Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.4»» H. Pery énekel. 9.19 Arekepvázlat, 10.05 Áriák. 10.30 Zenekari hangverseny. 11.30 Népi zene. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Melódiakoktél. 13.55 Mire tanít Petőfit 14.05 Fúvószene. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Üj Zenei Üjság. 15.05 Petőfi-kalendárium. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra 17.30 Emlékezés Szendrő Józsefre. 18.14 Népi muzsika. 18.28 Saljapin felvételek IV. 19.30 139-660 . .. Automata közönségszolgálat. 22.20 a A beat kedvelőinek. 23.05 Szimfonikus zene. 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 8.45 9.03 10.00 12.00 12.10 13.03 13.20 14.00 14.56 15.00 15.05 15.27 16.05 17.50 18.15 19.12 19.22 20.18 20.59 22.02 22.21 23.15 Népzenei magazin« Válaszolunk hallgatóinknak. Offenbach: Eijegynő» lámpafénynél. Egy- felvonásos operett. Szombat délután. Jelképek erdején Versenyművek. Riport. Áriák. Napraforgó. Éneklő Ifjúság. Orvosi tanácsok. Kamarazene. Falurádió. Kórushangverseny Könnyűzene. Kíváncsiak klubja. Népi muzsika. Grieg: a-moll zongora* verseny. Ifjúsági Rádiószlnpad. A Magyar Vonósnégyes lemezei. IX. Elbeszélés. Nóták. Ritmus és melódia. MAGYAR 9.00 9.35 10.00 11.15 15.08 15.30 16.45 Í7.50 18.20 18.30 19.00 19.15 19.30 20.00 21.35 21.45 Iskola-tv. Ikrek. NSZK rövldfiím.' Ooloszejevl erdő. Magyarul beszelő ukrán tv-íiim. Téka. A közös nyelv: a si. NSZK klsfllm. Tatra Kupa siugróverseny. Ukrán SZSZK, Dokumentumíilm. Michel Valiant. Magyarul beszélő tévéfilmsorozat, k Hírek. Múzeumi sétók. A vasastanya. Dok.-fUra. Cicavízió... Tv-híradó. MoUére-vígj átékok. Tv-hiradó. A magányos vadász. Magyarul beszélő NSZK film. fPWSU Á jövő hét a tv-ben Megbilincseltek (Kedd, 20.00) Magyarul beszélő amerikai film. 1960. őszén hazánkban is sikert aratott Stanley Kra­mer rendező filmje, amely két fegyenc szökéséről szól. A két fogoly még menekülés közben is gyűlölködik — mi­vel az egyik fehér ember, a másik pedig néger — végül rájönnek, hogy nemcsak a lánc tartja őket együtt. Egy­másrautaltságuk sokkal mé­lyebb gyökerű. S ez eredmé­nyezi azt, hogy már a lánc­tól megszabadulva is kitar­tanak egymás mellett. A fő­szerepeket Sidney Poitier és Tony Curtis alakítja. Én vagyok Jeromoß (Csütörtök, 20.00) Magyar filmvígjáték. Ép­pen két éve mutatták be Ti- már István rendező filmjét, ami első játékfilmje volt. A forgatókönyv Szeberényi Lehel Jeromos, a kőfejű cí­mű kisregényéből készült. A címszerepben Alfonsót lát­hatjuk, a többi szerepekben Harsányi Gábort, Psota Irént, Kállai Ferencet, Bujtor Ist­vánt és Pálos Zsuzsát Az el nem küldött levél tíkai adásához ajánlja. Ti­zenkét évvel ezelőtt láthat­tuk Mihail Kalatozov rende­ző filmjét, amelynek alkotói és szereplői már a Szállnak a darvak című film sikeré­ben is részesek voltak. így azonos az operatőr is és a forgatókönyv írója, Viktor Rozov, a hazánkban is is­mert kitűnő színpadi szer­ző (társa Grigorij Koltunov volt). A történet egy rendkí­vüli esetről szól: három geo­lógus és egy vezető helytállá­sáról. A főszerepekben vi­szontláthatjuk Tatjana Sza- moljovát, Jevgenyij Ur- banszkijt, Innokentyij Szmoktunovszkijt és Vaszilij Ivanovot. A tűzön nincs átkelés (Vasárnap, 20.00) (Péntek, ÍS.W Magyarul beszélő szovjet film. Ezt a filmet a televízió az Iskola televízió filmeszté­Magyarul beszélő szovjet film. Az 1969. elején bemu­tatott film rendezője, Gleb Panfilov, ezzel az alkotással jelentkezett először. A forra­dalom és polgárháború Idő­szakába viszi el a nézőt: a Vörös Hadsereg egyik kór­házvonata kalandjait láthat­juk. Panfilov nem eszményíti hőseit, a szereplők ellent­mondásos jellemű emberek, erényekkel és hibákkal, hit­tel és esendőséggel — egy­szóval emberek. Közülük többen életüket adják a győ­zelemért A főszerepet alakí­tó szerelmespárt — Tányát és Aljosát, — L Csurikova és M. Kononov alakítja. A. G*. Tudnivalók a változékony időjárás egészségügyi hatásairól EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Nápolyi látni és ... Színes magyar fllmvlgjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor 1 Egy kínai viszontagságai Kínában Színes francia—olasz kaland» film Fél 8 órakor í Az Ataman halála Izgalmas, kétrészes, szfnesj szinkronizált szovjet film (Másfélszeres hely árak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Eltűnt nyolc űrhajó Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor Napraforgó Főszereplő: Sophia Loren és Marcello Mastrolannl HATVANI VÖRÖS CSILLAG A vőlegény uyolckor érkezik HATVANI KOSSUTH Dr. Syn kettős élete FÜZESABONY Az őrvezető hét menyasszonya PETERVASARA A csalóka szerelem játékai Az idei február már eddig is többszörösen bebizonyítot­ta, hogy a tipikusan válto­zékony időjárás hónapja: a hűvös időt enyhülés követi és fordítva, a napsütés eső­vel váltakozik. A hűvös és a derültebb napok ilyen gya­kori váltakozásait sok ember szervezete nehezen viseli el, s ez különböző veszélyeket rejt magában. Az egészség- ügyi szakemberek szerint, amikor hirtelen melegre for­dul az idő, gyakran jelent­keznek idegrendszeri pana­szok. Ingerlékenyek, nyugta­lanok leszünk, de ugyanezt tapasztaljuk környezetünk­ben is. Csökken a figyelem és romlik a munkateljesitő- képesség is. Sokan levertek, rosszkedvűek lesznek, mások fejfájásra panaszkodnak. Kü­lönösen nehezen bírják a gyakori időjárásváltozást a betegek. A meleg betörése elsősorban szívbetegség és magas vérnyomás esetén hát­rányos. Amikor a meleget hirtelen hideg idő váltja fel, a szer- 1 vezet ingerlékenysége csök­ken, lassúbb lesz a gondol­kodás, gyakoribbá válnak a görcsös állapotok. A túlérzé­Á kutatás költsége Egerben, délután fél 3 és 5 órakor: Mese a tűzpiros virágról (Béfistszünet) ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Ren­delési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Baicsy-Zsl- Unszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsllinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig. a Puskin utcában. (Telefon: 123-50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 óráig a rendelőintézetben. _ _____ kény emberek ilyenkor ká­bultak, aluszékonyak lesznek; lelassul a szívműködés és a vérkeringés, csökken a vér­nyomás. Az említett jelensé­gek ellensúlyozására ajánla­tos némi testmozgás, séta, torna, de jót tesz á feketeká­vé is. A leglényegesebb ta­nács: a frontbetörésekre, hir­telen időjárásváltozásokra különösen érzékeny emberek lehetőleg kíméljék magukat, ne végezzenek megerőltető munkát, forduljanak orvos­hoz és minden tekintetben kövessék annak utasítását. Az egészségügyi szakembe­rek arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a változékony időjárás napjaiban mind a gyalogosok, mind a járműve­zetők fokozott óvatossággal közlekedjenek, mert a ta­pasztalatok szerint ilyenkor könnyebben fordulnak elő balesetek is. (MTI) 4 precíz lélekláfó A jósnő hosszasan tanul­mányozta Sonkást tenyérvo­nalait, majd a biztonság ked­véért belenézett a bűi'ös kristálygömbbe is, és csak azután szólalt meg. — Nagy szerencse környé­kezi önt — mondta. — Sze­rencseszámokat látok: az 5-ös, a 11-es, a 39-es, a 43-as és a 77-es számokat meg kell játszania a legközelebbi lot­tóhúzáson. Másfél milliót fog nyerni. Sonkást nem akart hinni a fülének. — Biztos ez? — kérdezte elfulladó lélegzettel. — Holtbiztos — felelte a léleklátó asszony. — De kü­lönben sincs semmi rizikója, mert ha nem nyerne, visz- szatéritem a költségeit. Sonkási örömében 300 fo­rintot nyojnott a jósnő mar­kába, s máris elrohant. De két nap múlva, a rákövetke­ző péntek délután már újból ott volt a jövendőmondó asz- szony óbudai lakásán. — Asszonyság — mondta feldúltan —, nemhogy más­fél milliót, de egy huncut Országunkban 37 élelmi­szer-gazdasági kutatóintézet van, 2086 hivatásos kutatót foglalkoztatnak. Fenntartásá­ra évenklnt mintegy 500 mil­lió forintot költünk. A jelen­legi ötéves tervben 900 millió forintot szántunk fejleszté­sükre. Sok ez, vagy kevés? Nincs ebben az országban ember, aki ezt meg tudná mondani. Kapaszkodónak is csak any- nyit Írhatunk ide, hogy a szocialista országok — ará­nyosan — ennél általában ke­vesebbet költenek mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ku­tatásra, a kapitalista irszágok azonban többet Hol fizetődik ez ki"? Ezt nem lehet mindig pontosan meghatározni. Nézzük mega legkínálkozóbb magyar pél­dát, a búzát. A búzatermesz­tés kutatása egy évszázada a tudományos tevékenység egyik célja és területe ná­lunk. Volt a felszabadulás előtt messzi földön híres Bánkúti búzánk, adtunk Kossuth-díjat is a felsza­badulás után búza nemesíté­sért Csak éppen a termelés nem akart sehogy kimozdul­ni a holtpontról. Nyomban Me keli frná, hogy a tudományban mono­polhelyzet nincs. A hazai ku­tató mindig versenyez a má­sik hazaival, de még inkább a külföldivel. Hazánkban ezt a búza ver­senyt a külföldiek nyerték. Behoztuk a kiváló szov­jet Bezosztáját most mái, hogy az kicsit megöregedett, hozzuk a még jobb szovjet, olasz, francia fajtákat Ezeket termeljük, ragyogó sikerrel. A hazai faj­ták csak most kezdenek is­mét versenyképessé válni a külföldiekkel szemben. Mondhatná az ember, mi­nek akkor százmilliókat ha­zai kutatásra költeni, ha a végén készen behozzuk a kül­földi fajtát? A dolog azért nem ennyire egyszerű. Gon­doljunk csak a rizsre. Azt is úgy kezdtük, hogy készen vettük a fajtát szinte ma­guktól jöttek a rekordok. De pár év múlva megjött a be­tegség is, amit a fajtával hoztunk, letarolta rizsföld­jeinket Újabb pár év múlva pedig elmocsarasod- tak a rizsföldek, mert belefulladtak az állandó víz­borításba. Ezt a példát azért nem akarjuk ismételni. A külföldi fajták behozata­la a fejlesztés nélkülözhetet­len velejárója. Kétségkívül olcsóbb késben venni a ma­got akkor is, ha mázsája sok ezer forintba kerül. Így meg­takarítjuk a hazai nemesítés költségét és ami még fonto­sabb: megtakarítjuk a neme­sítéshez szükséges esztendő­A fttotronban „nyár van“': kalászba szökkent a búza. •gyik-másik fajtája pedig már aratásra érett. (MTI-foto: Fényes Tamás — KSt) fcet. Gyorsabban növeljük ■ terméshozamokat. De a külföldi fajtákat a ku­darcok elkerülése érdekében honosítani kelL Tudományos megbízhatóság­gal kiválasztani azt a fajtát, amely valóban jó. Eldönteni, hogy ez országunk mely tá­jaira való. Kidolgozni hozzá az agrotechnikát a szántás; mélységét és időpontját, a ve­tésforgót, a felhasználandó műtrágyát, a géprendszert. Ez mind a kutatóintézetek feladata és hogy néni olcsó mulatság, arra csak egyetlen példát. A fajtákat összeha­sonlítással próbálják ki. De a búza egy évben csak egyszer terem. Egyik évben ilyen az időjárás, a másikban olyan. Az egyik barázda talaja ilyen, a másiké olyan. Nos, Marton- vásáron építettek egy beren­dezést, amely mindezeket a tényezőket kiküszöböli és a folyamatot gyorsítja. Cellái­ban télen is lehet búzát ter­meszteni: a fényt, a hőt, a ta­lajt, a tápanyagot, tehát a legfontosabb termesztési kö­rülményeket azonosra lehet állítani az ismtélődő kísérle­tekben. Ezzel már valóban vizsgáztathatunk-. A berende­zés neve: fitotron. Ara pedig 110 millió forint. Ennyi a gyorsítás ára, de bizonyosan megéri. krajcárt se nyertem. Egy ta­lálat nem sok, de annyim sincs... A delejes asszony sajnál­kozva csóválta a fejét. — Nagyon szomorú kivé­tel az ön esete, uram — mondotta. — Senki se csal­hatatlan, én se vagyok az. Én azonban mindössze egy szá­zalék hibalehetőséggel dol­gozom, vagyis száz eset kö­zül csak egyszer tévedek... Ez igazán elenyészően cse­kély hibaszázalék, a sajnála­tos csak az, hogy ezúttal ép­pen önnél, egy ilyen de­rék, rokonszenves úriember­nél nem vált be a jóslat... Természetesen tudom a köte­lességemet. Itt a három fo-\ rint harminc fillér... Ennyit? fizetett, ugyebár, a lottószel-i vényért? Sonkási elképedt. — De kérem — mondta] ingerülten —, én háromszáz] forint tiszteletdíjat is adtam] magának! — Igen, igen — válaszolt a] jósnő —, csakhogy az egy< egészen más lapra tartozik.] Más. a költség, vagyis az el-t kerülhetetlen kiadás, és más< a tiszteletdíj, amit a saját jó-< szántából ad az ember. Ez] természetesen nem jár visz-] sza. ____~ , Heves Ferenc A kutatás költségét soha­sem szabad önmagában vizs­gálni, szerepét csak a fel­használási terület eredmé­nyeiben ítélhetjük meg. A búza példájánál maradva, er­re már pontos, számszerű adatokkal rendelkezünk. Magyarországon a búza a harmincas években hektáron­ként 13—15 mázsát termett és ez a helyzet a hatvanas évek küszöbéig nem sokat válto­zott. Az ossz búzatermés ab­ban az időben kb. kétmillió tonna évenként országos mé­retben. Most viszont egy hek­tár földön 30 mázsa búzát termelünk, az országos ho­zam pedig — kisebb terület­ről — 1972-ben meghaladta a négymillió tonnát. Nehéz lenne most osztá- lyozgatni, mennyi az érdeme annak, aki behozta a Bezosz­táját, mennyi annak, aki ho­nosította, aki gépet gyártott hozzá, műtrágyáról gondos­kodott, stb. A lényeg az, hogy kenyérgondunk ma már nincs, vagy ha van, akkor az nem a szántóföldeken, ha­nem a pékműhelyekben je­lentkezik. És ebből adódik ennek a gondolatsornak a befejezése. A búzaprobléma megoldásá­ban oroszlánrésze volt a kész, külföldi fajtának, s most va­lami hasonló folyamatnak le­hetünk tanúi kukoricafermesztési rekordjaink előkészítése során is. Járulékos gond a kenyér minősége. De a ke­nyérsütés technológiáját nem hozhatjuk külföldről (próbál­tuk, nem sikerült). Magyar kenyeret másutt nem esznek, a megoldást tehát ithon kell, tudományosan kidolgozni. Azt a takarmánykeverési megol­dást is, amely tömeges, de magyar ízlés szerinti húst produkál majd. Nem hozha­tunk külföldről paprikát sem, mert más országban az is más. Szükséges tehát, hogy szé­les körű élelmiszer-gazdasági kutatómunkát végezzünk, mert vannak olyan feladatok, amelyeket helyettünk senki más el nem végez. (F. BJ MámmSp 1373. február IX» számlái

Next

/
Oldalképek
Tartalom