21. üléssza­kának második napján, Olof Palme svéd miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy az európai biztonsági érte­kezlet — amelyről előzetes konzultációk folynak Hel­sinkiben — további enyhü­léshez vezethet a kelet- nyugati kapcsolatokban. NEW YORK: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap visszaér­kezett New Yorkba két és félhetes ázsiai körútjáróL Az ENSZ-főtitkár körútja során többek között megbe­széléseket tartott Indira Gandhi indiai miniszterel­nökkel és Zulfikar AU Bhut­to pakisztáni elnökkel, va­lamint Tokióban is tárgyalt BERLIN: Befejeződött a üpesei egyetem új, 34 emeletes, 142,5 méter magas új fő épületé­nek nyers építkezése. Az Y- alakú épületen most már a belső munkák következnek. Az 1973—74-es tanévet az idén szeptemberben már az új épületben kezdhetik eL BELGRAD: Agostinho Neto, az Ango­lai Népi Felszabadítási Moz­galom elnöke Belgrádba ér­kezett. Neto és kíséretének tagjai megbeszéléseket tarta­nak a jugoszláv vezetőkkel az afrikai népek Mszabadí- tási harcáról, valamint a kétoldalú együttműködésről Allende bizakodik SANTIAGO: A népi egység a közeli már­ciusi törvényhozási választá­sokon több szavazatot kap majd, mint 1970-ben, az el­nökválasztáson — jelentette ki dr. Salvador Allende, chi­lei elnök, az Atacama tar­tományban levő Vallenar bá­nyászvárosban mondott be­szedőben. A chilei államfő a haladó baloldali koalíció hatalomra jutása óta épült uj bányá­szati üzemek megnyitására érkezett a tartományba. Az ötszáz millió dollár értékű ipartelep román, svéd és lengyel segítséggel épült A dolgozók nagygyűlésén Al- lende hangsúlyozta: a forra­dalmi folyamat megfordít­hatatlan. Senki soha nem veheti el a földet a parasz­toktól, nem adhatja vissza a bankokat a bankároknak, a gyárakat és üzemeket a tő­késeknek”. Az elnök bukására speku­láló jobboldalt Allende em­lékeztette, hogy a korábbi burzsoá elnökök pártjai a parlamenti választások ide­jén csupán a szavazatok alig harminc százalékát kapták, az alkotmány értelmében az elnökök mégis hatalmon ma­radtak. „Engem hat évre vá­lasztottak elnökké és 1976- ig elnök maradok” — szö­gezte le Allende. A választást megelőzően a chilei elnök zsúfolt progra­mot bonyolít le. Vallenarból visszatérve vasárnap Santi- agóban részt vett három ke­rület hatezer új lakásának ünnepélyes átadásán, kedden pedig hosszabb útra indul az ország déli vidékeire. Ictenár 20* ked* Légi­szerencsétlenség Prágában A prágai Ruzyne repülő-» téren a hétfőn délelőtti órákban leszállás közben súlyos szerencsétlenség érte az Aeroflot szovjet légifor­galmi vállalat Moszkva és Prága közötti rendszeres lé- gijáratának TU—141-es jel­zésű utasszállító repülőgé­pét. Mint a Csehszlovák Távirati Iroda közölte: személyzetnek és az utasok­nak egy része megmenekült, A katasztrófa színhelyére vizsgáló bizottság szállt ki amelyet dr Stefan Sutka, a csehszlovák szövetségi kor mány közlekedésügyi mi­nisztere vezet, A francia baloldal esélye Ideges és feszült légkör­ben készül Franciaország a március 4-én sorra kerülő nemzetgyűlési választásokra. Minden párt és minden vá­lasztópolgár tudja; nagy tét forog kockán, nevezetesen a gaulleista párt 15 éves ural­ma. A tét súlyát, az eset szen­zációját nem is a gaulleista párt esetleges veresége je­lentené, hanem a baloldali koalíció győzelme. A gaul­leista párt ugyanis a töme­gek bizalmának elvesztésé­vel már jó ideje nem a fran­ciák többségének akaratából uralkodik. Van-e esélye a baloldal­nak a többség megszerzésé­re a nemzetgyűlési választá­sokon? A francia belpoliti­kai légkör épnen azért vib­ráló feszültségű, mert a vá­lasztópolgárok jelenlegi han­gulatából ítélve a kormány­zó gaulleisták és szövetsé­geseik vesztésre állnak. Eb­ből következik, hogy a bal­oldali koalíció esélye hosszú idő után reményteljes a parlamenti többség megszer­zésére. Az esélyek azonban még nyitottak. Igaz ugyan, hogy a gaulleistákból, a giscar- distákból és a Duhamel-féle centristákból álló kormány­szövetség belpolitikájával el­vesztette a választási sikert biztosító tömegtámogatást, de újabb centrista csoportok megnyerésével még megsze­rezheti a mandátumok több­ségét. Nem lehet pontosan kiszámítani azt sem, hogy Pompidou köztársasági el­nök beavatkozása a válasz­tási küzdelembe milyen ha­tással lesz a kispolgári tö­megekre. Mint ismeretes, az elnök, akitől az alkotmány szerint • pár tokfelettiséget várják el nyíltan beavatko­zott a gaulleisták oldalán. Nemrég tett tv-nyilatkozatá- ban közölte, hogy a baloldal koalíciós győzelme esetén azonnal feloszlatná az éppen Az idő homokóráján lep, reg a gaulleista kereszt. (A Le Monde karikatúrája) megválasztott nemzetgyűlést és új választásokat írna ki. Érdekes vallomás volt e- Pompidou elnöktől. Előszói is, nyilatkozatával jelezte, hogy ö maga is veszélyben látja a jelenlegi kormány­koalíciót ; másodszor, hogy megmentésük érdekében haj­landó fenyegetőzni, vagyis az alkotmány előírásainak megszegésével beavatkozni a választási küzdelembe. Az elnök nyilván úgy véli, hogy most is kifizetődik a fenyegetés, az ijesztgetés, mint az 1968-as választások előtt. Akkor ugyanis — a májusi diákzavargások és a több hétig tartó sztrájkok után — a szélsőbaloldal egy­ségbontó tevékenysége és a jobboldali erők provokációi jó talajt teremtettek a kis­polgári tömegek megijeszté- sére. Akkor a 490 tagú par­lamentben a kommunisták a szavazatok 20 százaléká­val csak 33 mandátumot nyertek, a baloldali szövet­ség (a Mitterrand-féle cso­portosulás) 16,5 százalékkal 57 helyet, a gaulleisták és a giscardisták pedig a szava­zatok 43 százalékával 358 helyet. Ehhez természetesen hozzájárult a választási rendszer igazságtalansága js, amely lehetővé teszi, hogy a gaulleisták 27 ezer szavazat­tal szerezzenek egy mandá­tumot, a kommunistáknak viszont több mint 100 ezer szavazat kellett egy mandá­tum megszerzéséhez. Most azonban lényegesen más a helyzet, mint 1968- ban: Általános az elégedet­lenség a kormánypártok gaz­dasági és szociálpolitikájá­val ugyanakkor súlyos kor­rupciós botrányok is rontják a gaulleista vezetés erkölcsi hitelét. A baloldal helyzete is gyö­keresen különbözik a koráb­bitól. Tavaly a Francia Kommunista Párt és a Mit­terrand vezette új szocialis­ta párt közös kormányprog­ramot dolgozott »mihez csatlakozott a radikálisok ki* tábora is. Az új helyzetnek és a szükségleteknek megfe­lelően kormányprogramról van tehát szó. nem egyszerű választási szövetségről. Nyu- gat-Eyrópában jelenleg egye­dülálló eset, hogy a kom­munisták és a szocialisták ilyen szoros és hosszú távra szóló együttműködésre lép­tek. Kormányprogramjuk bá­zisa a tömegek érdekeit szolgáló gazdasági és szo­ciális politika, külpolitiká­juk pedig Franciaország igazi helyét hivatott megte­remteni Európában, Ez a program igen népszerű Fran­ciaországban. Ezért mutat­ják a legutóbbi közvéle­mény-kutatások a kommu­nista és a szocialista koalí­ció esélyeinek határozott nö­vekedését: a szavazatok 46 százaléka esett rájuk a megkérdezettek körében, a gaulleistákra pedig csak 37 százalék. Persze, felelősséggel ma még nem lehet többet mon­dani, minthogy a két nagy választási pártcsoportosulás esélye teljesen nyílt. Ez azonban önmagában is nagy változás jele, hiszen Fran­ciaországban 15 éve a gaulleista párt van hatal­mon. A francia belpolitikai helyzet ilyetén alakulása egyik legmeggyőzőbb bizo­nyítéka annak a kommunis­ták által rég ismételt igaz­ságnak, hogy a baloldali erők összefogásával olyan alternatívát lehet állítani, amelyet a tömegek támo­gatnak és éppen ezért esé­lye van a sikerre a mono­poltőkés csoportokkal szem­ben. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom